Népszava, 1916. január (44. évfolyam, 1–31. sz.)
1916-01-21 / 21. szám
1916 január 21. ST IS P S 35 AV A Az antant a görög hadsereg leszerelését kívánja. (Berlin, január 20.) Athénból jelentik: Az antantnak Görögországhoz intézett újabb jegyzéke nincs határidőhöz kötve. A jegyzék a görög sereg demobilizálását kívánja, miután a mozgósítás oka, a szerbek védelme, már megszűnt. Konstantin király nyilatkozatai. (Berlin, január 20.) Konstantin király fogadta a berlini „Lokalanzeiger" levelezőjét és vonatkozással a Szalonikiban történt legutóbbi eseményekre, a német, osztrák-magyar, bolgár és török konzuli képviselők letartóztatására, valamint az antant egyéb erőszakos intézkedéseire, többek között a következőket mondta: — Nagyon sajnálom, hogy ilyen túlkapások előfordulhattak, amelyek katonai szempontból nézve teljesen célt tévesztettek. Azok az intézkedések, amelyeket Görögország ellen tesznek, mind elviselhetetlenebbek lesznek. Nekem teljesen szabad kezem van. Engem nem köt semmiféle személyes érdek és ezért tiszta lelkiismerettel mondhatom: én csak népemnek javát tartom szem előtt. Hogy vájjon ez az európai háború szabályozza-e a Balkán-kérdést, azt nem tudom. Senki sem mondhatja meg előre, hogy itt lent nem fognak-e véres harcok támadni, de senki sem reméli inkább, mint én, hogy ezek elkerülhetők lesznek. Mint kis szabad nemzetnek, mindenekfölött az a szent kötelességünk, hogy megvédjük azt, amivel rendelkezünk és a mi szabadságunkat. — Németország és Ausztria-Magyarország Görögországgal szemben eddig a legkorrektebb magatartást és a legjobb barátságot mutatták. Tehát semmi érzelmi momentum sincs, amely arra bírhatna minket, hogy Németország vagy Ausztria-Magyarország ellen eljárjunk. Szilárdan kitartok politikám mellett, hogy megóvjam népem szabadságát és érdekeit, anélkül, hogy vérét ontsa A levelező ezt a kérdést intézte a királyhoz: — Hallottam, hogy az ántánt-körök Görögországot erőszakos rendszabályokkal mégis semlegességének föladására és az ántánt oldalára akarják kényszeríteni. A király így válaszolt: — Hogy mit gondolnak és mit beszélnek, nem tudom. De ha bárhol és bármiként ilyen reményeket táplálnak, majd meg fognak róla győződni, hogy ezek csak hiú remények voltak. A mitilenei német ügyvivő letartóztatása. (Toulon, január 20. — Havas.) A mitilenei német konzuli ügyvivőt azért tartóztatták le, mert fölmerült ellene az a gyanú, hogy a szövetségesek ellen izgatott. A konzuli ügyvivőt a ,,Toulon" nevű segédcirkálóra vitték, azután egy másik cirkálóra, ahol a Szalonikiban letartóztatott német konzult is fogva tartják. Ugyanezen a cirkálón négyszáz török foglyot is szállítottak, akiketAjaccióban partraszálítottak. Románia készülődései. (Bukarest, január 20.) A Szófiában megjelenő „Utro"-nak írják bukaresti forrásból: Románia háborús előkészületei tovább folynak. A legutóbbi napokban több mint 1000 ló érkezett Oroszországból Romániába. Az orosz kormány csaknem az összes kívánságait kielégíti a bukaresti kormánynak, azon reményben, hogy ilyen módon Romániát az antant oldalán való beavatkozásra bírja. A valóságban azonban Románia előkészületei nem a központi hatalmak és Bulgária ellen irányulnak. Ha a tavasszal Románia akcióba lépne, több mint bizonyos, hogy Oroszországot támadná meg. A romániai lapok nagyrészt kommentár nélkül reprodukálják a bolgár lap érdekes följegyzéseit. ,* * AZ OLASZ HÁBORÚ. * A harctéri helyzet változatlan. (Hivatalos jelentés. — Január 20.) Nincs jelentősebb esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Olaszország nem gondol békére. (Róma, január 20.) Az olasz kormány félhivatalos lapja, a „Giornale d'Italia" írja a következőket: Sem Rómából, sem Londonból vagy Parisból, vagy Pétervárról nem került ki semmiféle békejavaslat és az ántánt egyik államában sem nyilatkozott meg békevágy, az ántánt egyik államában sem reagáltak elhangzott békenyilatkozatokra. A négyes szövetség államai, köztük Olaszország is, annyira nem gondolnak egyáltalában a békére, annyira nem gondolnak a háború abbanhagyására, hogy mindenképen elárulják a háború folytatására való föltétlen eltökéltségüket. Egyetlen többé-kevésbé hivatalos jelleggel fölruházott politikai személyiséget sem küldtek az olaszok vagy a franciák, vagy az angolok, vagy az oroszok Svájcba, ahol Bülow herceg tartózkodik, Hágába, ahol Solf német államtitkár járt legutóbb vagy a Vatikánba, ahová Hartmann bíboros érkezett meg. Franciaországban, Angliában, Oroszországban és Olaszországban a közvélemény egyhangúlag követeli, hogy a háborút tovább folytassák és a békére addig ne gondoljanak, amíg a német militarizmust teljesen le nem verték. Ma nagyon messze vagyunk még attól, hogy a német militarizmust teljesen letörtük legyen, de ezt a célt elérni: szilárd elhatározottságunk. Olaszország kitart szövetségesei mellett. Olaszország nyugodtan kivárja az időt. A TÖRÖKÖK HÁBORÚJA. * Ágyúharc a Dardanelláknál. (Konstantinápoly, január 20.) A főhadiszállás közli: Dardanella - front. E hó 18-án reggel egy ellenséges monitor hét aknahalászhajó védelme alatt és egy páncélos tüzelést indított Gallipoli ellen és más pontokra. Megfigyelésre aeroplánokat használtak. Felállított ütegeink erélyesen viszonozták a tüzelést. Amikor három lövegünk eltalálta a páncélost, eltávozott. Délután ugyanaz a páncélos ismét tüzelni kezdett ugyanabba az irányba, ütegeink viszonozták a tüzelést és a páncélost hátsó részén eltalálták, tűz támadt a hajón, minek folytán távozásra kényszerült. Kaukázus-front: Az a csata, amely tegnap ismét megkezdődött, késő délutánig tartott. Az ellenségnek bekerítésünkre irányult törekvése ellenintézkedésünk folytán meghiúsult. Egyiptom védelme. (Pretoria, január 20.) Hivatalosan jelentik: Az első délafrikai gyalogdandár Egyiptomba érkezett. Francis sSe Presssrosé égj? feaeaefca áí3©s»Séír5i"M a;í across wSsjionywísiráíl. FardMrottta és ísG'wGzjfiSésssel eSIAfóa Imre. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben Budapest. VII. kerület, Erzsébet-körut 35, — A besszarábiai csata újból nagy arányokat öltött. — Az oroszok roppant haderőkkel támadnak. — Minden támadásuk vérbefült és súlyos veszteségeket szenvedtek. — Ágyuharc Keletgazdában. A besszarábiai határon újból nagy csata dúl. Amint a legújabb hivatalos jelentés közli, az oroszok szakadatlanul támadnak Toporovc és Baján vidékén. A harcok során itt-ott sikerült nekik ellenséges állásokba behatolni, de a monarchia csapatainak az ellentámadása hamarosan kiverte őket az alig elfoglalt lövészárkokból és így végeredményében újból kudarcot vallottak vállalkozásukkal. Minden támadásuk összeomlott és súlyos, veszteségekkel járt. A front egyes pontjain százszámra fekszenek az orosz katonák hullái. Egyebütt nem történt jelentősebb esemény. # * Minden orosz támadást újból visszavertek. (Hivatalos jelentés: Január 20.) A besszarábiai határon folyó új csata hevessége növekedett. Hősies csapataink és valamennyi között legelői a budapesti honvédhadosztály a tegnap jelentett támadásokon kívül, amelyek mind a legkorábbi reggeli órákban zajlottak le, késő délutánig csaknem óránként a túlerőben lévő haderő szívós támadásait verték viszsza Toporovc és Baján között különböző helyeken. Az ellenség a harcok folyamán néhányszor behatolt lövészárkainkba, de mindig kézitusában verték vissza, egy esetben egy lendületes ellentámadással a 6. és 80. honvéd gyalogezredek. Az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek, hadállásaink előterét orosz hullák borítják. Egyes zászlóaljak arcvonal-szakaszán 800—1008 orosz hullát számláltak össze. A Pflanzer-Baltin hadsereg többi harcvonala egész nap az orosz tüzérség tüzelése alatt állt. Az észak felé folytatólag következő harcvonalon, Keletgaliciában rövid ideig tartó tüzérségi t wc volt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német jelentés. (Nagyfőhadiszállás, január 20.) Az arcvonal több helyén tüzérségi harcok és előőrsi csatározások. A legfelsőbb hadvezetőség. Az orosz offenzíva célja. Hága, január 20.) Pétervárról érkező jelentések beszámolnak róla, hogy az orosz offenzívát a besszarábiai határon rövidesen mégis be kell szüntetni, mivel nem érte el kellő hatását, sem a semlegeseknél nem hatott politikailag, sem a stratégiai helyzetet nem tudta megváltoztatni. A Balkánon úgylátszik sokkal mélyebb benyomást hagyott a montenegrói fegyverletétel, mint várták és azt a célt sem tudta vele Oroszország elérni, hogy a központi hatalmak a Balkánról és nyugatról csapatokat vonjanak el. Úgy látszik, Oroszországra valósággal ráüzenték ezt az offenzívát,mert nyugaton a németek nagy támadásától félnek. 5