Népszava, 1915. június (43. évfolyam, 214–243. sz.)
1915-06-17 / 230. szám
1915-június 12." A francia pártból: Vandarvelde és az Internationale. — Ellentétest a francia párt barit .* Részlet Vandervelde beszédéből. Május 29-én Vandervelde Paris Gentily külvárosában francia munkások előtt nagy beszédet tartott a háborúról és Belgium jövőjéről. A „Vossische Zeitung" szerint a belga elvtárs fölhasználta ezt az alkalmat arra, hogy Scheidemannak szemrehányást tegyen, amiért szerinte az Internationale belga és francia tagjait szavazatával és a háború alatt való viselkedésével megcsalta. JR.' l'Humanité szó szerinti tudósításában ebből a vádból semmit sem találunk, annál értékesebb megjegyzésekre akadunk azonban az Internationalera vonatkozólag. Erre nézve. Vandervelde a következőket mondotta: Hallom néha, hogy az Internationale meghalt. Ez nem igaz. De súlyos csapást szenvedett, kettészakadt, a teljes züllés fenyegeti, ha a német szociáldemokrácia nem embereli meg magát. Az Internationale él, de borzasztó próbán megy keresztül. De mindazok ellenére, amik bennünket elválasztanak, megállapítom, hogy vannak bizonyos lényeges pontok, amelyekben minden szocialista egyetértett és még most is egyetért. Egyetértettünk az utolsó pillanatig abban, hogy a háború ellen, küzdünk és minden erőnket megfeszítjük a béke érdekében. Azt hiszem, az igazmondás kötelességét sérteném meg, ha megtagadnám a tiszteletteljes elismerést a német szocialistáktól, akik a béke föntartásáért éppen úgy, mint ti és mi, a katasztrófa előtt minden tekintetben megtették kötelességüket. (Tetszés.) Ami az európai munkások között tragikus félreértést okoz, az az a körülmény, hogy mindkét táborban azt hiszik, hogy védelmi harcot folytatnak, a nemzetivédelemháborúját.--'- - .•..-'-'.-' -•' . - i ? . ..-!'5..' ' Végül, ha most egymás ellen küzdünk is, mégis valamennyi ország szocialistái legalább elvileg egyetértünk a békefeltételek tekintetében, mert valamennyi értekezleten, úgy Londonban, mint Bécsben megtették azt a kijelentést, hogy az illető terület lakosságáénak akarata ellenére nem lehet annexiónak helye. Vandervelde ezután azt fejtegeti, hogy Belgiumot igazságtalanul támadták meg és hogy ezzel szemben a német szociáldemokrácia nem tette meg kötelességét. Majd azután, ha visszatérnek a rendes idők, megint elfelejtik az érdekükben ajánlott terveket. Az osztályharc oly éles lesz, mint volt, a „szent szövetség" megszűnik. Várjon ki mondhatná, hogy a munkások majd hivatkozhatnak azokra a szolgálatokra, amelyeket ebben a borzasztó viharban teljesítettek és ki hiszi, hogy ezeket majd figyelembe veszik? Nem fognak-e majd a vállalkozók stílusában olykép felelni, hogy ezekhez az áldozatokhoz mindenki hozzájárult és hogy azokat a veszteségeket, amelyeket az ipar és kereskedelem szenvedett, most gyorsan ki kell pótolni? Elég erős beszéd és mindenesetre figyelemreméltó, hogy megengedi ezt az a francia cenzúra, amely a háborúról szóló véleménynyilvánítást elfojtja. Háború és osztályharc Franciaországban. Hervé a minap a Guerre Sociale-ben utalt arra, hogy a francia szocialisták egy része háborúellenes. Pontos értesülést erről az ellenzékről a francia cenzúra miatt nem nyerhetünk, de májusi cikkekből és néhány fölhívásból már tudjuk, hogy a francia munkások között vannak, akik tudni sem akarnak a „végsőig" menő háborúról és jobban szeretnék, ha a németek megszállta francia területet nem fegyveres erővel, hanem szerződés útján szabadítanák föl. Az idő mutatja meg, várjon győzni fog-e ez az irányzat a háborús irányzattal szemben, amelynek, őszintén szólva, szintén vannak elfogadható indokai. Talán annak a fölismerése, hogy az osztályellentét a háborúban nem szűnt meg, sőt erősödött, előmozdítja a proletárpolitika szükségességének fölismerését is. A Bataille Sindicaliste, a szakszervezeti szövetség lapja nem hagyja figyelmen kivül az osztály ellentétet s napról-napra a legnagyobb határozottsággal megmondja, hogy mennyit ér az a „szent szövetség", ami megfelel a német „Burgfriede"-nek (pártközi béke). Így például Le Guery elvtárs ezt írja: Ellenségeink mostani leszerelése csak szemfényvesztés. A munkásosztály feladata föltétlenül mindazok védelme, akiket ők rendes időkben elnyomnak és üldöznek. Ezért kell most illúziókat kelteni és azt a hitet terjeszteni, mintha most gondoskodnának róluk. HÍREK :* * *. — Az aratási szabadságok. "Az aratási munkák biztosítása céljából, mint már megírtuk, a hadvezetőség szabadságolni fogja a fegyverben álló gazdáknak és a gazdasági munkásoknak a hadműveleteknél ideiglenesen nélkülözhető részét. A szabadságolást a szabadságolandóknak maguknak kell rapporton kérniök. Az önálló gazdák csak saját birtokukra kapnak szabadságot, a munkások oda, ahol utoljára dolgoztak. A szabadság általában 14 napra szól, amelybe méltányos esetekben az utazás idejét nem számítják bele. A "törvényhatóságok" és elöljáróságok kötelesek lesznek a csendőrség bevonásával szigorúan ellenőrizni, vájjon a szabadságolt legénység valóban a kérdéses aratási munkákat látja-e el. A hadügyminiszter a szabadságolásnak ezen a módján kívül még arról is gondoskodott, hogy az aratási munkák céljából a községek vagy a földbirtokosok kívánságára munkáscsoportok bocsáttassanak rendelkezésre. A munkáscsoportok kapnak zsoldot és ellátási költséget s ezenkívül az igénybevevő hatóságoktól, illetve földbirtokosoktól a helyi viszonyoknak megfelelő munkabér-pótlékot is. A horvát országgyűlés Zágrábból jelentik: A horvát országgyűlést Magdic dr. alelnök szerdán délelőtt Volf-kor nyitotta meg. A bizottsági tagok megválasztása után a költségvetési bizottság javaslatát és a Magyarországgal való pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló javaslatot olvasták föl és mindkettőt elfogadásra ajánlották. Litovic dr. (unionista) az Amerikába vándorolt horvátok nyomorának enyhítése érdekében interpellált, mert ezek az emberek munkahiány következtében a legnagyobb ínségnek vannak kitéve. Skerlecz báró bán válaszában kijelenti, hogy már a háború kitörése előtt konzulátusainknak nagyobb hitelt bocsátott rendelkezésükre a kivándorlási alapból, hogy az igazán segélyre szorultak ciazájukba visszatérjenek. Minthogy a kivándorlók helyzete azóta még rosszabbodott, a kormány újabb jelentős hitelt fog folyósítani az említett alapból a konzulátusok számára, hogy ezek a kivándorlók, mihelyt a viszonyok megengedik, nagyobb számban hazatérhessenek és hogy ezáltal itthon az ország munkaereje megerősödjék. Radic István (parasztpárti) interpellációt intézett a bánhoz, amelyben azt kérdezte, vájjon figyelemben részesíti-e a fiumei és zárai horvátok elnyomatását és vájjon érdeklődött-e a bán a horvát katonák üldöztetéséről, amikor Fiumén átvonultak. Szóló továbbá azt kérdezi a bántól, vájjon meg akarja-e tenni a kezdeményező lépéseket abban az irányban, hogy miután Dalmáciában 18 horvát községtanácsot föloszlattak, Zára olasz képviselőtestületét is föloszlassák és úgy Fiumét, mint Zárát csak horvát nével jelöljék meg? Az interpelláló képviselő hosszasan indokolta meg kérdéseit, beszéde során valamennyi horvát terület nemzeti összetartozását hangsúlyozta. Skerlecz báró bán nyomban válaszolt és kijelentette, hogy ő épen úgy, mint az interpelláló képviselő, minden nemzeti horvát ügy iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik, noha az államjogi alap, amelyen állanak, nagyon is különbözik egymástól. Az interpellációt kiadták a kormánynak. Radic reflektált a bán kijelentéseire és hoszszasan megismételte újból előbb kifejtett álláspontját. Ezután a hiányos horvát gazdasági intézkedések miatt interpellált. Ezt az interpellációt is kiadták a kormánynak. Novák Ferenc képviselő a szőlőtermelés ügyében interpellál. Kis képviselő (Frank-párti) megindokolta indítványát, amelyben az országgyűlés ama határozatának megsemmisítését kérte, amely pártjának néhány tagját kizárja a gyűlésekről. Az indítvány fölött a legközelebbi ülésen szavaznak. Az ülést erre bezárták. A legközelebbi ülés szombaton lesz a következő napirenddel: Szavazás Kis indítványáról, a pénzügyi egyezmény és a költségvetési indemnitás tárgyalása. — Vasúti szerencsétlenség Olaszországban. Luganoból táviratozzák. Firenzénél kedden éjszaka ismét szerencsétlenül járt egy tehervonat. Öt ember megsebesült. Az anyagi kár igen nagy. — A játszótársak tragédiája. Berlinből jelentik: A minap három kisgyermek tűnt el Memelből. A 6 éves Bonacker Erich volt az egyik és a sokkal fiatalabb Botschwinna Kurt és Herta a másik kettő. Most kiderült, hogy a gyermekek a villamosvasúti végállomásra mentek és ott egy veszteglő szerelőkocsiba szállottak. A szerelőkocsi ajtaja hirtelen lecsapódott, a gyermekek fölnyitni nem tudták, a levegőtlen kocsi falán kétségbeesetten kopogtak, de kopogásukat senki nem hallotta meg. Végre napok múltán kinyitották a kocsit és itt találták ki két fiút holtan, a leánykát teljesen elkábulva". A kisleány, aki több napig együvé volt zárva játszótársai holttestével, a friss levegőn hamarosan magához tért. A kolera. Magyarország területéről a május 31-étől június 6-áig terjedő héten százharminchárom koleramegbetegedést jelentettek ötvenegy halálozással. Az esetek a következőképen oszlanak meg: Budapest 1. Debrecen 7 (1), Kassa 22 (10), Kolozsvár 1, Nagyvárad 1 (1). Bácsbodrog megye: Kula 1. Bereg megye: Munkács 11, Volóc 23 (10), Tiszaszalka 1. Jásznagyknszolnok megye: Szolnok 1 (1). Nógrádmegye: Losonc 1 (1). Pest megye: Abony 1 (1). Pozsony megye: Dunaszerdahely 1. Sáros megye: Felsővizköz 1 (1). Szabolcs megye: Nyíregyháza 3 (2). Szolnokdoboka megye: Szamosújvár 1 (1). Tolna megye: Gyulaj 1. Torontál megye: Törökbecse 1 (1). Trencsén megye: Zsolna 5 (3), Trencsén 2. Ung megye: Ungvár 10 (5), Ószemere 23 (8). Zemplén megye: Takcsány 1. Mezőlaborc 8 (2). Zólyom megye: Besztercebánya 3 (3). A megbetegedések, illetve halálozások közül 7, illetve 3 a polgári lakosságra esik, mégpedig: Tiszaszalka 1, Felsővizköz 1 (1), Szamosújvár 1 (1), Gyulaj 1, Törökbecse 1 (1),, Ungvár 1, Takcsány 1. Harminckilenc megbetegedés, illetve 10 halálozás a katonaság között fordult elő, mégpedig: Budapest 1, Debrecen 6, Kassa 1, Kolozsvár 1, Nagyvárad 1 (1), Kula 1, Munkács 11, Szolnok 1, Abony 1 (1), Ungvár 9 (5), Mezőlaborc 4, Besztercebánya 2 (2). A többi 87 megbetegedés, illetve 38 halálozás hadifoglyok között történt, még pedig: Debrecen 1 (1), Kassa 21 (10), Volóc 23 (10), Losonc 1 (1), Dunaszerdahely 1. Nyíregyháza 3 (2), Zsolna 5 (3), Jencsén 2, Ószemere 25 (8) Mezőlaborc 4 (2), esztercebánya (1). Utólagosan érkezett elejttés szerint az előző héten egy hitelről jelentett koleramegbetegedés nem ott, hanem Sajkásszentivánon történt. Menetdíjkedvezmény a sebesültek látogatóinak. A kereskedelemügyi miniszter a Máv igazgatóságához intézett rendeletével megengedte, hogy az igazgatóság a beteg vagy sebesült osztrák és magyar harcosok hozzátartozói részére, ha az osztrák-magyar monarchiában orvosi kezelés alatt lévő hozzátartozóikat meglátogatni óhajtják, 50 százalékos menetdíjkedvezményt engedélyezzen a gyors- és személyvonat 111. osztályára. A személypénztár csak kellő igazolás után szolgáltatja ki a féláru jegyet. — Ki tud róla? Sappeur Johann Faiglról (K. u. K. 2/4 Lappeur kom.) tudósítást kér Novák Lászlóné Budapest, VIII. Conti-utca 4. szám. Népszava, kiadóhivatala. NÉPSZAVA A FŐVÁROSI ELŐFIZETŐK FIGYELMÉBE. Esetleges visszaélések elkerülése végett fölkérjük előfizetőinket, hogy júniustól kezdve csak olyan Népszava-nyugtákat fogadjanak el, amelyek „kifizetve" fölülbélyegzéssel vannak ellátva. A kiadóhivatal. 7