Népszava, 1917. április (45. évfolyam, 88–112. sz.)

1917-04-25 / 108. szám

­ Pártad­óki­m­at­at­ás 1917 március háról. 1917 március 1-től 31-ig pártadó evnen a következő összegek folytak be a központi pénztárba: Budapest: Asztalosok 188.68, Bútorszállitó munkások 5.90, Cipő cserészkészítők 300.5, Cipészek 1. szálás 1.i csoportja 88.32, Egyenruha­szabók 13.84, Festők 13. kerület 13-28, Festők III.­­­kerület 22.76, Festők V—VI. kerület 45.32, Férfi­szabók 06.72, Fodrászok és borbélyok 20.—, Férfikonfekciószabók 29.24, Famunkás V—VI. munkások 16.80, Hírlapterjesztő munkások 73.54, Könyvkötők 285.32, Kefesestők 53.56, Kosár­fonók 5.—, Magántisztvis­elők és keausfeedekni alkalmazottak 347.88, Molmászok­­ és unalommun­kások 17.64, Nőiszabók 53.64, Női konfekció­szabók 6.74, Nyomdászok 620.—, Szűcs és sapká­sok 28.48, Vas- és fémmunkások 1).—­ Vas- és f­émmunkások budapesti helyicsoport­­­a 1530.24, Vásári szebek 16.16, Vas- és fémmunkások köz­ponti irodája 22.52. Összesen 4026 korona 50 filiter. Vidék: Aninai vas- és fémmunkások 4.72, Arad 83.20, Budafoki kádárok 11.—, Debreceni nyomdászok 50.—, Etes 20.—, Eger 5.58, Galgóci vas- és fémmunkások 6.96, Gyömrő 29.76, Győr 29.46. Kispesti pártszervezet helyi csoportja 11.98. Kispesti pártszervezet 92.98, Kistarcsai festők 17.64, Kassa 50.—. Kaposvári pártszer­vezet. 17.82, Kispesti festők 44.44, Losonc 6.08, Miskolc 50.—. Németprónai építőmunkások 4.—. Nyíregyházai nyomdászok 10.62, Orosháza 6.— , Pécsi pártszervezet 2.12. Újpesti­ pártszervezet 68.44, Vittnyei gépgyár 14.72. Összesen 637 korona 52 fillér. Hirdetők: Aranyművesek 2.—, Asztalosok szervezete 12—, Asztalosok szerv. biz. 12.—, Bérmunkások 6.—, Böröndösök 4. , Cipészek közp. 10.—, Cipészek I. esop. 10.—, Cipőfelsorosz­készitők 5.—, Cukrászok 2.—, Esztergályosok 2.—, Élelmezési munkások 6.-­, Épitőmunkás közp. 20.—, Famunkások közp. 20.—, Famunká­sok X. ker. 2.—, Festők közp. 10.—, Földmunká­sok közp. 5.—, Grafikai munkások 6.—, Hírlap­terjesztő munk. 2—, Húsipari. m­unk. 4.—, Iro­dai munkások 2.—, Kalaposok 5.—, Kádárok 6 — , Kárpitosok 6.—, Kefekötők 1.—, Kocsi­gyártók 4.—, Kosárfonók 1—, Kőfaragók 6.—, Ivóművesek 10—, Könyvkötők 20.—, Magántiszt­viselők 10.—, Malommunkások 2.—, Mintakészi­tők 4.­—, Munká­sműkedvelők 5.—, Munkásnő­egyesület 3.—, Nyomdás­zok 24.—, Pincérszö­vetség 6.—, Sütők 4—, Szobrászok 4.—, Szű­csök és sapkások 4.—, Üvegesek 3.—, Vas- és fémmunkások közp. 20.—, Vas- és fémmunká­sok budapesti helyi csoportja 50.—. Összesen 310 korona. Emlésekről: Épitőmunkás alkalm. 3.—, Fa­munkás alk. 4.—, Munkásbiz­tositási pénztári alk. 1­ 57.—, Munkásbiztositási pénztári alk. IL 145.50. Magántisztviselők, kereskedelmi és szö­vetkezeti alkalm. 354.—, Nyomdász alkalm. 11.—, Világosság nyomda irodai alkalm. 11.50, Vas­munkások alkalm. 8.—, Önként adakozók 53.—, Párttitkárság, szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvkereskedés személyzetének pártadója 72.15. Összesen 710 korona 15 fillér. Választójogi MoK. A magyar demokráciának meg kell szü­letnie! Az orosz forradalom ellenállhatatlan erejű demokratikus áramlatot indított meg egész Európában, csak Magyarországon áll még mindig csökönyös konoksággal a reakció. Csak úgy zeng a forradalmi események vil­lámlásaitól az egész világ. A százhetven­milliós szláv nép egyetlen roppant lépéssel elhagyta Ázsia keletét és nyugat felé, más szóval a demokrácia felé indult. Ugyanakkor pedig Magyarország, a Tisza István Magyar­országa úgy jár, mint Rák Bence, az Arany János „Elveszett Alkotmányának" a „mara­dandó" hőse, aki elindult nagy tanulmány­útra a nyugati országok felé és­­ a Balkánra érkezett meg. De a maradandók mai főhőse még gyorsabban rohan kelet felé és a­a már se a demokrata Balkánra, se a köztársasági Oroszországba, se a republikánus Kínába nem érkezhetik meg úgy, hogy iietetlenül maradjon a nyugati demokrácia eszméitől. Szélvészes sebességgel fut a történelem. Ki­kiáltják az orosz köztársaságot és az új al­kotmányt az általános választójog sziklájára építik — ugyanekkor Magyarországon Tisza István nagy beszéddel kel ki a demokratikus választójog ellen. A német birodalmi gyűlés alkotmányozó bizottságot küld ki a maga jo­gainak az uralkodó jogaival szemben való növelésére, — ugyanakkor a magyar parla­ment pártjai azon versengenek, melyikük felé fordul sugárzóbb hévvel a sorályi kegy napja. A német császár kiáltvánnyal jelenti be a népinek a porosz demokráciát, — ugyan­akkor Magyarországon Tisza István szónok­lata ágál az általános választójog veszedel­­mével szemben. Angliában meg­teremtik a proporcionális választójogot és magától értetődően megállják a katonák választójogát,­­ ugyanakkor Magyarorszá­gon csak annyi történik, hogy Tisza­­István megint nagy beszéddel kel ki a választójog ellen. Németországban reformálják az egye­sületi törvényt, — Magyarországon pedig se a munkásság, se a polgárság nem tarthat egyetlen népgyűlést sem. Oroszország eltörli a politikai cenzúrát, ahogy már előbb Né­metország eltörölte. — Magyarországon a sajtót minden szabadabb szóért többszörös cenzúrával feszítik kínpadra. A bécsi község­tanács demokráciát akar a község vezetésé­ben, — Budapesten még a Tisza-választójog is túlságosan demokratikus a béke utánra. Angliában törvénnyé teszik a nők jogát, — Magyarországon m­ég csak­ szóba se kerül az asszonyok választójoga. Nagybritanniában a homorúiéval nemzetiségi önkormányzatot adnak az íreknek, —. Az osztrák parlamentet a világpolitika kényszerére májusra egybehív­ják, — a magyar parlamentet királyi kéz­irattal oszlatják szét. Ez történik künn a nagyvilágban és ugyanekkor ez történik Magyarországon. Mindenütt Európában éret pezseg, reform zsendül, békés vagy erőszakos forradalom szökik szárba, csak Magyarországon meddő még a­­föld és fagy le minden hajtás. A magyar népnek még mindig nincsen semmi szava a maga sorsának intézésében. A­ magyar parlamentben nincsen egyetlen képviselője se az ország ipari és földmíves munkásságának. Ugyanakkor, amikor Fran­­ciaország, Anglia, Belgium, Dánia, Orosz­ország, Osasz­rszág kormányaiban szociál­demokrata miniszterek ülnek, Magyarorszá­gon a nép még mindig nem alanya, csak tárgya a kormányzásnak. Mindenütt a vilá­gon biztosítékokat keresnek a parlamentek a kormányzó hatalmak önkénye ellen, csak Magyarországon van még mindig ügy, hen­­nem­ a parlament teremti a kormányt, hanem a kormány oktrojálja az országra a parla­mentet. A magyar demokráciának meg kell születnie! A magyar nép nem bír­ja tovább a drága­ság terhét. A nagy élelmiszeráraknak gyö­nyörűen felelnek meg a kicsinyei hadisegély elé. Mindenütt a világon az élelmiszerárakat maximálják, csak Magyarország specialitása a h­a­d­i s­egélyma­xi mái­á­s. A magyar, reakció megdöntésének egyetlen eszköze az általános, egyenlő­­és titkos vá­lasztójog. A választójog önverekedésére ma egyesülnie k­ell minden politikailag szociális pártárnyaslatnak, mert csak így lehet meg­birkózni a­ politikai hatalom kiváltságosai­nak és a hadi vagyonok kváltságosainak egyesülésével. Választójogi blokot kell, ala­kítani a magyar demokrácia megteremté­sére. Ez a blok­ nem kívánja a munkásság és a polgárság különböző pártjait egybeolvasz­ TLT IV. évfolyam. Budapest, 1817. április 25. szerda. 108. szám. Xel érre.... AZ EX.dPSZETK3 ÁRA: 15­— kor. I nasryod erre.. .... .... X*50 kor. ...... 15.—kor. egy hírra ........ 2.50 kor, egy hétre 6« fülör. EGYES SZÁM ÁRA 10 FI­XEX. •ff A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT SZERKESZTŐSÉG: VIII., OOWTI XTTOA 4. (Telefon: Jóssef 3-39 és József 3-30.) KIAXOOHTWATULI^: ^m., OOKfl-CtCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Munkások! Elvtársakt­a mun ameSwet M mttgrsrm**»i»$zá&é sxocidldísm»foT*afa[ pár­t. munkaszünettel méltó módon fogunk megünnepelni. apunk mai száma 8 oldal.

Next