Népszava, 1915. június (43. évfolyam, 214–243. sz.)
1915-06-05 / 218. szám
/ 1915 június 5. NÉPSZAVA* azonnal utána nyomultak az elvonuló ellenségnek, amely elvonulása védelmére a várostól keletre levő magaslatokon utóvédállásokat foglalt el és ezeket meglehetős makacsul védelmezte. Csapataink lassan szorították ki az ellenséget állásról-állásra az erődövezetből. A foglyok számát még nem állapították meg. Külföldi vélemények Przemysl visszafoglalásáról. (Amsterdam, június4.) "A „Handelsblad" a harctéri helyzettel foglalkozó cikkében a következőket írja: Przemysl visszahódítása nemcsak nagy stratégiai fontosságú esemény Ausztria-Magyarországra és Németországra nézve, hanem bizonyára nagy erkölcsi hatással lesz a hadseregekre. Lemberg fenyegetése most már sokkal komolyabb, mint eddig, mert a szövetséges seregek Stryjnél elért sikereiket a Stryj és Drohobic közötti állások elfoglalásával kihasználták. "A Keletgalicia visszafoglalására irányuló akció ismét egy lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz. (Berlin, június 4.) Moraht őrnagy Przemysl elestéről így ír a „Berliner Tageblatt"ban: Przemysl a győzelmes szövetséges hadseregek kezében van; Gorlice és Tarnow közötti frontáttörésünk eme nagy sikere nem ér bennünket váratlanul. Ennek ellenére egész Németország és Ausztria-Magyarország nagy örömmel üdvözölhetik eme óhajuk teljesedését a további sikeres előnyomulás érdekében. Przemysl eleste nyomasztóan hat az ellenség győzelmi erejére, a semlegeseket pedig fölvilágosítja. Przemysl visszavételének eme ténye az orosz haderők jelentékeny anyagi károsodása mellett nem titkolható, kétségbe sem vonható. Ostromló csapataink fölszabadulnak és útjuk további döntések felé vezet. A szövetséges hadseregek győzelmi útja május hava óta a jól átgondolt, egységesen végrehajtott sikerek láncolata, bizonyságául annak a túlsúlynak, amelyet a központi "hatalmak az erős orosz ellenséggel szemben immár többször bebizonyítottak. (Köln, június 4.) A „Kölnische Volkszeitung"-nak jelentik Krisztiániából . A „Morgenblad" katonai munkatársa azt írja, hogy még Przemysl elesténél is nagyobb jelentőségű a bekövetkezendő események szempontjából Stryj megostromlása, amely számos vasúti vonal csomópontja. Ezáltal a szövetséges csapatoknak lehetővé válik haderőiket azon a ponton egyesíteni, ahol a döntő csatát megvívni szándékoznak. Az oroszok kétségbeesetten védekeztek Stryjnél, de vissza kellett vonulniok a Dnyeszterig, úgy hogy a döntő csata a San és a Dnyeszter között fog lefolyni. Ennek a kimenetele nemcsak a galíciai hadjárat sorsát, nemcsak általában az Oroszországgal vívott háborút, hanem talán az egész világháború sorsát is el fogja dönteni. Przemysl bevételének hatása Párisban. (Berlin, június 4.) A „Lokalanzeiger"-nektáviratozzák Genfből. Párisba éppen az időben érkezett Przemysl elestének híre, amikor Delcassé, Izvolszky és Tittoni az angol követnél voltak, hogy bárósági és peeri méltóságának kitüntetéséhez üdvözöljék. E látogatás folyamán kapta Izvolszky titkára által Przemysl bevételének hírét. Izvolszky és Delcassé erre a külföldi hivatalba siettek és megszerkesztettek egy hírlapi közleményt, amelyben az esemény messzeható jelentőségét lekicsinylik. "A párisi lakosság, noha félrevezették a kiszínezett közleményekkel, mégis attól tart ,hogy Oroszország belátható időn belül már zavargásait is elháríthatatlan békevágyakat fog táplálni. Ez a perspektíva magyarázza meg Paris nyomott hangulatát. Az orosz vezérkar Przemysl ostromáról (Bukarest, június 4.) A június 2-án kiadott orosz jelentéés beismeri, hogy a szövetséges csapatok Przemysl több erődjét elfoglalták. Az orosz jelentés szó szerint így szól: — Galíciában az ellenség az előző napok előkészületei után május 30-án nagy ágyutüzet indított és egész sor támadást intézett Przemysl várának nyugati és északnyugati frontja ellen, amelyet a 7—11. számig terjedő kis erődök vonala határol. — Május 31-én éjszaka az ellenségnek sikerült kétszáz lépésnyire megközelítenie egyes szakaszokat és megszakítás nélkül támadta a 7. számú erődöt, amely körül kemény harc fejlődött ki. A harc május 31-én délután 2 óráig tartott, amikor az ellenséget sikerült itt visszavetnünk. (?) (A többi erőd sorsáról nem szól a jelentés Miért visel Oroszország háborút? (Kopenhága, június 1.) A „Novoje Vremja" a cenzúra által jóváhagyott hírt közöl, amely a Dardanella-hadműveletek átmeneti nyugalmával foglalkozó Reuter-jelentést tárgyalja. A lap többek között így szól: Oroszország ma már valóban csak a Dardanellák szabadságáért visel háborút és nem Németország és Ausztria-Magyarország megsemmisítéséért, amelyek sohase bizonyultak a Nagyoroszországra nézve kellemetlen szomszédoknak. Az államférfiak feladata lesz, hogy Oroszország érdekeit Franciaország és Anglia érdekeivel összhangba hozzák, mert Angliára nézve fontosabb a Dardanellák birtoka, mint Franciaországra nézve Elszász visszanyerése. háború Olaszországgal. * Harcok a tiroli és karinthiai határ mentén. — A monarchia csapatai elfoglaltak két hegycsúcsot. — Karfreit körül még folynak a harcok. — Az olasz kormány titkolja a veszteségeket. Semmi különösebb esemény nem történt az olasz harctéren. A harcok mindenütt folynak: a tiroli és a karinthiai határon, valamint az Isonzónál, Karfreit körül. A tiroli határ közelében a monarchia csapatai elfoglaltak két hegycsúcsot, amelyet — a hivatalos jelentés szerint — az olaszok erősen megszálltak. Ennek a két hegycsúcsnak a megszállásával a harctérnek ezen a frontján olasz földre terelődött a harc. * # Folynak a harcok. (Hivatalos jelentés. — Június 4.) A tiroli határ területén nincs jelentős esemény. A Kreizberg-nyeregtől keletre csapataink elfoglaltak két csúcsot, amelyeket az olaszok átmenetileg erősen megszállva tartottak. A karinthiai határon helyenként tovább folyik a harc. A partvidéken Karfreit körül harcolunk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Kreisberg, hegy Felsőolaszország északnyugati határán, a Kami-Alpok nyugati felében, a Misurina-tótól északra.) Salandra beszéde. (Lugano, június 4.) Az olasz kormány megfelelő intézkedéseket tett, hogy Salandra miniszterelnök beszédét haladéktalanul el lehessen juttatni Németországba, Ausztriába és Ma 3 gyarországba. Még nem lehet tudni, mennyiben hiteles a capitóliumi beszéd szövege, de az kétségtelennek látszik, hogy Salandra sokat törült a külföldre szánt szövegből, amely azonban így is tele van ferdítésekkel és hamisításokkal. Ezúttal könnyű volt a munkája, mert egyszerűen elhallgatott ténybeli bizonyítékokat. Így például egy árva szóval sem emlékezett meg a német birodalmi kancellárnak arról a hiteles okmánnyal támogatott nyilatkozatáról, hogy az osztrák-magyar monarchia tavaly júniusban nem kívánt Szerbiában területi hódítást szerezni és ezt az olasz kormánynak is bejelentette. Salandra megkerülte ezt a hiteles nyilatkozatot és hivatkozott Mérey római osztrák-magyar nagykövet egy állítólagos mondására, amely, ha csakugyan megtörtént, nem volt egyéb, mint magánvélemény és a monarchia külügyminisztériumának hivatalos nyilatkozatát nem gyöngíthette meg. Vakmerő ferdítés volt Salandra beszédének az a része, amellyel különben nagy hatást ért el, hogy Bécsben és Berlinben még tavaly júliusban elhatározták a háborút Olaszország ellen. (Lugano, június 4.) Az olasz közvélemény Salandra beszédének hatása alatt áll. Nagy az ujjongás és általános az a fölfogás a képviselők között, hogy Salandra olyan szónoki diadalt aratott, amely őt Cavour mellé állítja. (!) Szemtanúk mondják, hogy a miniszterelnök beszédének óriási hatása volt. Fátyolozott hangon kezdett beszélni, ami színészkedés Salandránál, azután hamar belemelegedett, hangja dörgött és minden mondatát zugó taps követte. Legnagyobb hatása akkor volt Salandrának, amikor a fölháborodás minden külső jelével nekirontott Bülow hercegnek. Így szólt: „A német nagykövet abban az illúzióban ringatta magát, hogy talán mégis sikerülni fog neki művét betetőznie. Érintkezést keresett olyan emberekkel, akikről kiderült, hogy minden kapcsolatukat elvesztették az olasz közvéleménynyel." Az olasz kormány elhallgatja a veszteségeket. (Berlin, június 3.) A „Berliner Tageblatt" luganoi tudósítója jelenti: A „Giornale d'Italia" katonai munkatársa, a harctéri helyzetről írván, megállapítja, hogy az egész fronton előrehaladó olasz offenzívának már is megvolt az a sikere, hogy a galíciai orosz fronton küzdő osztrák-magyar és német csapatokat meggyöngítette és az osztrákmagyar és német offenzíva nyomását is megkönnyítette. (Lásd Przemysl bevételét.) A galíciai hadieseményekről szóló hírek néhány nap óta valóban sokkal kevésbé kedvezőtlenül és katasztrofálisan hangzanak, mint Olaszországnak a háborúba való avatkozása előtt. Az olasz hadsereg ugyan még nem érte el az ellenség nagy erődítési vonalait, mégis sikerült neki az előretolt megerősítéseket meghódítani, amelyek, mint például Ala, katonai szakértők véleménye szerint nehezen bevehetők (?) Ezzel szemben az Avanti azt, kérdi, hogy miért nincs meg a kormánynak a bátorsága ahhoz, hogy a néppel közölje Ancona ostroma áldozatainak számát és miért hallgatja el egyáltalán azt a kárt, amelyet Rimini az osztrák-magyar flotta ostromától szenvedett? A kormány Németország becsületes veszteségi listáiról példát vehetne. Lefoglalt magyar és osztrák hajók. (Genf, június 4.) Genuából táviratozzák. A kikötői hatóságok lefoglalták a „Nimród", „Francesco Musner", „Arciduca Stefano", „Don", „Duna" és „Matlekovits" gőzösöket, Rakományukat — amennyiben olasz, szövetséges vagy semleges tulajdon — kímélni fogják. (A „Nimród" a „Nov. Gen. Austriata" trieszti hajóstársaság gőzöse, 6968 tonna tartalommal. A „Francesco Musner" ugyanennek a társaságnak a tulajdona, 3225 tonnatartalommal. Az ,,Arciduca Stefano" szintén ennek a társaságnak a tulajdona, 3533 tonnátartalommal. ,Jon" nevü hajó több van. ,Juna" nevü gőzöse két fiumei társaságnak van, az Adria ,Jhina" nevü gőzöse 2899 tonnatartalmú, a Magyar Horvát Tengerhajózási Társaság ."Duna" nevű kis gőzöse 281 tonnatartalmú. A „Matlekovits" az Adria hajózási társaságé, tonnatartalma 19115.)