Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-03 / 231. szám
Vidéki lapkezelőink K. figyelmébe! A Népszava keddi (október 1) száma hatósági intézkedés miatt az ország nagy részébe nem továbbuttazott. Később ezen intézkedést megváltoztatták és a kiadóhivatal pótlólag gondoskodott a lapok megküldéséről. Tisztelettel ! A Népszava kiadóhivatala. Az osztrák nép békeföltételeirsi Ausztria német nyelvű szociáldemokrata pártja indítványt nyújtott be az osztrák parlamentben, amelyben házhatározatot követel a kormánynak a béke útjára való utasítóvására Azt indítványozza, hogy a parlament Taranosa kényszerítse a kormányt békeföltételeinek kinyilatkoztatására és pontosan megszabott békeföltételek alapján minden hadviselő államnak békejavaslat tevésére. Azt is megmondják osztrák elvtársaink, hogy minő békeföltételeket tartalmazzon ez a békejavaslat. Követelik elsősorban népszövetség létesítését, a civilizált világ nemzetközi társadalmát a militarizmusok megszüntetésére és a nemzetközi leszerelés végrehajtására. Második pontjuk követeli minden gazdasági háború abbahagyását, a szabad gazdasági forgalmat és nemzetközi megállapodásokat a munkásvédelem terén. Harmadik pontul: az annexiók elejtését, Szerbia, Montenegró és Belgium újból való helyreállítását. Idecsatlakozik negyedik pontul a hadisarcok elejtése. A halomtól szétdúlt kis országokat nemzetközi alapból kell fölépíteni. A költségekhez minden hadviselő államnak hozzá kell járulnia, ötödik pont a keleti kérdéseknek újból való rendezése, a népek önrendelkező joga alapján. A brest-litovskiés bukaresti erőszakos békeszerződéseket az általános békekongresszus elé kell revideálás végett terjeszteni. El kell ismerni az ukránok, lengyelek, litvánok, lettek és estek önrendelkező jogát. A lengyel nép a Varsóba egybehívandó, általános választójog alapján összeülő nemzetgyűlésen döntsön a maga jövőjéről.. Hatodik pontként az Olaszországgal való béke lehetőségének megteremtése szerepel. Teljes joggal hivatkoznak osztrák elvtársaink arra a körülményre, hogy Ausztria-Magyarország az olasz háború kitörése előtt már hajlandó lett volna (csakhogy későn) területi engedmények adására Olaszországgal szemben. Éppen ezért azt követelik, hogy Ausztria - Magyarország jelentse ki, hogy hajlandó a délvidéki vitás területi kérdésekről az olasz és a délszláv nép önrendelkező joga alapján tárgyalni. Utolsó pontul a demokráciát és a nemzetiségek teljes autonómiáját, vagyis az osztrákmagyar monarchia népeinek önmagukkal való rendelkezésének jogát kívánja békeföltételül beiktatni osztrák elvtársaink indít-•ország jó veszedelát kell alamonarchiáta és önkormány-. i ványa. Miután Ausztriai nemzetiségi viszonmot jelentenek Európa kitani az egész osztrá valamennyi nép szabászata alapján. Külön képvisetet kell adni amonarchia minden egyes nemzetének. Eza külön képviselet rendelkezme az illető nemzet mindenbelső ügyében, és e képviseletek egyeznének c Sipeg Benca egymással valamilyen közös Trváiyhozó szervben. Osztrák elvtársaink e békeföltételeket kívánják elfogadtatni az osztrák parlament többségével és efajta békejavaslatot akarnak elküldetni Ausztria-Magyarország külügyi kormányával. Azt remélik, hogy ha az antant-államok kormányai e föltételeket nem fogadnák is el, ezen az alapon meg lehetne mozgatni az ántánt-államoknak a háborúba belefáradt népeit. Azt remélik, hogy e békeföltételek alkalmasak lehetnek arra, hogy az ántánt-kormányok merevsége esetén e kormányok ellen indítsák népeik haragvó békevágyát. , Mi nagyon nagy lépésnek és nagy haladásnak tartanék, ha Ausztria parlamentje elfogadná ezt az indítványt, bár nagyon lehetséges, hogy a csehek, a délszlávok és a lengyelek, akik ma már egészen nyíltan és leplezetlenül az önálló cseh-délszláv és lengyel állam alapján állanak és tudni sem akarnak az osztrák-magyar monarchiával való bármely közösségről, ezt a békeindítványt sem fogják elfogadni, hanem mindenképen megkívánják várni azt az időpontot, amikor a velük érzelmi közösségben levő antant államok is beleszólhatnak a cseh-délszláv és lengyel sors megformálásába. De még ha az osztrák parlamentben sikerül is egy ilyen indítványt elfogadtatni, nagyon erősen kételkedünk abban, hogy a munkapárti többségű magyar parlament is hozzájárulását adja egy efajta békejavaslathoz és ilyen tartalmú békeföltételekhez. De ha csoda történnék és Tiszából nemzetközi pacifista és radikális demokrata lenne 24 óra alatt, akkor sem túlsokat várunk egy ilyen békejavaslat sorsától. Félünk, hogy most már mindenképen későn van a békejavaslatokra, mert a kántáni államok semmiképen sem fognak tárgyalásokat kezdeni azzal az uralmi rendszerrel, amely ma kezében tartja Ausztria-Magyarországban a hatalmat. Az ántántkorrpányok most már a győzelembe spekulálnak, az ántánt-népek haragvó békevágyát pedig sohasem fogja tudni megmozgatni semmiféle békejavaslat, bármi legyen annak a tartalma, amíg azt, a Tisza Wekerle—Burián—Hussarek - társaság tejeszti eléjük! Az antant népek haragvó bélvágyát és kormányaik ellen tornyosuló firongását csak az idézheti föl, ha Ausztra Magyarországon a népek kerülnek uralmira a népek garantálják a békeföltételek betartását és a népek bizalmi emberei terjesztik elő a népek békejavaslatait > - >. V r r- i x <. • • •. ij 1915« íOK T. -í l XLVI. évfolyam. Bnrop^t, 1911ikoktó 231. szám, AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 48.— kor. fél évre 24.— kor. egy hétre ... negyed évre 12.— kor. egy hóra *.— kor. ... 1 korona. •EGYES SZÁM ABA IS FILLER. K MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRA KÖZPONTI KÖZLÖNYE* / J Megfolssült hétfő kivételévé minden nap ERKESZTŐsáO: Vm., COHTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) ÓHIVATAL: VHL, COWTI-UTCA 4. 37. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Lapunk mai száma 8 oldal. 1 z idők változása. Néhány szavas távirat adott hírt arról, hogy a porosz urak háza tizenhetes bizottsága rövid vita után az általános, egyenlő és közvetlen választójog mellett foglalt állást. A porosz választójogi bizottságnak ez a határozata élesen megvilágítja, hogy a frontokon lejátszódó nagy események az egyes országok életében és politikusainak fölfogásában milyen nagy átalakulásokat hoznak létre. Tudjuk, hogy a porosz képviselőház a német császár és a porosz kormány kifejezett óhajára sem volt arra kapható, hogy az általános, egyenlő és titkos választójogot törvénybe iktassa A porosz képviselőház, a junkereknek ez a fellegvára, nem vette figyelembe a háborút, hanem megmaradt reakciós álláspontja mellett. Igaz, hogy amikor a junkerek határoztak, akkor a német hadseregek előnyomulóban voltak, akkor még sejteni sem lehetett azt az összeomlást, amely most kezdődik. A porosz urak háza, amely semmivel sem demokratikusabb, mint a képviselőház, az antant hadseregeinek előnyomulása nyomán gyorsan megtanulta, amit azelőtt nem tudott megérteni, hogy a népek millióinak is joguk van arra, hogy az ország sorsának intézéséből részt kérjenek, tehát hozzájárult a kormány javaslatához, jogokat akar adni a porosz népnek. Németországban óriási jelentőségű átalakulások készülnek. Amiről néhány hét előtt még hallani sem akartak, ami ellen a nagynémetek uszító sajtója kézzel-lábbal hadakozott, az most élő valósággá lesz. A német birodalom sorsának intézői — talán már későn — végre megértették, hogy a népek kikapcsolásával nem lehet az egész világ ellen hadakozni, hogy az uszítók egy maroknyi csoportjának a kedvéért nem lehet a háborút a végtelenségig elhúzni. A német parlamenti kormányzás, az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése Poroszországban a békés kibontakozásra való előkészületeket jelenti és a letörését azoknak az uszítóknak, akik esztelen politikájukkal, annexiós terveikkel s az idegen népek elnyomásával eddig megakadályozták a békét A porosz urak házának állásfoglalása azt jelenti, hogy Németországban végre fölismerik az uj időket s azoknak megfelelően akarnak berendezkedni. Végzetes katasztrófát jelent, hogy Magyarországon m még min dig a régi vágányokon haladnak és a Timm Istvánokkal akarnak'kísérletezni. A magyar junkerség szellemi vezére még mindig,előtérben van és úgy tátsaik, hogy komolyan gondolnak olyan koncentrációra, amelyben Tisza Istvánnak és a nemzeti munkapártnak is szerep jut. Mintha vaksággal volnának megverve mindazok, akik ennek a szerencsétlen országnak sorsát intézik, annyira nem látják, hogy a háborús uszítókkal és a magyar reakció szellemi vezéreivel való koncentráció a háború meghosszabbítását jelenti, a békés kibontakozást lehetetlenné