Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-12 / 239. szám
94 ffsrtsa meg Magyarországon, annak le kell előbb a magyarországi demokrácia ellenállását verni! Minden politika rossz, minden kormányváltozás értéktelen és haszontalan, amely nem söpri ki a régi pártokat, bárhogy hívják őket és a régi embereket, akik tönkretették az országot! Pusztuljanak — ez az egyetlen válaszunk arra, hogy a wilsoni külső politika diadalának napjaiban itten a munkapárt uralmának, a Tiszák vagy a hozzá hasonlók hatalmának föltámasztásával , mnegerősítésével akarnak kormányozni ..%,sihillkritik, bármi a nevük, mindazok, akik politikájukat és társadalmi létüket a német szövetségre, a győzelemre, a dualizmusra, a nemzetiségek elnyomására és a konzervativizmusra alapították! Ha nem mennek maguktól, a történelmi események ébresztette nagy forrongások fogják őket kisöpörni. De így vagy úgy, pusztuljanak — ez az ország dolgozó népének üzenete számukra! Világáramlat Németország hozzáfogott alkotmányának demokratikus átszervezéséhez. Ami ebben a tekintetben eddig... történt, az csak kezdet, a folytatás nem késhetik. A német szövetséges országok közül is azok, amelyek a választójog dolgában még hátra vannak, előkészítik az országgyűlési választások demokratikus reformját A sort a „vörös" Szászország nyitja meg, ahol a szociáldemokrata választók — mint a birodalmi gyűlési választásoknál kitűnt — többségben vannak, de az országgyűlési választásoknál (a háromosztályos választójog miatt) eddig sem tudtak érvényesülni. Eddig a szász iparmágnások útját tudták állani a politikai jogegyenlőségnek, most ledönti gátjaikat az új világáramlat. Szászország mellé beáll a sorba Lippe-Detmold, amely területet és népességet tekintve, nem nagyon sorsat nyom ugyan a latban, de mint tipikusan konzervatív államocska, a maga példájával is bizonyítja, hogy a megindult világáramlatnak nem lehet ellenállani. Arról, hogy Angolország a háború negyedik évében már megalkotta a maga nagyszabású demokratikus reformját és hogy azészakamerikai Egyesült Államok készülnek a választójogot a nőkre is kiterjeszteni, arról ma ne is beszéljünk, elég a „szövetséges", konzervatív Németország útmutatása. A magyar uralkodó osztály azonban minden példával szemben érzéketlen, akár ellenség, akár jóbarájt adja is. A magyar uralkodó osztály még mindig süket és vak a történelem eseményeivel, a fejlődés irányával szemben; még mindig azt hiszi, hogy a demokrácia agjában, amely Európán végighömpölyög, Magyarország megmaradhat a reakció érintetlen szigetének. Azt hiszi, hogy beékelve a kommunista Oroszország és a demokrácia útjára tért nyugati államok közé, körülvéve a csehszláv, délszláv és a fiatal balkáni demokráciáiktól, itt fönn lehet tartani a junkeruralmat. És ebben az ostoba hitében szembeszáll a világáramlattal. A nemzetek önrendelkező jogát is hozza az idők sodra. Odaát Ausztriában már-már l befejezett dolog a lengyelek elszakadása, a csehek és délszlávok különválása; ideát minálunk tán még meg lehetne menteni az állam földrajzi és történelmi egységét, ha az ittlakó nem magyar nemzetek jogos és méltányos kívánságai a mai Magyarországon belül kielégítést nyernének. De nem, az elnyomók maréknyi ősi nemzete ezt sem akarja; főképen azért nem, mert a nemzetek autonómiájának szükséges alapföltétele a teljes demokrácia és mintsem hogy ez bekövetkezzék, inkább dűljön össze minden. Azok, akik mindig azt szavalták, hogy egy talpalatnyit sem adnak oda ebből a hazából, amíg egy magyar ember él a világon, azok most készek odaadni az ország harmadát vagy akár a felét is, hogy ők tovább is kiskirályok maradhassanak, a dolgozók verítékeiből és véréből maguknak aranyat préselhessenek. Még volnaidő sok mindent megmenteni, de nem, ők ragaszkodnak hatalmuk fundamentumához, a nép jogfosztottságához és a nemzeti elnyomáshoz, és nem bánják, ha emiatt darabokra szakad is Magyarország. Lehet, hogy az ősi elnyomók konoksága miatt elkésik az az akció, amellyel a demokratikus elemek Magyarországot megakarják menteni, őnekik az mindegy, ők éppen olyan készségesen föláldozzák,szent haza" egyes darabjait, mint amilyen készségesen föláldozták sok százezer eml épségét és életét. Ilyen megátalkodottak tiaza telekkönyvi tulajdonosai. De megálmodottságukban ostobák is. Nem látj,, hogy hiába minden gazságuk, minden aláárulásuk, a politikai demokrácia és a nemzetek fölszabadulása mégis el fog követezni még ebben az országban is. Demokrata lesz az esetleg elszakadó országrészeien is, de az lesz a megcsonkított Magyarországban is, mert akkora hatalma meglmcs ennek a halálra ítélt osztálynak, hogy egy világáramlatot meg bírjon állítani. Ej vilááramlat el fogja söpörni az ezerholdasok és szolgabiróhadak hatalmát és kiváltságrait, ez ellen már nincs segítség. HÉPSZAVA 1918 október 1. A német fa magul akar Burián úr válaszolni Wilsonnak. Azt jelentik, hogy Németoszág az osztrákmagyar monarchia nevében is válaszol majd Wilson jegyzékére. Nemcsak a német birodalom, hanem az osztrák-magyar monarchia nevében is ki fogja jelenteni, hogy hajlandó az összes megszállott területek kiürítésére. Ez helytelen eljárás, amely ellen tiltakozni kell. Az osztrák-magyar monarchia külön jegyzéket küldött Wilsonnak, külön választ kell kapnia és külön kell válaszolnia reá. Az önálló politikai és diplomáciai eljárás szükséges volt a mostani békeakció megindításakor, még szükségesebb annak folytatásánál. Nincsen semmi értelme most újból Németország ruhájába kapaszkodni vagy a német diplomácia szoknyaszalagján vezettetni magunkat. Wilson amúgy is fog vála- szólni az osztrák-magyar monarchiának is; lehet, hogy csak akkor, ha majd a németekkel tisztában lesz, de az is lehet, hogy csal akkor, amikor Ausztriának és Magyarországnak is olyan kormánya lesz, amely nem bűnös a háború fölidézésében és folytatásá-1 mnMMMiniNMtflll Miért oly későn?... nakQSdóff°-' fels S'img, Mint katonai szakértőt, meghallgattai a megszállott területek kiürítésének kérdéséről, de nem voltak kíváncsiak véleményére, amikor a politikai dolgokat, vagyis a döntő dolgokat beszélték meg. Ludendorff úr, aki eddig nemcsak a vezérkari főnök helyettese, hanem Németország katonai és politikai diktátora volt, nem találja tetszőnek ezt a szerepet és berlini lapjelentések szerint lemond. J Miért oly későn küldték ki Luden, ~r"isza "István a munkapárt csütörtöki értekezletén kijelentette, hogy az orosz cári imperializmus összeomlása után a német birodalommal való szoros szövetség korántsem oly fontos Magyarországra-mint ez előtt az esemény előtt volt. Az orosz cári imperializmus 1917 márciusában omlott össze. Az imperialista kadett-párt, Miljukovék uralma, 1917 május 1-én dőlt össze az orosz proletár tömegek rohamának súlya alatt. Az orosz bolseviki forradalom 1917 októberében tört ki és azóta igazán teljesen meghaltak az orosz imperializmus összes tervei. S Tisza István mégis ennek az esztendőnek folyamán hirdette, hogy a német szövetség nélkül nincsen élet Magyarország számára, ez alatt az esztendő alatt hirdette, hogy el kell mélyíteni a szövetséget és ez alatt az esztendő alatt akart végképen a német katonai párt és imperialisták igájába hajtani bennünket. Tisza gróf úr, az orosz cári imperializmus már másfél éve halott s milyen furcsa, hogy előbb az angoloknak be kellett menie Cambraiba és a franciáknak Szófiába, hogy ön e ténynek a magyar politikára való hatásait észrevegye. Miért oly későn?... A roQi.'i.n r1 ifaflfljprkiigazitási munkálatokat j^iliiiwitetták. Miért kezelték*el egyáltalán^és miért oly későn szüntetik be őket? ... Most minden nap olyan események fognak történni, amelyeket mi esztendők óta követelünk, a demokratikus igazság, a szocialista meggyőződés, az emberi értelem és az erkölcs nevében. Mindennap lesz okunk kérdezni: Miért oly későn, levelek hullása ide ban, a középeurópai és szövetségmélyítő tervekben, a demokrácia elbuktatásában, a munkásosztály és a nem magyar nemzetek elnyomásában. Ezeket az akadályokat az apró ravaszkodások oly tervével, hogy odacsempészik masagukat a német birodalomnak az övékénél s mindenképen demokratikusabb kormánya mögé, nem lehet. lénetersiig Múmz® wSSaszt ad Wilsonnak. kormány hatSansSe klörben! a megszillott területeken. — Siettetni akarja a fegyverszünetet. — A választ hamarosan közzéteszik. — Az ántánt-kormányok egyetértenek Wilsonnal. — Össsefl! a német birodalmi gyűlés. * * Berni távirat szerint két ántánt-államférfiú — Clémenceau francia miniszterelnök és Balfour angol külügyminiszter — nyilatkozatai szerint már nincs messze a béke. Az olasz kormány hivatalos szócsöve, a Stefani-ügynökség közli, hogy Wilsonnal, aki igazi és tartós békére törekszik, az ántántkormányzók egyetértenek. Berlini közlések szerint a német kormány is siettetni akarja a békét. Ezeket a híreket összegezve meg lehet állapítani, hogy a hadviselőkben mind a két részről megvan a komoly hajlandóság a békére. Wilson kérdései, amelyeket csütörtöki lapunk első oldalán közöltünk, megérkeztek már Berlinbe hivatalos szövegben. A német kormány, amely már a hivatalos szöveg megérkezése előtt összeült, már meg is tárgyalta a Wilsonnak adandó választ és koronatanács is foglalkozott vele. Berlini táviratok szerint a választ, amely a békére kedvező, hamarosan elküldik és közzéteszik. A német kormány hajlandó a megszállott területeket önnrni és természetesen a monarchia is, amely Németországgal egyetértésben jár el. * * Wilson válasza megérkezett hivatala S Szövegben. (Berlin, október 11.) Wilson válaszának hivatalos szövege már a kancellár kezei között van s igy most már Németország válasza Wilson