Népszava, 1916. április (44. évfolyam, 92–120. sz.)

1916-04-22 / 113. szám

6 Huysmans az alábbi pontokba foglalja össze utazásának eredményét: 1. A franciák és az angolok a mozgalom központjául ismerik el a hágai irodát. 2. Helyeslik a végrehajtó bizottság maga­tartását. 3. A többség nem tartja elérkezettnek az iroda ülésezésének idejét. 4. Mindamellett jelentős kisebbségek kíván­ják az ülésezést. 5. Valamennyien megegyeznek abban, hogy a végrehajtó bizottságnak nem kell a pártok beleegyezése nélkül cselekednie. fi­ úgy a francia, mint az angol pártok szükségesnek tartják, hogy befolyást gyako­roljanak a béke tartalmára. Huysmans kijelenti, hogy ez az eredmény elítélése a zimmerwaldiak új vállalkozásá­nak, amelyet a franciák, az angolok, a néme­tek és az osztrákok élesen elutasítanak. A sa­ját szerepéről azt mondja, hogy nem folytat személyes akciót, az iroda végrehajtó bizott­ságának ülésein nem szavaz. A mai válság­ban egyszerűen a kötelességét teljesíti, ami­kor végrehajtja a bizottság határozatait, még akkor is, ha azok nem egyeznek a meg­győződésével. Igen érdekes Huysm­ansnak a belga kor­mány politikájára vonatkozó kijelentése. Ez így szól: —­ A kormány politikája mérsékelt és opti­mista. Mérsékelt, mert szembeszáll az an­nexió híveivel és azokkal, akik a nagy cso­portosulások valamelyikéhez akarnak kötni bennünket. A kormány a régi Belgiumot akarja vissza és annak szabadságát. Államok határán. Egyetlen katonának sem engedném meg, hogy más nép országába be­törjön, mert ez annyit jelentene, hogy alapját veti meg egy hosszú háborúnak, amely vég­zetes lehet az Egyesült Államokra. A mexikói büsitetoexpedicio. # Meyer elvtárs a katonai hitelek ellen. Newyork, március 30. A kongresszus március 28-án­­tárgyalta a „sürgősségi deficitjavaslatot­", amelyben 8.611.802 dollárt kérnek a Mexikóba küldendő bü­ntetőexpedició költségeire. A kormány ezenkívül 20.000 katonát kért még, hogy a hadsereget a teljes létszámra emelhesse. A szenátusban a javaslatot simán intézték el, a képviselőházban azonban Meyer London elvtárs, az egyetlen szocialista képviselő, szembeszállt a javaslattal. A szocialista kép­viselő a következőkben fejtette ki fölfogását. Azon háborúk felét, amelyekben az európai hatalmak az utóbbi 50 év alatt gyarmati bir­tokokat szereztek, „bü­ntető"-expediciók előz­tek meg. A mostani európai háború a Szerbia ellen indított „büntető"-expedícióval kezdő­dött. Madagaszkárt, Franciaország legna­gyobb gyarmatát ugyanilyen módon szerez­ték meg. Hasonlóképen jutottak más afrikai birtokokhoz is. 50.000 emberből álló had­sereggel nem lehet egy banditára vadászni, aminthogy egy lokomotivval nem vadászhat­nak madárra. Néhány hét múlva meglátják önök, hogy hadseregük mélyen bent lesz Mexikó területén és hogy a mexikói nép mint hazafit fogja támogatni a banditát. Az elnök csak tegnap volt kénytelen a sajtóhoz fordulni és fölszólítani, hogy ne szítsák a szenvedélyeket és ne közöljenek megtévesztő „híreket". Mindennek ellenére a becstelen sajtó, amelynek magatartását tulajdonosai legtisztátalanabb indokai dik­tálják, arra kény­szer­ít­ik az elnököt, hogy nagy hadsereget tartson Mexikóban és ki­terjessze az inváziós területet. Nem a Villa banditával, hanem a mexikói néppel fognak háborúba keveredni. Ezért szavaztam leg­utóbb a határozat ellen és ha több idő állna rendelkezésemre, amint remélem, sokakat meggyőznék arról, hogy mexikói expedíciója az elnök pályafutásának és ennek a kongresz­szusnak is a legkomolyabb tévedése. "A­ követ­kezőket tenném: A nemzeti gárdával, a ren­des hadsereggel és a polgárőrséggel minden tajtai,­ atnis­ tetáifeterk­ öeszetítése az Egyesült­­ Goltz basa kiütéses tífuszban meg­halt. Éjszaka Berlinből a Wolff-ügynökség jelenti: Goltz báró basa tábornagy tíz napig tartó betegség után április 10-én, a török főhadiszálláson­, kiütéses tífuszban meg­halt. Németország és Törökország mély gyászba borul e csapás­ után. Goltz basa, német tábornagy, Törökországban rend­kívül népszerű ember volt, mert nagyrész­ben az ő hadvezéri képességeinek köszön­hető, hogy Törökország, amelyet még nem­rég a kis balkáni államok oly súlyosan megvertek, ellent birt állani az antánt zárazon és vízen támadó hadainak és győ­zedelmesen megvédte a Dardanellákat, a Gallipoli félszigetről elkergette az angolo­kat, és franciákat. balkáni háború után Törökország Németországtól kért tiszteket, akik­ a­ szétzüllött, korrupció által tehetet­lenné tett török hadsereget reorganizálják, modern hadsereggé alakítsák át. Német­ország teljesítette ezt a kérést és Goltz baját á­titotta ennek a fontos misszió­nak­ az élére.­­A­ mostani háború meg­mutatta, hogy­­Goltz mikop végezte felada­tát. Amikor Törökország a középeurópai hatalmakhoz csatlakozott, ismét csak Goltz basát bízták meg Ener basa mellett a tö­rök hadsereg fővezérletével. Goltz tábor­nagy akkor Belgium főkormányzó­ja volt és­ 1914 november 30-án ment le ú­j hivata­lát elfoglalni Törökországba. Mint a szul­tán tanácsadója szerepelt, de valójában ő volt a fővezér és az ő tervei, az ő paran­csai szerint vívták meg a törökök győzel­mes csatáikat az angolokkal és franciák­kal. Erre az épp oly fontos, mint nehéz feladatra nemcsak képességei miatt volt Goltz baja a legalkalmasabb, h­anem azért is, mert már régebben, 1883. évtől 1895. évig török szolgálatban állt és ismerte a­ török népet és a török hadsereget. Tragikus halálát valószínűen a harctéren szerezte. Ott pusztítanak a ragályos beteg­ségek­­és a harctérről visszatérő török ka­tonák hurcolhatták be a főhadiszállásra, amely azután ilyen megrendítő végzettel megölte a 73 éves tábornagyot. Colmar von der Goltz -basa, német tábor­nagy, született 184­3 augusztus 12-én Biel­kenfelden (Poroszország). A katonai pályára lépett s részt vett az 1870-iki francia háború­ban, 1883-ban török­ szolgálatba állott és 1895-b­en Németországba visszatérve, tábor­nokká nevezték ki. Számos katonai könyvet irt, de neve csak akkor vált közismertté, amikor ismételten visszatért Törökországba a török hadsereg újjászervezésére. Ezt a fel­adatát elvégezve, visszatért Németországba és ismét egy rendkívül kényes és nagy tapintatot igénylő feladattal bízták meg, a megszállott Belgium főkormányzója lett, majd újra Törökországba küldték, amikor a­­ törökök Oroszországnak­­és ezzel az antant- i nak hadat üzentek. — Olasz szocialisták a békéért. Olasz­ország háborúellenes szocialistái május elsején nagy tüntetéseket rendeznek az olasz munkásság­ békeszeretetének és a világ­béke követelésének kifejezésére. A pártve­zetőség felhívást bocsát ki az Avanti-ban, hogy május elsején a proletárok nemzetközi szolidaritását minél méltóbb ünneppel erő­sítsék meg. A pártvezetőség kiáltványa ezt a gondolatot még részletesebben kifejti. Május elsején egész­ Olaszországban általá­nos munkaszünet jelezte, hogy a szocialista, mozgalom céltudatosan és biztosan halad előre, miután parlamenti képviselői maga­tartásával a háborúért való minden fele­lősséget elhárított magától. Az olasz tanítószövetségben válság tört ki. Ennek az egész Olaszországra kiter­jedő egyesületnek többsége, amely a múlt év áprilisában Olaszországnak a háborúba való beavatkozása ellen nyilatkozott, ma is ragaszkodik akkori álláspontjához, a ki­sebbség azonban a nacionalista háborús uszítók táborában áll. A legközelebbi szö­vetségi kongresszuson tehát éles viták vár­hatók. — A katonák nem kaphatnak szeszes italt. A hivatalos „Brü­nner Zeitung" közli a hely­tartónak április 15-éről kelt rendeletét, amely szigorúan eltiltja, hogy a legénységi állomány­hoz tartozó katonáknak és hadiszolgálatot tel­jesítő és katonai parancsnokság alatt levő munkásoknak bárhol szeszes italokat és nem denaturált spirituszt szolgáltassanak ki. Csu­pán abban az esetben van helye kivételnek, ha valamely katonai parancsnokság meghatáro­zott mennyiségű szeszes ital kiszolgáltatására és átvételére írásbeli igazolványt ad. — Megbüntetett gabonaeltitkolók. Szeged­ről jelentik: A szegedi rendőrség ma ismét kilenc olyan gazdálkodó fölött ítélkezett, akik gabonájuk egy részét nem jelentették be. Az ítélet 8—8 napi elzárásra és 100—100 ko­rona pénzbüntetésre szól. — Az „Emden" hadnagya olasz kézen. Meg­írtuk, hogy az „Emden" személyzetéhez tar­tozó Fikentsch­er hadnagy máltai fogságból megszökött, de a szicíliai parton elfogták. Ró­mai lapok szerint Fikentscher tiltakozik az el­len, hogy Angliának kiszolgáltassák. Olaszor­szág, — mondja a kiszolgáltatás ellen való til­takozásában — nincsen háborúban Németország­gal. Még nem tudják, hogy az olasz kormány hogyan oldja meg ezt az érdekes nemzetközi kérdést. A máltai hatóság vizsgáló bizottságot küld ki Szicíliába annak megállapítása végett, hogy váljon annak az olasz vitorlásnak le­génysége, amelyen Fikentscher menekült, elő­segítette-e a szökést. — Romániában összeírják a háziállatokat. A román­ kormány rendelete értelmében április 28-án kezdik meg a háziállatok összeírását az egész országban. Az intézkedés célja az, hogy a kormány pontosan ismerje az ország állat­állományát és ahol hiány van, segíthessen a bajon. — Amerika nem kap több megrendelést. Kopenhágából jelentik. A „Nationaltidende" táviratot közöl, amelyben Morgan egyik kép­viselője kijelenti, hogy mivel Anglia és Franciaország már maguk is rengeteg mu­níciót bírnak előállítani, Amerika nem szá­mít többé a meg­rendelésekre. — Az élesztőkérdés. Közöltük, hogy a bel­ügyminiszter elrendelte, hogy csakis tiszta, szesz- vagy tiszta sörélesztőt lehet forgalomba hozni. Egyidejűleg a belügyminiszter feliratot intézett a megyékhez, amelyben közli, hogy az élesztőt kivonta a szállítás felügyelete alá eső cikkek közü­l és ezentúl igazolás nélkül is szál­lítható. — Hadiaviatikai kiállítás Budapesten. A Ma­gyar Aero Szövetség elhatározta, hogy ez év szeptemberében h­adiaviatikai kiállítást ren­dez Budapesten. A kiállítás anyagát a jelenleg Bécsújhelyen rendezett kiállítás anyaga, szol­gáltatja majd, amelyet a Magyar Aero Szövet­ség már megszerzett e célra. — Kínai kulik Franciaországban. A párisi lapok előkészítik a lakosságot arra, hogy legkö­zelebb 50.000 kínai kuli érkezik Franciaor­­szágba, akik a már szolgálatra alkalmazott 10—20.000 kabyllal és anamitával fognak dol­gozni azon, hogy a francia gazdasági életben fennakadás ne legyen. — Villamosbaleset. A Légszesz­ utca és Köz­temető­ út sarkán Móri Gizella 13 éves leány a villamos megállónál leesett a villamosról és súlyosan megsérült. A Dorog-kórházba vitték. NÉPSZAVA 1916­­április 22.

Next