Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)

1918-10-03 / 231. szám

> - >. V r r- i x <. • • •. ij l 1915« íOK T. -í XLVI. évfolyam. Bnfop^t, 191fikoktó 231. sz&m, AZ ELŐFIZETÉS ÁB A: egy évre 48.— kor. fél évre 24.— kor. egy hétre ... negyed évre 12.— kor. egy hóra *.— kor. ... 1 korona. •EGYES SZÁM ABA IS FILLER. VidéKi lapKeze!5inK b. figyelmébe! A Népszava keddi (október 1) száma ható­sági intézkedés miatt az ország nagy részébe nem továbbittatott. Később ezen intézkedést megváltoztatták ós a kiadóhivatal pótlólag gon­doskodott a lapok megküldéséről. Tisztelettel I A Népszava kiadóhivatala. rsi Ausztria németnyelvű szociáldemokrata pártja indítványt nyújtott be az osztrák parlamentben, amelyben házliatározatot köve­i tel a kormánynak a béke útjára való utasító­vá sár a/ Azt indítványozza, hogy a parlament' TWÍanosa kényszerítse a kormányt béke fölté­teleinek kinyilatkoztatására és pontosan megszabott békeföltételek alapján minden hadviselő államnak békejavaslat tevésére. Azt is megmondják osztrák elvtársaink, hogy minő békeföltételeket tartalmazzon ez a békejavaslat.. Követelik elsősorban népszövetség létesíté­sét, a civilizált világ nemzetközi társadal­mát a militarizmusok megszüntetésére és a nemzetközi leszerelés végrebajtásái-a. Második pontjuk követeli minden gazda­sági háború abbahagyását, a szabad gazda­sági forgalmat és nemzetközi megállapodá­sokat a munkásvédelem terén. Harmadik pontul: az annexiók elejtéséi, Szerbia. Montenegró és Belgium újból való helyreállítását. Idecsatlakozik negyedik pon­tul a hadisarcok elejtése. A habomtól szét­dúlt kis országokat nemzetközi alapból kell fölépíteni. A költségekhez minden hadviselő államnak hozzá kell járulnia. ötödik pont a keleti kérdéseknek újból való rendezése, a népek önrendelkező joga alapján. A brest-litovski .és bukaresti erő­szakos békeszerződéseket az általános béke­kongresszus elé kell revüdeálás végett terjesz­teni. El kell ismerni az ukránok, lengyelek, litvánok, lettek és estek önrendelkező jogát. A lengyel nép a Varsóba egybehívandó, általános választójog alapján összeülő nem­zetgyűlésen döntsön a maga jövőjéről.. Hatodik pontként az Olaszországgal való béke lehetőségének megteremtése szerepel. Teljes joggal hivatkoznak osztrák elvtár­saink arra a körülményre, hogy Ausztria­Ma gyarország az olasz háború kitörése előtt már hajlandó lett volna (csakhogy későn) területi engedmények adására Olaszország­gal szemben. Éppen ezért azt követelik, hogy Ausztria - Magyarország jelentse ki, hogy hajíaricto a délvidéki vitas területi kérdések­ről az olasz és a délszláv nén önrendelkező joga alapján tárgyalni. Utolsó pontul a demokráciát és a nemzeti­ségek teljes autonómiáját, vagyis az osztrák­magyar monarchia népeinek önmagukkal való rendelkezésének jogát kívánja béke­föltételül beiktatni osztrák elvtársaink indít­K MAGYARORSZÁGI SZOGIÁLÖEMOKRp KÖZPONTI KÖZLÖNYE* / JEegjolssüh hétfő kivételévé minden nap •ország íó veszcdel­át kell ala­monai-chiát a/és önkormány-. i ványa. Miután Ausztri mai nemzetiségi viszon; met jelentenek Európa kitani az egész osztrá valamennyi nép szabai zata alapján. Külön képvis/etet kell cdni a •monarchia minden egyes »emzetének. Ez -a külön képviselet rendelk<yme az illető nem:et minden \beleő ügyébear és e képviseletek egyeznénercSjpeg B0néa egymással vala­milyen közösTÍWraiyhozó szervben. Osztrák elvtársaink e békeföltételeket kí­vánják elfogadtatni az osztrák parlament többségével és eíajta béke javaslatot akarnak elküldetni Ausztria-Magyarország külügyi kormányával. Azt remélik, hogy ha az ántánt-államok kormányai e föltételeket nem fogadnák is el, ezen az alapon meg lehetne mozgatni az ántánt-államoknak a háborúba belefáradt népeit. Azt reimélik, hogy e békeföltételek alkalmasak lehetnek arra, hogy az ántánt-kormányok merevsége esetén é kormányok ellen znditeák népeik haragvó békevágyát. , Mi nagyon nagy lépésnek ós nagy haladás­nak tartanék, ha Ausztria parlamentje el­fogadná ezt az indítványt, bár nagyon lehet­séges, hogy a csehek, a délszlávok és a len­gyelek, akik ma már egészen nyiltan és leple­zetlenül az önálló cseh-délszláv óe lengyel állam alapján állanak és tudni sem akarnak az osztrák-magyar monarchiával való bár­mely közösségről, ezt a békeinditványt sem fogják elfogadni, hanem mindenképen meg­kívánják várni azt az időpontot, amikor a velük érzelmi közösségben levő ántánt-álla­mok is beleszólhatnak a cseh-délszláv és lengyel sors megformálásába. De még ha az osztrák parlamentben sikerül is egy ilyen indítványt elfogadtatni, nagyon erősen kétel­kedünk abban, hogy a munkapárti többségű magyar parlament is hozzájárulását adja egy efajta bék ej avaslathoz és ilyen tartalmú DékefÖltételekhez. De ha csoda történnék és Tiszából nemzetközi pacifista és radikális demokrata- lenne 24 óra alatt, akkor sem túl­sókat várunk egy ilyen békejavaslat sorsá­tól. Félünk, hogy most már mindenképen későn van a békejavaslatokra, mert as ántánt-államok semmiképen sem fognak tár­gyalásokat kezdeni azzal az uralmi rend­szerrel, amely ma kezében tartja Ausztria­Magyarországban a hatalmat. Az ántánt­korroányok most. már a győzelembe spekulál­nak, az ántánt-népek haragvó békevágyát pedig sohasem fogja tudni megmozgatni semmiféle békejavaslat, bármi legyen x annak a tartalma, amig azt, a Tisza Wekerle—Burián—Hussarek - társaság te jeszti eléjük! Az ántánt-népek haragvó bél; vágyát és kormányaik ellen tornyosuló fi rongását csak az idézheti föl, ha Ausztéa Magyarországon a népek kerülnek uralmira a népek garantálják a békeföltételek bet&rlá­sát és a népek bizalmi emberei terjesztfr elő a népek békejavaslatait ERKESZXŐsáO: Vm., COHTI-UTOA 4, (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) ÓHXVATAL: VHL, COWTI-TTTCA 4. 3Z, (Telefon: József 3-31 és Józs ef 3-32.) IdőK változása. Néhány szavas távirat adott hírt. arról, hogy a porosz urakháza tizenhetes bizottsága rövid vita után az általános, egyenlő és köz­vetlen választójog mellett foglalt állást. A porosz választójogi bizottságnak ez a határo­zata élesen megvilágítja, hogy a frontokon lejátszódó nagy események az egyes orszá­gok életében és politikusainak fölfogásában milyen nagy átalakulásokat hoznak létre. Tudjuk, hogy a porosz képviselőház a német császár és a porosz kormány kifejezett óhajára sem volt arra kapható, hogy az általános, egyenlő és titkos választójogot tör­vénybe iktassa A porosz képviselőház, a junkereknek ez a fellegvára, nem vette figye­lembe a háborút, hanem megmaradt reakciós álláspontja mellett. Igaz, hogy amikor a jnnkerek határoztak, akkor a német had­seregek előnyomulóban voltak, akkor még sejteni sem lehetett azt az összeomlást, amely most kezdődik. A porosz urakháza, amely semmivel sem demokratikusabb, mint a kép­viselőház, az ántánt hadseregeinek előnyo­mulása nyomán gyorsan megtanulta, amit azelőtt nem tudott megérteni, hogy a népek millióinak is joguk van arra, hogy az ország sorsának intézéséből részt kérjenek, tehát hozzájárult a kormány javaslatához, jogokat ak.ar adni a porosz népnek. Németországban óriási jelentőségű átala­kulások készülnek. Amiről néhány hét előtt még hallani sem akartak, ami ellen a nagy­németek uszító sajtója kézzel-lábbal hadako­zott, az most élő valósággá lesz. A német birodalom sorsának intézői — talán már későn — végre megértették, hogy a népek kikapcsolásával nem lehet az egész világ ellen hadakozni, hogy az uszitók egy marok­nyi csoportjának a kedvéért nem lehet a háborút a végtelenségig elhúzni. A német parlamenti kormányzás, az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése Porosz­országban a békés kibontakozásra való elő­készületeket jelenti és a letörését azoknak az uszítóknak, akik esztelen politikájukkal, annexiós terveikkel s az idegen népek elnyo­másával eddig megakadályozták a békét A porosz urakházának állásfoglalása azt jelenti, hogy Németországban végre föl­ismerik az uj időket s azoknak megfelelően akarnak berendezkedni. Végzetes katasztró­f át jelent., hogy Magyarorszaio^'iaég mft^ dig a régi vágá nyokon haladnak és q Timm Istvánokkal akarnak'kísérletezni, A magyar junkerség szellemi vezére még mindig,elő­térben van és ugyTátsaik, hogy komolyan gondoluak olya.n koncentrációra, amelyben Tisza Istvánnak és a nemzeti munkapártnak is szerep jut. Mintha vaksággal volnának megverve mindazok, akik ennek a szerencsét­len országnak sorsát intézik, annyira nem látják, hogy a háborús uszítókkal és a magyar reakció szellemi vezéreivel váló koncentráció a háború meghosszabbítását jelenti, a béké s kibontakozást lehetetlenné 5 Lapunk mai ssáma 8 oldal. 1 Az osztrák nép f békeföltételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék