Népszava, 1915. július (43. évfolyam, 244–274. sz.)

1915-07-12 / 255. szám

1915 Julius 12, HEPSZA¥Ä A világháború és a * A &®r®kö§í faarcai. Háborús eseménye nincs a mai napnak. A háború ellen romániai elvtársaink erős agitációt fejtettek ki s tiltakoztak a háborúra uszítás ellen. * *; Szocialisták a háború ellen.­ ­Bukarest, július 11.) A romániai szo­cialisták ma nagyszabású népgyűlést tar­tanak, amelynek tárgysorozata a követ­kező: 1. A" szocialisták kérik a kormányt, hogy függessze föl a kiviteli tilalmakat. 2. Újból tiltakoznak a Nemzetközi Akció háborús propagandája elle­n. 3. Fölhívják a kormányt, hogy erélye­sen lépjen föl az antant által fizetett ügrő­nökök aknamunkája ellen. 4. Fölhívják az összes szocialista párto­kat, hogy erélyesen lépjenek föl a békéért. 5. Határozati javaslatot tesznek aziránt, hogy a román szocialista párt üdvözlő ira­tot küldjön a német szocialista pártnak, amelyben nagyszerű magatartásukért üd­vözletüket fejezik ki. A múlt héten az ország több városában rendeztek háborúellenes tüntető fölvonu­lásokat és népgyűléseket, így Craiovában kedden és szerdán fölvonulást, csütörtö­kön népgyűlést, Galacban szerdán népgyű­lést és Ploiestiben szerdán népgyűlést tar­tottak a háború ellen. Az összes tünteté­seket és gyűléseket a román szocialista párt organizálta. Új szerb offenzíva. (Lugano, július 11.) A szerb skupstina 250 millió frank új hadihitelt szavazott m­eg az offenzívának újból való megkezdésére. * — Félhivatalos óvás az idei termésered­mény túlbecsülése ellen. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: „Az idei gabonatermésről jú­lius 10-iki kerettel kiadott hivatalos jelentés­nek kétségtelenül megnyugtató adatai olyan indokolatlanul vérmes következtetésekre ra­gadják a sajtó nagy részét, amellyel szemben a legnyomatékosabban föl kell emelni intő szavunkat. Egészen eltekintve attól, hogy az ország legnagyobb részéből jövő megbízható magánértesülések alapján jogosnak látszik az az aggodalom, miszerint a gazdasági tudó­sítók jelentéseiben meglehetős optimizmus nyilvánul, utalnunk kell rá, hogy a folyó évre kimutatott 45.9 millió métermázsa buza és 12.9 millió métermázsa rozsterméssel szemben 1910-ben 46.7, 1911-ben 47.6, 1912-ben 47.2 millió métermázsa volt a buza, 1910-ben 13.3, 1911-ben 12.8 és 1912-ben 13.8 millió mé­termázsa a rozstermés, ugy hogy e két ke­nyértermény együttes hozama 1910-ben 0.2, 1911-ben 1.6 és 1912-ben 2.2 millió métermá­zsával volt magasabb az idei termésbecslés­nél. Az 1914. évi ínséges terméstől eltekintve, csak 1913-ban maradt a búza- és rozstermés együttes eredménye 4.3 millió métermázsá­val az idei becslési számok mögött Ehhez hozzájárul: 1. hogy 1913-ban 4.5 millió métermázsa beviteli többlete volt a vámterületnek búzában és rozsban; 2. hogy a tengeri készületünk jóformán teljesen fel­használtatott, aminek folytán a folyó nap­tári év utolsó négy-öt hónapjaiban búzával fog kelleni olyan vidékek tengeri hiányát pótolni, amelyek népességének rendes élelmi­cikke elsősorban a tengeri; 3. hogy az osztrák terméskilátások az 1913-iki ered­ményt előreláthatóan nem fogják elérni Ausztria többi tartományaiban sem, Galí­ciában pedig a szántóföldek tetemes része vetetlen maradt, úgy hogy aligha lehet a normális termés felére számítani. Végül ne felejtsük el, hogy a termés a teljes beérésig és betakarásig sok veszélynek van még ki­téve és hogy az aratást zavaró esős időjárás a háború okozta munkáshiánnyal párosulva lényegesen fokozza ezt a kockázatot. Mind­ezek végeredményeként konstatálhatjuk, hogy helyzetünk sokkal kedvezőbb a tavalyi­nál , hogy a vámterület termése a monarchia két államának fogyasztását kedvezőbb mo­dalitások mellett fogja fedözni, mint a most lezáródó gazdasági évben, de hogy azért bőségről szó sincs , a termés fölhasználásá­nak tervszerű szervezésére és a fogyasztás­nak takarékos szabályozására van szükség." — Bombamerénylet az angol bank ellen. Amsterdamból táviratozzák a „Nemzetközi Távirati Hírlap"-nak . Amerikai lapok hoz­zák először nyilvánosságra, hogy június utolsó napjaiban Londonban a Bank of England ellen bombamerényletet követtek el. Erről eddig sem a kontinentális, sem az angol sajtóban nem jelent meg híradás, mert erősen titkolták. Az amerikai jelentés közli, hogy június 28-án a Bank of England főépü­­­­letétől száz méternyi távolságban, az utcán, több kézibombát dobtak el, amelyek felrob­bantak és négy embert megöltek, valamint több sebesülést okoztak. Hogy kik követték el a merényletet, azt nem sikerült megálla­pítani.­­ A zenekedvelő elvtársakhoz! Kaptuk a kö­vetkező sorokat: Közel hét esztendeje, hogy megalakult az Első Budapesti Munkás Zene­egyesület, amely célul tű­zte ki, hogy a munká­sok részére közvetetlenül hozzáférhetővé tegye a zeneművészetet. Az egyesületet megalakulá­sánál az az elv vezérelte, hogy a külföldön, de kiváltképen Németországban, Svájcban elter­jedt zeneszövetségek mintájára hatalmas mun­kás zenegenerációt neveljen, a munkásságot va­lamely hangszernek könnyen hozzáférhető el­sajátításával, hangversenyekkel, zenei fölolva­sásokkal, könyvtár fölállításával bevonja a ze­nekultúrába. Hogy az egyesület megalakulha­tott, ez jórészt a magyar munkásságnak az ér­deme, mert megértette, hogy neki kötelességei vannak a művészettel szemben és mert egyút­tal fölismerte azt is, hogy a művészettel, de különösen a zenével való foglalkozás tudását, látókörét bővíti és súlyos gazdasági és társa­dalmi küzdelmeiben egyúttal fölüdíti énjét és növeli energiáját. Az egyesület meg akarja sze­rezni az elvtársaknak mindazt a zenei élvezetet és gyönyört, ami eddig csak bizonyos társa­dalmi osztályoknak állott módjában. Az egye­sület általános, tehát mindenki tagja lehet, ha 1 korona beiratási és heti 20 fillér járulékot fizet. A tagok befolynak az egyesület vezeté­sébe, jogaik vannak, ellenőrzik az adminisztrá­ciót, választanak és választhatók. Egyben az a kulturális feladat hárul rájuk, hogy az össz­munkásság érdekében az egyesület fölvirágoz­tatásához, fejlődéséhez­­ minden úton-módon hozzájáruljanak. Kérjük tehát az elvtársakat, támogassák elveinket, jöjjenek el minél na­gyobb számban, hogy megvethessük alapját egy egészséges, hatalmas zenekultúrának. Az egye­sület helyisége VIII. Táncsics­ utca 5, III. em. 10. Tanórák: délelőtt 9—12-ig, délután 3—6-ig és este 7—10-ig. Tanszakok: zongora, hegedű, cselló, nagybőgő és az összes réz- és fafúvó­hangszerek. zeneelmélet. Beiratási díj 1­koron­g heti járulék 20 fillér. Tandíj bármely hang­szerre havonta nyolc korona. Beiratkozni min­dennap a tanórák alatt lehet és vasárnap dél­előtt 9—12-ig. Mindennemű fölvilágosítást kész­séggel ad az egyesület titkára, — Rablógyilkos cigányok. Győrből írják, hogy pénteken késő este a Devecser határában fekvő kolontári erdőben, egy eddig ismeretlen kóborcigány négy társával megtámadta Ignácz Erzsi teknővájó cigánynőt és családját, az asz­szonyt agyonütötték és az egyik fiút életvesze­delmesen, a többit pedig súlyosan megsebesí­tették. A cigányasszony 4500 korona készpénzét elrabolták, két lovát elhajtották, azután elme­nekültek. Győr-és Veszprém megye csendőrsége erélyes nyomozást indított a rablógyilkosok kézrekerítésére. 1 . — Jön a gyű­jtőkocsi! Szerdán, folyó hó 14-én a gyűjtőkocsik Budán a II. kerületben és a Városmajorban fognak járni. A Dardanellák ostroma. (Berlin, július 11.) A ,,Lokalanzeiger"-nek je­lentik Amsterdamból. A „Times" tengerészeti szakértője a szövetségeseknek az­­degei-tenge­ren levő flottájáról szóló cikkében közli, hogy a Dardanellák elleni hadműveletben több mint negyven hajó vett részt, és pedig 18 angol sor­hajó, amelyek közül öt elsülyedt, öt francia, amelyek közül egy veszett el, végül kilenc an­gol, három francia és egy orosz cirkáló, to­vábbá egy angol monitor és öt torpedóütő. * * * 3 Béke vagy Franciaországban. (Bécs, július 11.) Londonból jelentik a „Neue Freie Presse"-nek. Franciaországban az utóbbi napokban fontos események történtek, ame­lyek a háború sorsára döntő hatással lesznek. Poincaré elnök néhány nappal ezelőtt a hadi­szintérre utazott, ahonnan azonban hamarább tért vissza Párisba, mint tervzete. Poincaré­nak ez a hirtelen visszautazása összefügg az­zal, hogy Párisban és az egész országban úgy a katonák, mint a polgári lakosság nagy tün­tetéseket rendeztek a háború folytatása ellen. Franciaországban mindenütt a fáradság tüne­tei mutatkoznak. A katonaság is hangoztatja, hogy belefáradt már a háborúba és tudni sem akar egy második téli hadjáratról. A rossz hangulatot, amely Franciaországban általános, még fokozza az, hogy az angolokba vetett hit megrendült. Mindenütt hangoztatják, hogy az angol segítség csak ígéret és várakozás volt. Az oroszok galíciai veresége és visszavonu­lása szintén kínosan hatott a francia köz­véleményre. Ezzel szemben a francia hadsereg havonként átlag kétszázezer katonát veszít el. Összeesküvés a köztársaság ellen. (Bécs, júliu­s 11.) A „Neues Wiener Journal" jelenti Brüsszelből. A brüsszeli német köz­igazgatási hatóság belga forrásból azt az érte­sítást kapta, hogy a párisi rendőrség igen ko­moly rojalista puccsot fedezett föl. Az össze­esküvésben több államhivatalnok, több magas­állású katona és egy püspök is részt vett. A vizsgálatot annyira titokban tartják, hogy kö­zelebbi részletek nem kerültek nyilvánosságra. Az angol munkáspárt a béke mellett. (Hága, július 11. — Courierbureau Haag.) Az angol független munkáspárt vezetője, Keir Hardie, kijelentette, hogy augusztusban nagy propagandát fog kez­deni a béke érdekében. Egyben tiltakozá­sát fejezi ki a muníciógyártásra vonatkozó kényszermunka ellen. Keir Hardienek, a nagytekintélyű angol munkásvezér politi­kusnak elhatározása igen jelentőségteljes. Az angol bányászharc. (London, július 10.) A „Daily Chronicle" je­lenti: A délwalesi szénbányakerületben a hely­zet rendkívül kritikus. Runciman miniszter új feltételei alig tartal­maznak valamit a munkások eredeti követelé­seiből. Lloyd George közölte a bányamunkás­szövetséggel, hogy komoly konfliktus esetén a bányamunkásokat­ a muníciós törvény hatálya alá helyezik, amely a sztrájkot megtiltja és súlyos büntetéssel sújtja. A chesteri szak­szervezetek elhatározták, hogy a legélesebb harcot indítják az általános hadkötelezettség ellen. Az afrikai német csapatok megadták magukat. (London, július 11.) A Reuter-ügynökség jelenti Fokvárosból: Botha július hó 9-ének délutáni 5 órájáig adott gondolkodási időt a németeknek, azzal, hogyha a határidő letelte után nem adják meg magukat, megkezdi a támadást. A németek látták, hogy nincsen kilátás a szabadulásra és elfogadták az ulti­mátumot. Botka tábornok jelentése szerint a bekerítési mozdulatok igen nehezek voltak. Éjjel-nappal folyton menetelni kellett végte­len utakon, amelyeken nincsen ivóvíz. Az ak­tív német tiszteknek meghagyták kardjukat. Becsületszóra maguk választhatják bizonyos föltételekkel lakóhelyüket. A tartalékosoktól elvették a fegyvert. Minden fogolynak sza­vát kellett adnia, hogy a háború folyamán nem kezdi meg ismét az ellenségeskedéseket. (Ez a jelentés — jegyzi meg a Wolff-ügy­nökség — arra enged következtetni, hogy az átadás a nagy számbeli fölényben levő ellen­ségnek tisztességes feltételek mellett tör­tént.

Next