Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)

1918-10-03 / 231. szám

Vidéki lapkezelőink K. figyelmébe! A Népszava keddi (október 1) száma ható­sági intézkedés miatt az ország nagy részébe nem továbbuttazott. Később ezen intézkedést megváltoztatták és a kiadóhivatal pótlólag gon­doskodott a lapok megküldéséről. Tisztelettel ! A Népszava kiadóhivatala. Az osztrák nép­­ békeföltételei­­rsi Ausztria német nyelvű szociáldemokrata pártja indítványt nyújtott be az osztrák parlamentben, amelyben házh­atározatot köve­­­tel a kormánynak a béke útjára való utasító­vá­sár­a­ Azt indítványozza, hogy a parlament­ Taranosa kényszerítse a kormányt béke­fölté­teleinek kinyilatkoztatására és pontosan megszabott békeföltételek alapján minden hadviselő államnak békejavaslat tevésére. Azt is megmondják osztrák elvtársaink, hogy minő békeföltételeket tartalmazzon ez a békejavaslat­. Követelik elsősorban népszövetség létesíté­sét, a civilizált világ nemzetközi társadal­mát a militarizmusok megszüntetésére és a nemzetközi leszerelés végrehajtásár­a. Második pontjuk követeli minden gazda­sági háború abbahagyását, a szabad gazda­sági forgalmat és nemzetközi megállapodá­sokat a munkásvédelem terén. Harmadik pontul: az annexiók elejtését, Szerbia, Montenegró és Belgium újból való helyreállítását. Idecsatlakozik negyedik pon­tul a hadisarcok elejtése. A halomtól szét­dúlt kis országokat nemzetközi alapból kell fölépíteni. A költségekhez minden hadviselő államnak hozzá kell járulnia, ötödik pont a keleti kérdéseknek újból való rendezése, a népek önrendelkező joga alapján. A brest-litovski­­és bukaresti erő­szakos békeszerződéseket az általános béke­kongresszus elé kell revideálás végett terjesz­teni. El kell ismerni az ukránok, lengyelek, litvánok, lettek és estek önrendelkező jogát. A lengyel nép a Varsóba egybehívandó, általános választójog alapján összeülő nem­zetgyűlésen döntsön a maga jövőjéről.. Hatodik pontként az Olaszországgal való béke lehetőségének megteremtése szerepel. Teljes joggal hivatkoznak osztrák elvtár­saink arra a körülményre, hogy Ausztria-Ma­gyarország az olasz háború kitörése előtt már hajlandó lett volna (csakhogy későn) területi engedmények adására Olaszország­gal szemben. Éppen ezért azt követelik, hogy Ausztria - Magyarország jelentse ki, hogy hajlan­d­ó a délvidéki vitás területi kérdések­ről az olasz és a délszláv nép önrendelkező joga alapján tárgyalni. Utolsó pontul a demokráciát és a nemzeti­ségek teljes autonómiáját, vagyis az osztrák­magyar monarchia népeinek önmagukkal való rendelkezésének jogát kívánja béke­föltételül beiktatni osztrák elvtársaink indít-•ország jó veszedel­át kell ala­monar­chiát­a­ és önkormány-. i ványa. Miután Ausztri­­ai nemzetiségi viszon­­mot jelentenek Európa kitani az egész osztrá valamennyi nép szabás­zata alapján. Külön képvis­etet kell adni a­­monarchia minden egyes nemzetének. Ez­­a külön képviselet rendelkezme az illető nemzet minden­­belső ügyében, és e képviseletek egyeznének c Sipeg Benca egymással vala­milyen közös Tr­váiyhozó szervben. Osztrák elvtársaink e békeföltételeket kí­vánják elfogadtatni az osztrák parlament többségével és efajta béke­javaslatot akarnak elküldetni Ausztria-Magyarország külügyi kormányával. Azt remélik, hogy ha az antant-államok kormányai e föltételeket nem fogadnák is el, ezen az alapon meg lehetne mozgatni az ántánt-államoknak a háborúba belefáradt népeit. Azt re­mélik, hogy e békeföltételek alkalmasak lehetnek arra, hogy az ántánt-kormányok merevsége esetén e kormányok ellen indítsák népeik haragvó békevágyát. , Mi nagyon nagy lépésnek és nagy haladás­nak tartanék, ha Ausztria parlamentje el­fogadná ezt az indítványt, bár nagyon lehet­séges, hogy a csehek, a délszlávok és a len­gyelek, akik ma már egészen nyíltan és leple­zetlenül az önálló cseh-délszláv és lengyel állam alapján állanak és tudni sem akarnak az osztrák-magyar monarchiával való bár­mely közösségről, ezt a békeindítványt sem fogják elfogadni, hanem mindenképen meg­kívánják várni azt az időpontot, amikor a velük érzelmi közösségben levő antant­ álla­mok is beleszólhatnak a cseh-délszláv és lengyel sors megformálásába. De még ha az osztrák parlamentben sikerül is egy ilyen indítványt elfogadtatni, nagyon erősen kétel­kedünk abban, hogy a munkapárti többségű magyar parlament is hozzájárulását adja egy efajta bék­ej­avaslathoz és ilyen tartalmú békeföltételekhez. De ha csoda történnék és Tiszából nemzetközi pacifista és radikális demokrata­ lenne 24 óra alatt, akkor sem túl­sokat várunk egy ilyen békejavaslat sorsá­tól. Félünk, hogy most már mindenképen későn van a békejavaslatokra, mert a k­ántáni­ államok semmiképen sem fognak tár­gyalásokat kezdeni azzal az uralmi rend­szerrel, amely ma kezében tartja Ausztria-Magyarországban a hatalmat. Az ántánt­korrpányok most­ már a győzelembe spekulál­nak, az ántánt-népek haragvó békevágyát pedig sohasem fogja tudni megmozgatni semmiféle békejavaslat, bármi legyen­­ annak a tartalma, amíg azt, a Tisza Wekerle—Burián—Hussarek - társaság te­jeszti eléjük! Az antant­ népek haragvó bél­­vágyát és kormányaik ellen tornyosuló fi­rongását csak az idézheti föl, ha Ausztra Magyarországon a népek kerülnek uralmira a népek garantálják a békeföltételek betartá­sát és a népek bizalmi emberei terjesztik elő a népek békejavaslatait > - >. V r r- i x <. • • •. ij 1915« íOK T. -í l XLVI. évfolyam. Bnrop^t, 1911ikoktó 231. szám, AZ ELŐFIZETÉS ÁR­A: egy évre 48.— kor. fél évre 24.— kor. egy hétre ... negyed évre 12.— kor. egy hóra *.— kor. ... 1 korona. •EGYES SZÁM ABA IS FILLER. K MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRA KÖZPONTI KÖZLÖNYE* / J Megfolssült hétfő kivételévé minden nap ERKESZTŐsáO: Vm., COHTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) ÓHIVATAL: VHL, COWTI-U­TCA 4. 37. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Lapunk mai száma 8 oldal. 1 z idők változása. Néhány szavas távirat adott hírt­ arról, hogy a porosz urak háza tizenhetes bizottsága rövid vita után az általános, egyenlő és köz­vetlen választójog mellett foglalt állást. A porosz választójogi bizottságnak ez a határo­zata élesen megvilágítja, hogy a frontokon lejátszódó nagy események az egyes orszá­gok életében és politikusainak fölfogásában milyen nagy átalakulásokat hoznak létre. Tudjuk, hogy a porosz képviselőház a német császár és a porosz kormány kifejezett óhajára sem volt arra kapható, hogy az általános, egyenlő és titkos választójogot tör­vénybe iktassa A porosz képviselőház, a junkereknek ez a fellegvára, nem vette figye­lembe a háborút, hanem megmaradt reakciós álláspontja mellett. Igaz, hogy amikor a junkerek határoztak, akkor a német had­seregek előnyomulóban voltak, akkor még sejteni sem lehetett azt az összeomlást, amely most kezdődik. A porosz urak háza, amely semmivel sem demokratikusabb, mint a kép­viselőház, az antant hadseregeinek előnyo­mulása nyomán gyorsan megtanulta, amit azelőtt nem tudott megérteni, hogy a népek millióinak is joguk van arra, hogy az ország sorsának intézéséből részt kérjenek, tehát hozzájárult a kormány javaslatához, jogokat ak­ar adni a porosz népnek. Németországban óriási jelentőségű átala­kulások készülnek. Amiről néhány hét előtt még hallani sem akartak, ami ellen a nagy­németek uszító sajtója kézzel-lábbal hadako­zott, az most élő valósággá lesz. A német birodalom sorsának intézői — talán már későn — végre megértették, hogy a népek kikapcsolásával nem lehet az egész világ ellen hadakozni, hogy az uszítók egy marok­nyi csoportjának a kedvéért nem lehet a háborút a végtelenségig elhúzni. A német parlamenti kormányzás, az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése Porosz­országban a békés kibontakozásra való elő­készületeket jelenti és a letörését azoknak az uszítóknak, akik esztelen politikájukkal, annexiós terveikkel s az idegen népek elnyo­másával eddig megakadályozták a békét A porosz urak házának állásfoglalása azt jelenti, hogy Németországban végre föl­ismerik az uj időket s azoknak megfelelően akarnak berendezkedni. Végzetes katasztró­fát jelent­, hogy Magyarországon m m­ég min­ dig a régi vágányokon haladnak és a Timm Istvánokkal akarnak'kísérletezni. A magyar junkerség szellemi vezére még mindig,elő­térben van és úgy tátsaik, hogy komolyan gondolnak olya­n koncentrációra, amelyben Tisza Istvánnak és a nemzeti munkapártnak is szerep jut. Mintha vaksággal volnának megverve mindazok, akik ennek a szerencsét­len országnak sorsát intézik, annyira nem látják, hogy a háborús uszítókkal és a magyar reakció szellemi vezéreivel való koncentráció a háború meghosszabbítását jelenti, a békés kibontakozást lehetetlenné

Next