Népszava, 1916. október (44. évfolyam, 272–302. sz.)

1916-10-01 / 272. szám

XX­IV. évfolyam. Budapest, 1916. október 1. vasárnap. 272. szám. AZ ELOFIZETÉS ARA: negyed évre...... kor. szor.­­ egy hóra .....» ..­­.51 kor. egy hétre 60 fillér. EGYES SZÁM ÁRA 20 PILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenise hétfő kivételével m minden nap. SZERKESZTŐSE»: VUL, COHTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓ HIVATAL: VHI., COSIXI-U­TGA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Egy ívre ........ 30.— kot. fél évről.fwg. Munkásszék! Elvtársnők ! A munkásasszony már a háború előtt is nehezen vezethette háztartását. Minden­féle találékonyságra és sok kitartásra volt szüksége, hogy gazdasszonyi feladatának megfeleljen. Ma, a folyton emelkedő drága­ság, az élelemszerzés gondja, a kevés kereset oly rettenetes teherként nehezedik a ház­tartást vezető munkásnőre, amely már-már elviselhetetlenné válik. De még súlyosabb ez a gond, ha a mun­kásnő dolgozni jár. A bérmunkát végző nő nem tud három hivatást teljesíteni. Nem tud kenyérkereső, anya és gazdasszony lenni egy személyben. A magyarországi munkásnők országos szervező bizottsága azért elhatá­rozta,­ hogy a Központi Sztartás-Közös Sismuha megoldandó kérdéséről október 1-én, vasár­nap délután­­24 órakor az Építőmunkás-Ott­honban (Aréna­ út 68, Dembinszky­ utca sarok) nyilvános értekezletet rendez. Arra kérjük elvt­ársnőinket, jöjjenek el hozzánk nőismerőseikkel, hogy a proletár­asszony számára annyira fontos és életbevágó kérdésről s annak megvalósításáról minél előbb határozhassunk. Testvéri üdvözlettel a nőmunkások országos szervező bizottsága. Mit akarnak az eddig jogf­oszt­ottak ? Mire akarják használni a kivívandó válasz­tójogot !­­ Tessék áttanulmányozni a pro­gramjukat! Biztosítani akarják a dolgozó emberek számára az elegendő kenyeret, az egészséges lakást, a minél nagyobb kultú­rát, az egészség és épség védelmét, gyerme­keiknek egészséges, művelt embereikké ne­velését, a nyugodalmas öregséget, az em­berhez méltó életet. Igazán attól fél Tisza, hogy ezek a törekvések a nemzetre károsak lehetnének? Komédia, komédia! Gyatra ürügy! Tisza a „történelmi osztályok" kizá­rólagos uralmát félti a demokratikus vá­lasztójogtól. . Te­hát gróf Tisza István úr csak annak ad szavazatai jogot, aki a jogait nem a „nemzet" kárára, vagyis nem a ki­váltságok, és előjogok korlátozására, nem az elnyomott és kizsákmányolt osztályok föl­emelésére akarja használni. Sa* a választójog konok agyonhallgató­ja és megmondta, hogy ő nem ad választójogot a népnek. Már az is sok, amit a múltkor adott. Tisza az érvek szavát nem érti. Az okos meggyőzéssel szemben ő süket. Hogy a jogfosztott osztályok szavát semmibe se vette, az még csak hagyján; de termelt az uralkodó osztály is néhány férfiút, akik megértették, mit követel tőlük az ország jövője, mit követel tőlük a „nemzet" jö­vője is és akik kezükbe vették a demokra­tikus választójognak magyar földön sok csatát megért zászlaját. Tisza az ő érve­lésük előtt is süket maradt. Meggyőzni, eszerint, nem lehet Tiszát; nem marad tehát más hátra, mint legyőzni a­ népjognak ezt a konok ellenségét. Le­győzni és elsöpörni! Pártjával együtt. Le­győzni és elsöpörni mindenkit, aki útjába áll annak, hogy a „hősök népe" végre meg­szűnjék szolgák n­épa lenni. Magyarország öntudatos munkássága most nem ismer fontosabb és sürgősebb feladatot, mint erőt gyűjteni a Tiszák el­len való pusztító háborúhoz. Minden erőn­ket és minden eszközünket össze kell gyűj­tenünk erre a harcra.­­ A külső ellenséggel való harcnak vala­mikor csak vége lesz. És akkor Magyaror­szág népe rögtön új harcot, kíméletlen har­cot fog indítani a belső ellenség ellen. Szo­morú, hogy ennek így kell lenni. De nem mi akartuk. Lapunk mai száma 22 oldal. Hamis beszédű történetírók­­és az Egyház hivatásos magasztalói azt mondják: a kereszténységnek egyik nagyon nagy ér­deme, hogy véget vetett a rabszolgaság­nak, amelyet nem lehetett összeegyeztetni az evangélium tanításaival. Nos, nem igaz, a kereszténység nem vetett véget a rab­szolgaságnak, a rabszolgaság forma sze­rint is fönmaradt mindenütt, ahol és ameddig az uralkodó osztályok érdeke kívánta. Így például még 60 esztendeje sincs, hogy az evangéliumi erkölcstől csöpögő amerikaiak — a déli államok véres ellenállásának megtörése után — eltörül­ték a rabszolgatartást. Az európai államok­ban pedig — a legkifejezettebben keresz­tény jellegű középkorban — csak azért váltotta, föl a rabszolgaságot a jobbágyság, mivel az adott viszonyok között az utóbbi kedvezőbb volt az uralkodó osztályra nézve, mint amaz. A jobbágyok sorsa­ nem volt lényegesen kedvezőbb, mint a rabszolgáké, valamint a mai „szabad" bérmunkás sorsa sem lényegesen kedve­zőbb (sőt némely tekintetben még rosz­szabb), mint a régi rabszolgáé. Általában, ameddig osztályuralom van, a tűzéokmá­nyolás is megvan, csak a formája változik. (Marx azt mondja: „Csak a mód­, amellyel az értéktöbbletet a közvetlen termelőtől — a munkástól — kicsikarják, különböz­teti meg egymástól a gazdasági társa­dalomalakulatokat, például a rabszolga­tartó társadalmat a bérmunka társadal­mától.") És a kizsákmányolást a keresz­ténység még csak enyhíteni sem képes, de nem képes erre az úgynevezett huma­nizmus sem, valamint az uralkodó osztá­sok egyes tagjainak a „jóakarata" sem ; a kizsákmányolás enyhítését és utóbb tel­jes megszűnését — vagyis az osztály­uralom eltörlését — csak a kizsákmányol­tak öntudatra ébredése és szervezkedése hozhatja meg. Minél öntudatosabbak és szervezettebbek a munkások, annál több engedményt, annál több szabadságot és gazdasági, előnyt tudnak maguknak ki­csikarni az uralkodó osztálytól és annál közelebb jutnak a teljes gazdasági fölsza­baduláshoz. •­ Miért beszélünk mi most erről a dolog­ról? Időszerű? Érdekes?... A mi vélemé­nyünk szerint a gondolkozó munkás szemé­ben mindig időszerű­­és mindig érdekes, mert hiszen életünk minden napján és min­den órájában érezzük kizsákmányoltsá­gunkat, érezzük a tőkétől, az uralkodó osztály hatalmától való függésünket, amely — Mars megállapítása szerint — csak formájában különbözik a rabszolga­ságtól, de lényegében alig. Azonban éppen

Next