Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-24 / 329. szám

6 Újabb ajánlat Bulgáriának. (Genf, szeptember 23.) Nisből jelentik Ró­mán át. A legújabb eseményekkel szoros kap­csolatban újabb tárgyalások indultak meg Pasics miniszterelnök és az orosz követ kö­zött. Pastes arról tanácskozik, vajjon nem ta­lálható-e mód arra, hogy Szerbia Bulgáriával a következőképen lépjen megegyezésre: Szer­bia átadja Bulgáriának egész Macedóniát, az­zal a kikötéssel, hogy ez a terület bár bolgár fönhatóság alá tartoznék, mégis autonómiával bírjon. Hogy a tárgyalások Pasics és az orosz követ között milyen eredményre vezettek, er­ről még nem érkezett híradás. Bulgária blokádja. (Lugano, szeptember 23.) A „Tribuná"-nak jelentik Nápolyból. Egy itteni hajóstársaság igazgatója, Jaccanino, aki annak­­ idején be­rendezte a Nápoly—Dedeagacs-i hajózási vo­nalat, arra a kérdésre, várjon a négyes szö­vetség blokádja a bolgár partokra is kiter­jed-e, igennel felelt. Kijelentette, hogy a gőz­hajók utast vihetnek ugyan Bulgáriába, de árut nem, mert különben abban a veszede­lemben forognának, hogy az angolok és fran­ciák föltartóztatják. Izgalom van Szerbiában. (Szófia, szeptember 23.) A „Balkanske Pos­te" értesül Nisből. Az osztrák-magyar-német operációk és a bolgár részről tett előkészüle­tekről elterjedt hírek következtében Szerbiá­ban nagy az izgalom. A hivatalos körök Szer­bia helyzetét nagyon válságosnak jelzik. Ko­ronatanácsot hívtak össze. (Szófia, szeptember 23.) Zam­brodi utasok beszélik, hogy a szerb hadvezetőség a dunai frontról nagyobb erőket vont el s azokat a bolgár határra dobta; Szerbiának nem kell segítség. (Páris, szeptember 23.) A „Petit Párisién je­lenti, hogy Szerbia egyelőre nem vár katonai segítséget az antanttól, mert bízik a maga ere­jében. Szerbia muníciót, nehéz tüzérséget, egészségügyi személyzetet és anyagot kért na­gyobb mennyiségben és kapott is az antant­hatalmaktól, amit az angol, francia és orosz kormányok a jövőben is készséggel bocsátanak rendelkezésére. Szerbia egymaga fog megbir­kózni elleneivel. A francia és olasz segítség tehát egyelőre tárgytalan. Az antant erői a Dardanellákat fogják forszírozni. A Dardanel­lák bevétele esetén gondoskodni lehet majd az itt operált csapatok másutt való alkalmazá­sáról. Fontos tanácskozások Romániában. Bukarest, szeptember 23.) Bratianu minisz­terelnök vezetése alatt fontos minisztertanács volt, amelyen nemcsak a kormány minden tagja jelen volt, hanem részt vett a kamara és a szenátus elnöke is. A miniszterek tanács­kozása rendkívül beható volt. Bratianu minisz­terelnök és Porumbaru külügyminiszter a­ kül­politikai helyzetet ismertették. A hadügymi­niszter Románia katonai intézkedéseit és ter­veit adta elő. A minisztertanács Bratianut megbízta, hogy sürgős jelentésben számoljon be a koronának a határozatokról és kérje a ki­rály hozzájárulását. Kimondották, hogy mi­előtt a végső döntést a királynak javasolnák, a királyt új koronatanács összehívására fogják fölkérni. Gabona jön Romániából. (Szófia, szeptember 23.) Bár Románia fön­tartja a központi hatalmakból Romániába való szállítás ellen elrendelt határzár alap­elveit, azonban egyes esetekben már többször is kivételt tettek. Románia abba is beleegye­zett, hogy azt a gabonát, amelyet a központi b­­rtalmak még a múlt évben vásároltak Ro­mában, elszállíthassák. KTÉPS SZAVA 1915 szeptember 24. Görögország intézkedéseket tesz.­ ­ Athén, szeptember 23.) Az „Agence d'Athenes" a következő kommünikét közli: A kormány nyugalommal szemléli az ese­mények fejlődését és megteszi majd a körül­mények által követelt intézkedéseket, hogy szembenézhessen minden eshetőséggel. A király, Venizelos miniszterelnök és a vezér­kar között teljes egyértelműség uralkodik. \ Difdiell ostroma. * Tüzérségi harcok Gallipolin. — A fran­ciák sürgetik a Dardanella-akciót. — A szövetségesek új erősítéseket kaptak? A Dardanella-fronton még mindig pihen­nek a szembenálló felek, csupán tüzéreik tevékenykednek hol erősebben, hol gyön­gébben. A nagy támadás, amelyet a szövet­ségesek beígértek, egyre késik, ami az an­tanthoz tartozó államok közvéleményét fo­kozott türelmetlenségre ingerli. A francia sajtó már hangot is ad a nyugtalan vára­kozásnak, sürgeti a Dardanella-akciót, amelynek gyorsan kell végbemennie. Nyil­ván a Balkán eseményei nyugtalanítják az antant közvéleményét, amely úgy látszik ke­vésbé bizakodó, mint a Dardanella-akció intézősége. Magánértesülések szerint egyéb­ként már nem sokáig késhet­ik a „döntő" offenzíva megkezdése, mivel a szövetsége­sek újabban is akkora erősítéseket kaptak, amelyekkel rövidesen megindíthatják a támadást.­­ . . *t *- ...... ... -t- Török hivatalos jelentés.­­ (Konstantinápoly, szeptember 23.) A fő­hadiszállás jelenti: Dardanell­a-f­ront: Anaforta vi­dékén tüzérségünk ágyútüze a balszár­nyunk előtt fekvő ellenséges lövészárkokban és az ellenséges táborban tüzet okozott, amely két órán át tartott. Az Ari B­u­r­n­u - szakaszon az ellenség a 20-áról 21-ére virradó éjjel aknát rob­bantott, amely jelentéktelen károkat oko­zott A károkat rövidesen kijavították. A Sedil Bahr - szakaszon az ellenség szeptember 21-én délelőtt bombadobásokkal kísért heves ágyúzást kezdett balszárnyunk ellen, ütegeink viszonozták a tü­zelést és elhallgattatták az el­lenséges tüzérséget. Szeptember 21-én flottánk a Fekete­tenger szénrakodó kikötőiből három Bistrij-típusú orosz torpedó­naszádot elűzött. A többi fronton jelentősebb esemény nem történt. „Meg kell hódítani Konstantinápolyt!" (Genf, szeptember 23.) A párisi sajtó hang­súlyozza, hogy a Dardanellák elleni vállal­kozás a legnagyobb fontosságú. A jelszó: Meg kell hódítanunk Konstantinápolyt. Mi­nél gyorsabban, annál jobb. Az „Eclair" írja: Sarrail tábornokot augusztus 7-ikén a keleti hadsereg főparancs­nokává nevezték ki. Azóta 45 nap múlt el s nem hallottuk, hogy Sarrailt elmozdították volna. Mindenesetre valószínűtlen, hogy Sar­railnak ily hosszú időre volt szüksége az uta­zási előkészületekre. Tudni szeretnék, miért nem utazott el Sarrail? Sarrailnak argonni hadtestparancsnoki állásából való elbocsá­tása republikánus körökben rossz vért szült Millerand hadügyminiszternek emiatt a bal­párti lapokban, különösen a „Guerre Socia­le"-ban és a „Radical"-ban szemére vetették, hogy favorizálja a reakciós tiszteket. Nem sokkal utóbb Sarrailt a keleti hadsereg fő­parancsnokává nevezték ki. Az említett sajtó ebben a kinevezésben a republikánus tisztek becsületének megmentését látta. Kézenfekvő az a gyanú, hogy Sarrai kinevezése a kor­­mány sakkhúzása volt a republikánusok meg­nyugtatása céljából. Hamilton jelentése. (London, szeptember 23.) Az Havas-ügy­nökség jelenti: Hamilton tábornok, a földközi tengeri angol haderők főparancsnoka, augusz­tus 26-án távirati jelentést tett a május 6-tól június végéig való katonai eseményekről. A jelentés a többi között ezeket mondja: Az ezen idő alatt tett erőfeszítések, gondos­kodni egy nagy hadsereg szükségleteiről,­­ valóságos rekordot tüntetnek föl. A vidék ko­pár, hegyes, száraz, ahol élelmiszer nincs és vize is szűken van. Egyes helyeken a szél teljesen lehetetlenné teszi a partraszállást. A teher­hajóinkban okozott károk, amiket bombázás vagy hajótörés következtében szenvedtek, je­lentékenyen befolyásolták szállításainkat. A gránátok minden oldalról megkezdték pusztító munkájukat. Ez volt a helyzet amikor május 22-én ellenséges búvárhajók jelentek meg a színtéren. Biztosság okáért valamenyi szállító­hajót Mudrosba kellett vinni. A flotta és a had­sereg műszaki embereit sem a természeti nehéz­ség, sem az ellenség nem tartotta vissza a part­raszállítás pontos végrehajtásától és becsület­beli kötelességüknek tartották a szükséges dol­gokat épp oly szabályszerűen, mint a béke­idő­ben tartott manővereken, a harcvonalra juttat­ni. Bátorságuk és nyugalmuk csodálattal töl­tött el engem. A flotta és a többi katonai szol­gálati szervek teljesítették nehéz feladataikat. Az egészségügyi szolgálatnak szokatlan és rendkívül nehéz munkája volt. Tázak itt nincse­nek és a járóképes sebesülteket a harcvonalról a partvidékre kellett szállítani, akik kísérőik­kel együtt ki voltak téve a folytonos bombá­zásnak. Ki kell jelentenem, hogy a sebesültek elszállítása rendszeres és hősies módon történt A Gallipoli-félszigeten szakadatlanul folyik a harc kettős célért: a megszállott terület kiter­jesztéséért és az ellenségnek a tengerbe szorítá­sáért. Gyakran elfoglaltak lövészárkokat, de azután ismét kiürítették azokat 24-én és 25-án szünet állott be, hogy a nagyon sok halottat eltemessék. Száztízezer főnyi erősítés. (Berlin, szeptember 23.) A „Berliner Tage­blatt"-nak jelentik Athénből. Görög lapok­ jelentik Mytileneből, hogy a­ k­ántántnak kö­rülbelül száztízezer emberből álló újabb se­rege érkezett meg Mudrosba. Az indiaiak az angol uralom ellen. (Konstantinápoly, szeptember 23. — „M. T. I.") A sajtóiroda a holnapi lapokban az indiai nem­zeti párt végrehajtó bizottságának egy július utójáról keltezett kiáltványát közli, azzal a be­vezetéssel, hogy megállapítja, hogy az indiai nép ama rendszeres angol fáradozások ellenére, hogy az angol járom alatt levő népekben meg­öljön minden nemzeti érzést, az indiai nemzet újjászületésén, régi hagyományainak föléleszté­sén és önállóságának helyreállításán dolgozik. A proklamáció vázolja az angol uralom áldat­lan következményeit Indiában, amelynek la­kosságát éhség és a pestis megtizedelte és nehéz adók által nyomorba döntötte. A bizottság til­takozik indiai csapatoknak a Dardanellákban és más harctereken való alkalmazása ellen és ki­jelenti, hogy az indiaiak ez idő szerint hadiál­lapotban vannak Angliával szemben és mindad­dig küzdeni fognak, amíg India a Himalayától a Comorin-hegység elő részéig megszerzi füg­getlenségét MINDEN CÍMVÁLTOZÁS alkalmával szüksé­ges az előbbi lakcím pontos megadása. Vi­dékre utazó olvasóinknak is csak azon eset­ben küldhetünk lapot ha fővárosi lakcímű­jét közlik velünk. A kiadóhivatal.

Next