Népszava, 1917. december (45. évfolyam, 297–321. sz.)
1917-12-01 / 297. szám
10 akárminő papírrongynál. Most azonban (igaz, hogy közben Hertling félig-meddig parlamentáris kormánya jutott hatalomra és elkészült a porosz általános és egyenlő választójog) azt írja Landsdowne, hogy Anglia nem akar a német népre olyan államformát kényszeríteni, amilyent a nép maga nem akar. Kijelenti, hogy Németországot nem kívánják nagyhatalomként megsemmisíteni, se kereskedelmében megkárosítani és készek területi igényeiket visszaszorítani. Természetesen, mint ahogy minden angol politikus tette, Landsdowne is teljes joggal mondja, hogy Belgium kérdése döntő fontosságú és ebben kell végre Németországnak nyíltan és becsületesen nyilatkoznia. A világ nem orosz különbékét, hanem általános békét vár és remél. Éppen ezért ma kétszeresen fontos minden olyan megnyilatkozás, amely akár nyugatról jön mifelénk, akár pedig tőlünk indul el nyugat felé. Újból meg kell ismételnünk, hogy sem az orosz proletárság, sem pedig mi nem akarhatjuk azt, hogy a keleti frontról elszabaduló hadseregek és kiszabaduló hadifoglyok a nyugati frontra kerüljenek a vérontás folytatására és fokozására. Ha valaha, hát most érkezett el az a lélektani és történelmi pillanat, amikor nemcsak az Oroszországgal kötendő békét, hanem az egész világ általános békéjét meg lehet valósítani. El kell ismernünk, hogy Seidler osztrák miniszterelnök parlamenti nyilatkozata, amellyel a szociáldemokrata párt interpellációjára válaszolt, nagyon jól eltalálta azt a hangot, amelyen ma a békéről beszélni kell. Úgy van, az engedékenység szellemében kell megkezdeni a tárgyalásokat és irányelvül csakugyan ezt kell kitűzni. Területi és gazdasági erőszakosságok nélkül. Oroszországgal a fegyverszünet-tárgyalások már úgy látszik meg is kezdődtek. Bár hivatalos jelentés nem szól róla, mégis olyan hírek érkeznek, hogy ötnapos előzetes fegyverszünetben állapodtak meg, a főtárgyalások azonban csak december elsején kezdődnek, ám addig is beszüntették a tüzelést az egész fronton. Mialatt a fronton tárgyalnak és Krilenko zászlós, az orosz hadseregek új főparancsnoka, sorra fogatja el az engedetlen generálisokat, az ország belsejében példátlan erélylyel és törhetetlen következetességgel dolgozik a bolseviki kormány a nagy békemű előfeltételeinek megteremtésén. A külügyminisztérium engedetlen hivatalnokait egyszerűen elkergették. A külföldi fővárosokba a burzsoázia eddigi nagykövetei helyére új diplomáciai megbízottakat neveznek ki. Az antant-államokkal kötött muníciós szerződéseket fölmondták. Anglia, Franciaország és Amerika kapitalista kormányait legérzékenyebb pontjukon szorongatják, amikor az államcsőd kimondásával és így az antantországok tőkéseinek Oroszországba fektetett millióinak elkobzásával fenyegetődznek. Valósággal szimbolikus erejű pedig Trockinak, a külügyek népbiztosának az az intézkedése, amely eltörli a külügyminisztérium chiffre-osztályát. Azt jelenti ez, hogy ezentúl nem szövegeznek többé titkosjegyű diplomáciai iratokat és táviratokat, hanem nyíltan, a népek szeme láttára, a demokrácia ellenőrzése alatt megy majd végbe a népek egymással való diplomáciai érintkezése, hogy a német főparancsnok az északi hadsereg parancsnokát jelölte ki meghatalmazottként és a német választ hivatalos kormányiratban fogalmazták meg. (A német északi front főparancsnoka Lipót bajor herceg. — A szerk.) (Rotterdam, november 30.) Pétervárról táviratozzák a „Dail Telegraph"-nak. Cseremisov, az északi front főparancsnoka, nem akarta elismerni Krilenkot, mire a főparancsnok az ötödik hadsereghez ment. Ennek parancsnoka sem akarta elismerni a főparancsnokot, de Krilenkonak sikerült a tábornokot fogságba vetni. A minski forradalmi bizottság közli, hogy a nyugati front parancsnokát elmozdították állásából, mert vonakodott megkezdeni a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásokat az ellenséggel. A tábornokot egy bolseviki parancsnokkal helyettesítették. — A bolsevikiek négynapos harc után elfoglalták Taskendet és Korovicsenko tábornokot letartóztatták. ^SwapsseSSfeetes fegyverszünet« (Stockholm, november 30.) Trockinak és Leninnek a hadviselő országok népeihez intézett legújabb proklamációja hangsúlyozza, hogy a békét a katonáknak, proletároknak, munkásoknak és parasztoknak kell megcsinálniuk a hivatalos és kapitalisztikus diplomáciával szemben. Ez a proklamáció egyébként kijelenti, hogy a német hadsereg főparancsnoka arra a felhívásra, hogy minden fronton legyen fegyverszünet és kezdődjenek meg a demokratikus, a népek önrendelkező jogát biztosító, annexió-és hadikárpótlás nélkül való béke tárgyalásai, készséges hozzájárulását jelentette be. A német hadseregfőparancsnok válasza után Krilenko, a 2. orosz főparancsnok a fegyverszüneti társfullásoknak december 1-ére való elhalasztását javasolta. Addig az orosz fronton kölcsönös megegyezéssel ötnapos előzetes fegyverszünet lép életbe. Az egész fírám£on beszüntették a tizelést... (Bern, november 30.) A Kenter-ügynökség jelenti Pétervárról: Az egész orosz fronton beszüntették a tüzelést, miután a német főparancsnokság késznek nyilatkozott arra, hogy megkezdje az oroszokkal a fegyverszünetről szóló tárgyalásokat. Az angol távirati ügynökségnek ez a jelentése Bernben leírhatatlan lelkesedést keltett. (Amsterdam, november 28. — „M. T. I." — Megkésett.) A Reuter-ügynökségnek jelentik Pétervárról: Pétervár polgármestere kijelentette, hogy a németek nem akarták fogadni azt a parlamentért, akit a maximalista népbiztosok küldtek ki és kijelentették, hogy csakis az alkotmányozó országgyűléssel kezdhetnek béketárgyalást. A béketárgyalás német feltétele az, hogy az oroszok 100 kilométernyivel hátrább vonuljanak, a németek nevtig mostani vonalaikat tartják. (A közlő távirati iroda megjegyzése: A Reuter-ügynökség hazugságainak aligha van rikítóbb példája ennél.) .* * A fegyverszünet ügye. * Krilenko megbizottai már tárgyalnak a fronton. (Rotterdam, november 30.) Krilenko főparancsnok megbízottai az ötödik orosz hadsereg frontjával szemben levő német vonalakba érkeztek, Krilenko táviratban jelenti. NÉPSZAVA 1917 december 2. * * A Központi hatalmak magatartása. * EnterpaSSSes^k a Re!?Ss$t'B*5*sn., (Bécs, november 30. — „M. T. I.") A beérkezett iratok között van Adler dr., Pernerstorfer, Seitz képviselők és társaik kérdése a miniszterelnökhöz, amely ezeket mondja: Hajlandó-e a kormány elfogadni az orosz kormánynak a fegyverszünet és az általános békéről azonnal való tárgyalásokra vonatkozó meghívását, a tárgyalásokat engesztelékeny szellemben folytatni és a tárgyalások céljaként általános, mindkét harcoló csoportra egyformán becsületes, megegyezésen alapuló, hódítások és hadikárpótlások nélküli békére törekedni a nemzetek önrendelkező jogának szellemében. Fink, dr. Waldner, dr. Sylvester, Wolff, Pantz és Knirsch képviselők kérdése így hangzik: Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a jelenlegi orosz kormány a központi hatalmaknak békeajánlatot tett. Kijelentjük, hogy azzal a válasszal, amilyet Czernin gróf külügyminiszter és a velünk szövetséges német birodalom kancellárjai adtak, teljesen egyetértünk. Alulírottak kérdik a miniszterelnök urat, várjon tett-e Románia is a központi hatalmaknak hasonló békeajánlatot és hogy hajlandó-e a fenti kérdést a külügyminiszter úrnak tudomására hozni. (Bécs, november 30.) Zenker képviselő és társai a miniszterelnökhöz interpellációt intéztek és ebben azt állítják, hogy az orosz jegyzéket nem tették közzé teljes szövegében, amiben nemcsak technikai okokból származó zavar volt hibás, mert más helyeket is megrövidítettek. Azt kérdik tehát a kormánytól, hajlandó-e a jegyzék hiteles szövegét csonkítatlanul ismertetni. A jegyzékből ugyanis hiányzikez: „A német parancsnok arra a javaslatunkra, hogy valamennyi fronton a népek önrendelkező jogán alapuló demokratikus béke elérése érdekében fegyverszünet jöjjön létre, azt felelte, hogy kész a béketárgyalást megkezdeni. Krilenko generalisszimusz erre azt ajánlotta, hogy a fegyverszünetet öt napra, december 1-éig halasszák el." Seis-Ster beszéde a Breuchsrauban. (Bécs, november 30. — „M. T. L") A képviselőház mai ülésén Seidler lovag miniszterelnök az ülés elején a következő beszédet mondotta: Amint a Háznak a távirati iroda tegnapi hivatalos jelentéséből tudomására jutott, a császári és királyi kormány már elfogadta az orosz kormánynak a fegyverszünet és az általános békéről azonnal való tárgyalásokra szóló meghívását. (Élénk, hosszantartó tetszés és taps.) A császári és királyi kormány ismételten nyilvánított áláspontja értelmében el van határozva, hogy a megindítandó tárgyalásokat az engedékenység szellemében folytatja, (Élénk tetszés.), mert szándéka arra irányul, hogy mielőbb békét érjen el, amely a népek bizalomteljes együttműködését a jövőben lehetővé teszi. (Élénk hosszantartó tetszés és taps.) Mint a külügyminiszternek az orosz köztársaság kormányához intézett, tegnap közzétett válaszából kitűnik, Ausztria-Magyarország kormánya késznek nyilatkozott az általános béke fölötti tárgyalásokba bocsátkozni. (Hoszszantartó élénk tetszés és taps.) E tárgyalások alkalmával Ausztria-Magyarország kormánya törekedni fog arra, hogy azokkal az államokkal, amelyek az Oroszország részéről most kiindult meghívás alapján hajlandóknak nyilatkoznak békét kötni, békét érjen el, amely a szerződéskötő csoportokra nézve egyformán becsületes és amelynek irányelve a következő: Területi és gazdasági erőszakosságok nélkül. (Élénk tetszés és taps.) Az osztrák-magyar kormány ez alkalommal el fogja ismerni a vele békeszerződésre lépő államokama jogát, hogy a hozzájuk tartozó népeknek teljes szabadságot adjanak az állami jövendőjük fölött való elhatározásuk szempontjából és tartózkodni fog szerződéskötő felei belső állami viszonyaiba való minden beavatkozástól; másfelől azonban követelni fogja, hogy saját állami szervezetünkbe való minden beavatkozó elmaradjon. A magam álláspontjából kifolyólag mint osztrák miniszterelnök, ezzel kapcsolatosan kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy egy olyan állam, mint a mienk, amelynek az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján választott képviselőháza van, jogosan állíthatja, hogy népképviselettel rendelkezik, amelyet demokratikusabbnak alig lehet elképzelni és hogy minden előföltétel adva van arra, hogy az állam népei politikai sorsát maga határozza meg. (Élénk tetszés és taps.) Ezzel, úgy hiszem, elintézést nyer az a kérdés is, amelyet egyrészt Adler, Pernerstorffer, Seitz és társai képviselők, másrészről Fink, dr. Waldner, dr. Sylvester, Wolff, Pantz, Knirsch és társai képviselők terjesztettek be. (Élénk, hosszantartó tetszés és taps.) * «• A kántánt és a béke. Egy angol minister fSSfcSBne cikke Anglia hadibériairól és békülékenységérül. (Hága, november 30.) Landsdowne lord, aki az angol kormányban tárcanélküli miniszter, a „Daily Telegraph" vezető helyén fontos cikket ad közre, amelyben amellett érvel, hogy a szövetségesek Paksban ne csak az egyöntetű stratégiáról, hanem az egységes hadicélokról is tanácskozzanak. Ami a szövetségeseknek területi igényeit illeti, azok némelyike elérhetetlenné vált, némely területi aspirációjuk pedig programjukban ezentúl kevésbé fontos helyre kerül, mint eddig. Viszont Belgium feltételei-nek sorában az első helyet foglalja el. Ha sor kerül Délkeleteurópa térképének revíziójára, akkor követelhetjük majd, hogy a döntés elhalaszttassék és a kérdés előbb szövetségeseikkel való szabad véleménycsere útján nyerjen tisztázást. Nagy fontosságot tulajdonítunk *