Népszava, 1915. július (43. évfolyam, 244–274. sz.)

1915-07-01 / 244. szám

_ ___________ merjünk tőle komoly, sikeres akciót várni. Egyelőre beér­nek jó kenyérrel, olcsó babbal és krumplival, hamisítatlan és elegendő mennyiségű tejjel, meg tűrhető áron kapható tojással. Lesznek, akik ezt is túlzott és szerénytelen kívánságnak fog­ják minősíteni, de hát oly jól esik álmo­dozni és gyönyörű légvárakat építeni... A német pártvezetőség nyilatkozata. A német pártvezetőség kiáltványa, amelyről a Népszava vasárnapi számában hi­rt adtunk, az összes német pártlapokban megjelent. Megrendszabályozás azonban csak a Vorwärts-nek jutott eddig osztály­részül. A betiltás minden valószínűség sze­rint nem a kiáltvány szövege miatt követ­kezett, be, hanem azért, mert régebbi be­tiltások következtében a Vorwärts előzetes cenzúrának van alávetve s ezt a kiáltványt a cenzúra megkerülésével jelentette meg. A kiáltvány legelőbb is jellemzi azt az óriási munkát, amelyet a szociáldemokrá­cia a béke érdekében kifejtett: „A szociál­demokrácia minden erejével iparkodott előmozdítani a népek közös kulturminká­ját s az emberiségnek ezzel összefüggő főbenjáró érdekeit. Tízezernyi népgyűlés, sok millió röpirat, a nemzetközi szocialista kongresszusok s a legközelebbi mult berni és baseli német-francia összejövetelei erről fényes tanúbizonyságot tesznek." A kiált­vány azután Hanse, Ebert és Scheidemann elvtársak birodalmi gyűlési beszédei nyo­mán bizonyítani igyekszik, hogy a párt­vezetőség a béke ügyét sohasem tévesztette szem elől s ennek bizonysága gyanánt hi­vatkozik a németországi, az ausztriai és magyar­országi szociáldemokrata pártveze­tőségek bécsi értekezletére. A németeknek a kiáltvány szerint való békehajlandóságá­val szemben rámutat arra, hogy a franciák és angolok tudni sem akarnak a békéről. Erre nézve a­ következőket írja a kiáltvány: „tízzel szemben örömmel állapítjuk meg, hogy Angolországban is, Franciaországban is vannak olyan szocialista csoportok, ame­lyek csak úgy, mint az egész német szo­ciáldemokrata párt és vezetősége, mindazt, ami módjukban van, megteszik a béke ér­dekében. De megállapítva ezt, nem szabad elhallgatnunk ama elszomorító tényt, hogy Angolországnak és Franciaországnak a nemzetközi szocialista irodához csatlako­zott pártjai, a pártok szervezetei és vezető­ségei országuk kormányával egyetemben mindaddig folytatni akarják a­­ háborút, am­íg Németország teljesen le nincs verve. Lelkiismeretlenül félrevezetik a német elvtársakat azok, akik névtelen röpiveken és füzetekben a nemzetközi helyzetről és a pártélet eseményeiről eltorzított vagy tel­jesen valótlan képet rajzolnak és ezek alap­ján azzal vádolják a pártvezetőséget, hogy a német munkásosztályban élő békevágyat nem hangoztatja elég erővel. Akik meg akarják óvni a német munkás­mozgalom egységét, amelyre a mostani ko­moly napokban s a háború után is oly nagy szükség van, annak határozottan el kell ítélnie ezt a pártot megbontó fondorkodást. A birodalmi gyűlési frakció és a német szociáldemokrata párt vezetősége minden­kor egységesen küzdött a hódító annexiós politika ellen. Újból a legélesebben tilta­kozunk minden olyan törekvés hangozta­tása ellen, amelynek célja idegen országok egyes részeinek annektálása és más népek erőszakos letiprása. Ilyen hangok hallat­szottak a nagy gazdasági egyesületek köré­ből, nemkülönben a vezető polgári politiku­sok soraiból is. Ilyen törekvések hangozta­tása, csak kitolja az egész nép oly forrón kívánta békét. A nép nem akar annexiót! A nép békét akar! Ha nem akarjuk, hogy a naponta új meg új áldozatokat követelő háború a végtelen­ségig elhúzódjék, a népek teljes kimerülé­séig eltartson, akkor a hadviselő felek egyí­ r * * .*. A Gnija0Lagsa meBSefift ás a Bugj mentén verik az oroszokat» — A szövet­­ségesek Fram0s®2 és Saklikm?» valamint Zamosse vidékééi?« értek. — A Visztula és a Visgj kfeöfift visszavonulnak az oroszok. — A Visztula paraján is hátrálnak. A Gnija-Lipa-folyónál, valamint a Bug mentén, Kamionka-Strumilova alatt, az oroszok védekezni próbálnak, de a szövetsé­ges seregek támadó előrenyomulását nem tudják föltartóztatni. Észak felé a szövet­ségesek előrenyomulása szinte rohamosan halad előre. A múlt esztendei harcokban ismertté vált nevek kerülnek itt újra a hadvezetőségek jelentésébe. Lublin irá­nyába fut az ellenség és a szövetségesek erőteljesen üldözik őket a Bug és a Visztula közötti terület egész szélességében. A szö­vetségesek itten elérték a Belztől Koma­rovig és Zamosceig terjedő vidéket, Lem­­bergtől száztíz kilométernyi távolságra és­­kilencven kilométerre Lublintól. Ezenkívül megszállották a Frampol és Zaklikov mel­letti magaslatok szegélyét. Az oroszok azonban a Visztula balpart­ján is hátrálnak és kiürítik a Zavichosz— Ozarov—Sienna-vonalon levő erős állásai­kat. A szövetségesek pedig megszállották Zavidhostot. A szövetségesek egy előrenyo­mulásukban délkeletről Zamoscenél kilenc­ven kilométerre, délről Frampolnál hatvan kilométerre és délnyugatról Siennától nyolcvan kilométerre közelítették meg Lublint. Sienna egyébként Ivangorodtól is csak ötvenöt kilométer távolság egyenes vonalban. A szövetséges hadseregek két hónap alatt a Dunajectől a Bugig és a Gnila-Lipáig több mint kétszázötven kilométernyi terü­letről sodorták el az oroszokat. A szövetsé­gesek még mindig a régi, erőteljes lendü­lettel folytatják támadásaikat, az oroszokat pedig a két hónap óta tartó vereségek szakadatlan sorozata törte meg. És így nem is sejthetjük, micsoda meglepetéseket tar­togat számukra a legközelebbi jövő az oroszországi harctéren. Az oroszok visszavonulása. (Hivatalos jelentés. — Kiadták­­június 30-án.) Keleti Galíciában a Gnila-Lipánál, valamint Kamionka-Strumilova alatt a Bug mentén, ránk nézve eredményes harcok vannak folyamatban. A Bug­ és a Visz­tula között az ellenség tovább h­á­t­r­á­l. A visszavonulást fedező hátvédeit tegnap mindenütt meg­támadtuk és visszavetettük. Csapataink átvonultak a Tanev-lapá­lyon és elfoglalták a Frampol és Zaklikov melletti magaslati sze­gélyt. Az oroszok a szövetséges had­seregeknek a Visztulától keletre elért sikerei által kényszerítve, a folyó­tól nyugatra is egyik á­ll­á­s­u­k­a­t a másik u­t­á­n ü­­z­­­t­i­k k­i, így ma éjjel óta a Zavichost— Ozarov—Sienne-i erős harcvonaluk­ból ismét a Visztula felé hátrálnak. Zavichostot csapataink megszállott­á­k. Höf­er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Frampol város Oroszlengyelországban, a Tanévtől északra 26 kilométerre, a galíciai határtól pedig 10 kilométerre. Zaklikov a Sanna folyó déli partján, 12 kilométer Frampoltól északnyugatra. Ez a két város Lublin kor­mányzóságban van. Zavichost 10 kilométer északra a San torkolatától, Ozarov Zavichost­tól 16 kilométer északnyugatra, Sienno Ozarov­tól 27 kilométer északnyugatra Oroszlengyel­országban, Radom kormányzóságban.­ Lublin felé. (Berlin, június 30.) 1A nagy főhadiszál­lás közli: Keleti hadiszintér: Említésre méltó esemény nem tör­tént. Délkeleti hadiszintér: Támadásunk a Gnila-Lipa mellett előrehalad. Lembergtől keletre és északkeletre a helyzet változatlan. A Bug és a Visztula között német és osztrák-magyar csapatok e­l­é­r­té­k B­e­­­z, Komarov és Zamosce vi­dékét és a­ Tanév-szakasz erdős la­pályainak északi szélét. A Visztula balpa­rtján Zavichost és Ozarov környékén is hátrálni kezd az ellenség. Egy ellenséges repülőgépet arcvonalunk mögött leszállásra kény­szerítettünk, a bennülőket elfogtuk. A legfelsőbb hadvezetőség.­­Belz 32 kilométer Ravaruskától északkeletre. Komarov 45 kilométer Ravaruskától észak­nyugatra. Zamosce innét 20 kilométer észak­nyugatra, a Lemberg—Lublin-i út mentén, 110 kilométerre Lembergtől és 9 kilométerre Lublintól.) Az oroszok új védelmi vonala. (London, június 30.) Az „Evening News" szerint az oroszok új védelmi vo­nala a Bug-folyó és Brody városa között van. Az oroszoknak ezen a védelmi vonalon csak egy nagyobb vasúti vonal áll rendelkezésükre, mert Lemberggel a ka­­mionkai vasutat is elvesztették. NÉPSZAVA 1915 julius L kének békére kell nyújtania kezét. Német­országnak, amelyet túlerő támadott meg s amely ennek ellenére valamennyi ellensé­gét eddig leverte, a kiéheztetés tervét meg­buktatta s bebizonyította, hogy a háború­ban győzhetetlen: ennek a Németország­nak kellene a béke felé vezető úton az első lépést megtenni. Az emberiesség és a kultúra nevében, a népünk vitézségéből kialakult kedvező harctéri helyzet alapján fölszólítjuk a kor­mányt, hogy fejezze ki arra való hajlandó­ságát, hogy tárgyalni akar a békéről, amely véget vetne a véres mérkőzésnek. Elvárjuk a többi hadviselő államban élő elvtársainktól, hogy hasonló szellemű fel­lépésre próbálják rábírni államuk kormá­nyát." A német pártvezetőség már május 7-én egyhangú határozattal hozzájárult ily szel­lemű kiáltvány közzétételéhez. Május 15-én értekezletre hívták a pártlapok szerkesz­tőit és május végén a birodalmi gyűlési frakciót s mindkét testületet értesítették arról, hogy ily kiáltvány van készülőfél­ben. Az olaszországi események következ­tében azonban elhalasztották ugyan csak egyhangú szavazattal a kiáltvány közzé­tételét. Most azonban a galíciai nagy kato­nai sikerek után alkalmasnak tartotta a pártvezetőség a pillanatot ennek a kiált­ványnak közzétételére. "

Next