Népszava, 1917. június (45. évfolyam, 138–163. sz.)

1917-06-01 / 138. szám

1917 j­unius ­ ináltak, mig­ a munkások lelkes tüntetést ren­deztek a választójogért és a békéért. A Lehel­utcában fölvonuló nagy tömeggel együtt tüntet­tek az ablakokból kihajoló proletárasszonyok és együtt kiáltották: Él­jett az általános, egyenlő, titkos választójog! Éljen a béke! Az ódunai Kalozsvár előtt a hajógyári munkások tartottak gyűlést. A gyűlésen körülbelül ötszáz munkás vett részt. A szónok Nyisztor György elvtárs volt, aki lendületes beszédben ismertette a gyűlés célját. , , " A gyűlés színhelyén megjelentek a rendőrök is és nyugodtan végighallgatták Nyisztor elvtárs be­szédét. A csepeli Munkásotthonban a lőszergyári munkások rendkívül jól sikerült gyűlést tartottak. Vagy háromezer munkás és m­unkásnő szorongott az Otthon tágas udvarán, amikor az egybehívók részéről egy lőszergyári munkás üdvözölte a megjelentek nagy tömegét. A gyűlés előadója Haáz Kálmán elvtárs volt, aki a hallgatóság rendkívül érdeklődése és lel­kesedése mellett fejtegette­ a mai politikai hely­zetet és a munkásság jövőbeni feladatát. i ' , '' , ',' ~, Rendőrség és csend­őrség nem zavarta a gyűlést. . Kispestem, az Erzsébet-téren is nagyarányú, impozáns gyűlést tartott a mun­kásság. Mintegy 4000 ember gyűlt egybe, még­pedig a Hoffherr és Schrantz, a Tendloff és Dittrich­ meg a Lipták-gyár­ munkásai, akik között ezen a helyen is nagyon sok nőmunkás­­volt. Ugyanazzal a napirenddel, mint a többi gyülekező helyen tartották meg ott is a tüntető né­pgyűlést A gyűlés szónoka Büchler, József elvtárs volt, · 1 • -r~ '. - ' • 4.1 . t l ·'­, 'i ' '. • - —- -!• '• . } A gyűlés tartama alatt a Sipesti villamosközlekedés mintegy fél óra hosszélig szünetelt. Rendőrök ide is eljöttek, de már későn érkeztek: a gy­űlést megtartották,­­ , a munkások er­vel széjjeloszlottak­ már, amikorra a rendőrök megjelentek. A Jancsics-réten gyülekeztek a Haas és Somogyi, Herczeg Emil, Hirmann, Kaszap-csavargyár, a Lang-gyár, a Magyar-Belga, a Roesemann és Kühnemann, a Weisz Antalné, a Schlick-Nicholsom és a Lord és Társa gyárak munkásai. Nem becsüljük túl, amikor az ezen a hatalmas népgyűlésen meg­jelentek számát 5000-re tesszük. Ki kell emel­nünk itt is, hogy a munkásruhában gyűlésező munkások soraiban föltűnő nagy számmal vol­tak nőm­unkások, a környékbeli házakból tö­megesen vonultak a gyűlés színhelyére az asz­szonyok. A napirend előadója Garbai Sándor elvtárs volt. S Garbai Sán­dor elvtárs hatalmas beszédben, óriási tetszés és lelkesedés mellett ismertette a gyűlés célját. A nagy tömeg mindvégig nagy figyelemmel — sokan a gyepön találtak ülőhe­lyet — hallgatta a politikai helyzet és a mun­kásság feladatai vázolását. A „ Tripolisz" előtti térségem a Váci-úton megtartott gyűlésen négy­ezer ember vett részt. Ennek a gyűlésnek a hallgatósága a Nagy-csavargyár, a Ganz-Danu­bius hajógyár, a Lauffer-gyár és a Magyar Ál­talános Gazdasági Gépgyár munkásai sorából került ki. Az előadó Esztergályos János elvtárs volt. ' ' 'V v 'v- •­* M fegyvergyári munkások a Soroksári-út mentén, az erdő szélén gyüle­keztek. A hallgatóság háromezer főből állt. » -V i A. ű l 1 t Kerenfiílden a bőrhadfelszerlési intézet munkásai a gyár előtti térségen gyülekeztek . " "T~ .J /Uk.i v Mypesten a Wolfner- és Mauthner-gyárak munkásai a Piac­téren tartották meg gyűléseiket. A gyűlésen 3000 ember vett részt. • Az elő­adó Hubai János elvtárs volt. A rendőrség ezt a gyűlést a Munkásotthonban kereste, csak akkor ért a gyűlés színhelyére, amikor a gyűlés véget ért. Az Egyesült Villamossági Részvénytársaság munkásai a gyár előtti térségen gyülekeztek. A hallgatóság több ezer főre rúgott. Az előadó Saly Endre elvtárs volt. Itt is akkor ért a rendőrség a gyűlés színhelyére, amikor a gyű­lés már befejeződött. A Kereszesi-út és Fogarasi-út sarkán a Magyar Ruggyanta-, a Ling­el-, a Malom­soky-, a Meister-, Bartolfy- és Bartos-gyárak famunkásai gyülekeztek. Vagy 800 ember volt együtt. Az előadó Propper Sándor elvtárs volt, \ ' » J­ V M l ' TI Ganz villanygyár munkásai a Fény­ utcában tartották meg gyű­lésüket. A gyűlésen 1000-nél többen voltak jelen. 4 ' —­­ . * 71 nyomdai munkások a nagyobb nyomdák épületeinek az udvarán tartották meg a gyűlésüket, így A magyar munkásság küldöttei bejelen­tették a magyar szociáldemokrácia békefel­tételeit. Kétnapos tanácskozás során a ma­gyar szocialista küldöttek közölték a holland­skandináv bizottsággal, mint az általános nemzetközi kongresszus előkészítő bizottsá­gával a magyar proletárság háborús céljait. E háborús célok között a legeslegesek: a béke azonnal való megkötése és pedig az orosz munkások és katonák tanácsának formulája alapján annexiók és hadikárpót­lások nélkül. Ne a hadih­elyzet és ne a fronttérképek döntsenek arról, hogy melyik ország ma­radjon életben a háború után és melyiket törüljék el a térképről. Ezért követelték a magyar szocialisták Belgium, Szerbia, Montenegró és Románia teljes helyreállítá­sát. De a politikai helyreállítás se elegendő­. A háborúban szétdúlt Belgiumot anyagilag­ kell fölsegíteni. A saját agrártermékeiben megfulladó Szerbiát tengeri kikötőhöz kell juttatni. •­ Nagy tudással és körültekintéssel, a szo­ciáldemokrácia háborútól meg nem csorbí­tott nemzetközi alapján állva, követelték a magyar szocialista küldöttek a fegyverke­zések megszüntetését és a tengerek szabad­ságát. Követelték a védővámok letörését és­ a sza­badkereskedelem világszerte való meg­teremtését. Követelték a nemzetközi döntő­bíróságokat és a jövendő békéjének egyéb biztosítékait. De nem is az egyes pontok és a részletkö­vetelések a fontosak, hanem az az elszánt akarat, amely mögöttük él. A magyar kül­döttek hangsúlyozták Stockholmban, hogy a magyar progárság a békét akarja és az Athenaei­m-nyomda udvarán, ahol Benkő elvtárs beszélt, a Fővárosi házinyomda étkezőhelyiségében, ahol az előadó Riesz elvtárs volt, a Franklin-társulat nyomdai helyiségében, ahol körülbelül 500-an vettek részt és ahol Andai Gyula elvtárs beszélt, a Glóbus-nyomdában, a Légrády-nyomdában, ugyancsak a nyomda udvarán, a Pallas-nyomdában, a nyomda helyiségében, a Rigler-nyomdában, az épület udvarán, a Pesti Lloyd-társulat helyiségében, a Pesti Részvény­s­yomdában, a Posner-nyomdában, a Stephan­eum-nyomdában, az épület ud­varán, az Ú­jságüzem („A Nap") nyomdájában, ahol a személyzet együttes gyűlésén Fleischmann elvtárs volt az előadó és a Wodianer-nyomdában, ahol a gyűlés szó­noka Deutsch elvtárs volt. A többi gyűlés. A Kiolozsi-téren az Erzsébet- és Lujza-malom munkásai tartot­tak gyűlést. Előadó Kukucska András elvtárs volt. A Viktória-malom előtt alakult gyűlésen Halbritter elvtárs volt az előadó. A Martinovics-téren összesereglett munkásokat a rendőrök fogadták és szétoszlatták. A munkásság ekkor a Munkás­otthon udvarán akart gyülekezni, de a rendőr­ség bezáratta a kaput és így a gyűlést itt sem lehetett megtartani. A Vulkán-gyár előtt a gyűlésre összesereglett munkásokat rögtön, hogy a gyárból kijöttek, csendőrök fogadták és széjjeloszlatták, mint ahogy a háború három esztendejében, ezután is a legélesebb és legkíméletlenebb harcot fogja folytatni a demokrácia és a béke nevében Magyarország uralkodó osz­tályai ellen. Nyíltan kifejezésre juttatták azt az akaratukat is, hogy semmi akadá­lyát nem látják annak, hogy testvéri job­bot nyújtsanak minden, ma még velünk harcban álló nemzet szocialista pártjainak. Magyarország és Ausztria hivatalos diplomatái megcsinálták 1914-ben a hábo­rút, Magyarország és Ausztria szocialista diplomatái megkezdték most Stockholm­ban a béke megteremtését. # * A Külön Konferenciáit. A magyarok. (Stockholm, május 30. — A­ Népszava kiküldött tudósítójának távirata.) Első nap. Május 29-én, szerdán kezdte meg a holland­skandináv bizottság tanácskozásait a ma­gyar szociáldemokrata párt küldöttségével. A bizottság részéről Branting, Huysmans, Troelstra, Engbert, Bang Nina, Moeller vett részt a tanácskozáson, a magyar szociálde­mokrata pártot Bokányi, Buchinger, Ga­rami,­­Kunfi és Weltner elvtárs, a szakszer­vezeti mozgalmat Jászai elvtárs képviselte. Troelstra üdvözölte a küldöttséget és azután elsőül az egyetemes nemzetközi szocialista kongresszus kérdését vették tárgyalás alá. A magyar küldöttség megbízásából dr. Kunfi­­Zsigmond elvtárs fejtette ki a magyarországi szociáldemokrata párt állásfoglalását. A ma­gyar párt a leghatározottabban az általános kongresszus megtartását kívánja, nem állít semmi feltételt erre és hang­súlyozza, hogy a kongresszuson való résztve­­v­ő i * .#­ # ffl magwar szocialisták külön konferenciája

Next