Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-05 / 233. szám
I ( XifcLegítületi .j. A — Az ausztriai szociáldemokraták békejavaslata. * — Ildlew al&tdws beszéde. — Az osztrák képviselőház csütörtöki ülésén Adler Viktor elvtárs nagy beszédet mondott és lényegében a következőket fejtette ki: Nem méltatnánk kellőképen a mostani vitát, ha nem vennénk szemügyre annak a hátterét. Valamennyi nép kivétel nélkül túlságosan kifáradt, leromlott, kiéhezett, és egyetlen gondolata: véget vetni a háborúnak! Nem akarjuk tovább! Nem tartom okosnak, hogy az ember a haditérképhez igazítja a politikai mérlegelését. Úgy látszik azonban, a politikusok mindenütt ezt tették. Mi mindig megtartottuk józan gondolkodásunkat és ezért hazaárulónak minősítettek, de nem félemlítettek meg bennünket A helyünkön maradtunk. És éppen azért most sem eresztjük félárbocra a lobogónkat, legföljebb eszünkbe jut az a dal, amelyet a 90-es években énekeltünk, amely így kezdődik: „Az állam bajban van, az állam, amely mindig roskatag" és ezzel a mérlegeléssel végződik: „És ha mind elvinné is az ördög, a nép, az mégis megmarad." Ez ma talán sokakra kellemes vigasztalás, de az a tudat, hogy így van, elsöpri Ausztriát. Ebben a pillanatban nyíltan kitűnik, hogy ennek az öreg államnak a csődje valóság. Nem az én dolgom, hogy éppen ebben a pillanatban erkölcsi prédikációt tartsak. Érthető a fölszólalásokból kihangzó elkeseredés; nekünk azonban kötelességünk, hogy ebben a komoly órában visszafojtsuk a keserűséget és azt kérdezzük: Mi a teendő? Elképzelhetik, hogy nem fogom azt javasolni, hogy most egységesen sorakozzunk a fekete-sárga zászló alá és felejtsünk el minden ellentétet Hiszen ezt a háborúnak kellett volna megtennie. Azt akarták elhitetni a külfölddel, hogy ennek a háborúnak az első esztendejében a népek egymásra találtak és az öreg Ausztria már ennek a háborúnak a szükségessége következtében újjászületett. Még csak nem is kacaghattunk, mert keserű nevetésünk helyén csak fehér folt maradt Mi tudtuk, hogy minden másként van. A háború leggonoszabb következménye, világtörténelmi háborús borzalom lenne, ha ez a háború az öreg Ausztria megmaradását okozná. Tudtuk: ezt sem a győzelem, sem a vereség nem hozza létre. Az öreg Ausztria eltűnt! Most azonban a legelső feladatunk megkeresni a békéhez vezető utat Ez a legfontosabb, amit kivétel nélkül minden nép elvár tőlünk. Nem akarunk minden áron békét, vagyis bármilyen békét, nem olyan, amely nem biztosítja jövőnket Békében hagyjuk a múltat, de ki akarunk keveredni a jelenből. Ez pedig természetesen nemcsak külpolitikai kérdés, hanem belpolitikai is. Ausztria a mai formájában nem találhatja meg a békét Még ha a hadiszerencse megváltoznék is, még a német szuronyok védelme alatt sem élhetünk. De a régi Ausztriát akkor sem lehetne többé megmenteni, ha a hadiszerencse még egyszer megváltozna. A régi Ausztria bomlása vagy bomlásának megnyilatkozása nem a központi hatalmakat ért vereségek nyomán keletkezett, mert a bomlás már a vérében van és a háború hozta napfényre, ami már régen valóság és ennek az Ausztriának a tulajdonképeni belső élete volt Ha tehát békét akarunk, legelsősorban be kell ismernünk, hogy a régi Ausztria nem érheti el a békét. Ezt mindenki tudja, ezt nem lehet elcenzúrázni és eltáviratozni. Ha igazi békét akarunk, egyezménykötésre képes állapotba kell hoznunk az országot. Ezt szándékozunk megtenni javaslatunkkal. Néhány nappal ezelőtt hallottuk a miniszterelnök finoman csiszolt beszédét Milyen jó hangzott volna ez tíz évvel ezelőtt sőt talán még egy évvel ezelőtt is. Az ilyen beszédek hatását azonban lerontja az a körülmény, hogy olyan pillanatban halljuk, amikor nem az okos belátás, hanem az ijedtség termékének látszik. És így nem lehet rossz néven venni, ha a népek azt mondják: „Már később mz a háború valóban a történelem olvasató tégelye. Olyan gyorsan történnek az események, hogy ha elvekhez nem alkalmazkodunk, nem tudjuk, hogy holnap lesz-e még értelme annak, amit ma, megvitatunk. A miniszterelnök elmondta, hogy a bolgár események következtében a helyzet komoly, de nem válságos. Valóban nincsen válság, mert bekövetkezett a döntés! Aki a tömegekkel érintkezik, tudja, hogy Bulgáriával szemben nem nyilvánul meg az a megbotránkozás, mint például Olaszországgal szemben, amikor árulásról beszéltek. Amit ma a tömegek a bolgár eseményekkel szemben éreznek, nem megbotránkozás, hanem irigykedés. Mindenki azt gondolja, ők már túlestek rajta. Ausztria kész a békére, ezt mi szociáldemokraták is elismerjük. Az utóbbi időben tett békekísérleteit is el kell ismernünk, bár meg kell mondanunk, hogy ez csak a minimuma annak a vezeklésnek és bűnhődésnek, amiért ugyanezekből az irodákból, ahol ma a békejegyzékeket írják, 1914-ben a tüzesórát dobták a világba. Vérvád ragad azokhoz a tollakhoz, amelyek akkor az első hadüzenetet megírták. Szörnyű, megmérhetetlen vérvád ragad azokhoz, akik a szerb jegyzéket megírták. Akkor az egész polgárság megváltásként üdvözölte ezt a jegyzéket, mert jó üzletekre számított! De egyre közeledik a nagy leszámolás ideje azokkal, akik kezükben tartották a kormány gyeplőjét és nyitott szemmel, örömteli szívvel, sőt ujjongva űzték a népeket ebbe a szörnyű vértengerbe, amely az európai nép egész nemzedékét vitte vágóhídra. Nem tudjuk, hány nemzedékre lesz szükség, hogy mindent helyrehozzon. Nem vigasztalás, hogy az ellenségnek sem jobb a dolga. Minden embernek a szive vérzik, aki tudja, hogy mi a francia nemzet hogy egy ilyen nemes népet igy tönkre tettek, ez a moloch igy lemészárolt. Most már véget kell vetni. Hogyan? Németországban a szükség megtanít imádkozni. Az orosz forradalom mellett bizonyára figyelemreméltó jelenség, hogy Németországban egy herceg vezetése alatt kormány alakul féltucat szocialistával. Ami odakünn történik, komoly folyamat és nem gyermekes kísérletezés, mint Ausztriában egy esztendő óta teszik. A békeáramlat megindult és fejlődik, a meggyőződések változnak és ezt a folyamatot támogatnunk kell. De ezt nem tehetjük általános szólamokkal, ha csak a kormányt beszéltetjük. A kormánynak értelmesen kell beszélnie, de a nép képviselőinek is bele kell szólniuk. A népek beszéljenek. És a képviselőház jelentse ki, hogy a népek békét akarnak. A meghozandó áldozat lesz a vezeklés, amiért — legyünk enyhék — a sors arra rendelt bennünket, hogy a gyújtogatók legyünk. A szociáldemokraták követelik a népszövetség megalkotását, a lefegyverezett döntőbíróságot és a jövő háborúk elhárítását. Elmúltak azok az idők, hogy a királyok és diplomaták a népekkel rendelkezzenek. A népek nem hajlandók többé eltűrni a régi gazdálkodást. Nem hajlandók meghajolni ennek az öreg Ausztria csontvázának a markolása alatt. Új népjogokat akarunk. Minden gazdasági háború elhárítását, munkávédelmet, a megszállott területek helyreállítását Ausztriát újjá kell rendezni, hogy élő állammá váljék és kijelenthesse, hogy az öreg Ausztria megszűnt, hogy valamennyi népének megadja az önrendelkezés jogát. Ausztria német népe is nemzetté akar alakulni és gondoskodni fogunk róla, hogy Ausztria újonnan alakuló német népe ne essék ugyanabba a hamis, szajkszívű, szerencsétlenségbe vezető politikába, amelyet eddig németnek tartottak. A német népnek nincsen kedve hozzá, hogy a Habsburgok börtönőre legyen. Ami a délszláv kérdést, illeti, hát ne kövessék a régi politikát hogy a hzorvátokat a szerbek ellen játsszák ki. Annyi kétségtelen, hogy nemcsak Ausztria, de egész Európa békéje attól függ, hogyan rendezik el a monarchia déli részét Olaszországgal könnyebb dolgunk lesz. Könnyebb is lehetett volna, ha Olaszország okosabb lett volna Az olaszok véresen megszenvedtek ezért és az embernek a szíve fáj, ha rágondol, hogy ma röpülök bombákat dobálnak és embereket ölnek azokon a helyeken, ahol az ember, aki valamit tud a múltról és a kultúráról, csak levett kalappal, tiszteletteljesen lépked. Ami a lengyel kérdés megoldását illeti, valamennyien tudjuk, hogy el kell tűnnie mindannak, ami a Keleten történik, örömmel állapíthatom meg, hogy a német birodalomban a szociáldemokraták ezt a kérdést kifejezetten a kormányba való lépésük föltételéül kötötték id. A szociáldemokraták javaslata lehetővé teszi a parlamentnek, hogy kifejezze akaratát az államnak ezekben az életkérdéseiben. Nem vagyunk hajlandók azokra bízni ezt, akik most kormányoznak, vagy pedig Tiszára, Ausztria-Magyarország parancsolójára. Tisza akárkinek az üzletvezetője vagy bizalmi férfia is, a miénk semmiesetre sem. Tisza nem az az ember, akire Ausztria népei sorsuk legparányibb részének az intézését egy pillanatra is rábíznák. Őt tartjuk annak, akihez a legtöbb vérvád tapad, amennyiben az ember a történelemben egyáltalán bűnös lehet. A legtöbbje már elhalt tönkrement, eltűnt de Tisza még él és mozog. Amikor Ausztria népei megkapják az önállóság és államiság minden jogát, akkor elérkezik az ideje és be fogják látni, hogy a népeknek a saját szabadságukra és önállóságukra való jogukon kívül megvan a más népek iránt való szolidaritás kötelessége is. És akkor meglesz a talaja az új alakulásnak. A szociáldemokraták javaslata a béke útját kívánja egyengetni. Támogassanak bennünket ebben a törekvésünkben és szavazzák meg a javaslatot. (Élénk tetszés a németnyelvű szociáldemokratáknál.) 5 LEGÚJABB * * * Az ausztriai német nemzeti pártok elfogadták a szociáldemokraták javaslatát. (Bécs, október 1.) A német nemzeti pártok szövetségének vezérlő bizottsága pénteken ülést tartott amelyen a szociáldemokratáknak a német pártok tegnapi közös megbeszélésén előterjesztett javaslatát alapelveiben a további tárgyalások alapjául elfogadta és föntartotta magának megfelelő kiegészítő javaslatok megtételét. Hasonlóképen elfogadják a szocialisták javaslatát a keresztény-szociális egyesülés is, ami által a német pártok között, az együttműködés helyreáll. Teufel, Pantz és Hummer képviselők ma mozgalmat indítottak, amely tulajdonképen túlterjed a szociáldemokraták határozatának keretein. A három képviselő néhány német képviselőt megbeszélésre hívtak össze, amelyen mintegy tizen jelentek meg. A tanácskozáson elfogadták azt az indítványt hogy a német néphez fölhívást intéznek, amelylyel ezt német alkotmányozó gyűlés egybehívására és nemzetgyűlés előkészítésére szólítják föl. A német nemzeti párt megállapította mai értekezletén, hogy ez a mozgalom a többi német képviselő eljárásától eltér. A csehországi német képviselők egyesülése a népek önrendelkező joga alapján Német-Csehország teljes függetlenségét követeli. Valószínűen a jövő hét elején fogják a német pártok együttes tanácskozásukat folytatni. * # * A bolgár fegyverszünet föltételei a Wilson-féle elveken alapulnak. (Bécs, október 1.) Szófiai jelentés szerint a bolgár fegyverszüneti föltételek általában enyhébbek és konciliánsabbak, mint ahogy azt a rövidszavú angol jelentések föltüntették. A fegyverszüneti szerződés a maga egészében a Wilson-féle elveken nyugszik. A le nem fegyverzett bolgár csapatokat kifejezetten a keleti front védelmére, vagyis Törökország ellen szánja a fegyverszüneti szerződés. A nyugati fronttal Szinben való védekezésről, ahol az osztrák-magyar és német csapatok állanak, nincs szó. A lefegyverzett csapatok fegyvereit az antant ellenőrzése alatt a bolgár hatóságok lesznek hivatva őrizni. A tisztek megtarthatják fegyvereiket. A szerb és a görög területeket a bolgároknak ki kell üríteniök. A bolgár csapatokat amelyek nyugat felé tértek ki és amelyeket az első jelentések szerint hadifoglyokul kellett volna kezelni, csak visszatartják, mert el akarják kerülni a hadifogoly elnevezést A területek kiürítésének általában Wilson tizennégy pontjának értelmében kell megtörténnie. E pontok egyike Romániának, Szerbiának és Montenegrónak teljes helyreállítását követeli, amiből az következik, hogy Bulgária régi területére fog szorítkozni. * * *