Népszava, 1917. március (45. évfolyam, 60–87. sz.)
1917-03-01 / 60. szám
is megtámadni azért, mert a Hitelbank és annak néhány vállalkozásának igazgatótanácsában helyet foglalok. Én a háború folyamán a fronton vagyok, a legtöbb ilyen állásomról lemondtam és igazgatói tantememet az illető intézetek tisztviselői özvegy- és árvaalapjainak adtam. Hajlandó vagyok egyéb állásaimról lemondani és jövedelmeimet hadi jótékony célra adni, ha a túloldal tíz tagja követi a példámat (Zaj a jobboldalon.) Körülbelül ez az arány köztünk! Tovább megyek és kész vagyok a Hitelbanknál viselt tisztségemről leköszönni és megszakítani annak összes érdekeltségeivel az összeköttetést, ha ugyanezt megteszi a miniszterelnök úr. Tisza: A baloldalon akarják a dolgot úgy föltüntetni, mintha az homályt vetne bárkire, ha egy vagy más részvénytársaság igazgatóságában helyet foglal. Én csak utaltam arra, hogy nagyon számosan a képviselő urak közül több ilyen állást foglalnak el. Ha pedig a képviselő úr arra céloz, hogy a Hitelbank egy alapítása, egy kendergyár bérli birtokaimat, hát ez olyan ízléstelenség, amelyre nem is válaszolok Tisza e szavaira elemi erővel tör ki a vihar. Az ellenzék egy negyedóra hosszat óriási zajban követeli, hogy Tiszát az elnök utasítsa rendre. Az elnök a harciasabb ellenzékieket rendreutasítja Beck Lajos kiáltja: Hívják be a darabontokat! Károlyi Mihály szólásra emelkedik. ELvük: A képviselő urak lehetetlenné teszik, hogy Károlyi beszéljen. Erre némi csönd támad. Károlyi: Ennek az elnöknek szava előtt nem hajlunk meg! Az elnöknek rendre kellett volna utasítani a miniszterelnököt. Az ellenzék Károlyit éljenzi és a rend nagynehezen helyreáll. Károlyi Mihály: Betegségem akadályozott eddig, hogy az amerikai útról beszéljek. A túloldal folyton ezzel foglalkozik. Mi nem tartjuk Magyarországot Eldorádónak, az ittet uralkodó rendszert a legkárosabbnak tartjuk. Azért mentünk Amerikába, mert, sajnos, ott mintegy négymillió magyar lakik és lelki kapcsot akartunk teremteni. Mi ezzel nem okoztunk kárt, mert a szláv agitátorokkal szemben éppen az érem másik oldalát mutattuk meg. Amikor kimentünk, még szó sem volt világháborúról és azt hiszem, a munkapárt legintennáltabb tagjai sem gondoltak erre. Mi nem külpolitikáról, hanem majdnem kizárólag belpolitikáról beszéltünk. A mi utunk bizonyára nem oka Amerika mostani állásfoglalásának. Az Amerikában gyűjtött pénz eredetére büszke vagyok. Az egészen tiszta forrásból származott és kifejezetten exropaganta céljaira adták. Nem pártpolitikai célra, mint a munkapárt pártkasszába. Mi azt a pénzt teljes joggal használhatjuk föl például sajtópropagandára és minden hasonló agitáltára. Ezt a pénzt épp a korrupció ellen való álarcra gyűjtöttük. A munkapárt persze nem megy Amerikába, ha politikai célokra, pénzre véd szüksége. Emlékezetbe idézi a Lukács-féle pert... (Nagy zaj a jobboldalon. Remire! •rendre! — kiáltják a munkapárti oldalról.) Emik rendreutasítja Károlyi Mihályt. Károlyi: Tiltakozik a rendreutasítás ellen, mert amit mondott, az tiszta valóság, a bíróság is megállapította. A munkapárti kassza pénzére a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy annak szaga van. (Zajos helyeslés baloldalról.) Preszly Elemér a hadifoglyok Helyzetének javítását kéri- Sok helyen pénzt, levelet nem kézbesítenek nekik. Tisza: A Vöröskereszt mindent megtesz am ügyben. A választ tudomásul veszik. Pallavicini György: Miért nem képviseltette magát a kormány a gazdaszövetség gyűlésén? Tisza: Erre a mai beszédemben megadtam a választ. A többség a választ tudomásul veszi. Sümegi Vilmos: A papírhiány miatt a lapok nem jelenhetnek meg rendes tartalommal, mert az osztrák papírgyárak nem teljesítik szerződéses kötelességeiket Egy osztrák lap 152 oldalon jelen meg. Megtorlást követel a kormánytól A magyar sajtót fontosabbnak tartom a magyar parlamentnél, mert elvész az ország, ha nem szabat sajtója, interpellációjában intézkedést köve:»tíz újságpapirhiány mersz irüteté-fiére, Tisza válása«. Tissa: A pénzügyminiszter a magyar gyárnak szenet szerzett, ez tehát legközelebb dolgozni fog, az ‚«"*+rák papírgyárakkal is folynak a, tárgyalások s remélem, pár nap múlva megszűnik a papirhiány. A választ tudomásul veszik. A többi bejegyzett interpelláció elmaradt. Ülés vége Wilff után. * * Magyarország külkereskedelmi politikája tárgyában Batthyány Tivadar a hét elején interpellációt jegyzett be, amelyet a szerdai ülésen kellett volna előterjeszteni. Minthogy azonban Batthyány fölszólalására csak rate 10 óra tájban került volna sor, amikor már a legkomo 17 SPSZAVA 1917 március 1. lyabb kérdések iránt sem mutatkozik érdeklődés. Batthyány lemondott interpellációjáról, amelyet, hír szerint, a csütörtöki ülésen szögős interpelláció formájában fog előterjeszteni. * A kereskedelmi miniszter szabadságra megy. Megírtuk nemrég, hogy Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter hosszabb szabadságra megy és Teleszky pénzügyminiszter fogja helyettesíteni. A képviselőház szerdai ülésén fölolvasták Harkányi levelét amelyben szabadságot kér. A képviselóház persze megszavazta. Sokan azt hiszik, hogy a miniszter a szabadság letelte után sem foglalja el többél- Az amerikai kérdés a német birodalmi gyűlésben Zimmermann külügyi államtitkár fölszólalása. — A német-dán tárgyalások az élelmiszerek behozataláról. — Amerika és Németország érintkezett a szakítás után is. — Ledebour beszél. A német birodalmi gyűlés szerdán folytatta tanácskozásait. Zimmermann külügyi államtitkár érdekes felvilágosítást adott a gyűlésnek, beszélt a német-dán kereskedelempolitikai tárgyalásokról, amelyekről a Népszava hozott tudósítást és indiszkréciónak .Jellemezte az államtitkár a körülményt hogy a dán sajtóban idő előtt napvilágra jutott, hogy Németország élelmiszerek behozataláról tanácskozik Dániával. Nemkülönben érdekes és komoly volt az államtitkár felvilágosítása, arról is, hogy Németország Svájc közvetítésével valóban érintkezett az Unióval, miként lenne elkerülhető a diplomáciai szakítás után a még veszedelmesebb konfliktus. Zimmermann államtitkár kijelentette, hogy a német kormány nem változtathat álláspontján, a „kíméletlen" tengeri háborúnak úgy kell történnie, amint kimondották: kíméletlenül... * (Berlin, február 28.) A költségvetés első olvasásának folyamán Zimmermann külügyi államtitkár a német-dán tárgyalások dolgában a következőket jelenti ki: Tényleg tárgyalások folytak Dániával az élelmiszerekre vonatkozó megegyezés érdekében. A tárgyalások idő előtt a dán sajtó indiszkréciója folytán kitudódtak. A megegyezés tartalmát részletesen nem közölhetem, de annyit mondhatok, hogy ha egyáltalában megvalósul ez a megállapodás, úgy abban számot vetünk gazdasági és,katonai érdekeinkkel és nem kell attól félni, hogy a megegyezés által az Anglia ellen való zárlat valamelyes módon csorbát szenvedne. Az államtitkár ezután ama hírekre vonatkozóan, amelyek szerint Amerikával tárgyalások folytak, a következőket mondotta: Február 8-án a svájci szövetségtanulás útján táviratot kaptunk a washingztoni svájci követtől. A távirat tartalma ez volt: Amerikában a háború elkerülését óhajtják, ha a német kormány hajlandónak mutatkoznék, hogy a blokádról tárgyaljon. Minden egyes szónok nyomatékosan hangsúlyozta, hogy sajnálatos az Amerikával való szakítás. Kétségtelenül még sajnálatosabb volna, ha háborúra kerülne a dolog Németország és Amerika között, amely két állam között politikai ellentétek nincsenek. Gazdaságilag egymásra vagyunk utalva. Voltaképen gazdasági szövetségeseknek kellene lennünk. Érthető, ha a császári kormány súlyt vet arra, hogy mindent elkerüljön, ami a konfliktust kiélesíthetné. Ebből a nézőpontból mérlegeltük a svájci követ útján tudomásunkra jutott kezdeményezést Elejétől forrva azonban meg voltunk győződve arról, hogy a kezdeményezéssel szemben való előzékenységünk nem gyöngítheti meg a tengeralattjáró háborút. Magától értetődően az az óhajunk, hogy Amerikával megegyezzünk, csak oly mértékben teljesíthető, hogy nem ütközhetik össze kereskedelmi zárlatunkkal, amelyet minden körülmények között fönn akarunk tartani. Önök tudják, hogy békeajánlatunkat, amely őszinte és komoly volt, ellenségeink lekicsinylő gúnnyal fogadták. Nem maradt más számunkra hátra, mint az, hogy legutolsó és legjobb fegyverünkhöz nyúljunk. Ezen mér nem változtathatunk. Ezt mérlegelve, a® Amerikának szóló válaszban, a következőkre szorítkoztam: Németország úgy mint eddig, hajlandó tárgyalni azzal a föltétellel, hogy a kereskedelmi zárlat, ne csorbultassék, önök el fogják ismerni, hogy a tengeralattjáró háborúnkban ezáltal a legcsekélyebb változás sem állott be. Már annak idején azt a kívánságunkat fejeztük ki jegyzékünkben, hogy a személyszállító hajók szabadon bocsátása dolgában Amerikával, részletesebb tárgyalásba bocsátkozzunk. A svájci követ eljuttatta ezt a közlést és erre igen udvarias jegyzéket kapott. Latsing úrtól, aki a jegyzékben kifejtette, hogy megbízást kapott annak közlésére, hogy az amerikai Egyesült Államok szívesen folytatják a tárgyalást, ha mi régi álláspontunkra helyezkedünk. Ez az álláspont a tengeralattjáró háború föladása lett volna. Ezzel az úgynevezett tárgyalások mielőtt megkezdődtek volna, meghiúsultak és az ügy ránk nézve el volt intézve. Az államtitkár ezután a hollandi gőzösöknek néhány nap előtt történt, megtorpedózásával foglalkozik, a császári kormány nevében sajnálatát fejezi ki ez eseten és hangsúlyozza, hogy a császári kormány egyáltalában nem oka a megtörtént dolgoknak. Itt még egyszer amaz óhajtásomat fejezem ki, hogy a semlegeshajók szüntessék meg járataikat. Ezzel saját érdekeiket szolgálnák és lényegesen hozzájárulnának ahhoz, hogy a tengerek szabadságának óhajtott célját gyorsan elérjük. (Tetszés.) Ledebour (szociáldemokrata munkaközösség) az önálló lengyel állam, létesítésének módját bírálja és hangsúlyozza, hogy a lengyeleknek atjuk rálőtt döntsenek. A szónok azután a békeajánlat tartalmatlanságát kifogásolja Az ajánlatban ki kellett volna mondai, hogy Németország nem akar annexiót. Határozott Módon fordíl a szónok a megszigorított búvárhajó háború ellen. Helfferich államtitkár sajnálatát fejezi ke, hogy e komoly időben oly kijelentések egyáltalában lehetségesek, mint amelyeket Ledehorr itt tett. Ezután az ülést bezárták, "kellett volna engedni azt, hogy magak és jövő Harcok Jabonica körül. (Az oroe® vezérkar hivatalos jelentése, 14 Február 20.) Nyugati arcvonal: Földerítő osztagaink tüzérségi előkészítés után behatoltak az ellenséges lövészárkokba Jablonica falutól nyugatra, Kőrösmezőtől északra és 26 foglyot ejtettek. Romániai arcvonal: Földerítő osztagok kölcsönös tüzelése. * * Az orosz kormány élelmezési (Pétervár, február 27.) A duma ma ismét összeült. A földmivelésügyi miniszter mondott másfélórás beszédet amelyben a kormány élelmezési politikájáról és különösen a gabonakérdésről beszélt. Kifejtette azokat az intézkedéseket, amelyeket e kérdés meggoldása érdekében tett és amelyek között a legfontosabb a kerületek ama kötelezettsége, hoggy bizonyos arányú gabonamennyiséget szolgáltassanak, hogy a hadsereg, a lakosság és a honvédelem terén foglalkoztatott munkások igényei ki legyenek elégítve. Ezután a haladó klub indítványt terjesztett elő, amely felszólítja a kormányt, hoszú hajtsa végrett kabinet újjászervezését és szüntesse meg a háború okozta nehézszereket. A különböző parlamenti pártok képviselői ezután az ország belső helyzetéről beszéltek és az ülés teljesen nyugodt lefolyású volt. A birodalmi tanács is újra megkezdte tanácskozásait. 1 % Az angol-olasz testvéreedés. (Milano, február 27.) A „Corriere della Sera" azt javasolja, hogy válaszul az angol behozatali korlátozásra, az Olaszországba irányuló angol behozatalt, amely a háború alatt majdnem megkettőződött, olyképen korlátozzák, hogy számos, nem föltétlenül szükséges angol cikket ne engedjenek be az országba, Angliának azonkívül az olasz valuta érdekében külön hitelt kellene nyitnia Olaszország számára, amely az olasz behozatalnál az angol korlátozások folytán háramló hiányt kiegyenlíti.