Népszava, 1917. december (45. évfolyam, 297–321. sz.)

1917-12-01 / 297. szám

10 akárminő papírrongynál. Most azonban (igaz, hogy közben Hertling félig-meddig parla­mentáris kormánya jutott hatalomra és el­készült a porosz általános és egyenlő választó­jog) azt írja Landsdowne, hogy Anglia nem akar a német népre olyan államformát kény­szeríteni, amilyent a nép maga nem akar. Kijelenti, hogy Németországot nem kívánják nagyhatalomként megsemmisíteni, se keres­kedelmében megkárosítani és­ készek területi igényeiket visszaszorítani. Természetesen, mint ahogy minden angol politikus tette, Landsdowne is teljes joggal mondja, hogy Belgium kérdése döntő fontosságú és ebben kell végre Németországnak nyíltan és becsü­letesen nyilatkoznia. A világ nem orosz különbékét, hanem általános békét vár és remél. Éppen ezért ma kétszeresen fontos minden olyan megnyilat­kozás, amely akár nyugatról jön mifelénk, akár pedig tőlünk indul el nyugat felé. Újból meg kell ismételnünk, hogy sem az orosz proletárság, sem pedig mi nem akarhatjuk azt, hogy a keleti frontról elszabaduló had­seregek és kiszabaduló hadifoglyok a nyugati frontra kerüljenek a vérontás folytatására és fokozására. Ha valaha, hát most érkezett el az a lélek­tani és történelmi pillanat, amikor nemcsak az Oroszországgal kötendő békét, hanem az egész világ általános békéjét meg lehet való­sítani. El kell ismernünk, hogy Seidler osztrák miniszterelnök parlamenti nyilatko­zata, amellyel a szociáldemokrata párt inter­pellációjára válaszolt, nagyon jól eltalálta azt a hangot, amelyen ma a békéről beszélni kell. Úgy van, az engedékenység szellemében kell megkezdeni a tárgyalásokat és irány­elvül csakugyan ezt kell kitűzni. Területi és gazdasági erőszakosságok nélkül. Oroszországgal a fegyverszünet-tárgyalá­sok már úgy látszik meg is kezdődtek. Bár hivatalos jelentés nem szól róla, mégis olyan hírek érkeznek, hogy ötnapos előzetes fegy­verszünetben állapodtak meg, a főtárgyalá­sok azonban csak december elsején kezdőd­nek, ám addig is beszüntették a tüzelést az egész fronton. Mialatt a fronton tárgyalnak és Krilenko zászlós, az orosz hadseregek új főparancs­noka, sorra fogatja el az engedetlen generá­lisokat, az ország belsejében példátlan erély­lyel és törhetetlen következetességgel dolgo­zik a bolseviki kormány a nagy békem­ű előfeltételeinek megteremtésén. A külügy­minisztérium engedetlen hivatalnokait egy­szerűen elkergették. A külföldi fővárosokba a burzsoázia eddigi nagykövetei helyére új diplomáciai megbízottakat neveznek ki. Az antant-államokkal kötött muníciós szerződé­seket fölmondták. Anglia, Franciaország és Amerika kapitalista kormányait legérzéke­nyebb pontjukon szorongatják, amikor az államcsőd kimondásával és így az antant­országok tőkéseinek Oroszországba fektetett millióinak elkobzásával fenyegetődznek. Valósággal szimbolikus erejű pedig Trocki­nak, a külügyek népbiztosának az az intéz­kedése, amely eltörli a külügyminisztérium chiffre-osztályát. Azt jelenti ez, hogy ezentúl nem szövegeznek többé titkosjegyű diplomá­ciai iratokat és táviratokat, hanem nyíltan, a népek szeme láttára, a demokrácia ellen­őrzése alatt megy majd végbe a népek egy­mással való diplomáciai érintkezése, hogy a német főparancsnok az északi hadse­reg parancsnokát jelölte ki meghatalmazott­ként és a német választ hivatalos kormány­iratban fogalmazták meg. (A német északi front főparancsnoka Lipót bajor herceg. — A szerk.) (Rotterdam, november 30.) Pétervárról táv­iratozzák a „Dail Telegraph"-nak. Cseremisov, az északi front főparancsnoka, nem akarta el­ismerni Krilenkot, mire a főparan­csnok az ötö­dik hadsereghez ment. Ennek parancsnoka sem akarta elismerni a főparancsnokot, de Krilenkonak sikerült a tábornokot fogságba vetni. A minski forradalmi bizottság közli, hogy a nyugati front parancsnokát elmozdítot­ták állásából, mert vonakodott megkezdeni a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásokat az el­lenséggel. A tábornokot egy bolseviki parancs­nokkal helyettesítették. — A bolsevikiek négy­napos harc után elfoglalták Task­endet és Ko­rovicsenko tábornokot letartóztatták.­ ­^Swapss­eSSfeetes fegyverszünet« (Stockholm, november 30.) Trockinak és Le­ninnek a hadviselő országok népeihez intézett legújabb proklamációja hangsúlyozza, hogy a békét a katonáknak, proletároknak, munkásoknak és parasztoknak kell megcsinálniuk a hivatalos és kapi­talisztikus diplomáciával szem­­ben. Ez a proklamáció egyébként kijelenti, hogy a német hadsereg főparancsnoka arra a felhívásra, hogy minden fronton legyen fegy­verszünet és kezdődjenek meg a demokratikus, a népek önrendelkező jogát biztosító, annexió-és hadikárpótlás nélkül való béke tárgyalásai,­­ készséges hozzájárulását jelentette be. A né­met hadseregfőparancsnok válasza után Kri­lenko, a 2­. orosz főparancsnok a fegyver­szüneti társfu­l­l­ásokn­ak december 1-ére való elhalasztását javasolta. Addig az orosz fronton kölcsönös megegyezéssel ötnapos előzetes fegyverszünet lép életbe. Az egész fírám£on beszüntették a ti­zelést... (Bern, november 30.) A Kenter-ügynök­ség jelenti Pétervárról: Az egész orosz fronton beszüntették a tüzelést, miután a német főpa­rancsnokság késznek nyilatkozott arra, hogy megkezdje az oroszokkal a fegyverszünetről szóló tárgyalásokat. Az angol távirati ügynök­ségnek ez a jelentése Bernben leírhatatlan lel­kesedést keltett. (Amsterdam, november 28. — „M. T. I." — Megkésett.) A Reuter-ügynökségnek jelentik Pétervárról: Pétervár polgármestere kijelen­tette, hogy a németek nem akarták fogadni azt a parlamentért, akit a maximalista népbizto­sok küldtek ki és kijelentették, hogy csakis az alkotmányozó országgyűléssel kezdhetnek béke­tárgyalást. A béketárgyalás német feltétele az, hogy az oroszok 100 kilométernyivel hátrább vonuljanak, a németek nevtig mostani vonalai­kat tart­ják. (A közlő távirati iroda megjegy­zése: A Reuter-ügynökség hazugságainak aligha van rikítóbb példája ennél.) .* * A fegyverszünet ügye. * Krilenko megbizottai már tárgyal­nak a fronton. (Rotterdam, november 30.) Krilenko főpa­rancsnok megbízottai az ötödik orosz hadse­reg frontjával szemben levő német vona­lakba érkeztek, Krilenko táviratban jelenti. NÉPSZAVA 1917 december 2. * * A Központi hatalmak magatartása. * EnterpaSSSes^k a Re!?Ss$t'B*5*sn., (Bécs, november 30. — „M. T. I.") A beérke­zett iratok között van Adler dr., Pernerstor­fer, Seitz képviselők és társaik kérdése a mi­niszterelnökhöz, amely ezeket mondja: Hajlandó-e a kormány elfogadni az orosz kormánynak a fegyverszünet és az általános békéről azonnal való tárgyalásokra vonatkozó meghívását, a tárgyalásokat engesztelékeny szellemben folytatni és a tárgyalások célja­ként általános, mindkét harcoló csoportra egy­formán becsületes, megegyezésen alapuló, hó­dítások és hadikárpótlások nélküli békére töre­kedni a nemzetek önrendelkező jogának szelle­mében. Fink, dr. Waldner, dr. Sylvester, Wolff, Pantz és Knirsch képviselők kérdése így hang­zik: Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a je­lenlegi orosz kormány a központi hatalmaknak békeajánlatot tett. Kijelentjük, hogy azzal a válass­zal, amilyet Czernin gróf külügyminisz­ter és a velünk szövetséges német birodalom kancellárjai adtak, teljesen egyetértünk. Alul­írottak kérdik a miniszterelnök urat, várjon tett-e Románia is a központi hatalmaknak ha­sonló békeajánlatot és hogy hajlandó-e a fenti kérdést a külügyminiszter úrnak tudomására hozni. (Bécs, november 30.) Zenker képviselő és tár­sai a miniszterelnökhöz interpellációt intéztek és ebben azt állítják, hogy az orosz jegyzéket nem tették közzé teljes szövegében, amiben nemcsak technikai okokból származó zavar volt hibás, mert más helyeket is megrövidítet­tek. Azt kérdik tehát a kormánytól, h­ajlandó-e a jegyzék hiteles szövegét csonkítatlanul is­mertetni. A jegyzékből ugyanis hiányzik­­ez: „A német parancsnok arra a javaslatunkra, hogy valamennyi fronton a népek önrendel­kező jogán alapuló demokratikus béke elérése érdekében fegyverszünet jöjjön létre, azt fe­lelte, hogy kész a béketárgyalást megkezdeni. Krilenko generalisszimusz erre azt ajánlotta, hogy a fegyverszünetet öt napra, december 1-éig halasszák el." Seis-Ster beszéde a Breuchsrauban. (Bécs, november 30. — „M. T. L") A képvi­selőház mai ülésén Seidler lovag miniszterel­nök az ülés elején a következő beszédet mon­dotta: Amint a Háznak a távirati iroda tegnapi hivatalos jelentéséből tudomására jutott, a császári és királyi kormány már elfogadta az orosz kormánynak a fegyverszünet és az álta­lános békéről azonnal való tárgyalásokra szóló meghívását. (Élénk, hosszantartó tetszés és taps.) A császári és királyi kormány ismétel­ten nyilvánított áláspontja értelmében el van határozva, hogy a megindítandó tárgyaláso­kat az engedékenység szellemében f­olytatja, (Élénk tetszés.), mert­ szándéka arra irányul, hogy mielőbb békét érjen el, amely a népek bizalomteljes együttműködését a jövőben lehe­tővé teszi. (Élénk hosszantartó tetszés és taps.) Mint a külügyminiszternek az orosz köztársa­ság kormányához intézett, tegnap közzétett válaszából kitűnik, Ausztria-Magyarország kormánya késznek nyilatkozott az általános béke fölötti tárgyalásokba bocsátkozni. (Hosz­szantartó élénk tetszés és taps.) E tárgyalások alkalmával Ausztria-Magyarország kormánya törekedni fog arra, hogy azokkal az államok­kal, amelyek az Oroszország részéről most ki­indult meghívás alapján hajlandóknak nyilat­koznak békét kötni, békét érjen el, amely a szerződéskötő csoportokra nézve egyformán becsületes és amelynek irányelve a következő: Területi és gazdasági erőszakosságok nélkül. (Élénk tetszés és taps.) Az osztrák-magyar kormány ez alkalommal el fogja ismerni a vele békeszerződésre lépő államok­­ama jogát, hogy a hozzájuk tartozó népeknek teljes sza­badságot adjanak az állami jövendőjük fölött való elhatározásuk szempontjából és tartóz­kodni fog szerződéskötő felei belső állami viszonyaiba való minden beavatkozástól; más­felől azonban követelni fogja, hogy saját ál­lami szervezetünkbe való minden beavatkozó­ elmaradjon. A magam álláspontjából kifolyó­lag mint osztrák miniszterelnök, ezzel kapcso­latosan kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy egy olyan állam, mint a mienk, amely­nek az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján választott képviselőháza van, jogosan állíthatja, hogy népképviselettel rendelkezik, amelyet demokratikusabbnak alig lehet elképzelni és hogy minden előföltétel adva van arra, hogy az állam népei politikai sorsát maga határozza meg. (Élénk tetszés és taps.) Ezzel, úgy hiszem, elintézést nyer az a kérdés is, amelyet egyrészt Adler, Perner­storffer, Seitz és társai képviselők, másrészről Fink, dr. Waldner, dr. Sylvester, Wolff, Pantz, Knirsch és társai képviselők­­ terjesztettek be. (Élénk, hosszantartó tetszés és taps.) * «• A k­ántánt és a béke. Egy angol minister fSSfcSBne cikke Anglia hadib­ériairól és békülékeny­ségér­ül. (Hága, november 30.) Landsdowne lord, aki az angol kormányban tárcanélkü­li miniszter, a „Daily Telegraph" vezető helyén fontos cik­ket ad közre, amelyben amellett érvel, hogy a szövetségesek Pak­sban ne csak az egyöntetű stratégiáról, hanem az egységes hadicélokról is tanácskozzanak. Ami a szövetségeseknek terü­leti igényeit illeti, azok némelyike elérhetet­lenné vált, némely területi aspirációjuk pedig programjukban ezentúl kevésbé fontos helyre kerül, mint eddig. Viszont Belgium feltételei-­­nek sorában az első helyet foglalja el. Ha sor kerül Délkeleteurópa térképének revíziójára, akkor követelhetjük majd, hogy a döntés el­halaszttassék és a kérdés előbb szövetségeseik­kel való szabad véleménycsere útján nyerjen tisztázást. Nagy fontosságot tulajdonítunk­­ *

Next