Népszava, 1916. július (44. évfolyam, 180–210. sz.)

1916-07-19 / 198. szám

1916 júái­us 19. HF,PS SAVA és a tengeren némi előhaladást tettek a Kernemtől nyugatra fekvő vidéken. A harc­vonal többi részén egyes összecsapások történ­tek, amelyek az általános helyzetet nem változ­tatták meg. Volhyniában és Svíniusi mezővárostól dél­keletre erős ellenséges erők több ponton tá­madtak Erőteljes ellentámadással csapataink JRZ ellenséget visszavetették és sikereiket to­vább aknázták ki. Egyes szakaszokban Ostrovnál és Chotinnál (két kilométernyire délkeletre Ostrovtól) rendkívül elkeseredett ellenállás után az ellenséget visszavetették, amely segítőcsapatokat vitt előre átkarolás céljából, azután azonban elmenekült. Beérke­zett jelentések szerint ezredeink egyike egy nehéz és egy könnyű üteget zsákmányolt, ezen­kívül még egy pár külön beépített ágyút zsák­mányoltunk. Az e harcokban ejtett foglyok összes száma még nincs megállapítva, eddig azonban, mintegy háromezret jegyeztek föl. Repülőgépek hadihajók ellen. (Berlin, július 18.) A Wolff-ügynökség je­lenti: Július 17-én három orosz repülőgép meg­támadta könnyű tengeri haderőnket a rigai öböl bejáratánál és bombákat dobott rájuk. El­hárító tüzelésünk egy repülőgépet lelőtt és a másik kettőt elűzte. Minisztertanács a cár hadiszállásán. (Stockholm, július 18.) Hogy az orosz minisz­tertanács a cár főhadiszállására utazott, annak oka állítólag abban rejlik, hogy Bark pénz­ügyminiszter Londonból azt távh­ozta Stürmer miniszterelnöknek, hogy a brit kormány hatá­rozottan tiltakozik az ellen, hogy az oroszok bármilyen pénzoperációkba bocsátkozzanak­­északamerikai pénzügyi csoportokkal, saját pénzügyi segítségét pedig Oroszországnak bi­zonyos feltételekhez kötötte, amelyeket a pénzügyminiszter, de még a minisztertanács sem érezheti magát följogosítottnak a korona­tanács előzetes meghallgatása nélkül teljesít­hetni. Úgy látszik, hogy a föltételek elsősorban katonai­ ügyekre vonatkoznak, mert Pan, Jansskij és talán Kuropatkin tábornokokat is meghívják a haditanácsba. Az oroszok célja: Moraht őrnagy, a neves német katonai író. Írja a „Pester Lloyd"-ban a harctéri helyzetről: A központi hatalmak keleti frontjáról szólva, megállapíthatjuk, hogy ellenségünknek eddig nem sikerült keresztülvinni nagy stratégiai tervét. Az orosz offenzíva célja az volt, hogy messze hátraszorítson első vonalainkból. Ha­talmas erőfeszítéssel olyan éket akart verni seregeink közé, hogy megzavarja összekötteté­seinket. Így akart fontos támaszpontok birto­kába jutni, amelyeket azután későbbi hadmű­veleteiben jól fölhasználhatott volna. Ifjra el akarta foglalni Köveit, Pinszket és Lember­get. A Kárpátokon keresztül Magyarországba szerette volna hadait vezetni és annak keleti részét uralma alá hajtani. Romániának a köz­ponti hatalmakkal való minden összeköttetését meg akarta szakítani, hogy így politikai igá­jába hajtsa. A fenyegető Hindenburg-sereget stratégiai visszavonulásra akarta kényszerí­teni, hogy ezáltal újra egyedüli ura legyen a Keleti-tengernek. De sokheti, erélyes offenzí­vájában sem sikerült Oroszországnak ez a terve. S ha most ezek után azt kérdezzük, hogy elég erős-e Oroszország, hogy tervei végrehaj­tására újabb tömegáldozatokat hozzon, a vá­lasz mindenesetre tagadó lesz, mert az orosz siker titka, sokszoros túlereje, amely azonban a többheti harcokban erősen meggyöngült. Fél­millió embert veszített halottakban, foglyok­ban és sebesültekben az orosz hadsereg s a megmaradt sereg nagy része elveszítette egy­ségességét, akcióképességét, amely a kezdet­kezdetén is igen kétséges volt. A háború elmúlt két évében szerzett tapasztalatok, az oroszok hatmilliós vesztesége, Oroszország rettenetes insége: nem azok a tényezők, amelyek az össze­tartást, tehát az ellenállóképességet tartóssá tehetik. Megbukott a japán kormány. * Oroszellenes kormány lesz Japánban. (Kopenhága, július 18.) Tokióból érkező hivatalos orosz jelentések mondják, hogy Ok­a­ma japán miniszterelnök benyújtotta lemondását. Úgy hírlik, hogy visszalépése összefüggésben áll azzal a politikai körök­ben uralkodó hangulattal, amely az oroszok­kal való megegyezést kárhoztatja, mert a megegyezés állítólag Japánnak kezét kelet­ázsiai politikájának irányításában Oroszor­szág javára megköti. (Stockholm, július 18.) A pétervári táv­irati ügynökség jelentése szerint Obuma visszalépése után befolyásos politikusok ab­ban az irányban agitálnak, hogy Derauchi, eddigi hadügyminiszter kapjon megbízatást kabinetalakításra. Derauchi, aki ismeretes oroszellenes érzelmű, kész a kormány átvé­telére, amennyiben a parlamentben többsé­­­get kap. Oroszország és a svéd semlegesség. (Stockholm, július 18. — „M. T. I.") A svéd semlegességnek Oroszország részéről történt újabb megsértését, valamennyi lap, bármily irányt kövessenek is, a legélesebben elitél. A Sozialdemokraten ezt mondja: „Svédország közvéleményét az fogja leginkább fölizgatni, hogy semlegességünk újabb megsértése nyo­mon követi kormányunk tiltakozását Szent­péterváron a „Worms" és „Lissabon" gőzösök elfogása dolgában."­­ A „Dagens Nyheter" sajnálja, hogy ily esetek megzavarják a svéd­orosz viszonyt és hangsúlyozza, hogy a tettek hathatósabban beszélnek, mint a szavak. Semmiféle mentegetődzés nem teheti jóvá az okozott kárt. Ezért, követelni kell, hogy az orosz hatóságok haladéktalanul intézkedjenek, hogy meggátolják az ily események megismét­lődését. — A „Svenska Dagbladed" ezt írja: „Oly föllépéssel állunk szemben, amely a leg­nagyobb mértékben kihívó. Nem szívesen téte­lezzük föl, hogy ez eljárásnak szándékosság az alapja, de nehéz ama benyomás elől elzárkózni, hogy a svéd jogot tudatosan mellőzték. Vájjon a svéd szerénységet akarják ezzel kipróbálni?" — Az .,Aftonbladet" rámutat Alandra, ahol az oroszoknak kétségtelenül hadikikötőjük van. * Megh­iusult angol és Csatárszások a harcvonal csoki •sászon. — A Somme mindkét ol* csalán tüzérharcok voltak. — A Haas területén kisebb kézigránát* harcok folynak. Visszavert támadások. (Nagyfőhadiszállás, julius 18.) A harcvonal északi részén akadályaink előtt számos helyen­­ visszavertük az ellenséges járőrö­­­­k­e­t. Egyik járőrünk Vermellestől keletre az angolok árkában 1 tisztet, 4 altisztet és 11 főnyi legénységet elfogott. A Somme mindkét oldalán ellenségeink tüzérségi előkészítésre használták föl a napot. Azok az erős támadások, amelyek este és éjjel Pozieres és attól keletre levő állás ellen, Biaches—Maisonette—Barleux és Soye­court ellen irányultak, az ellenség súlyos vesz­teségei mellett mindenütt meghiúsul­tak. A Maas területén időnként élénk tüzelés és kisebb kézigránáth­arcok. A legfelsőbb hadvezetőség. Német tengeralattjáró bombázta az angol partvidéket. (Berlin, július 18.) A Wolff-ügynökség je­lenti: Július 7-én egyik tengeralattjárónk ágyúzta a seahami vasműveket az angol keleti partvidéken. A július 10-től 14-ig ter­jedő időben az angol keleti partokon tenger­alattjáróink hét halászgőzöst és két halász­járm­ű­vet semmisítettek meg Az ellenséges jelentések. (Francia vezérkar. Július 17, délután 3 óra.) Az Oise és Aisne között egy erős német felde­rítő osztagot Moulin sous Tourenthez vezető úton tüzünkkel szétugrasztottunk. A Cham­pagneban az orosz szakasz lövészárkai ellen intézett kézitámadást ellentámadásunkkal, veszteségeket okozva, visszavertünk. A ver­duni fronton az éjszaka aránylag nyugodtan telt el, kivéve a 304-es magaslatot, ahol elhá­rító tüzelés folyt. Fleury től nyugatra francia csapatrészek némi előhaladást tettek és három gépfegyvert zsákmányoltak. Lotharingiában a németek meglehetős kiterjedt tüzelés után két támadással próbálkoztak Nomenytől délke­letre Hari körüli állásaink ellen. Visszavertük őket és foglyokat ejtettünk. A front többi ré­szén semmi jelentős nem történt. (Éjjel 11 óra.) A harci tevékenységet még a vi­scós eső és sűrű köd akadályozza. Az angol frontról ma nincs jelenteni való. Néhány helyi harc folyamán több újabb fog­lyot ejtettünk. A foglyok száma 190 tisztre és 10.799 főnyi legénységre emelkedett. Az ellen­ség vesztesége tüzérségi anyagban még jelen­tékenyebb, mint ahogy eredetileg jelentettük. E pillanatban a következő hadianyag van ke­zünkön: öt darab 8 hüvelykes, három darab 6 hüvelykes tarack, négy darab 6 hüvelykes ágyú és más nagykaliberű ágyú, 37 tábori ágyú, 30 fedezékmozsár, 66 gépfegyver és többezer muníciós láda. Ebben a fölsorolásban nincs benne a még be nem szállított nagyszámú ágyú és az sem, amit tüzünk elpusztított és amit az ellenség visszahagyott. A Maas jobbpartján Louville vidékén a tüzérségi harc tart. A Fleury-szakaszon e hó 15-ike óta ejtett foglyok száma mintegy 200-ra rúg. A front többi részén a nap aránylag nyugodtan telt el. Az időjárás igen rossz. (Július 18. Délután 3 óra.) A Sommetól délre a németek késő este és az éjszaka folyamán megtámadták a Biachestól Maisonetteig ter­jedő francia állásokat. Ismételt kísérleteik ellenére, amelyek nekik súlyos veszteségekbe kerültek, nem tudták Maisonettet elfoglalni. Néhány csapatrészük a csatorna mentén be­hatolt Biaches keleti részébe. A harc tovább folyik.­­ A Maas balpartján meghiúsult egy német rajtaütés a 301-es magaslat ellen. — A Maas jobbpartján éjszaka kézigránátharcokra került a dolog a Chapelle St. Fine bejáratainál és Fleurytól nyugatra. Mindenütt visszavertük a németeket. — Lauffeé és­­Jhenois környékén meglehetősen élénk tüzérségi harc. — A többi fronton az éjszaka nyugodtan telt el. (Angol vezérkar. — London, július 18.) Haig tábornok jelenti: Szakadatlan esőzés és sűrű köd ismét akadályozták a harci tevékenységet. A mai napról nincs fontos jelenteni való. Helyi harcok folyamán foglyaink száma növekedett. A foglyok száma eddig 189 tisztre és 10.779 főnyi legénységre emelkedett. Két ágyat zsákmányol­tunk, ezekkel együtt összesen 17 nehéz, 37 tábori és sok más ágyút vettünk el az ellenségtől, amelyeket még nem számoltunk össze. A nehéz ágyuk között van öt 8 hüvelykes és három 6 hüvelykes tarack, négy 6 hüvelykes és öt más nehéz ágyú. Ezenkívül zsákmányoltunk még 30 fedezékm­ozsarat, 66 gépfegyvert és többezer láda muníciót. Ezeken kívü­l az ellenség sok ágyuját megrongálva visszahagyta. Haig tábornok későbbi jelentése (július 18.): Köd és eső akadályozták Ovillerstől északra a hadműveleteket. Mi a fronton ezer yardnyi előrehaladást tettünk és elű­ztu­k az ellenséget igen megerősített állásaiból. Foglyokat ejtet­tünk és géppuskákat zsákmányoltunk. Sikeres megroh­anást intéztünk Wytschaetenél a né­met futóárkokra. Egy német megrohanást Quinecynál tüzelésünk megakadályozott. (Esti jelentés.) Csapataink további jelentős sikereket vivtak ki. A Barentinlle-Petit-i cser­jéstől északkeletre ostromoltuk a második német vonalat és 1500 yard kiterjedésben állásokat foglaltunk el. A halott német katonák nagy száma e szakaszon mutatja, hogy mily súlyos veszteségeket szenvedett az ellenség, amióta előnyomulásunk megkezdődött. Longuevaltól keletre kiszélesítettük a második német vonalba ütött rést az erősen védelmezett Waterloo-Farm elfoglalásával. Balszárnyunkon Ovillers La Boisselleben,­ ahol július 7-ike óta folytonos éjjeli harcok voltak, bevettük az ellenség még megmaradt mellvédeit, a gárda 2 tisztjét és 124 közemberét, a vitéz védősereg megmaradt embereit foglyul ejtettük. Az egész falu már a mi birtokunkban van. (A belga jelentés.) A nap, eltekintve tüzér­ségünk pusztító tüzétől, amely Hetsas és Boesinghe vidékén az ellenséges műveken súlyos károkat okozott, igen nyugodtan telt el. Német magyarázat az ellenséges jelentésekről. (Berlin, július 18.) A Wolff-ügynökség je­lenti: Köztudomású, hogy ellenségeink közül egyiknek sincs bátorsága arra, hogy a német hadijelentéseket rendszeresen, teljes terjede­lem és változatlanul közölje, úgy amint mi közöljük az ellenséges jelentéseket. Francia­országban a mi jelentéseink egyáltalában nem közölhetők, Angliában és Oroszországban cen­zúra a alá esnek, amely szükség szerint meg­csonkít­ja, vagy megfésüli őket. Szögezzük le egyszer, e­nnek az eljárásnak egy kiáltó példa-

Next