Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-29 / 253. szám
1918 október 30. N NÉPSZAVA számmal jelentek meg. Palágyi Menyhért hosszabb beszéddel okolta meg három pontból álló indítványát. A három pont a következő: 1. A Petőfi Társaság kimondja, hogy csatlakozik a nemzeti tanácshoz; 2. a Petőfi-kultusz reformálandó, mert a Társaság eddigi működésében a világszabadság költőjének politikai szelleme nem jutott kellő módon kifejezésre; ezután a Társaság minden gyűlése Petőfiben a világszabadság költőjét ünnepelte; 3. minthogy az eddigi 67-es kormányok szabadon engedték a magyar kultúra és magyar nemzet megrágalmazását a külföld előtt, a Petőfi Társaság küldjön ki állandó bizottságot, mely gondoskodjék a magyar kultúra és a magyar nemzet becsületének megoltalmazásáról. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta Palágyi Menyhért beszédét, mely után élénk vita indult meg. Herczeg Ferenc elnök azzal próbált érvelni az indítvány ellen, hogy a társaság nem foglalkozhatik politikával. Ezt a fölfogást azonban a közgyűlés nem helyeselte és egyhangúan fogadta el Palágyi indítványát azzal a módosítással, hogy a társaság üdvözli a nemzeti tanácsot. Az egyhangú határozat kimondása után Herczeg Ferenc bejelentette az elnökségről való lemondását azzal a megokolással, hogy az ő exponált politikai helyzete mellett nem tartja megférhetőnek a maga fölfogásával az elnöki tisztet. Később azonban lemondását fölfüggesztette a társaság legközelebbi üléséig. A vidék csatlakozása. Egerből, Kassáról, Zentáról, Debrecenből, Dunaharasztiról, Monorról, Szepesből, Nyíregyházáról, Marosvásárhelyről, Magyaróvárról ás Pécsről a munkásság és polgárság csatlakozását jelentik a nemzeti tanácshoz. Helyszűke miatt legközelebb hozzuk a részletes tudósítást. 8 M béke ügye. * Mi osírák ?miniszt&T*elnöke mszgított ki a tárgyalásokat a nemzeti tanácsokkal. Lammasch osztrák miniszterelnök — amint „Az Est" jelenti — a következőket mondotta a békéről: Az új kormány feladata és programja az, hogy a centralisztikus Ausztriát megrázkódtatás nélkül átalakítsa önálló nemzeti államokká. Teljességgel az önálló nemzeti államok álláspontján vagyok és rögtön megkezdem a tárgyalásokat a nemzeti tanácsokkal, illetőleg kormányokkal, tehát Wilson fölfogásai értelmében a párisi cseh kormánnyal is. A képviselőház ülését elhalasztjuk keddről csütörtökre és ezen az első ülésen az új kormány programatikus nyilatkozattal fog bemutatkozni. Addig más programszerű nyilatkozatot nem teszünk. Arra a kérdésre, vagy van-e kilátás arra, hogy a csehek és a délszlávok, akik még egy likvidációs kormányba sem akartak megbízottakat delegálni, nem fognak az új kormány útjába akadályokat gördíteni . Lammasch azt felelte: azt hiszi, hogy a népek nemcsak hogy akadályokat nem gördítenek utunkba, hanem egyenesen jóindulattal vannak irányaikba. Gróf Silva~Tanouca nyilatkozata. G gróf Sylva Tarouca osztrák földmivelésügyi miniszter a következőket mondotta a békejegyzékről: Wilsonhoz intézett jegyzékünk alapvonalaiban már tegnapelőtt megvolt, végső szövegezésére azonban csak tegnap került a sor. A jegyzék tartalmáról megtudtam valamit egy beszélgetésből, amelyet Windischgrätz Lajos herceg külügyminiszteri első osztályfőnökkel folytattam. Váraszunk irányelveit még gróf Rurián volt külügyminiszter ismertette a 1z osztrák delegáció külügyi bizottságának utolsó titkos ülésén. Eszerint válaszunkka.Mi utalni akartunk arra, hogy a népek önállóvá tételét az osztrák kormány a császári manifesztum tanúsága szerint már megkezdte. Minthogy azonban Ausztria szláv népei, amelyeket Wilson bíráknak tett meg, kormányaink akciójával szemben az osztrák kormány eddigi engedményeit, tehát a manifesztumot sem tekintették elégségesnek, külügyi kormányunknak arra kellett magát, elhatároznia, hogy egy lépéssel tovább menjünk. Ezt megerősítette előttem herceg Windischgrätz is. Jegyzékünk eltér a császári manifesztum álláspontjától. A cseh vezérek fázisba utaztak. (Bécs, október 28.) Zürichből táviratozzák: Kramatz, Klofatí és Stanek, a cseh szövetség vezérei Svájcból ma Parisba utaztak, hogy a francia fővárosban részt vegyenek a csehszlovák kormány tanácskozásain. Azok az erők, amelyek eddig is útjába állottak a demokráciának és amelyeknek életérdeke az, hogy meg ne gyöngüljön a magyar feudalizmus osztályuralma — most ismét összefogtak és ismét időleges sikert arattak. Egyelőre megakadályozták Károlyi Mihálynak miniszterelnökké való kinevezését. Károlyi Mihály bécsi utazása azzal ért véget, hogy a király megbízta József főherceget a kibontakozás munkájának vezetésével. Azokat a politikusokat, akiket a helyzetre vonatkozóan a király már meghallgatott,József főherceg újra meg fogja hallgatni s a király csak akkor fog dönteni a kinevezendő kormány elnökének személyére és programjára vonatkozóan. Hogy ennek a fölösleges ismétlésnek és veszedelmes halogatásnak mi a célja, azt mindenki sejtheti és legjobban azok tudják, akik Károlyi megbízatását megakadályozták. József főherceg vasárnap este érkezett Bécsből Budapestre, hétfőn proklamációt bocsátott ki, amelyben megbízatásának célját ismerteti s ugyancsak hétfőn meg is kezdte a politikusok hosszú sorának a kihallgatását. Elsőnek természetesen Wekerlét és Tiszát hallgatta meg a főherceg és a kihallgatottak között ott volt Lukachich tábornok is, akinek a most kezdeményezett kibontakozó akcióban az a szerepe van, hogy Budapest karhatalmi parancsnoka ... Tisza után jelent meg a főhercegnél Károlyi Mihály gróf, az ő hosszabb tanácskozásuk után pedig Batthyány Tivadar gróf és Lovászy Márton dr. együttesen mentek a főherceghez és körülbelül ötnegyedóra hosszat tárgyaltak vele. Meghallgatta még a főherceg a délután folyamán Hadik Jánost,Szterényi Józsefet, Pallavicini Györgyöt, Szmrecsányi Györgyöt, majd Vázsonyi Vilmost és Apponyi Albert grófot. Föltűnést keltett, hogy az előre megállapított sorrend és időpont ellenére József főherceg már hétőán fogadta Károlyit, Batthyányt és Lovászy Mártont. Ezek a politikusok délelőtt fél 12 órakor fölmentek József főherceg palotájába, ahol József főherceg előbb Károlyit, majd azután mind a három politikust együttesen fogadta. Károlyi és társai az országban az utolsó huszonnégy óra alatt történt váratlan eseményekről tettek a főhercegnek jelentést. József főherceg hétfőn délután kihallgatásra kérette Garami Ernő és dr. Kunfl Zsigmond elvtársakat. Elvtársaink a következőket mondották el József főhercegnek: Mint a Magyar Nemzeti Tanács tagjai, bejelentették megjavatásukat a tanácsnak és miután az fölhatalmazást adott nekik, eljöttek József főherceghez s elmondották neki a politikia helyzetről való fölfogásukat. Elvtársaink kifejtették, hogy amikor a német dinasztia is kénytelen a népuralom és parlamentarizmus spanyol fala mögé elvonulni a világ szeme elől, igen nagy viszszatetszést keltene az, ha bármifajta címen a dinasztia valamelyik tagját állítanák akármilyen formában az ország élére. A katonai diktatúra nyílt vagy leplezett formája pedig egyenesen gyilkos hatású volna Magyarország nemzetközi helyzetére, hiszen Németországban is kénytelenek az államhatalom éléről minden militarista jellegű tényezőt eltávolítani. Miután a régi külső és belső politika megbukott és új politikára van szükség: erkölcstelen és rövidlátó eljárás az, amely az új politika keresztülvitelét a régi rendszer lejárt, kompromittált embereire akarja bízni. Akár Hadik János, akár Apponyi Albert cégére alatt készülne az ilyen megoldás: az ország népe a legnagyobb bizalmatlansággal fogadná. De nincs is értelme ily megoldásnak, mert hiszen nem ezek a politikusok és nem azok az osztályok, amelyeket ezek a politikusok képviselnek, az ország demokráciájának és békevágyának igazi szószólói. Attól a forradalomtól, amelyet a Tiszák, Apponyik, Vázsonyik csinálnának egy Károlyi-kabinet ellen, ugyancsak nem kellene senkinek sem tartania. Elvtársaink azután igen nyomatékosan hangsúlyozták a következőket: A Magyar Nemzeti Tanács kiáltványában jelzett program az a minimum, amelyet a szociáldemokrata párt ma még elfogad, de két hét múlva talán már ez is kevés lesz. Úgyhogy ebben a pillanatban kell megbízni Károlyit a kormányalakítással, akit ma a demokratikus közvélemény az egyedül elfogadható miniszterelnöknek tekint. Ez a Károlyi-kormány vegye programjába a nemzeti tanács követeléseit, hajtsa azokat haladéktalanul végre és a szociáldemokrata párt, anélkül, hogy a kormányban részt venne, e program keresztülvitelében minden erejével támogatná ezt a kormányt, ha benne egyénileg megbízható, politikailag nem kompromittált és demokratikus gondolkodású szakemberek volnának a miniszterek a Károlyi-párt és a radikális párt tagjai mellett. Elvtársaink rámutattak arra, hogy a szociáldemokrata párt nem kíván résztvenni a kormány megalakításában és egy ilyen, a szociáldemokrata párt támogatását kívülről megkapó Károlyi-kormány ellen a konzervatív ellenállás sem volna olyan nagy, mint Károlyi olyan kabinetje ellen, amelyben a szociáldemokraták is helyet foglalnak. Elvtársaink végül hangoztatták azt, hogy a tömegek elégületlensége és izgalma óráról-órára növekszik, hogy a vasárnapi események rendkívüli elégedetlenséget és elkeseredést keltettek mindenfelé és hogy már órák kérdése csak olyesemények elkövetkezése, amelyekért senki sem vállalhat felelősséget. Ez alapon a szociáldemokrata munkások a Magyar Nemzeti Tanács nevében követelték, hogy a radikális demokráciara az azonnali fegyverszünet programjával Károlyit nevezzék ki miniszterelnöknek, Garami és Kunfi elvtársak után. Jászi Oszkár jelent meg József főhercegnél. Jászi Oszkár a Népszava munkatársának kérésére a következőkben vázolta a kihallgatásán történteket : - Elmondottam, hogy csak a teljes demokrácia mentheti meg Magyarországot: általános választójog, birtokreform, szociálpolitika és nemzetiségi egyenjogúsítás. Mindezt ugyan ma a régi pártok is hirdetik, de azoknak a politikusoknak a nevét, akik a múlt bűneiért felelősek, nem veszi komolyan sem a nép, sem a külföld. Ezzel a megállapítással távolról sem akarom kétségbevonni ezen újdonsült demokraták jóhiszeműségét. Csak arra kívántam rámutatni, hogy lélektani képtelenség például a nemzetiségi békepolitikát remélni attól az Apponyi Alberttől, ettől a különben nemes jellemű és fényes tehetségű politikustól, aki egész életét a soviniszta, magyar politikának szentelte. Lehet-e hinni továbbá, hogy az ántánt, amely nem hajlandó a Hohenzollernekkel tárgyalni, hajlandó lesz a magyar junkerekkel és feudalistákkal szóba állani, akiknek népellenes politikáját a külföld alaposan ismeri? Ezért lehetetlen minden koncentráció a régi pártokkal, nem pedig gyűlölködésből vagy pártintrikából. A bolsevizmust csak úgy lehet elkerülni, ha a korona a forradalom élére áll abban az * * József főherceg társai a kibontakozásról. * * Mi SSpSewS vasárnap Sáesben ? — A nesset! tanács állásfigalása. — Xásset főherceg proklamásiája a nemzzeffrez és a kirély hadparantsa a flottához és a hadsereghez. A ftfrendtház rendjelwhli Ülésben foglalkozik a politikai helyzettel.