Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-29 / 334. szám

6 U­TOLSÓ HÍRE .*­ * * Megszüntetik a cenzúrát Orosz­országban? (London, szeptember 28.) A Reuter-ügy­nökség jelenti Pétervárról. A kabinet egyhangúlag elhatározta, hogy megszün­teti az előzetes cenzúrát. Goremykin mi­niszterelnök a főhadiszálláson tartózkodik. * * Kémkedés miatt agyonlőtt belgák. (Berlin, szeptember 28. — Wolff-ü­gynök­ség.) A harctérről jelentik szeptember 28-iki kelettel. Von Schröder parancsnokló tenger­nagy közli: Szeptember 18-án kelt hadbíró­sági ítélet alapján hat belga, lakost kémke­dés miatt halálra ítéltek és két esküdt jelen­létében, a hadijog alapján, agyonlőttek. Felrobbant francia gőzös. (Amsterdam, szeptember 28.) A Reuter­ügynökség egy nápolyi jelentése szerint a „St. Anna" francia gőzös kapitánya a ten­gerészeti hatóság előtt kijelentette, hogy a hajón az Azori-szigetek közelében két robba­nás történt, nyilván gázömlés következté­ben. Negyven utast a kifejlődött gázok elká­bítottak, de később feleszméltek. Az első robbanás után a gőzös azonnal drótnélküli vészjelzéseket adott és a mentőcsónakokat is készen tartották. Valamennyi utas a fe­délzetén volt. A robbanásból keletkezett tüzet már majdnem eloltották, amikor egy másik robbanás történt. A hőség oly nagy volt, hogy a hajó számos páncéllemeze meg­olvadt. A tűz kitörése után nyolc órával az „Ancona" olasz gőzös jött a hajó segítségére és 105 utast vett föl. #­­ # A 18 évesek Törökországban. (Konstantinápoly, szeptember 28.) A hi­vatalos lap egy ideiglenes törvényt közöl, amely felhatalmazást tartalmaz arra nézve, ho­gy ama 18 éves fiatalemberek, akik al­kalmasak arra, hogy tartalékos tisztek vagy altisztek lehessenek, már most behívhatók. .* * # Az olasz kormány — „nemzeti manifesztációja". (Lugano, szeptember 28.) Mintegy száz par­lamenti tag aláírásával listákat köröztek, amelyek hozzájárulási nyilatkozatokat tar­talmaztak Barzilai miniszter Nápolyban mondott beszédéhez. E listák célja az volt, hogy a Salandra-kormány parlamenti párt­ját tekintélyesnek tüntessék föl. Az aláírók között szerepel Capelli volt külügyminiszter­nek, a kamara jelenlegi alelnökének és a nemzetközi földmivelési intézet elnökének neve is. Capelli most egy nyilatkozatban ki­jelenti, hogy a kormány által rendezett nem­zeti manifesztáción, amelyen a miniszterel­nök elnökölt és a szónok is a kormánynak tagja volt, nem járult hozzá és nem is szán­dékszik hozzájárulni. E nyilatkozat ténye és formája kínosan érintette Salandra h­íveit és azt a magyarázatot fűzik hozzá, hogy Piemont nem támogatja a kormányt, noha a Salandra-kabinet éppen ott nagyban erőlkö­dött, hogy híveket szerezzen politikájának. * * '*" ­ Macdonald beszéde. A jövő feladatai. A brit szakszervezeti kongresszus ötödik napján Ramsay Macdonald a brit munkás­párt nevében a következő beszéddel üdvö­zölte a kongresszust: Különös és szerencsétlen időkben élünk. Eb­ben mindnyájan egyetértünk. Éppen úgy ab­ban is, hogy minden gondolkodó polgárnak kötelessége a nemzeti becsületet védelmezni. (Tetszés.) Mi még senkitől sem követeltük, hogy feledkezzék meg a nemzete iránt tartozó kötelességéről. Szavainkat rosszakaratú em­berek elferdítették, mintha mi a munkásokat arra figyelmeztettük volna, hogy a nemzeti föllendülés korszakában is saját érdekeiket tartsák szem előtt, mert az a nemzet, amely azt hiszi, hogy csak a munkásosztály megtöré­sével mentheti meg magát, már maga is meg van törve. Sok ideálunk, ami korábbi években drága volt előttünk, most elvesztette értékét. A szakszervezeti kongresszusok hagyományos eszméi most idegenszerűen hatnak. A kon­gresszus sok résztvevőjénél a nemzeti vesze­delem személyes bajokkal vegyül. Barátaim között sokan vannak, akik tulaj­donképen béke­barátok és bátran fölléptek a béke mellett, de gondolataik most fiaik és testvéreik mellett röpködnek a lövészárkokban, ahol szembe­néznek a halállal, hogy hazánkat megvédjék. (Tetszés.) Rendkívüli idők ezek és a munkás­párt nevében ezt kívánom önöknek mondani. Ne engedjék, hogy a személyes harc és a sze­mélyes nyomorúság, amelyben most élnek, tartós elidegenedésre vezessen. Tartsák mind­ezt átmeneti jelenségnek. Ragaszkodjunk mindezek ellenére pártunk alapelveihez. Él­tessen bennünket a hit, hogy a nézeteltérések eltűnnek és csak arra fognak szolgálni, hogy a kölcsönös megbecsülést és lojalitást fokoz­zák. Természetesen nem fogok kitérni a­ fönn­álló nézeteltérésekre. Itt a munkáspárt képvi­selőjeként jelentem meg, amelyet önök alapí­tottak. És miért alapították a munkáspártot­? Mert a szakszervezetek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a munkásság fölszabadítása csak maguk a munkások erejével történhetik. A szakszervezetek adtak életet a munkáspárt­nak, mert a polgári pártok fölmondták a szol­gálatot, megbízhatatlanoknak és gyáváknak bizonyultak. A szakszervezetek világa arra a meggyőződésre jutott, hogy saját pártot kell alakítaniok, hogy a parlamentben, a nemzet tanácsában, a munkásosztály jogaiért síkra szálljon. Sok bástya, amit a munkások előző évtizedek hosszú harcaiban meghódítottak, most a világháborúban elveszett. Iparkod­nunk kell, hogy a békekötés után ezeket azon­nal visszahódítsuk. (Tetszés.) Tény, hogy a muníciós törvényben van egy szakasz, amely a szakszervezet jogainak visszaállításáról, rendelkezik; ezt a szakaszt a munkáspárti frakció vitte keresztül, de a kormány a bizott­sági tárgyaláson meggyöngítette. Minden képviselő tudja, milyen nehéz miniszteri hi­vatalnokokra befolyást gyakorolni és a mi­niszterektől a munkások számára igazságot szerezni. A munkáspárt fönnállása most iga­zolást nyert. A háború után új gazdasági kér­dések előtt állunk. A munkások ezrei térnek vissza a csataterekről és elözönlik a munka­piacot; sokan mint rokkantak térnek haza; so­kan elesnek és özvegyeik és árváik ittmarad­nak; a szakszervezetek ismét iparkodnak a régi kerékvágásba visszajutni. Ki védi meg akkor jogaikat a nemzet előtt? A párt: azok a férfiak, akik békeidőben a munkások érde­keit képviselték és háborús időben a béke kér­déseivel foglalkoztak. A háború után a terme­lés új problémái bukkannak föl és a védővám­mozgalom új életre kel; külpolitikai vonatko­zásaink új rendezése új feladatok elé állít. Mondjak még többet? Elég ennyire rámutatni, hogy lássuk, milyen szükségünk lesz a pártra. Bármit gondolnak önök az én fölfogásomról, az bizonyos, hogy a háb­orú után mindnyá­junknak össze kell tartanunk, hogy a régi tár­sadalmi és demokratikus kérdések megoldásá­nak munkáját folytassuk. Ehhez pedig szüksé­günk van a szocializmus és a szakszervezetek együttműködésére, az eszme és a tapasztalat harmóniájára. Mint jóbarátok fogunk ismét egymás mellett állani, a régi pártban a régi lelkesedéssel, amely a munkásoknak oly nagy hatalmat biztosít. A borzasztó nehézségek, amelyek most körülvesznek bennünket, el fog­nak tűnni, ha a munkásvilág egyesülten áll, szellemben függetlenül és öntudatban essen. (Élénk tetszés.) ­NÉPSZ­AVA 1915 szeptember 29." már az új anyagot. (Kopenhága, szeptember 28.) A Sozialde­mokraten értesülése szerint Nielsen dán mérnök, aki egy aerolith új robbantóan­yagot talált föl, Jyterup közelében gyárat létesí­tett, ahol elsősorban a dán kormány megbí­zásából az émlített robbantóanyagot fogja előállítani. E robbantóanyag előnyei nem­csak abban rejlenek, hogy robbantó hatása nagy és előállítási költsége csekély, hanem abban is, hogy szállítása teljesen veszélyte­len. TELEFON­SZÁMAINK: Népszava-könyvkereskedés József 3—27. Párttitkárság József 3—28. Népszava szerkesztősége József 3—29. Népszava szerkesztősége József 3—30. Népszava kiadóhivatala József 3—31. Népszava-expedició (hajnali fél 3 órától 6 óráig) József 3—31. Népszava kiadóhivatala József 3—32. Szakszervezeti Tanács József 9—65. Világosság-nyomda József 10—16. Világosság-nyomda József 9—66. ÜGYEK Olcsóbb lesz a liszt és a kenyér... de mikor? A közélelmezési ügyosztály a nép­élelmezési bizottság hozzájárulásával elő­terjesztést tesz a tanácsnak arra nézve, hogy folyó évi október 3-tól kezdve a finom tészta-és főzőlisztből az eddigi 40 deka helyett fe­jenként és hetenként 75 dekát adjanak ki az utalványokra a közönségnek, a kenyérliszt­ből pedig továbbra is az eddig megállapított 100 dekát. Előterjesztést tett arra nézve is, hogy a finom tésztalisztre, valamint a főző­lisztre nézve kilogramonként 4 fillérben, a kenyérlisztre nézve pedig kilogramonként 2 fillérben megállapított kezelési díjat teljes egészében töröljék és ehhez képest a finom tésztaliszt, valamint a főzőliszt árát 4 fillér­rel, a kenyérliszt, illetőleg a kenyér árát pe­dig 2 fillérrel szállítsák le. A tanács a közélelmezési ügyosztálynak ehhez az előterjesztéséhez hozzájárult, azzal, hogy a kezelési díj eltörlése következtében alacsonyabban megállapított liszt- és ke­nyérárak életbeléptetésének határidejére vo­natkozóan külön fog intézkedni, mivel a ke­reskedőknél jelenleg a még magasabb áron beszerzett liszt van forgalomban. Elhatározta továbbá a tanács, hogy a már eddig megrendelt gabonamennyiségeken fölül újabb 500.000 méter mázsa gabonát ren-­ del meg. Ekképen a főváros jóval nagyobb gabonamennyiséget szerez be, mint ameny­nyire a főváros lakosságának fejenként szük­sége van. Teszi pedig ezt a tanács azért, ne­hogy később a lisztellátás tekintetében fönn­akadás vagy zavar álljon be. Eszerint a fogyasztók fölháborodásának és a sajtó tiltakozásának, főképen pedig egyes fogyasztási szövetkezetek közbelépésé­nek mégis lett annyi foganatja, hogy a fő­városi tanács elvben lemond a kilónkénti 2—4 fillér kenyéradóról. Egyelőre csak elv­ben, hogy a gyakorlatban mikor fog ez a le­­mondás bekövetkezni, az még bizonytalan.

Next