Népszava, 1918. május (46. évfolyam, 103–128. sz.)
1918-05-01 / 103. szám
1?I. május 1. általános munkaszünettel ovicidans JS2SSZ& (téss£ga május elsejét, » priletái«és világünnepét fogja megünnepelni. Május elsején munkásvédfelmi törvényeket követelünk, amelyek a munkát stsciífeé teszik, ciseiorfes« a 8 érás muitfcsi«l*in@Rc t@rvényli@ilftditáséért (Jsrsfisi»BJ!? mert célunk * muttkásesi^ély s^«rnyó testi és lelki elnyomorStásánek megskait&lyocáa»* Asft»ban Plagyarországen egy ssükkebia és m dolgosó nép érdekeivel szemben kenekuf «(cáHtofé esstá?yé p«r!»^gntte!éleink szettben, ugy Hogy Itt minden más követelést megelelően általános, egyes*'©, titkos v^llisxtés^ és becsületes egydsítlési és gyülekezési jogért és mindent megfelS*«en a mégy év 6*» folyó vérengzés megszüntetéséért« a népek békéjéért kell tüntetnünk. Hfijm elreje m del^aré emberek iljoxán életbevAgé k^veteléseinek napja, Eishért tüntetünk május elsején, gondoskodjatok vérs évtérsak, Hogy országszerte május elsejének megünneplése a nagy követelésekhez méltó és nagyszabtású legyen. Május elseje megünneplésének részleteit lapunk belsejében közöljük. hatodik eleminek követelése körülbelül 20.000) polgár jogfosztottságát jelenti. Milyen szomorúan együttíi tehát a sorrend fölvetése, amikor minden normális ember tudja, hogy nem a sorrenddel zárják ki a választókat, hanem a jogfossstó rendelkezésekkel,• amikor Légrádyék is tudják, hogy Tisza a hat elemi követelése mellett, amellyel 200.IH.Hi munkást foszt meg jogaitól, még a Károly-keresztesek és a földmivelők sorából is több mint BOO.OOO polgárt akar kidobni, jogfosztottságban tartani. A ,,P. H." regéje szerint az iskolai bizonyítvány nem fontos. Azt mondja Légrády-Seherezád: Képzeljünk el egy naszy palotát, amelynek hatalmas kapuja van, fölötte a büszke fölirás: a választójogosoknak. Most a hatalmas kapu két tzárnyát kitárják és azt mondják: mindenki bemehet, aki föl tudja mutatni a belépőjegyét. Belépőjegy gyanánt pedig a következő bizonyítékok szolgálnak: adókönyv, amely legalább 10 koronáról szól, tényleges katonai szolgálatot vagy háborúban töltött két évi szolgálatot, vagy altiszti fokozatot igazoló irás: vitézségi érem vagy Károly-kereszt; iparengedély, vagy iparigazolvány, állandó ipari vagy gazdasági alkalmaztatást bizonyító munkás- vagy cselédkönyv. Mindegy, hogy mit mutat föl az ember, és akármelyiket is mutatja föl .•» dokumentumok közbül joga van a belépésre. Aztán képzeljük el, hogy a választójog palotájának hatalmas kapuja mellett van még ítgyici-pici kis keskeny ajtócska is. Azon át, is be lehet lépni a idiótába. de ott más bilétát kérnek az embertől. Azt kérik, hogy mutassa föl az elemi iskolai végbizonyítványát. Most pedig elindulnak a milliók és a hatalmas kitárt kapun át özönlik az áradat befelé. Mellette vékonyan kígyózik azok csoportja, akik az elemi iskolások ajtócskáját választották. Olyan kevesen vantak, lurry akár libasorban is eltérnek. Kevesen maradnak ki tehát, ha a Tiszáék minden követelését elfogadják és legfőképen a hat elemi iskola elvégzését szolgáló bizonyítványt követelik a választói jogosultság kisegítő föltételéül. AP. H." élénken javasolja a kompromisszumot azon az alapon, amelyet Tisza követel. De Légrádyék még ennél is tovább mennek. még ezeket a föltételeket is keveselik, mert azt követelik, hogy mindezeken fölül mindazok részére, akik már bejuthatnának a palota nagy kapuján. ..« magyar itterolvasás legyen a jCiSSD. a .,6'CCCffW, i'i/ilj vira", amel/jre .a választójog épületének kapuja a jogot keresők számára szárnyait kitárja" Ez a maison Légrády regéjének veleje. Ime nyilt, becstelen béradata annak, hogy fütyülnek a demokratikus választójogra. Elfogadják Tisza minden reakciós követelését, de csak abban az esetben, ha Tisza a . .. Jr." kedvéért még kizárja azoknak aszázezreit, akik nem tudnak magyarul irni és olvasni. A ..Szezám, nyílj ki!" című magyar mesének az eredetije az ,,Ali Baba és a negyven rabló" históriája azt mondja, hogy egy szegény ember, Ali Baba, galyát gyűjtött az erdőben és meglesett egy rablóbandát, amely egy barlangban tartotta kincseit. A rablók vezére elmondta a varázsjelszót. ..Szé'ám, nyílj ki!", mire a barlang kapuja magától föltárni. A rablók bementek a barlangba, majd amikor dolgukat elvégezték, a ..Szezám, zárulj!" jelszóra a kapu ismét becsukódott. Ali Baba a rablók távozta után elmondta a varázsjelszót és a kitárult kapun belépteti a barlangba, ahol garmadába halmozva körerszényekbe és zsákokba rakva talált aranyat, ezüstöt és sok más árut. „Amikor AM Baba * kicesek ilyen) mennyitségét meglátta, rögtön kiszámította, hogy itt trónu-«ak néhány esztendő óta halmozzák föl a kintieket, hanem eeév- nemzedéket tolvajai hordták össze a rablott értékeket." A mese vég» az, hogy Ali Baba, aki a kincsekből megrakodott, a rablók ellen*' i ráajya-W támadásait egr rabszolganője segítségével mia rablókat megölte és boldogan éri, amig meg nem halt. Ezt a mesést harja.«- Tehet ikrrelfzedtelni, amint azt a „P. H." teszi. Lehet azt is mondani, hogy a magyar nép részére végre megnyitják a boldogulás útját. Azonban Tiszáék nem akarják, hogy a ..Szezám, nyílj ki,* segítségével megnyiljon a képviselőház kapuja és a „P. H." is azon dolgozik, hogy a magyar uralkodó osztályok kiváltságai, arrwiyekinek segítségével minden vagyont és gazdagságot maijukhoz kaparintottak, megmaradjanak. A kapun Tiszáék nem akarják megnyitni, de mi bizton hisztük, hogy a szegény em b«reki nálunk is kierőszakolják a bejárást a féltek».*®» őrzött parlamentbe! a városba. a.?• 1?«eru nő elvtárs tudatta velem, hogy bizalmasan közölte vele egyik hivatalos személyiség, hogy ugyanezzel a vonattal az én ellenőrzésemre egy politikai detektív is érkezett Budapestrül. Annál jobb, mondtam, mert lgalább van egy földim mellettem, aki minden bajtól meg fog óvni. De azt is közölték velem, hogy az unb-sztályzók nagyon lelnek émes szemrehányást tettek egyik vagyonos (••) előkelő szerepet betöltött elvtársunknak, aki városi és megyebizottsági tag volt abban az időben és mindez felelősséget a nyakába akasztottak. Az idető elvtársunk azonban nem ijedt meg, hanem ügyünk haladására előnyösnek tartotta, ha a klikkek és léha nyárspolgárok félnek. Délután 11 órára volt a gyűlés kitűzve, a közönség azonban már jóval korábban töltötte meg a gyűlés termét. (Egyik vendéglő nagy táncterme volt.) Megjelentek az ipari és földműves munkások mellett az iparosok, kereskedők, a bíróság tagjai, a polgármesteri tanácsnokokkal, a pénzügyi hatóságok vezetői, szóval nagy«» érdekes és nagyon vegyes társaságok. Pontban 3 órakor a gyűlés egy behívói nevében Ducsai Mihály elvtárs megnyitotta a gyűlést, üdvözölt mint a pártvezetőség kikülde-ttjét és nyomban átadta nekem a szót. Mielőtt a beszédben fogtam, magamban igyekeztem tisztázni a kérdést: vájjon nyilvánosan leleplezzem-e a politikai rendőrséget azért a cselekedetéért, hogy egyik közegét ellenőrzésemre elküldte vagy pedig vak szűkebb kftrlin tárgyaljam-e ! A leleplezés mellett dorítem, már csak azért is, hogy jellemezzem érdeme szerint a politikai rendőrség kémrendszerét. A tribünre léptem, üdvözöltem a gyűlést, átadtam a pártvezetősség üdvözletét és megköszöntem a fogadtatást Issz '^säfess« «Köszönettel tartozom még a budapesti politikai rendőrégnek azért a szívességéért, hogy velem küldte egyik közegét, akinek az a megbízása, vigyázzon rám, hogy baj ne érjen. Kérem az illető földi urat, jelentkezzék, hogy legalább ismerjem s hogy szenélyesen neki is megkits"n kiesem a fáradságát." (Óriási derültség.) De bizony nem jelentkezett. A tárgyra áttérve, igy kezdtem beszédemet : „Szokatlan dolog Versecen az ilyen természetű nagygyűlésnek a torgtartása: ugy értesült el, hogy a polgári lakosság megijedt a vörös plakátoktól, félt a gyűléstől és annak következményeitől. Azt hitte, hogy a szociáldemokrata párt kiküldötte valóságos vérengző emberevő, aki úgy fölszerelve jön Versecre, hogy az egyik kezében petróleumkannát, a másikban égő fáklyát hoz. Ez a félelem alaptalan. Az én fölszerelésem abból áll, ho az egyik kezemben a jopa, a másikban a,, igazságot' 'értődi és erről fogok beszélni. Ismertettem a .'s munkásság jogos követelést, az erőszakkal föntartott akadályokat, melyeket az uralkodó osztály nekiszögi"/ itt az általános választójognak stb. Ber.zélem általános éljenzést váltott ki és s szegény, rettegő nyárspolgárok könnyebben fékítettek, mázsás kövek váltak le róluk. A gyűlés után az úgynevezett intelligencia körülrogon is elárulták, hogy bizony féltek, hogy a rend és csend meg lesz, bolygatva és hogy beláthatatlan zavaros következményektől tartottak. (Este megcsináltuk a pártszervezetet és megállapítottam, hogy a gyűlés megtartása az elvtársakban is fölkeltette, illetve megszilárdította a politikai közbátorságot.) * Versééről Ragybecskerekre mentem. Itt is minden elő volt készítve, kevesebb eccóval fogadtak, ami proletárszempontból stilszerübb is sóit és amivel ^becsekgrski nem akartak tüntetni. Ott is déluténra volt kitűzve a népgörülés. El mehtünk a gyülés helyiségébe laagy táncteremvolt), amely előtt nagy tömegek álltak kürni az utcán. .Nem tudtam elképzelni, hogy miért, nem mennek be legalább az udvarra. De hamar meg volt fejtve a talány. A kapuban szuronyos cs rendőrök álltak, akik a..«..-ék igazoltánynyal ellátott egyéneket akartak beereszteni. Igazolványa természetesen senkinek nem volt, de azt sem tudták, hogy milyen igazolvány is legyen az, tehát nem mehettek ki. Az én „tekintélyem"' valamivel ms»^e*»bb lehetett, mivel Budapestről jöttem, hímrelbiettem, de bizony két sor wuronw« ass«endor spalirja között, metettem be a terentbe. Ott láttam egy szál egyenruhás cetidőrt, akit/H megkérdeztem, hogy ki vm itt a rencsőr,hatóság kép H seretében. Ott a főkapifiin'y ur, mondotta és rámutatott egy harago« ««ekifejezési, öreges bácsira. Odamen«tenj Iíob®' és Ijemutatkozás mellett kérdeztem, hogy várjon az ő rendelkezésére történt-e az utcán és udvaron az ostroma kapotscu swimnaiyo« készenlét, mire igennel Peleit. Magarusan skádoltam, hogy ilyen Félelmes úrral szemben nehéz az álláspontom. Meggyőző érveket kell fölsorakoztatnom, hogy más filágáara bírjam. Eleinte nem igen akart meghal!Spatni, mondván: intézkedtem, énvagyok felelős és ezzel punktum. De nemvrlta Buda! — gondoltam és kezdtem magyaráz»« „Főkapitány úr a gyűlés bejelentését tudomásul vette, gyűlést résztvevők nélkül nem lehet tartani, a gyűlésen való megjelenést nem kötötte igazolványhoz, ilyen igazolvány sehol nincsen, de törvény vagyjogszabály sincsen, amely az ilyen igazolást előírná." Kértem, távolítsa el a szuronyos csendőröket, ne helyezze a munkásokat ilyen indokolatlan ellenőrzés alá- én vállaltom a Meresginget, ha azonban nem . teljesifi keeeselljsk. a^feb-Í9gs©£ mi'»' ffi PSMV.