Népszava, 1917. szeptember (45. évfolyam, 219–244. sz.)

1917-09-29 / 243. szám

i$Í7 s^ptewfor 29. NÉPSZAV A 9 Az orosz demolfrata Konferencia, :* ; Keresas&i f.smwfeti c KofnSíoV'ttgyei. — M Aonmény és a f&ftatiisxdílíás fkarea, — fi&tla hSxetedi* a finn Shöí fmSé*" (Lapzárta után érkezett.) (Pétervár, szeptember 28. — Beuter.) A nagy ,orosz demokrata 'konferencián 1200 képviselő vesz vémt, akik az ország minden részéből ér­keztek ide. A megnyitó ülésen jelen voltak a kormány tagjai is. Cseidze elnök, a munkás- és katonatanácsok központi bizottságai végre­hajtó bizottságának vezetője megnyitójában el­mondotta a konferencia egybehivásának okait és utalt az ország rendkivül súlyos helyzetére, Valamint a felelős forradalmi kormány meg­alakításának szükségességére. Axentiev, a paraszt tanács elnöke kifejtette, hogy a pillanat szükségessé teszi, hogy a demokraták minden politikai bölcseségüket latba vessék, nehogy a nagy veszedelemtől fenyegetett forradalmi vív­mányok veszendőbe menjenek, A 33 tagn elnökség megválasztása után, amelynek sorában helyet foglalnak Cseidze, Ceretelli. Axentiev és Csernov, a résztvevők többsége által lelkesen üdvözölve Kerenski emelkedett szólásra. Az orosz kormány nevében üdvözölte a gyűlést, és kifejtette, hogy a kor­mány már a moszkvai konferencián kifejtette programját s ezért most csak a maga védelmére akar néhány szót mondani, különös tekintettel a Kornilov - esetre. Már régen tudomással bírt a készül-ő államcsínyről és megtette intézkedé­seit, hogy annak útját állja. Kornilovnak fő­parancsnokká történt kinevezése óta a főhadi­szállás folytonosan ultimátumokat intézett a kormányhoz. A kormány tudatában volt annak a galiciai események óta, hogy intézkedéseket kell tenni, nehogy a hadsereg összeomolják és evégből megindult azon az uton, amelyet jónak látott. A főhadiszállás azonban arra akarta kényszerítem, hogv egy más útra térjen. Hosszú időn át e két irány harca folyt és a főhadiszál­lás minden balsikert arra használ! föl, hogy nyomban ultimátumot intézzen Pétervárra. Kevéssel a. moszkvai konferencia előtt nagyon erős hangú ultimátum érkezett a lob ad i szállás­ról, amely azzal fenyegetett, hogy ha a kormány nem teljesíti a követelést, ugy fölborítják a konferencia terveit. A kormány ezt az ultimá­tumot is visszautasította. A rigai kudarc után a főhadiszállás még köveic/ödzőbbcn tépett fői. Hirül hozták a kormánynak azt is. hogy a jövőben nem tűrik, hogy a kormányt a. főhadi­szállás hozzájárulása nélkül átalakítsák. Ami­kor Riga eleste után a katonai zónát hátrább vontuk, Kornilov a at kívánta, hogy a pétervári katonai kerülőt összes csapatait neki rendeljék •alá. A kormány ezt határozottan megtagadta, mert előre látta, hogy ez intézkedésnek vesze­delme« következményei vohiának. Kerenski szólt ezután a később történtekről és utalt arra, hogy tekintettel Krymov tábornok csapatainak váratlan előnyomuleísára Pétervár ellen, gyor­san és erélyesen kellett cselekednie. A konfe­rencia programját illetőleg kifejti, hogy a kor­mány megbízásából ki kell jelentenie azt, hogy az országnak e percben még inkább, mint ed­Vlig, bármikor meg kell tennie a nagy erőfeszí­téseket, mert. az anarchia szakadatlanul erős­bődilc és félelmetes módon terjed az országban. Fölolvasott egy helsingi'orsi táviratot, amely­ben értesitik a kormányt, hogy a helyi forra­dalmi bizottság nem engedi meg azt. hogy a föloszlatott finn országgyűlés megnyitását meg­akadályozzák. A maximalisták helyeslően tapsolnak és azt kiáltják: Bravó! Nagyon jó! Kerenski: Mindenki, aki nem veszítette el józan ászét, kellőképen fogja, értékelni ezt a helyeslést, különösen olyan pillanatban, amikor azt jelentik, hogy német flotta közeledik a finn öbö ! felé. , m Kerenski ezután azt mondja: Ha a kormány és az ország nem, fogja meghallani a kon­ferencia erőteljes és határozott szavát, ugy a forradalom ügye menthetetlenül elveszett. HIREK. De & — Amit nem szabad olvasni fe amit el lehet montíaui Ausztriában. Bécsből jelentik: Az osztrák hivatalos lap közli, hogy a kormány megtiltotta a „Journal de Genéve" cimü svájci dapnak, valamint Pogány József „Adler Fri­gye.« pöre" és Pongrácz Jenő „Mi jár a katona családjának" cimü nyomtatványának terjesz­tését E Mr kiegészítéséül közöljyk az alábbiakban Wolff német radikális képviselő kirohanását az osztrák parlament csütörtöki ülésén, ahol Adlerről és Stűrgkliről a következőket mon­Arról is van szó, hogy megkegyelmezzenek annak az embernek, akit a miniszterelnök meg­gyilkolása végett vád alá helyeztek és elitél­tek. Sőt talán már ott is vagyunk, hogy a meg­gyilkolt emlékét szidalmakkal és gyalázkodás­sal kell illetni, mig a gyáva, álnok és ravasz gyilkosnak az egész osztrák népképviselet asszisztenciájával szobrot emelnek. A meg­gyilkolt férfin teljes határozottsággal és meg­győződéssel vallotta Ausztria szükségszerű megújhodását Hogy a bekövetkezendő uj rend a mi fölfogásunkkal összeegyeztethető, ellen­ben a cseh fölfogással nem, a dolgok természe­tében rejlik. Aki őt megölte, olyan ember, aki vérmes fejjel olyan demokráciáért rajongott, amelyet most az orosz forradalom _ keltett életre, olyan demokráciáért amely még min­denütt, ahol .uralomra, jutott, siralmas hajótö­rést szenvedett. — Festetics alpolgármester meghalt Feste­tics Géza gróf, a főváros alpolgármestere 52 éves korában pénteken meghalt. Már hosszabb idő óta betegeskedett, 35 évig állt a főváros szolgálatáén. Hétfőn, október 1-én temetik a Bakáts-téri templomból. — íme: a magyar csecseninvédeJem. „Az Est" szombati száma „A savanyu tej halottjai a Fehérkereszt-kórházban" cim alatt cikket kö­zöl, amelyben elmondják, hogy a Fehérkereszt gyermekkórházban a késedelmes tejszállitás és a rossz tej miatt 10 gyermek meghált. A te­jet a Központi Tejcsarnok szállítja a kórház­nak. Az elmúlt hónapban majdnem minden nap elkésve szállították a tejet, több esetben pedig olyan rossz tejet küldtek a kórházba, hogy egyáltalában nem lehetett a gyerekekkel megitatni. Augusztus 8-tól szeptember l!Mg 33 esetben későn szállitották a tejet, négy esetben pedig olyan rossz tejet küldtek, amelyet már föl se forralhattak. Emiatt azután egész sereg gyerek pusztult cl. Amikor a kórház főorvosa kérdőre vonta a Központi Tejcsarnok igazgató­ságát, ennek a megbízottja előadta, hogy „a Központi Tejcsarnok nem oka a késedelmes szállításoknak és annak sem, hogy teljesen savanyu, rossz tejet küldött, több esetben. A Központi Tejcsarnok a késedelmes szállítást az államvasutakra hárította. Azt állította ugyan­is, hogy augusztusban, a rekkenő hőségü na­pokban csak éjszaka lehet tejet .szállítani. Az államvasutak több állomásán egyáltalában nem vettek föl tejet, miért is szekereken, nap­sütéses időben kellett a tejszállitmányokat be­hozni a fővárosba. A nagy hőségben a tej meg­savanyodott. Más szállítmányok viszont a hajnali órák helyett délben érkeztek meg, ugyancsak megsavanyodva". A cikk szerint az állapotok még most sem jamdtak. A kór­házban ápolt csecsemők még most is savanyu tejet kapnak. Ez az eset önmagában beszól. Azt hisszük, eleget mondunk ezzel: ime, igy fest a valóságban a. magyar csecsemővédelem. — Aki tudni szeretné, hogy miért kísérték be? (Panasz.) L. Annin utcai árus a következő pa­nasz közlésére kérte lapunkat: Pénteken dél­után a Teróz-köruton árusított. Hirtelen, min­den előzmény nélkül megragadta a 2423. számú rendőr, összekötözte és bekísérte a Mozsár­utcai kapitányságra. Az összekötözés közben a keze is megsérült Iparigazolványa van, ezt nekünk is bemutatta. A kapitányságon pa­naszt akart tenni a rendőr ellen egy fogalma­zónál, de ez tetejében leszidta és elzárással fe­nyegette. — Gyári tüzek. A Fegyver- és Gépgyár So­roksári-ut 153. szám alatt lévő telepén csütörtö­kön kigyulladt az irodahelyiség különálló, fa­vázas épülete. A tűz nagy riadalmat keltett, mert azt hitték, hogy a hatalmas gyártelep van | veszedelemben. A kivonult tiizőrségek hosszas j munka után eloltották a tüzet — A Schlick­Nicholson-gyár Váci-ut 45. szám alatt lévő te­lepén az asztalosmühely gyulladt ki csütörtö­kön este. A tüzet, amelynek sok fa és szerszám esett áldozatul, a gyári tűzoltóság oltotta el. — A villamos. Erzsébetfalván, a Vezér-utcá­ban egy 32-es villamos lépcsőjéről leesett Mayer Rózsi 7 éves leány. A pótkocsi kerekei alá ke­rült amelyek jobb lábát bokában levágták. A leánykát életveszedelmes sérülésével bevitték a Szentistván-kórházba. — Oroszországba megint lehet táviratozni. A' posta ós távi ró vezérigazgatója közli. hogy hadifoglyoknak szóló cs hadifoglyoktól eredő táviratok Oroszországba egy nj uton. a svéd táviróigazgatás kSzvctitődével, ismét küld­hetők. A táviratot az eddigi eljárástól eltérően- nem köz­vetlenül a hadifogoly elmére kell intézni, hanem mindig Station Boden Radio cimmel kell ellátni. A cirazett pontos cimét a táviratszöveg elejére kell irni. min- pedig ugv. hogy e cím utolsó szava a oímzett tartózkodási helye, I illetve utolsó táviróhivatalának neve legj on. Kgy szó dijH 1 borona 17 iUlér. A föladókal. tigyelnieztet'ik. liogv fcrgalomtorlódás o&etéu a táviratokat Budapest és Bodeii közoirt posta utján továbbítják. — Cserebere. (Újhelyi Nándor négyfcűvoná­sos vígjátéka. Bemutatóelőadás a Magyar Színházban.) Kedves, könnyű kis darab. Csaka második fölvonása unalmas, a többi elég jó! perdül. Végig lehet nézni bossaankodás nélkül és utólag sem bántja m, embert. Percig nem nyugtalanítja a nézőt minden ugy történik benne, ahogy jólnevelt rendesen kikent-kifent és megfésült komédiához illik. Két Öszi Mik­lósról van szó, unokatestvérek, az egyik csön­des vidéki kúriájában élő nős földbirtokos, » másik zajos életű, nőtlen hires iró. A jóltáplált, vidéki megirigyeli az iró szabad, szárnyaló életét az iró viszont a földbirtokos csöndes vidéki nyugalmára vágyik. Cserélnek. Vidéki elmegy Berlinbe, az iró legújabb darabjának premierjére, iró viszont beül a falusi kúriába. A cserélt szerepet mindketten jól játszák, nr, asszony is megelégszik a helyettes férjjel. Vé­gül persze beleunnak a cserébe ós ki-ki vissza­tér saját kaptafájához. Ez történik a tanulsá­gos négyfölvonásos komédiában, amely sze­rény igénytelenségében bizonyára nem is pá­lyázik egyébre, csak egy kis tapsra és sikerre. Aki szereti az ilyen csinált ötletkomédiát, az megtapsolhatja. Szerző azonban ne értse félre a tetszésnyilvánítást: ez a taps nem azonos a'zzal, amely az irodalmi siker kifejezője yzo­ko$ lenni. Ez a. taps a könnyöd színházi mii­iparosnak szól, aki fiatal és máris oly ügyesen eligazodik a színpad öreg kellékei között. Az előadás élénken pereg le. Törzs játsza az irót, Bátori Gizella a földbirtokosnál. Mindketten érzik szerepük fölszinességét és ehhez képest nem is törekszenek mély igazságokat kifejező emberábrázolásra. Játékuk igy is kitűnő. Z. Molnár a földbirtokost alakítja. Föltűnik kis szerepében is a Dobos Margit tehetséges já­téka. (p. ö.) — Jegyző nrain, kühlje el azt az irást! (Pa­nasz.) A román frontról kaptunk levelet, amely­ben F. József panaszkodik, hogy Badacsony­tomajon lakó édesanyja megbetegedett és nincs mellette senki, aki ápolná és a szürete­lésnél intézkedne. Harmincöt hónap óta telje­sít katonai szolgálatot Szabadságot kért te­hát, hogy beteg anyját meglátogathassa és fo­gadjon valakit aki továbbra ápolja. A pa­rancsnoksága hajlandó is a kért szabadságot megadni, de azzal a föltétellel, _ ha hivatalos irást mutat arról, hogy édesanyja valóban be­teg. Hát irt is a falu jegyzőjének és megkérte, adna irást az esetről, de a tekintetes jegyző ur — miért miért nem — osak nem ad irást és igy beteg édesanyja egymagában van otthon. A jegyző ur 'meggondolhatná a dolgot és elküld­hetné azt az irást. — Ahol kevesebbet mérnek és verekednek. (Panasz.) A Kemény Zsigmond-utea 12. szám alatt levő füszerkereskedósben 5 kiló krumplit vettan. Otthon lemértem, 35 dekával kevesebb volt. Erre visszavittem. A pénzt ugyan vissza­adták, de éktelen gorombaságok kíséretében. Sőt mi több: az asszony rám rontott, az arcom­nak esett lekarmolta róla jókora helyen a bőrt ugy hogy hetekig meglátszik majd a nyoma. Es ez mind csak azért, mert uem vol­tam hajlandó a megkárosításomat szó nélkül eltűrni. Igv bánnak manapság a szegény em­berrel. (Aláírás.) — Fórüszaoaszok mozgalma. A budapesti férfiszabászok érdekképviseletük utján mind­azon budapesti szabócégeknek, akik szabászt alkalmaznak, memorandumot nyújtottak át, amelyben 30%'-os drágasági pótlékot kérnek. Ennek a szerény kívánságnak a teljesítését jog­gal várják a szabászok, mert a háború eddigi tartama alatt alig részesültek valamelyes fize­tésjavitásban. Ezzel szemben a kizárólag civil­munkákat készítő szabócégek legnagyobb része háború előtti áruval rendelkezvén, valósággal megvagyonosodtak. A szabászok el vannak ké­szülve arra, hogy ott, ahol szerény követelései­ket visszautasítják, a leghatékonyabb eszközök igénybevételével fogják azokat érvényesíteni. Eddig a következő cégek adták meg a 30%-ot: Bata József, Czemmeí és Mannheim, Schäller János, Miinczer Ferenc, Leitersdorfer D. és Fia, Fodor Bcla, Epstein M. Utóda, Wolf Lajos. Szé­kely Aladár, Szalai és Barta, Brachfeld M., Kriig és Kiss és Neumann Berta. t

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék