Népszava, 1918. augusztus (46. évfolyam, 177–203. sz.)

1918-08-22 / 195. szám

1918 augusztus 22. tak és sehol sem kellett hosszabb ideig szüne­teltetni az üzemet. A többi város ellen intézett támadás részben jelentékeny kárt okozott épületekben. Geisen­heimban, a Rajna mellett, súlyosan megron­gáltak egy kolostort, Trierben a helyi múzeu­mot, Offenburgban pedig­ a kórházat. Karlsru­heban a fogolytáborra estek a bombák , 33 embert megöltek, 35 embert súlyosan, 52-öt pe­dig könnyebben sebesítettek meg. Az áldozatok között 11 hadifogoly is volt Noha júliusban növekedett a repülőtámadások száma, védő­szervezetünk alapos munkája és a nép okos magatartása folytán kevesebb kárt tettek, mint az előző hónapokban. Az ellenség e támadások során 20 repülőgépet veszített. * * fi bolseviki csa­­atok sikerei. (Stockholm, augusztus 21.) A „Politiken"-nek jelentik Moszkvából: Rostovi távirat szerint a szovjet­ csapatok a flotta segítségével megerő­sítették Temrinét, elűzték a kozákokat és a fehér gárdistákat. Az utóbbiak Tamasnakaja irányában menekülnek. (Stockholm, augusztus 21.) A „Politiken" moszkvai jelentése szerint Kedrov népbiztos, a vologdai kormányzóság végrehajtó bizottsá­gának elnöke, a következőket közölte: Csapa­taink helyzete Archangelsknél teljesen kielé­gítő. Az angolok és fehér gárdisták csupán csekély erőkkel rendelkeznek. Ellenségeinknek az a kísérlete, hogy minket az Onega-vasúttól elvágjon, teljesen meghiúsult. Csapataink ott is visszaverték az ellenséget. A szovjet­ csapa­tok jelenleg intézkedés­eket tesznek az archan­geliki zavargások gyors elnyomására. (Zürich, augusztus 21.) A cseh-tótok szibériai helyzetéről a következőket jelentik Moszkvá­ból: A cseh-tót csapatok 180 kilométernyire állanak Nikolsktól északra, amelyet megerősí­teni igyekszenek. A szovjet­ csapatok üldözik a megvert cseh-tót osztagokat. A japán erősí­tés nem volt elegendő arra, hogy a cseh-tótok vereségét megakadályozza. Az Amur-folyón át vezető számos vasúti híd felrobbantása nagyon késleltette a japánok előnyomulását. A bolse­viki osztagok a mandzsúriai vasúttól déli irányban kitértek és ezáltal a japánokat ere­jük szétforgácsolására kényszeritik. H­r. orosz-ukrán­ rrcsereg^enSs meg efaiusuit. (Bécs, augusztus 21.) Az orosz-ukrán béke­delegáció tagjai nem tudtak megegyezésre jutni.. Az ütközőpontjai a határkérdés és anyagi kártéritési differenciák. As ukrán pás­tok a bolsewski «fbí © ím MiellG&c. (Leipzig, augusztus 21.) Kievből jelentik. A Moszkvából közvetlenül érkező hírek el­maradása miatt aggasztó hírek kerültek for­galomba az oroszországi eseményekről, ami arra indította az ukrán pártokat, hogy állást foglaljanak e szovjet­ kormánynak esetleges bukásával szemben. A jelenlegi orosz kormány­forma Ukrajiára nézve már csak azért is első­rendűen fontos, mert a szovjet­ kormány bármi­féle utóda sokkal nagyobb mértékben fog arra törekedni, hogy Ukrajiát Oroszországgal ismét egyesít­se, mint a bolseviki rendszer. U­krájná­nak az a célja, hogy önálló államiságát azok­kal az oroszokkal is elismertesse, amelyek eddig vonakodtak ezt megtenni. íütopáiKia Sbaet­­han Szarcjset saarvasatk, (Bécs, augusztus 21.) Kievből táviratozzák: (A központi hatalmakkal tört'hit megállapodás­­i alapján az ukrán kormány megkezdte az ön­álló, ukrán hadsereg tisztikarának megszerve­s­­égét. A tisztek nagy része az Ukrajnában tar­tózkodó volt orosz tisztekből kerül k­i. Valószí­nűleg novemberben elrendelik az 1898. és 1899. évfolyamokra a sorozást. A besorozottakat a már addigra teljesen megszervezett tisztikar fogja kiképezni. flTSf J?jefáÍ ¥ ope73«§S­ 3ii­náa,ete a Petartes-Safotíakért., (Berlin, augusztus 21.) Az „Express-Korres­pondenz" moszkvai távirata szerint a szo­cialista-forradalmi párt végrehajtó bizottsága a szovjet­ kormányhoz ultimátumot intézett, amelyben a letartóztatott elvtársak azonnali szabadonbocsátását követeli, mert ellenkező esetben a szervezett munkásság terrorisztikus kampánya várható. 3 ©0 cseh fogoly BcsvégzésR. (Berlin, augusztus 21.) Az „Express-Korres­pondenz" moszkvai távirata szerint Simbirsk elfoglalása után a vörös gárdisták 300 cseh fog­lyot fölakasztottak, hogy a csehek által elkö­vetett szörnytetteket megbosszulják. Staenexer iu«t fogatott el a kormány. (Frankfurt, augusztus 21.) Kolugajev, a mosz­vai szovjet tagja azt indítványozta, állítsanak föl koncentrációs tábort volt tisztek és a bur­zsoák részére, akiket túszok gyanánt kell őrizni NÉPSZAVA és ha a burzsoák ellen­forradalmat kísérelnek meg, agyon kell lőni őket. Ezt a javaslatot el­fogadták és a kormány eddig mintegy 50.000 volt tisztet és rengeteg polgári lakost fogatott el, akiket kaszárnyákban őriznek. A moszkvai kaszárnyát a vörös gárdának kínai csapata őrzi ágyukkal. * # A francia szocialisták a békéért. (Bécs, augusztus 21.) Genfből táviratozzák: A Journal du Beuple közli: A francia szocialisták a kamara szeptember 8-iki megnyitó ülésére nagyarányú békemanifesztációra készülnek a parlamentben Az amerikai kongresszus akar dessiemi a békéről. (Bécs, augusztus 21.) Zürichben­ táviratozzák. A „Corriere della Sera" neioyorki jelentése sze­rint a kongresszus csekély többséggel javasla­tot fogadott el, amely az elnököt felkéri, hogy az ellenség békeajánlatait, mielőtt azokra vég­leges választ adna, véleménynyilvámlás céljá­ból terjessze a kongresszus elé. Myntatkozssék a s ár&Sánt a foadisélokr&S. (Berlin, augusztus 21.) Hágából jelentik a „Berliner Tagblatt"-nak, hogy Henderson és Lansdom­ne az ötödik háborús év alkalmából manifesztumot, bocsátottak ki, amelyben annak szükségességét hangsúlyozzák, hogy az antant háborús céljairól újabb nyilatkozatot adjon le. SoGff beszéde «&£» — ujabb» beszédek. , (Bécs, augusztus 21.) Solf német gyarmatügyi államtitkárnak tegnapi nagyszabású beszéde élénken foglalkoztatja a bécsi politikai és diplomáciai köröket. A mérsékelt hangú be­széd annál nagyobb föltűnést kelt mert golf­nak mindig nagynémet tendenciákat tulajdo­nítottak é­s nyíltabban és világosabban, mint bárki az álomférfiak közül hangoztatta, hogy Németországnak egyáltalán nincs szándékában Belgiumot megtartani, ellenkezőleg az a célja, hogy Belgium független állam legyen és egy hatalomnak se legyen vazallusa. Mérvadó bécsi politikai hely szerint Solf beszéde nem a né­met birodalmi kormány egy­ik miniszterének ,magánválle»­éi>ne.­., hanem •(A beszédről előzőlen tudomásuk volt az­ illetékes német politikai és katonai köröknek, sőt, úgy halljuk, hogy a né­met főhadiszálláson hosszas, béftáló tanácsko­zások előzték meg ezt a beszédet, amelynek úgy tartalmát, mint szövegét ezen a tanácskozáson állapították mest. Híre jár, hogy legközelebb más, vezető állásban lévő államférfiak hasonló hangnemben beszédeket fognak tartani hogy az ántant közvéleményét föl­világosítsák Né­metország igazi céljai felől. Miksa bádeni h­er­ceg, aki pacifista érzelmeiről ismeretes, lesz az első, aki mér legközelebb hasonló beszédet fog mondani. Radsiwill hercegj tasvácsi soKiíssal. (Bécs, augusztus 21.) Radziwill herceg ma másfél óra hosszat tanácskozott Burián gróf külügyminiszterrel. Holnap folytatni fogja ta­nácskozásait. A­ király holnap délelőtt kihall­gatáson fogja fogadni Radziwill herceget és Przedziecki grófot, Lengyelország bécsi diplo­máciai képviselőjét. Radziwill herceg való­színűleg Pénteken utazik vissza Varsóba. A herceg addig ellátogat, Budapestre és Krakóba, hogy a vezető lengyel és magyar politikusokkal érintkezésbe lépjen. Lehetséges, h­ogy Wekerle dr. pénteken Bécsbe utazik. Radziwill herceg bécsi tárgyalásai hír szerint kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Egyelőre természetesen itt is, éppúgy mint Berlinben, csak puhatolódzásokról van szó s még egyik fél sem foglalt végleges állást. Az eddigi je­lentések kivétel nélkül koraiak és a különböző újsághírekben sokkal több van, mint amennyit, maguk az illető lengyel személyiségek tudnak. Lengyel részről még nem tisztázódtak a föl­fogások abban a tekintetben, hogy a lengyel államiság alapvető kérdéseit tisztázni kell-e, mielőtt a királyválasztás kérdésében meg­egyeznének vagy megfordítva: a királyválasz­tással kell-e kezdeni. Radziwill herceg éppen az ilyen kérdésekben óhajtja megismerni a bécsi illetékes körök és az ausztriai lengyelek fölfogását. Burián gróf ma a­ lengyel vendégek tiszteletére reggelit adott, Sosnowski gróf mi­niszterelnök pedig vacsorát adott. Ezeken az összes irányadó politikusok megjelentek, így Bilinski volt miniszter. Tvardovsky. Scepticki gróf volt lublini kormányzó. Radziwill meg­látogatta Wedel gróf német nagykövetet i­s. Aláírták a német-orosz egyezményt ? (Berlin, augusztus 21.) Hir szerint tegnap este aláírták a brest-litovski békeszerződést kiegészítő német-orosz pótegyez­ményt. nemzetközi Kongresszus Tnocz'stnia elvtd*>s Davos, augusztus 11. (A Népsava kiküldött tudósítójától.) Troelstra elvtárs, a hollandi párt egyik ve­zetője tudvalevőleg itt időzik Svájcban, ahová pihenni jött az után a rengeteg munka után, amit az Internacionálé kongresszusának elő­készítése neki is adott s az előtt a nem kevésbé súlyos és felelősségteljes munka előtt, amit ez a feladat ezentúl ró reá. Bár idejövetelekor kijelentette, hogy pi­henni jött s még hírlapi nyilatkozatok for­májában sem óhajt politikával foglalkozni, a viszonyok­ kényszere alatt mégis kénytelen volt megszólalni. Most, hogy Angliából az a még meg nem erősitett hir jött, amely szerint az an­gol kormány megtagadta volna Hendersontól s néhány társától a­ Troelstra meglátogatásához szükséges svájci útleveleket, egy svájci fran­cia nyelvű lap munkatársa előtt a következő­képen nyilatkozott: A nemzetközi szocialista kongresszusról beszélt először. Az antantista főként a francia sajtó azt állítja, hogy ő, Troelstra a stockholmi kongresszus eszméjének fölvetője. Ez nincs így. A terv az első londoni ántántközi szocialista konferencia határozatainak eredménye.­­A stockholmi konferencia az ántánt-diplo­mácia meg nem értő álláspontja következté­ben nem jöhetet létre. Pedig a megállapított program alapján való összeillése teljesen meg­felelne az ántant-kormányok kívánalmainak. Ma már közeleg az óra, amely sürgőssé teszi egy nemzetközi szocialista kongresszus össze­hívását. Az Intern­acio­­álénak ez az újjáalko­tása megrövidítheti jelentékenyen a háború­­­s tartás De már az első pillanatban különböző föltételek nyomulnak előtérbe, ha­ a szocializmus valóban azt akarja, hogy akciója úgy nemzeti, mint nemzetközi téren megmentse a világot összeom­lástól, amely felé mérföldes léptekkel halad. Ezek a feltételek a következők: A nemzetközi kongresszus résztvevőinek gon­dolatvilágában pillanatnyilag el kell hallgat­niok a nemzeti érdekeknek, hogy csak a nem­zetközi érdekre legyen gond. A kongresszusra a nemzeti szellemen uralkodó nemzetközi szel­lemmel kell jönni. Csak ez adhatja meg a lehe­tőséget arra, hogy az Internacionale külön­böző szekcióit szétválasztó ellentéteket kiegyen­lítsük. A legutóbbi londoni memorandum lehe­tővé teszi, hogy minden kérdést ilyen szellem­ben tárgyaljunk. A háború direkt és aktuális kérdéseit is, aminek a nemzetek társadalmi s a lefegyverzés. A londoni memorandumban benne van a proletariátus nagy háborús céljainak valóban szocialista kifejezése. Kétségtelen, hogy a kon­gresszus történelmi jelentőségű s hatása a tö­megekre a béke érdekében óriási lesz, ha első cselekedete a következő cél ünnepies kinyilat­koztatása lesz: a nemzetek társadalmának megszervezése, mint a szocialista proletariátus nagy célja. A Hender­sonhoz intézett legutóbbi nyilt le­velemben kifejtettem: szükségesnek látszik szememben, hogy — ha már elfogadta a kon­gresszus a nemzetek társadalmára vonatkozó e határozatot — határozzon el egy minden or­szágban ugyanazon napon rendezendő hatal­mas tüntetést is, amelynek során a kongres­­szu­s határozatait ismertetnék és magyaráznák a nemzetek társadalma eszméjének a néptöme­gek szellemi tulajdonává tétele végett. Amint Henderson mondotta nekem, a nem­zetközi kongresszus folyamán ne lehessen hozni többségi határozatokat afelől, ami ma­napság a népeket elválasztja. Nem kell a kon­gresszus egy részét majorizálni s a tárgya­landó vitás kérdéseket illetőleg a különböző képviselt nemzetek egy részének nem lesz meg az erkölcsi joga végleges határozatok hozata­lára. Az olyan kérdések fölött való egyenes vita, aminő Elszász-Lotharingia kérdése, eloszlathat ugyan bizonyos félreértéseket, de — sajnos — nem hiszek abban, hogy lehető lenne mindezen égető kérdésekben elérni azt t, i

Next