Népszava, 1915. október (43. évfolyam, 336–366. sz.)
1915-10-16 / 351. szám
4 NÉPSZAVA , 1915 október 15. a közvéleményt a szövetséges hatalmak javára kívánja befolyásolni. Görögország nem köteles segíteni. (Genf, október 9.) A görög kormány tegnap válaszolt a szerb kormánynak arra a kérdésre, hogy hajlandó-e Görögország közreműködni abban a konfliktusban, amely Szerbia és Bulgária között kiütött. A görög kormány azon a nézeten van, hogy a jelen esetben nem állott be a casus fedelis. A szerb-görög szerződés, amely tisztán balkáni természetű, nem gondoskodik arról az esetről, amikor két nagyhatalommal szövetséges Bulgária együtt támadja Szerbiát. A jelenlegi konfliktus nem Balkán-háború, hanem a világháború egyik epizódja. Görögország, amely Szerbiával szövetséges marad, azt hiszi, hogy éber semlegessége mind a két ország érdekének megfelel és Görögországnak módot nyújt arra, hogy amikor saját létérdekét biztosítja, szükség esetén megvédje azokat az érdekeket is, amelyek Görögországra és Szerbiára nézve közösek. Liemann von Sanders tábornagy a bolgár királynál. (Konstantinápoly, október 15.) Az „Ikdam" jelenti: Liemann von Sanders tábornagy, a Gallipolinál operáló török hadsereg főparancsnoka Szófiában tartózkodott, ahol Ferdinánd király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. Venizelos tervei. (Hága, október 15.) A „La Hague" krétai levelezője jelenti, hogy Kréta-szigetén erős mozgalom indult, amely Kréta-szigetéből független köztársaságot óhajt alakítani. Föltűnő, hogy ez a mozgalom akkor indult meg, amikor Venizelos először megbukott, amikor újból hatalomra került, megszűnt és másodszori bukása után indult meg újból. Azt hiszik, hogy Venizelos, aki krétai származású, köztársasági elnök akar lenni és ő az irányítója a köztársasági mozgalomnak. Több Venizelos-párti képviselő érkezett Krétára és ott a helyi vezetőkkel tanácskoztak. Kaneában október elsején lapot is indítottak, amely nyíltan propagálja az új eszmét és azt írja, hogy Kréta-szigete csak nagy fiának, Venizelosnak uralma alatt lehet boldog. *. * A Baltán-kérdés az angol parlamentben. * Grey nyilatkozott az alsóházban. (London, október 15.) Az alsóház mai ülésén Grey államtitkár a balkáni helyzet diplomáciai részéről nyilatkozatot tett, amelynek során így szólt: — A háború kitörésekor azt kívántuk, hogy a háború el ne terjedjen. Szövetségeseinkkel együtt biztosítottuk Törökországot arról, hogy ha semleges marad, úgy a török terület nem fog a háború miatt szenvedni. Amikor azután Törökország beleavatkozott a háborúba, az antant hatalmasságai együttes igyekezetüket arra irányították, hogy megegyezést hozzanak létre a Balkán-államok között. Sajnos, a Balkánon a hangulat nem hajlott a megegyezésre, hanem inkább a legélesebb viszályra. Világos volt, hogy az antant csak úgy érvényesíthet egységes politikát a Balkánon, ha döntő előnybe tud jutni a harctereken. A központi hatalmak Trácián kívül többet ígértek Bulgáriának a semlegességért, mint amennyit az antant méltányosan ígérhetett. Azokat az ígéreteket, amelyek Bulgáriát a háború megüzenésére indították, a központi hatalmak Bulgária szomszédainak terhére tették anélkül, hogy az utóbbiak számára megfelelő előnyt tudtak volna kilátásba helyezni. Mi az egész időn át barátságos viszonyban voltunk Romániával, amely a Balkán-szövetség eszméjét kedvezően fogadta. Grey azután a szerbek ügyességét és vitézségét dicsérte, amellyel az ellenség ellen fordultak. Szerbia ismét válsággal áll szemben ,és ma is ugyanazzal a vitéz bátorsággal áll elébe, mint a múltban. Bulgáriának a háborúban való részvétele nagy befolyással van a helyzetre. Nyilvánvaló, hogy e pillanatban Görögország és Szerbia érdekei azonosak. Egyiknek léte a másikéval áll és esik. A foganatba vett intézkedéseknél — így folytatja Grey — a legszorgosabb együttműködésben vagyunk Franciaországgal. Orosz csapatok közreműködését megígérték, mihelyt azokat rendelkezésre lehet bocsátani. A szövetségesek katonai hatóságai állandó figyelmének tárgyát alkotják oly katonai intézkedések, amelyekhez nyúlni kell, hogy a követelményeknek eleget lehessen tenni. Ez intézkedések egészséges stratégiai alapelveken épülnek. Szerbia nemzeti exisztenciájáért küzd. Épp most elkeseredett küzdelembe sodródott, de bármelyik harctéren folyjon is a harc, a küzdelem egy és ugyanaz és a döntés, is valamenynyire nézve ugyanaz lesz. Illetékes helyen Grey nyilatkozatához a következő megjegyzést fűzik: Sir Edward Grey beszédében azt állítja, hogy a központi hatalmak Bulgáriát szomszédai rovására tett ígéretekkel nyerték meg. Ez inszinuáció célja nagyon is átlátszó. Romániával és Görögországgal el akarta hitetni, hogy Bulgária és a központi hatalmak az említett államokkal szemben ellenséges szándékokkal vannak. E tendenciózus koholmánnyal szemben, amely természetesen minden ténybeli alapot nélkülöz, elég rámutatni a Bulgária által Bukarestben és Athénben tett barátságos nyilatkozatokra. Az antant" tervei a Balkánon. (London, október 15.) A Reuter-ügynökség a következő részletes tudósítást közli Grey államtitkárnak az alsóházban tartott beszédéről: — A szövetségesek egységességet akartak elérni a Balkánon és a Balkán-államok minden méltányos kívánságát kölcsönös engedmények útján teljesíteni. Politikájuk alapja az volt, hogy minden fajú és vallású népnek alkalmat adjanak, hogy ahhoz az államhoz csatlakozzanak, amellyel leginkább tartanak rokonságot. Az utóbbi évek eseményei következtében azonban Németorszég és Ausztria-Magyarország politikája, amely arra irányult, hogy a fennálló idegenkedéseket megnövesszék és viszályt szítsanak, könnyebben volt keresztülvihető, mint a mi kibékülésre és egyetértésre irányító politikánk. Ama feltételekhez, amelyeket a szövetségesek Bulgáriával szemben támasztottak, az is tartozott, hogy ez az ország a mi oldalunkon harcoljon Törökország ellen. Erre megérttették velünk, hogy a központi hatalmak, Tráciától eltekintve, Bulgáriának az ő semlegességéért jelentősebb ajánlatot tettek, mint aminőt a szövetségesek méltányosan tehettek. Grey azt mondja továbbá, hogy nem hiszi, hogy Bulgária és a központi hatalmak között nincsen titkos szerződés, mert valószínűtlen, hogy Bulgária, miután már semlegességéért is nagy ígéreteket kapott, tovább, menő ígéretek nélkül venne részt a háborúban. Majd így folytatja: — Bulgária támadása Szerbia ellen fölveti a Görögország és Szerbia között való szerződési kötelezettségeket. Ami a görög kormány magatartását s szándékait és a görög nép érzelmeit illeti, e tekintetben csak Zaimis és Venizelos legutóbbi beszédeire kell utalnia. Világos azonban, hogy Szerbia és Görög,ország érdekei azonosak. A két álam a jövőben is együtt fog állni és együttesen elbukni. Csak görög területen át hozhatunk mi Szerbiának gyors segítséget. A szövetségeseknek az volt a kívánságuk, hogy Görögországot és Szerbiát a leghathatósabban támogassák és ezért minden e célra rendelkezésére álló csapatot Szalonikibe küldtek. Görögország formális óvást jelentett be, amikor az első csapatok megérkeztek Szalonikibe. De hogy az ily módon nyújtott segítséget szívesen látják, kitűnik elegendőképen azokból a körülményekből, amelyek között a partraszállás megtörtént és abból a fogadásból, amelyben a csapatokat részesítették. Lehetséges-e, hogy Görögország már a görög-szerb szerződés határozataira való tekintettel, amely a Szerbiának adandó segítségről szól, más álláspontot foglaljon el, mint azt, hogy a csapatok további partraszállítását és az országon való keresztülvonulását Szerbia felé a bolgár támadás elhárítására lehetővé teszi? Grey e szavakkal végezte? !— Mi mindnyájan egy célért küzdünk, akármelyik harctéren folyik is a küzdelem, nevezetesen ama jogunkért, hogy megszabaduljunk a porosz militarizmus kisértetétől, amely békeidőkben is már fenyegetés és nyomás volt s amely a háborúban az emberiesség szokásos törvényeit nem akarja tiszteletben tartani. harcok. Keletgalieiában és Volhiniában nincsen esemény. — Dünaburgnál az oroszok támadtak. — Szokatlanul nagy veszteségeket szenvedtek. — Behatoltak egy német állásba. — Egy német léghajó a minski állomást bombázta. Az orosz harctereken ellanyhultak az események és csak Dünaburg körül folynak elkeseredett harcok váltakozó szerencsével. A várostól délnyugatra és délre az oroszok több támadást intéztek a német állások ellen. A támadások hevességére jellemző a német vezérkar jelentése, amely megállapítja, hogy az oroszok szokatlanul nagy veszteségei mellett verték vissza támadásukat a Dünaburg—Novoalexandrovsk-i műúttól délre. Vesselovotól északkeletre (Dünaburgtól 30 kilométerre délkeletre) két orosz támadás összeomlott; harmadik előretörésük már sikerrel járt és behatoltak a német állásokba. A harcok folynak az állásokért. Egy német léghajó a minski vasútállomást bombázta, ahol most nagy csapateltolások vannak. A kár meglehetősen nagy lehetett, mert a léghajósok öt hatalmas robbanást és nagy tűzvészt figyeltek meg. Keletgaliciában, Volhiniában és a harctér egyéb részein nem történt jelentős esemény. .*: :*. Nincsen nagyobb esemény. (Hivatalos jelentés. — Kiadták október 15-én.) Nincs jelentősebb esemény. Höfet altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese.