Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-01 / 306. szám

AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 24.— kor. 1 negyed évre 3.— kor. fél évre 12.— kor.­­ egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS*­-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) mmmw .hill. évfolyam. Budapest, 1915 szeptember 1. szerda, 306. szám. Lapunk mai száma 12 oldal. Amerika céljai, Newyork, augusztus 2. A felületes szemlélődő úgy vélné, hogy­­Amerika szőröstől-bőröstől Angolországnak és szövetségeseinek ígérte el magát. Nem ezt mutatja az amerikai kormány egész magatartása! A mindennemű hadianyagnak lázasan erőszakolt kivitele és a Németország ellenfeleinek adott kölcsönök magyarázh­a­tók-e másképen? Nem állította Usher tanár, hogy az Egyesült Államok és Angolország egyezséget kötött el amelynek hatását most tapasztaljuk? Ki tudná végül a helyzetet máskép megítélni az amerikai sajtó német­ellenes magatartásának láttára ? A dolgok olyan világosaknak tűnnek föl, hogy Ame­rika uralkodó köreinek céljait másképen ma­gyarázni őrületnek látszik. És mégis, ha az Egyesült Államok poli­tikáját közelebbről megvizsgáljuk és leg­távolabbi következményeit szemléljük, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy az ered­mény inkább angol-, mint németellenes. Megnehezíti a fölismerést az a komikus nézet, hogy az amerikai kapitalisták érzelmi politikát űznek. Rockefeller, Morgan és ér­zelmi politika! Bizonyos, hogy az érzelmi politikát szintén érdekeik szolgálatába állít­ják. Agyafúrt reakciósok biztosítják a­ né­pet, hogy Amerika a fegyverkivitellel a sza­badság és a demokrácia, ügyét szolgál­ja. Ha Németország kapná a fegyvereket és nem ellenfelei, ugyanezt mondanák. És ha mind a két pártnak szállíthatnának, akkor mind a két fél iránt lelkesednének. Hasonló a helyzet azokkal a kölcsönök­kel vagy helyesebben mondva azokkal a hi­telekkel, amelyeket a szövetségeseknek ad­nak. Az amerikai tőkések még álmukban sem gondolnak arra, hogy Németország el­lenfeleinek önzetlen módon pénzt kölcsö­nözzenek. Nagyon szépen köszönik a had­viselő államok hadikölcsöneit és az orrukat fintorgatják az új angol kölcsön rongyos négy és fél százaléka fölött, amelyből még lemegy az angol jövedelmi adó. Az ameri­kaiak jobban tudják a pénzüket értékesí­teni. Magas kamatok és elsőrangú amerikai értékpapírok biztosítása: ezek azok a fel­tételek, amelyek mellett olyan országok, mint Franciaország, hadiszereket kaphatnak, ha amerikai vásárlásaikat nem a saját ala­csony árfolyammal bíró pénzükkel, hanem dollárokkal akarják megfizetni, így a 43 millió dolláros francia kölcsönt azokkal az amerikai vasúti kötvényekkel kellett födöz­niök, amelyek a franciák birtokában voltak­. Két hónap kellett ahhoz, hogy ezt a födöze­tet összehozzák, mert a francia kapitalisták nagyon jól tudják, hogy mit bírnak ezek­ben a papírokban. Az angolokat is már hosszabb ideje biztatják, hogy hasonló fel­tételek mellett nagyobb kölcsönt vegyenek. Az "egyetlen rokonszenv, amely az ameri­kaiakat ezeknél a műveleteknél vezetik, a dollár iránt való rokonszenv. Az angolok és a franciák donna Inezhez hasonlóan, aki a ..Don Juan"-ban az áruló ügyvéd ellen ki­fakad, az üzleti szellemű amerikaiakra is el­mondhatják. ..Amit tett, csak a piszkos pénzért tette. És nem azért, hogy ezt vagy azt szerette." Az érzelmi politika, amellyel az amerikai

Next