Népszava, 1915. július (43. évfolyam, 244–274. sz.)
1915-07-30 / 273. szám
1915 jufee 30. NÉPSZAVA A miniszterelnök összehasonlította a mai helyzetet a múlt erével és kérdezte, van-e nagyobb rágalmazás, mint az, hogy a nemzet nem mutatkozott képesnek idehaza és a tengeren túl nagy feladatainak megoldására és az, hogy a vitéz szövetségesek Nagybritannia részét a végső győzelemben nem méltányolnák. Asquth a következő szavakkal fejezte be beszédét: !—! Hadd dolgozhassunk továbbra is ugyanazzal az energiával és eltökéltséggel, amely az elmúlt 12 hónapon át áthatott bennünket, a föltétlenül bekövetkező végső győzelmen. (Nagy tetszés.) Lloyd George munkában. (London, július 29.) Lloyd George municiós miniszter kifejtette, az új municiós minisztérium tevékenységét ,vázolva, hogy az ország különböző részében 16 nemzeti gyárat vllítottak föl a kormány felügyelete alatt. Ezek a gyárak a gránátok előállítását rendkívüli módon fokozzák. [Azokban a megbeszélésekben, amelyeket Franciaországban a francia muníciós miniszterrel folytatott, öszszehasonlították a mindkét államban tett tapasztalatokat. Elhatározták, hogy egy új, nagy programot fognak megvalósítani, amely az ország technikai segédforrásaival szemben jelentékeny követeléseket támaszt. Hogy ezeket az óriási követeléseket teljesíthessék, szükséges lesz még tíz nemzeti műhelyt állítani a kormány felügyelete alatt.A miniszter azt a várakozását fejezte ki, hogy néhány hét alatt, de néhány hónap alatt bizonyosan elkészülnek ezek a műhelyek és Nagybritanniát abba a helyzetbe hozzák", hogy seregeit úgy szerelhesse föl, hogy Európa legjobb hadseregei sem lesznek jobban fölszerelve. A1 francia kamarából. (Páris, júdius 29.) A kamarai csoportok képviselőinek gyűlése határozatot fogadott el, amely hangsúlyozza a parlament jogát és kötelességét, hogy a nemzeti védelem tekintetében minden fontos ügyben ellenőrzést gyakoroljon. (Lyon, július 29.) A „Progra" jelenti Párisból. A kamara költségvetési bizottsága Metil képviselő jelentése után elfogadta a törvényjavaslatot, amely a hadsereg és a haditengerészet póthiteleiről rendelkezik az 1914. évi számadási évre. A hitelek összege tizenegy millió frank, angol lap hazugságai. (München, júdius 29.) A „Münchener Neueste Nachrichten" jelenti Berlinből. A „Financial News" egyik cikke a többi között így szól: Az Egyesült Államok közvetítésével Németország békeajánlatokat tett az antantnak, mert gazdaságilag teljesen elvérzett. A német birodalmi bank és a Hamburg—Amerika-vonal csődbe mentek. Hamburg teljesen szakított a potsdami társasággal és nem küld több katonát a frontra. Még komolyabb a helyzet Bajorországban, ahol a német diplomaták, kétségbeesetten fáradoznak azon, hogy megakadályozik elszakadását. A „Financial News" kiszámította, hogy Németországnak eddig hatvan milliárdot kell a szövetségeseknek hadisarcként kifizetni. Ez a cikk bizonyára hangulatcsinálás akart tenni az angol hadikölcsön érdekében, mellesleg pedig a verbuválás sikere érdekében is. Jellemző az angol közönségre, amelyre csak ilyen rikító színekkel lehet hatni és jellemző, milyen vastag ecsettel kell azokat a rikító színeket festeni. Védik azangol kikötőket. (Zürich, július 29.) A „Neue Züricher Zeitung”nak egy Angliából visszatért munkatársa írja: Folkestone az egyetlen kikötő, amely nyitva van apolgári utasoknak. A vizsgálat rendkívül szigorú. A kikötőbe való érkezés előtt északkelet felé három mérföld hosszúságban egész sor hatalmas bója látható, amelyeket számos kisebb bója fűz össze. Ezek a bóják egy rengeteg acélhálót tartanak a német búvárnaszádok ellen való védelem céljából. Ilyen acélhálókat az Északi-tenger számos pontján alkalmaztak. A semleges államok és az antant. (Krisztiánia, julius 29.) Az amerikai tiltakozó jegyzékre adott angol válaszról az „Aftenposten" a következőket írja: Azok az angol vádak, hogy a Németországgal szomszédos semleges országok Németországgal való félelmükben nem akadályozták meg amerikai áruknak országokon át Németországba való továbbszállítását, teljesen jogosulatlanok, legalább is ami Norvégiát illeti. Tény az, hogy Norvégia most többet importált Amerikából, mint ezelőtt. Ennek azonban egyszerű magyarázata van: Németországból és Oroszországból a behozatal a háború óta szünetel. A statisztika adatai bizonyítják, hogy Norvégia lojálisan respektálja az összes angol kiviteli tilalmakat. Ha Anglia mégis úgy találja, hogy Norvégia nem volt eléggé előzékeny az angol követelésekkel szemben, semmiesetre sem érheti gáncs a norvég hatóságokat. (Kopenhága, júdius 29.) A dán Hajóstársaságok elhatározták, hogy beszüntetik az Izlanddal való hajóforgalmat, ha Anglia továbbra is elkobozza a gőzösöket. Legutóbb a „Sterling" hajót internálták, a „Gulfos" rakományát pedig elkobozták. Robbanás egy léghajócsarnokban. (London, július 28.) Wornwood Scrub's, londoni kerület léghajócsarnokában szerdán valószínűen gázömlés következtében robbanás történt. Három ember életét vesztette, húsz ember megsebesült. A szocialisták és a württembergi költségvetés. (Stuttgart, július 29.) A második kamara mai ülésében elfogadta az 1915-iki költségvetést. A szocialista frakció is hozzájárult azzal a megokolással, hogy neki is első kötelessége, épp úgy mint a polgárságnak, e rettenetes harcban demonstrálni a kifelé való egységet Ezzel szemben az újonnan alapított szocialista egyesülés nem szavazta meg a költségvetést". * M Tiszthiány az angol seregben. — Új csapatszállításokra készülnek a szövetségesek. A Dardanella-fronton az általános katonai helyzetben nem történt változás. A mudrosi táborban azonban nagy az élénkség, a szövetségesek újabb előkészületeket tesznek csapatszállításokra, amiből azt lehet következtetni, hogy megint offenzívára készülnek. Hogy mikor kezdődik az új offenzíva, azt természetesen nem lehet tudni. Esetleg hetekig is eltart, amíg az új csapatokat a frontra vethetik, mert a szállításoknak nagyon óvatosan kell történniük a német búvárhajók állandóan fenyegető akciója miatt. * * Gür'ig tiszteket toboroznak" az angolok. (Athén, július 29.) A Dardanelláknál operáló angol hadseregben óriási a tiszthiány. Az athéni angol katonai attasé ezért felhívást intézett a görög tartalékos tisztekhez, amelyben önkéntes jelentkezésre szólítja föl őket. A jelentkezőknek rendkívül magas fizetést ígérnek és azt, hogy az angol hadseregben mindegyikük egy rangfokozattal magasabb rangot kap, mint amilyent legutóbb a görög hadseregben viselt. A görög kormány erélyesen lépett föl az angol katonai attasé ilyen irányú ténykedése ellen és a leghatározottabban fölszólította, hogy a toborzást egyszer és mindenkorra szüntesse be. A szövetségesek mudrosi tábora. (Athén, július 29.) A szigorú cenzúra folytán, amelyet az angolok Lemnosban és Tenedosban gyakorolnak, csak ritkán szíván rognak ki onnan hírek a nyilvánosság elé Amióta azonban a görög hajókat az angolcirkálók föltartóztatják és többnyire Mudrosba viszik átvizsgálás végett és ott módjukban van érintkezni emberekkel, megtudhatunk egyet-mást az ott folyó eseményekről. A görög hajók tisztjei és utasai révén a következők állapíthatók meg : A mudrosi angol és francia főparancsnokság elsősorban arra vigyáz, hogy a kikötőt megvédelmezze a félelmetes német búvárnaszádok elen. Erre a célra többszörös biztosítékok szolgálnak, amelyek részben láncokból, részben kábelekből állanak. Naplemente után 6—10 torpedónaszád és torpedózuzó cirkál a part és a kikötő között szakadatlanul, míg a nagyobb hadihajók folyton működésben tartják fényszóróikat Este és éjjel egyetlen hadihajó sem fut ki a kikötőből és minden csapatszállítás a Dandanellákhoz nappal történik. A Lemnos szigetén levő szövetséges csapatok száma az utóbbi időben folyton változott 15.000 és 40.000 között. A szigeten többnyire ausztráliai és színes csapatok táboroznak. A hadihajók és a szállítóhajók száma amelyek a mudrosi kikötőben vesztegelnek nagyon nagy. A nagy cirkálókból és csatahajókból legutóbb 18 horgonyzott Mudrosban, közöttük a francia tengernagyi hajó, a „Patrie". A szállítóhajók közé tartozik a „Mauretania" is, amely a Dardanellák és Alexandria, valamint Malta között bonyolítja le a sebesült- és betegtranszportot. A nagy beteglétszámra való tekintettel elhatározták, hogy a harcosoknak szánt vizet előbb fölforralják. A fegyelem, különösen az angol csapatoknál, nagyon hiányos és a francia tisztikarban nagy a kedvetlenség az angol keményfejűség miatt, amely mindenárol forszírozza a Dardanellákat. A legutóbbi napokban Mudrosba érkezett indiai csapatokkal az „Afrika" gőzös. Azt beszélik, hogy az indusok semmit sem, tudnak arról, hogy kit ellen fognak harcolni, mert Lemnos szigetének geográfiai helyzetéről sejtelmük sincsen Élelmiszer és szén dolgában nagyon szűken vannak Mudrosban. Szénát a lovak és az öszvérek számára Szalonikiből hoznak Lemnosban, Imbrosban és Tenedosban eddig jól védekeztek a török és német repülőgépek ellen, amelyeknek bombái aránylag kevés kárt okoztak. Legalább az angolok ezt állítják. A Gallipoli-félszigeten, Krithiánál, a törökök aknarobbantásokkal nagyon nagy kárt okoztak a szövetséges csapatokban és ez az oka annak, hogy azt aVöröskeresztes különítményt, amelyet az angolok Szerbiában tartottak, visszahívták és Málta szigetére dirigálták, hogy ott ápolják a Dardanellákon megsebesült szövetséges katonákat. A sebesültek kezelése a nagy, hőség miatt nagyon hiányos. Orosz jelentés Fekete-tengeri akcióról. (Sajtóhadiszállás, július 29. — „Magyar Távirati Iroda.") Az orosz főhadiszállás jelenti. A Fekete-tengeren torpedónaszádaink július 23-én Huillere környékén elsülyesztettek negyven vitorláshajót, amelyek szénnel voltak megrakva, továbbá elpusztítottak új tárnák berendezéseit és egy függő hidat. Az odesszai katonai forrongás. (Berlin, július 29.) A „Nationalzeitung"nak jelentik az Odesszában kitört katonai forrongásról, hogy a városban mindennap rengeteg embert tartóztatnak le. A kormányzó szigorú rendeletet bocsátott ki, amely szerint Oroszország elhagyása tilos. Az olasz-török feszültség. (Róma, július 29.) A „Messagero" jelenti, hogy a Kap Matapannál elkobzott görög vitorláshajón öt török tisztet fegyverekkel és munícióval, valamint a szultánnak a szenussziak főnökéhez intézett levelét találták. E levéllel kapcsolatban néhány újság a szokott kirohanásokat intézi Törökország ellen, amelyekben a Gadames oázisnak az olaszok által való kiürítését vetik a porta szemére. Élesen tárgyalják továbbá a portának azt az , .