Népszava, 1916. július (44. évfolyam, 180–210. sz.)
1916-07-01 / 180. szám
Megindul az angol offenzíva. (Genf, Június 30.) A francia lapok valamenynyien kiemelik az angol tüzérség fokozottabb tevékenységét északfranciaországi fronton és ebben nagy feszültséggel várt angol támadás kezdetét látják. Az a vélemény, hogy az angol hadsereg a tüzérségi előkészítést szokatlanul hatalmas eszközökkel indította meg. Az angolok tüzérségi tapogatódzása valószínűleg még napokig is eltart, ami után az angol generalisszimusz meg fogja indítani offenzíváját. (Genf, június 30.) A „Temps" jelentése szerint Yperntől egészen Sommeig az egész fronton hatalmas ágyúzás folyik. Különösen heves volt az ágyútűz egy százkilométeres frontrészen. Az angolok tíz helyen támadtak és mindenütt kiáltotta a német gyalogság az ellenfél pergőtüzét. Az ágyúzás tovább folyik. Ezt az ágyúzást a későbbi események előjátékának tekintik. Ha az inicratívát eddig a németek mondhatták a magukénak, úgy azt most magukhoz ragadták az angolok. A harcoknak újabb frontszakaszokra való kiterjesztése várható. A cikk ezután folytatja túlzásait, amelyeknek tendenciája nagyon is átlátszó. A cikk szerint Németország mindenütt tartalékokat kénytelen fölhalmozni, tehát ezért lehetetlen offenzívát indítania. Az Artoisban, Champagneban és Argonnesokban küzdő csapatoknak a támogatására ezidő szerint nem indíthatnak újabb és újabb tartalékszázadokat Hatezer kanadai esett el Ypernnél. (Frankfurt, június 30.) A „Frankfurter Zeitung" szerint a kanadaiak az Ypern körüli májusi harcokban óriási veszteségeket szenvedtek. A kanadai hadügyminiszter közlése szerint egy hét alatt 6000 kanadai esett el. Briand nyilatkozik a helyzetről a szenátusban. (Genf, június 30.) A szenátusban Briand miniszterelnök a harmadik évnegyedre szóló költségvetési provizórium vitájának végén kijelentette, hogy a kormány a szenátusnak az általános politikáról, a hadioperációk vezetésének módjáról és Franciaország külpolitikájáról való fölvilágosításokra teljesen rendelkezésére áll. Hajlandó a szenátusnak, miként a kamarában történt, minden kívánt fölvilágosítást megadni. (Élénk helyeslés.) Az egyik szenátor a kormányt a honvédelemről és az általános politikáról meginterpellálni kívánta. Briand miniszterelnök kijelentette, hogy az interpellációt elfogadja. A tanácskozást keddre tűzték ki. A költségvetési provizóriumot erre egyhangúlag elfogadták. (Páris, június 30.) A szenátus radikálisszocialista pártja és a demokrata balpárt a szenátus titkos ülése mellett foglalt állást és elhatározta, hogy kérdőívet dolgoz ki, amely a honvédelem egész területére kiterjed. Elfogadták Berenger szenátor és társainak napirendjét, amely kimondja, hogy a szenátus demokrata balpártja fokozott mértékben szükségét érzi a parlamenti ellenőrzésnek. A hadinyereségek megadóztatása. (Páris, június 30.) A szenátus adóügyi bizottságának ülésén Eibot pénzügyminiszter követelte, hogy a bizottság azonnal foglaljon állást a jövedelemadótervezet dolgában. Hosszabb tanácskozás után a bizottság hat szavazattal öt ellen elhatározta, hogy ipari és kereskedelmi hadinyereségek megadóztatása dolgában föntartja az ipari illetékek rendszerét, bizonyos módosítások mellett. A bizottság ilyetén állásfoglalása következtében Aimond, a bizottság előadója, visszalépett. Ís londoni deklaráció. (London, június 29. — Alsóház.) Lord Cecil kifejtette, hogy az angol és a francia kormány tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy a szövetségesekre nem kívánatos a londoni deklaráció részleges végrehajtása (partial enforcement) mellett továbbra megmaradni. A királynak javasolni fogják, hogy a londoni deklaráció módosítása dolgában eddig kiadott rendeleteket visszavonja. Cecil kifejezte reményét, hogy a többi szövetségesek is hasonlóképen fognak eljárni. (Rotterdam, június 29.) A „Courant" jelenti Londonból. A londoni deklaráció elvetését az egész sajtó logikusnak tartja annak utána, hogy a gyakorlatban már eddig is lényegesen eltértek attól. A „Morning Post" szerint ezzel a blokád még teljesebb lesz. Becsületes kormány a londoni deklarációt már a háború kitörésekor semmisnek nyilvánította volna. Asquith a párisi konferenciáról. (London, 1916 június 30. – „M. T. L") A felsőház június 18-iki ülésén Lord Middleton fölvilágosítást kért a kormánytól az ír tárgyalásokról. Lord Crewe azt felelte, hogy Middleton nem tesz a közérdeknek szolgálatot, ha e pillanatban az ír kérdést érinti. Fölkérte a Házat, hogy ne bolygassa e kérdést. A kormánynak több időre van szüksége, hogy az Írországra vonatkozó javaslatokat megfontolja. Lord Salisbury azt mondotta, hogy a kormány képviselőjét nem akarja ma siettetni, de holnap föl fogja vetni azt a kérdést, váljon a kormány hajlandó-e rövidesen közölni, hogy miben állnak azok a javaslatok, amelyeket Lloyd George, Sir Edward Carson és Redmond tettek és hogy a kormány hajlandó-e közzétenni azokat a híreket, amelyeket tudomására juttattak a három, déli kerület elégedetlen hangulatának terjedéséröl. Holt (szabadelvű) azt kérdezte a miniszterelnöktől, vájjon Oroszország és Olaszország kormányai képviselve voltak-e a párisi konferencián és hogy képviselőik hozzájárultak-e a konferencia határozataihoz Asquith mind a £ét kérdésre igeim©! vä-Iaazolt Bolt továbbá azt kérdezte, hogy Olaszország képviselői magukéivá tették-e a Németországra vonatkozó javaslatokat, mert hiszen ez országgal Olaszország nincs háborús viszonyban. Asquith azt felelte, Kotty minden, amit elmondhat, az, hogy az olaszok hozzájárultak a határozatokhoz. King (szabadelvű) ezt kérdi: "Volt-e az összes kiküldötteknek hasonlóan a mieinkhez oly meghatalmazásuk, hogy az általuk képviselt országok nevében kötelező kijelentéseket tehessenek. Asquith ezt felelte: Én csak a mi megbízottainkról beszélhetek. " Akiknek lelkiismerete tiltja az emberölést. (Rotterdam, június 30.) A „Nieuwe Courant" jelenti Londonból. Asquith miniszterelnök tegnap nyilatkozott ama kérdésben, hogy miképen bánnak azokkal az emberekkel, akik lelkiismereti okokból tagadják meg a katonai szolgálatot és ezt mondta: Ha katonák vonakodnak végrehajtani a nekik adott parancsokat, úgy elsősorban kiválasztják azokat az eseteket, amelyek a hadiszolgálat ellen való lelki aggodalmakra vezetendők vissza. Mindezeket az eseteket bejelentik a hadügyminisztériumnak, hogy az illető személyekre vonatkozó aktákat megvizsgálja. Ha valamelyik vádlott katona vonakodik fölvilágosítást adni vagy a lelki aggodalmak fönnállását nem lehet megfelelően bebizonyítani, úgy a vádlott katona katonai bíráskodás alatt marad. Azokat az embereket, akik valóban lelkiismereti okokból tagadják meg a szolgálatot, feltételesen kibocsátják a fogságból és arra használják őket, hogy a kormány számára dolgozzanak. A belügyi államtitkárság fogja megállapítani e munkák minőségét. Asquith továbbá azt mondta, hogy nézete szerint lehetséges lesz azokat az embereket fölszabadítani a katonai szolgálat alól a parlament útján, kiknek bebizonyíthatóan lelkiismereti aggodalmaik vannak a katonai szolgálattal szemben. (Tetszés.) Ama kísérleteket azonban, hogy a lelkiismereti aggodalmak ürügye alatt vonják ki magukat a katonai szolgálat alól, a végletekig menő szigorúsággal fogják büntetni, Franciaországba sem fognak küldeni olyan 1916 június 1. tonákat, akiknél föl lehet tételezni, hogy lelkiismereti aggodalmakat támasztanak. („M. T. I."), "John Burns hajlandó miniszterséget vállalni?. (Rotterdam, junius 30.) A ..Rotterdam.*?cho Courant" jelenti Londonból: A „Daily Chro* nicle" azt a hírt közölte, hogy John Burns némileg megváltoztatta a háborúra vonatkozó nézeteit és most már hajlandó miniszteri tárcát vállalni. Burns az alsóházban a védőkötelezettség ellen szavazott, de a hadüzenet óta nem lépett föl a nyilvánosság előtt. Az ir kérdés. (Rotterdam, június 30.) A „Nieuwe Courant" jelenti Londonból. A „Times" jelentése szerint a kormány tagjainak álláspontja az ír kérdésben nem változott. A „Daily News" tudni véli, hogy Landsdowne és Long miniszterek felajánlották lemondásukat, amelyet azonban a király még nem fogadott el. Kormánybizottságot neveztek ki annak megvizsgálására, mi módon lehetne az unionisták kívánságainak eleget tenni. Selborne gróf a „Times"-hez írt levelében kijelenti, hogy Lloyd George tárgyalásairól vallott fölfogása nem alapul félreértésen. Néhány miniszter tehát az ír tárgyalásokról teljesen tájékozatlan maradt. Még egy magánvállalkozás sem állhatna fönn ennyire széthúzó vezetés mellett. Úgy látszik, a kabinet túlságosan nagy. Megtorpedózott Hajó. (Lyon, június 29.) Itteni lapok jelentése szerint a „Checcina" nevű tuniszi vitorlást a Földközi-tengeren megtorpedózták. Az egész legénységet Barcelonában partra szállították. I9i@xik0i bonyodalom. ii •ff mílffarfemus ÄmertkäTmn. (Washington, június 89. Heuters) r£ kongresszus törvényjavaslatot fogadott el, amely a népfelkelés bizonyos kategóriáit a rendes hadseregbe sorozza. A csapatoknak a mexikói határra való szállítására 27 millió 125 ezer dollárt szavaztak meg. Bolívia és San Salvador követei megújították közvetítő ajánlatukat, Lansing állam-titkár azt válaszolta, hogy közvetítő javasalat tárgyalásába csak akkor megy bele, ha az amerikai foglyokat valóban szabadon* bocsátják és ha megérkezik Carranza válasza az amerikai jegyzékre! "A rosszul szervezett hadsereg. (Newyork, június 30!) Stimson volt Hadiügyminiszter írja a „Newyork Times"-ben: Az amerikai milícia gyalázatosan van szervezve. A mozgósítás után egy héttel a keleti államokban mindössze 30.000 embert tudtak összeszedni 120.000 helyett Caranza helyzete válságos. (Frankfurt, június 30.) UK „Frankfurter Zeitung" washingtoni levelezőjének jelentése szerint Caranza helyzete válságos, mert ha enged, attól kell tartania, hogy párthívei elfordulnak tőle. Caranzának tehát akaratai ellenére háborús politikát kell követnie. FŐVÁROSI OLVASÓINKHOZ! Felkérjük előfizetőinket, hogy a lapkézbesítésre vonatkozó esetleges panaszaikat mindenkor elsősorban a kiadóhivatallal közölték (Telefon: József S—11 és József 8—12, hajnalira órától csak József S—31 hívható), mert a másutt leadott panaszok csak elkésve, esetleg egyáltalában nem látnak hozzánk. Címváltozás esetén térjük mindig a régi lato címet megadni. A kiadóhivatal.