Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-28 / 210. szám

1915 május 27. NÉPSZAVA A Dardam ostroma. A ,gMa|e$ticM an^©l hajó elsülyedt. * A tMkSk­ollandóan visszaverik a szövetségesek SámasSásas^ — Mé­rne* tengeralattjárók a­ szeges­tengerben. Még el sem siratták az angolok a „Triumph" pusztulását, máris újabb, ha­sonlóan nagy veszteséget kell elszenved­niük. „Majestic" nevű nagy csatahajójuk csütörtökön reggel Sedil Bahr előtt el­sülyedt. A „Majestic" is sorhajó volt, tonnatartalom, valamint felszerelés tekin­tetében még nagyobb­ és veszedelmesebb, mint a „Triumph". Noha a távirat nem említi, valószínű, h­ogy a „Majestic"-ot is német búvárhajó sülyesztette el, amint­hogy a „Triumph"-ra vonatkozóan ez már kétségtelenül megállapítódott. Tehát a Dardanellák előtt is német tengeralattjárók pusztítják a büszke brit flottát, amelyet alig háromnegyed év előtt még legyőzhetet­lennek hitt a világ. A Dardanella-fronton nem történt válto­zás. A törökök az ellenség támadó kísér­leteit minden ponton visszaverik és közben nagy veszteségeket okoznak a szövetsége­seknek. m :*. Elsülyedt a „Majestic" angol csatahajó. "(„.Magyar Távirati Iroda." Konstanti­nápoly. május 37­.) A ,,Majestic" angol sorhajót ma reggel Sedil Bahr előtt el­sülyesztették. (A „Majestic" 1895-ben épült 15.110 tonnás nagy angol csatahajó volt, amelynek felszere­lése négy 30 centiméteres, tizenkét 15 centimé­teres, tizenhat 7.6 centiméteres, négy 1.7 centi­méteres ágyúból és öt 15 centiméteres kali­berű torpedólanszírozó csőből állott. A hajó gépei 12.000 lóerőt képviseltek és 17,5 csomónyi maximális sebességet értek el.) Török hivatalos jelentés. (Konstantinápoly, május 27.) "A főhadiszál­lás közli: A Dardanella-fronton Ali Barnu és Sedil Bahr mellett csak gyönge ágyú- és puskatüzelés folyt. Egy ellenséges páncélos, amely a Mo­r­­­o - öböl irányából ágyúzta európai állásainkat, anatóliai üte­geink tüzelése közben visszavonult. A „Jules Michelet" cirkáló ma Bodrumba ki­sért egy katonákkal telerakott s egy ágyú­val ellátott járművet, amely partraszál­ló­t­á­s­t kísérelt meg. A cirkáló egyidejűleg bombázta a kikötővárost. Tüzelésünk, amel­-lyel ezt az akciót viszonoztuk, egy ellenséges tisztet és 16 katonát megölt és ötöt megsebe­sített. Magát a hajót elkoboztuk és a partra vonszoltuk, a rajta levő ágyút, továbbá nyolc puskát és egy municiós ládát zsákmá­nyul ejtettünk. Öt megsebesült franciát a kórházba szállítottak. Részünkről három katona és két polgári egyén sebesült meg. A többi harctérről nincs különösebb je­lenteni való. Német búvárhajó sülyesztette el a „Triumph"-ot. (Konstantinápoly, május 27.) A főhadiszál­lás a „Triumph" angol páncélos megtorpe­dózásáról a következő jelentést teszi közzé: Május 25-én délután a „Triumph" angol páncélos hajó lebocsátott védőhálókkal lassú tempóban Ari Burnu felé haladt. Nyilvánvaló volt, hogy bombázni akarta ama csapataink állását, amelyek ott a múlt hó­ vége óta har­­­colnak. A páncélost két torpedózuzó naszád kisérte, míg egy Vengeance-tipusú páncélos­hajó a közelben tartózkodott és több­ torpedó­zuzó, valamint jelző naszád a nyílt tengeren cirkált, hogy a két hadihajót tengeralatti na­szádok támadása ellen védelmezze. Mindeme rendkívü­li elővigyázat­i intézkedések ellenére, sikerült a szövetséges német tengerészethez tartozó búvár­ha­jónak észrevétlenül megtá­madni a „Triumph"-ot A búvárhajó által ki­lőtt torpedó keresztültörte a páncélos védőhá­lóját és derékon találva a hajót, robbant föl. A megtámadott hajó rögtön a megtorpedózás után oldalra fordult és fedélzete a vízbe me­rült. Kilenc perccel ezután a hajó fölborult és 20 perc múlva, miután egy ideig törzse fölbo­rulva a víz szinén úszott, teljesen elmerült. A „Triumph" 12.000 tonna tartalmú páncéloshajó volt és legénysége 800 ember volt. Úgy látszik, hogy a legénység legnagyobb részét a robbanás megölte. A háború kezdetén a hajó egy japán admirális parancsnoksága alatt részt vett Csingtau ostromában és akkoriban a német ütegek súlyosan megrongálták. Április 25-én a „Triumph"-ot, „Torghut Reis" nevű páncé­losunk egy teli­­találattal érte.­­A német ten­geralattjáró hajónak a megjelenése a Darda­nellák előtt levő ellenséges haderőben nagy nyugtalanságot keltett. A német tengeralattjárók a Dardanelláknál. (Konstantinápoly, május 27.) A" német" ten­geralattjárók fényes haditénye élénk csodá­latot, keltett. Azt hiszik, hogy német tenger­alattjáróknak a Dardanellákon kívül való megjelenése befolyásolni fogja az angol-fran­cia operációkat. és a viflá­ g görög fogdigyminiszte­r bukása. Olasz csapatok Montenegróban. Néha-néha figyelmeztet egy-egy esemény arra, hogy odalenn a Balkánon a hamu alatt izzó parázs van és ha minden csöndes­nek látszik is, soha sem lehet tudni, melyik pillanatban történik valami, ami még a mostani világháború mellett is elfordítja a figyelmet. Görögországban megint kor­mányválság van, a külügyminiszter távo­zik helyéről. Zogratosz volt a háborús párt feje,­­Venizelosz helytartója és így távozá­sát jó jelnek kell tekinteni. Az olasz háború hamarosan odalenn a Balkánon is érezteti majd hatását. Az olaszok Montenegróba segédcsapatokat küldenek, de az olasz segít­ségnek azért nem lehet túl nagy jelentősé­get tulajdonítani. A montenegrói helyrajzi viszonyok kizárják azt, hogy odalenn a he­gyek között nagyobb offenzívát lehessen indítani, inkább talán a kimerült monte­negrói hadsereg pótlásáról lehet szó. * * Miniszterválság Görögországban. (Athén, május 27.) A­z „Athinai" jelenti, hogy a Gunáris-kabinet külügyminisztere, Zografosz, aki az új kormányban is Venize­losz elveit igyekezett megvalósítani, beadta lemondását. A görög külpolitikáról rendsze­rint csak Gurui­zis miniszterelnök szokott nyilatkozni és Zografosz, aki a maga fölfogá­sát ritkán tudta érvényesíteni, egészen hát­térbe szorult. Zografosz jóformán csak név­leg volt külügyminiszter. A görög nemzetközi politikát a miniszterelnök intézte a király utasításai alapján. ­l Olasz segítség Montenegrónak. (Athén, május 27.) "A „Hestia" jól informált forrásból arról értesül, hogy a Dardanellák ellen olasz flottának csak egy kis része ope­rál majd. A flotta többi részét az Adriai- és Földközi-tengeren osztják szét. A lap arról értesül, hogy nagyobb csapatot Montenegró­­ban fognak partra tenni, hogy a frontot ott erősítsék. Szerbiában csökken a járvány. (Bukarest, május 27.) Érdekes cikket közölt a „Samouprava" legutóbbi száma. Elmondja, hogy Geleva Kulában (Nis mellett), ahol a járványos betegeket kezelik, május 19-én nem fordult elő haláleset. A szerb félhivatalos lap ehhez a következő megjegyzést fűzi: A háború kezdete óta ez volt az első nap, amelyen a katonai járványkórházban nem fordult elő haláleset. Olaszellenes bolgár konzul. (Bukarest, május 27.) Odesszából jelentik, hogy amikor ott I., orosz cárt ünnepélyesen fogadták, Vlachov D. ottani bolgár konzul tüntetően elmaradt a fogadtatásról. Vlachov ezelőtt is több alkalommal nyíltan fejezte ki oroszellenes érzelmeit. A szerbek az olasz hódítás ellen. * Szerb és bolgár elvtársaink véleménye. Hogy az olasz üzérpolitikusok milyen szándékkal taszították bele népüket a világ­háborúba és hogy gyalázatos kalandjukról miképen vélekednek a balkáni szláv népek, arról érdekes módon tájékoztatja a balkáni szlávokat szerb és bolgár elvtársaink sajtója. A szerb szociáldemokrácia központi lapja, a „Radnicske Novine" május 10-iki számá­ban Lapcsevics elvtárs (a skupstina tagja), fejtegeti Olaszországnak a Balkánon való szerepét. Lapcsevics elvtárs olasz politiku­sok és államférfiak beszédeiből és írásaiból vett idézetekkel, valamint Olaszország kül­politikájának ismertetésével bizonyítja, hogy Olaszország háborújának célja csak látszat szerint irányul az olaszok lakta osztrák te­rületek felszabadítására, valójában azon­ban Itália messzire nyújtja ki a kezét: Szla­vónia, Horvátország és szerb országrészek" után. Miféle jogai vannak neki ezekre az országokra? — kérdi Lapcsevics. Felelet: az imperialisztikus célokon kívül semmi jog­címe nincs, és vajjon elfogadható-e az im­perializmus jogcímnek! De Olaszország politikája nemcsak a Bal­kán szláv népeit, hanem az egész Balkánt is nagyobb veszedelembe sodorja, mint eddig Anglia, Oroszország és Ausztria-Magyaror­szág versengése. A Balkán-szociáldemokra­táknak — mondja Lapcsevics elvtárs —, te­hát nagyon is alapos okuk van tiltakozó sza­vukat fölemelni az ellen, hogy Olaszország­ megvesse lábát a Balkánon és veszélyeztesse valamennyi balkáni népnek a szabadságát és önállóságát De az érdekelt szláv néptörzseknek tisz­tán nacionalista áramlatai is tiltakoznak a kilátásban levő olasz uralom ellen, amely­ben hatalmasabb és erőszakosabb ellenséget látnak, mint Ausztria politikájában. Lapcse­vics elvtárs fejtegetéseinek további folya­mán hivatalos statisztikai kimutatásokból megállapítja, hogy Olaszország egy olasznak jelzett tartományában a népességnek csak 30 százaléka olasz, 67 százaléka pedig szerb, horvát és szlovén. Dalmáciában a szerb-hor­vát népesség az egész lakosság 97 százalékát teszi ki­ és mégis köztudomás szerint Dal­mácia is azok közé az országok közé tarto­zik, amelyeket a világháború borzalmai sem

Next