Népszava, 1917. április (45. évfolyam, 88–112. sz.)

1917-04-03 / 89. szám

sági­gyminiis/.ter megjelent nála a hadi­gymi­nisz'.criuiiiua ' a vizsgálóbíróhoz itil.­/•'ti jegy­/ékével, kijelen­tette, hogy tv. állásfogadast je­lt,¡1­e 1 rái'lloll rede f.'ebc­e. Ezután a/. igazsag­iis.y miniszterrel a hadügyininiszterhez ment, de'nem volt s­z­ükség a/, utóbbi 4'lett ki fej­tini -h­ogy is jegyzék bizonyos részleteiben lehetet­len, hanem ki hadiigguihu­s'.fel jelenteth h­ogy két mondatot, amelyek nyilvánvaló ál­lásfoglalást jelentenek Kraut/ dr. érdekéb­en, törölni kell. Jerzabeczky osztályfőnököt és Las­tisz századost tanácskozásra hívták és jelenlé­tükben a hadügyminiszter azt mondotta, hogy a jegyzékből azokat­ a nonlokat, amelyek pole­mikus jellegűek, el kell távolítatni­ ki. Krobatin hadügyminiszter kijelenti, h­ogy a/. első jegyzökönyvet aláirta miután tényállást vele röviden ismertették. A mi­kor a/. igazsságüg­yminiszter és a pénzü­gy miniszter m­­eljelentek nála ők figyelmeztették, h­o­z.v a jegyzék egyen­rontjai a bírókat befo­lyásolhatnál*. jogosultnak tartotta magát a jegyzék kiigazítására, miután a jegyzéken ér­demében tulajdonkép semmiféle változtatást n­em eszközöltek. Az elnök ezután­­szü­netet rendelt el. Szünet után Iien­esch főhadnagyot a Sc­hrott főhadnaggyal egyetemben a Depositenba­lik­nál folytatott vizsgálatról, valamint a sör­be vásár­l­ó központ működéséről. Lustig száza­dost pedig Ivrantz dr.-ral és Freund dr.-ral való érintkezéséről, úgyszintén ,­ szóban forgó­ jegyz­ék keletkezéséről hallgatták ki. Ezután, a, bizony it­os eljárást befejezettnek nyilvání­tották. KÉPSZAVA › HÍREK * * * — A kétféle mérték, Győri tudósítónk írja: A győri szociáldemokrata párt a tél folyamán néhány tudományos előadást tartott. Az ."·—6-ik­ előadásnál a város főkapitánya betiltotta az előadásokat. A győri vas- és fémmunkások ugyancsak most tavasz felé „óhajtották" ,szak­előadások tartásával tagjaik szakmai tudását emelni, ezek azonban csak az első előadásig jutottak, a főkapitány ezeket is betiltotta. Még ügyet akarunk megállapítani: a város főkapi­tánya nemcsak a munkásság előadásait til­totta be­ következetesen, de minden igyekeze­tével azon volt, hogy úgy a párt, mint a szak­szervezetek működését megakadályozza. Ellen­ben­ ugyanabban az időben vígan gyűléseztek a feketék, a kongregacionisták: előadást tar­tott Strom­mer Fridolch, Njaehtn Margit, Kis­f a­­ tid v -egy esü­l­et. zen­eegy­esü­­let, 1­ö­vészegylet, kártyaklub, mindenki, csak a munkás nem. A bábomra való hivatkozással gúzsba kötötték a munkásokat, nem beszélhetnek a szervezkedés­ről úgy mint azelőtt, aki a­­szervezkedésről a gyáron kívü­l mer bes­zélni, az rapporb­a kerül, büntetést kap, berukkoltatják, sőt kísérőleve­let is kap. I­ll­­enben a klerikálisok szabadon mozognak: ott vannak a csalások a kórte­remben, a harctéren, a vasúton, a kaszárnyá­ban, a gyárakban, a gyárak körül, azt lehetne mondani, a pap az isten, mert mindenütt jelen van. Az utcán, a gyárak előtt, sőt a gyárakban is szabadon terjesztik röpirataikat, sőt tul több, még beszédeket is tarthatnak a gyárakban. A legújabban a következő röpiratokat terjesztet­ték Győr városában: Misiit,« n ki'u'iuelUaaiy,ik Umiplitniában ,iok 're*/f F' Uirlaude lilkiey,ikorl»tr». A lelkig.vnkorlut március 28-au ketulödik ririigvnímr­rtnf*.i;vti fr vígett kü/.ö« sniitiildonuwínl. .V. eNV» nlnc-lkod,^/i'itlan délulftii 7 ura-kur lew. a tiiliiii napokon I'I'IMI.MI 7 er.ikor. „ TiniirrnHÁraaiii went­ml«. reggel 1 áritkor. A l(:lkj.sf.vakiirlat't fölwmIwhI.. Krieg» A ti Kmil iBuds Vttotrök­ VP'/.110. Minden rém­.trevü kair a touiploulajtúban egy hetet^l jegyet, amelyet luiuláan­ alkaLommal hozzon uiagával. Vir»*.M-«arim­i­­liUnliíni­it ..IJoyd" mnary'.o­meben­ t­esz...­•lek twzunk a luiHikitaBők részére. I!ew.év f»V'M ihiindiniRk: Sim­hta Marsrit nőTer rótisK- tplend" Krimi« Air. Krtiil. .Víindmi telkes mnukiíMiöt saeretettel eltiii­ » sved­áll« Mlmi 4térMir»t «fy«rl Sxcrient«. Majd meg az «4ies iuunká«nők csalogatímára a következő röpiratot osztogatták: knlm MunkáimAk! ... fplt-jfe-tik el, h­ugy » kiárjuelitimky'ak reudtu :-t'«iAtt a telkis.vaki,rlat március 30-án dvl­fán 7 órakor kez:dödik. is k­.-/.tu­dom;'\üi'n n­orank, lawfy, n irá«vasa­ rna­p, a »«mimusp '««I, kw.« t'BirSrti lews, amellyel a mécses imapok uz eméltisága vendégek­ mv « r«MtTe.v4tet. KegRtli -T.el'­énytU a templomi belépője«ck «otgsluak­. vi...!..... . uh legyen! Győrött, 1917 március A sw.tf»n* «tsat.'.txmiMt. Oyffrl «»erv rtt*. Nem sokaljuk azt a szabadságot, amelyet a hatóság jóvoltából a feketék élveznek, de iiui/aiuszokint a jogokat kérjük. Egyenlő köte­lességeket, egyenlő jogokat, egyenlő elbánást kérünk. Még így is ,,fórba" lesznek a feketék a vörösökkel szem­ben, mert nekünk, nincsenek püspökeink, akik a munkásnőnknek reggelivel kedveskedhetnének. Azt azonban vegyék tudo­másul az urak és hölgyek a misszió-társulatnál: csúnya lélekfogás és kufárkodás, amit önök végezni akarnak, a kellő választ megkapják önök a szervezett munkásságtól! — A Nők Napja. Harmadszor tartot­ták meg vasárnap a Nők Napját Budapest női proletárjai a régi képviselőház nagytermé­ben — ünnepség keretében. Délután 4 órakor kezdődött az ünnepély és már jóval a kezdés előtt zsúfolásig megtelt a hatalmas terem és szorongva megteltek a karzatok is. Az ünnepélyt az újpesti mus­ikásdalkör éneke vezette, be. .Várnai Zseni elvtársnő verseinek el­szavalása után Müller Ernkné és Kun­fi Zsigmond elvtárs beszélt. Az ünnepség jelen­tőségét második cikkünkben méltatjuk. Hangversenyek. A hétfői és tizenegyedik filharmóniai hangversenynek kimagasló érde­kessége az volt, hogy egész műsort, kitűnő hegedűm­űs­vészünk, Vecsey Ferenc, játszotta végig, tízen­észetesen zenekarkísérlettel. Sokszor méltatott művés­zete most is szokott­ fényében ragyogott, de talán legérdekesebb volt Sibelius D-moll hegedűversenyének szilaj, tömött, f­or­dulatos, újszerű tételeiben. A Beethoven nagy­szerű hegedűversenyét csak szebben lehet elő­adni, de jobban nem. Csajkovszky gyönyörű szerenádjában pedig Reiner főzeneigazgató szerepelt rosszul. Rozgonyji Aguts­ vasárnap hegedült a Zene­akadémiában. Csak azért jegyezzük föl ezt­ a hangversenyt, mert arról nevezetes a kisasz­szony játéka, hogy minden legutóbb hallott produkciója gyöngébb, mint az előző, mint például, a mostani is, a tavalyival szemben. Ilyen visszafelé - hegedűtalentum !­ozgonyi Ágnes. Legjobb volt a zeneakadémiai vizsgála­tokon, mert akkor még figyelemreméltónak tarthattuk. II­. V.) -- Az erdélyi menekültek hazatérése. A bel­ügy­miniszter sü­rgős táviratot intézett a tör­vényhatóságok fejeihez, elsősorban pedig a székesfővárosi főkapitányához, amelyben közli, hogy az erdélyi menekültek mezei munka végzése céljából áttérhetnek Háromszék vármegyébe, kivéve Jiercek, Osdola, Gerence é­s Zabola községeket, Csik vármegyébe, ki­véve Kászon vidékét, Marostorda vármegyébe Felsőrégzent kivéve. Csakis olyanok térhetnek vissza, akik kifejezetten mezei munkát akar­nak végezni. Nem térhetnek haza a beteges, gyönge vagy munkaképtelen menekültek. A határszéli állomásokról a rossz közlekedési vi­szonyok folytán gyalogszerrel indítják útnak a visszatérőket.­­ Az oroszországi hadifoglyoknak lehet levelet küldeni. A központi közös tudakozódó iroda (hadifogolytudósító iroda) Stockholmból arról értesül, hogy hadifoglyokkal való postai forgalom Oroszor-t­­agjai nái­­v­ akudt meg. Két év multán jelentkezett, Temesvárról jelentik: Dix Fülöp temesvári lakos, aki a há­borít elején vonult hadba, a harctérre indulása óta semmi életjelt sem adott magáról. Temes­várott lakó szülei már rég halottnak vélték. Most azután levelezőlapot kaptak tőle, amelyet múlt év december 29-én adott föl. Tudatja ve­lük, hogy 1914 november 21. óta Sarapol kor­mányzóságban van egy fogolytáborban és hogy egészséges. A levélben panaszkodik, hogy szá-HS­OK kártyájára még egy sor választ sem kapott. K­irabló bosnyák katonák. Pskov Dimitri bolgár kertész följelentést tett a főkapitány­ságon, hogy vasárnap este a Hársfa­ utcában két bosnyák katona megállította és igazolásra szólította föl, majd megparancsolták, hogy kövesse, őket. A két bosnyák kivezette őt a kőbányai, határig v­olt, szuronyszegezve föl­szólították­, hogy adja át iratait. Ő átadta tár­cáját az írásokkal, amit a bosnyákok tüzetes átvizsgálás után visszaadtak s azután eltávoz­tak. Csak­ később vette észre, h­ogy koronája hiányzik. A rendőrség hétfőre kinyomozta, hogy a tettesek Keljevics Szulejmán őrvezető és Coda Ah­med tizedes. Azzal védekeznek, hogy részegek voltak és nem emlékeznek semmire. — Amit a Máv. munkás a betegsegélyezés fejében levont pénzéért kap. (Panaszos levél.) Rákospalotaujfalun lakom. Máv. munkás va­ gyok. A feleségem a m­últ hó 29-én este rosszul­ lett, erős vérzése támadt, elhívtam a­ szülésznőt, aki azt a tanácsot adta, hogy hív­jak orvost. Én az orvosért 30-án délben elmen­tem­ (azért nem reggel, mivel ott az­­­ szokás, hogy délelőtt, ha még olyan beteg is valaki, az orvos nem jön, csak délután), de mivel állí­tólag nem volt otthon, mert rendesen elta­gadja, ám otthon van, a feleségének meghagy­tam, h­ogy ha az orvos úr, dr. Dusinezky haza­jön, küldje azonnal, mert­ a feleségemnek nagy vérzése és erős láza van, állandóan S1'—40 kö­zött. Ő megígérte, hogy elküldi, de­ hiába vár­tuk. Még aznap este jött a szülésznő, aki a feleségemet oly rossz állapotban találta, hogy azt i­ondoríti, hogy másnap, azaz 31-én reggel ő személyesen megy a dr. úrhoz és ideküldi. Talán az ő szavára el fog jönni. El is jött 31-én este 7 órakor, tehát három napig hagyta az anélkül is gyönge feleségemet ,állandó vér­zéssel. 3!)—40 fokos lázban feküdni. Amidőn be­állított, ahelyett, hogy a beteggel foglalkozott volna, előbb nagyhangon kiküldött mindenkit. a­­szobából és kijelentette, hogy ne gondoljuk, hogy az neki kötelessége, ő nem Már. orvos, és a Már.­non díjazza, sőt el sem fogadna sértt-MtI.­­ csak a habomra való tekintettel vizs­gálja a Már.-nak a betegeit: ha­ nem­ tetszik, jelentsük fel, legföljebb a Máv. fölmond vagy m­egvonja a honorációt! tízzel aztán be is fe­jezte volna a beteglátogatást és el akart menni. Éli megkérdeztem, hogy nem­ nagyon súlyos a" baj" — mire ő azt mondta, hogy itt nem tehet semmit, legjobb, ha a kórházba szállítom. (Be is vittem 1-én reggel.) Míg a kórházi utal­ványt írta, megkértem, hogy :a kisfiamnak is irjon valamit, mert beteg, kiütései vannak. Erre ő fölpattanva­, azt mondta: Mit, gondol, mi vagyok én, bőrgyógyász? Maga azt hiszi, kötelességem nekem ehhez is érteni. Én szeré­nyen megjegyeztem: hisz, a doktor urat nem a kisfiamhoz hívtam, de mivel most úgyis itt, van, azért mutattam meg a fiamat is. Erre ő fölpattant és a már megkezdett receptet szét­tépve, azt ordította: Na, ha nem hozzá hívott, írem írom ezt sem! Ezzel fogta magát és el­ment. Megjegyzem még, hogy ez nem első esete és mi, szegény proletár munkások, akik­nek csekély keresetéből sohasem felejtik el le­­hú­zni a betegpé­nzt, ha néha-néha orvosra szo­rulunk és nem akarjuk tűrni egy protekcióval idehelyezett orvosnak a modorát, kénytelenek vagyunk magunkat privázilag kezeltetni.­­Alá-­­rrás.J ~­­Jzóf Klebelsberg programbeszéde. Drót Klebelsberg Ku­pa, miniszterelnökségi' 'állam­titkár program­beszédet tartott. Talán helytele­nül alkalmaztuk ezt a szót, mert a gróf úr, aki egy politikai párt nevében kér mandátumot, egy szót sem ejtett politikai meggyőződéséről — mintha nem is volna neki — nem beszélt sem választójogról, sem egyéb politikai kérdésről, csak kortesígéreteket tett. Úgy látszik, azt tartja, hogy Kolozsvárnak az ilyen képviselő is jó. Igaza is lehet. — A feketekávé is tilos délután. A főváros tanácsa­ a kormány és a Közélelmezési Hivatal utasítására a következő rendeletet adta ki. Ételek vagy italok forgalombahozatalával fog­lalkozó üzletekben (kávéház, kávémérés, cuk­rászda, tejárusító üzlet, tejcsarnok, vendéglő, kifőző, buffet, szálloda, penzió, kör és egyesü­leti helyiség stb.) délulth. :1 órától kezdve 7 óráig, feketekávét vagy feketekávé felhaszná­lásával előállított italokat vagy ételeket kiszol­gáltat­ni vagy­ fogyasztani tilos. Ez a tilalom kiterjed a kávé mindenféle fajtájára, tehát ma­láta, konzerv-, és pótkávéra is ellenben nem terjed ki a szállodák és penziók lakószobáiban fogyasztott kávéra és kávékészítményre. A ti­lalom április 1-én, szerdán lép életbe.­­ Büntetik a lisztpazarlókat. Az újvidéki rendőrkapitány Homogyi István­nét, mert liszt­jegyét eladta, özvegy Sarró Gyulánét pedig, mert azt megvette ?—­o­nnos elzárásra és 40—411 korona pénzbüntetésre ítélte: Fábián Jánost, Dongya Mihálynét és Csekő Gábort, mert­ liszt­készletüket idő előtt elfogyasztották. •·—,'« napi elzárásra és 40—40 korona pénzbirságra ítélte, Kun Bélát pedig ugyanezen okból .« napi elzá­rásra­ és ifjú korona pénzbüntetésre Méltó az elitéltek föllebbeztek. -- Börtönre kélt alezredes. A nagyszebeni b­anoszta­l­ybiróság Hegedűs Ede alezredest egy évi börtönre, a fisztiikarból való elbocsátásra, összes rendjeleinek és kitüntetéseinek elvesz­tésére ítélte s előzetes letartóztatásba helyezte. Az ítélet szerint :ˇ•/. alezredes bűnös tisztekkel szemben egymá­s között elkövetett becsület-" sértés bűntettel­ a közhivatali kötelesség illegsértésének vetségében, végül a nyilvános hivatali kötelesség megsértésének bűntettében, hanyagság és mulasztás által. Vasúti összeütközés Franciaországban. A „Petit Journal jelenti: Az Amiens-Bom­an T' Ice” személyvonat összeütközött. Hat kocsi elpusztult, három ember meghalt, négyen megsebesültek. " " 1917 április

Next