Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-01 / 256. szám

1918 november 1, péntek. mm 1918 novemberül. év&fym«, AZ ELŐFIZETÉS ÁR­A: 48.— kor. I negyed évre . „<,... B.— koe. 24.—kor. I egy hóra ..«*»»«> A.— b&r. eg­y hétre 1 korona, EGYES SLÁGE ÁEA 16 FIX.XJS& * MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: COUm-U­TCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 8-80.) KIADÓHIVATAL: VEH.,­­SOSÍK-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Lapunk Mai saámaa 12 oldal, 8 266. száza. MegiffitateBflSS as minister, cfir. werteten * * * győzelme, Minden tatalom a Stem^eti Tanács tezébeen­B ^ RFY. BYZ @«$és2 £ © s»szan ssaftlafeozott a forradalomhoz! * * & CsoFrassisray. — KSroSyi BfiSteaíy a mniss^szeiinik, Garami Erm © © 8xft ® s»s a kereskedeSeraiagyl ZsigemomeB elvtárs a népfőlék« egyek mi nisztere. — & dgatSalmas forradalmi éjszaka története. * te * [ Magyar proletár emlékszel a forradalmi kalendáriumra? Ma megint csütörtök volt és emlékszel ama másikra, amelyet elkeresz­teltünk „vérvörös csütörtökinek, május 23-ára?. Látod az ivet, amely fölötted ormán idehajolt a mai napig? Érzed a szellőjét a hőségnek, amely ide lendült föléd, jövendő­nyitogató káprázataival, frissen csapolt vér­szagával és Téged, magyar proletár, itt ta$aÍ trjra indulat, mámor­ba­n, halálos elszántságban! Nagy harang kondult e gyönyörű napon aaz óriási városban: a százezrek szive és polgár, katona, asszony, ifjú, mind testvér­kedtek a munkással s az összenőtt nép tor­nyú erejével, vágtató órák alatt megcsinálta a maga forradalmát. Szerda estétől csü­törtök estéig megszületett az uj Magyar­ország. Népuralom, ez a napgolyó tüzelt le a nyirkos felhőkből és ittas lett a szem, hetyke a képzelet, amint láttuk a népet háborogni, gyönyörködni/" Valami elementum meglökte a­­ Várost a végeken és ömlött a tömeg az utcákra, hujrázva, nyüzsögve és elhömpölyögve, mint a lefojtott tenger, boltok, műhelyek, hivata­lok és minden üzemek ünnepet diktáltak s mind bezárultak, hamvas arcú és fehér fejű­ katonák a kaszárnyákból fegyveresen az utcákra dobbantak és erejüket a forradalom­nak ujjongva általadták, hervadó kertek fezi virágait ahol értek elzsákmányolták, virág került a sapkákra, virág az asszonyok mellén, a Mannlicher hegyében, virág a rendőr, a postás „szolga"­­ kabátján, virág, ének, részegült szó az emberek ajkán — csudálatos volt a Város forradalmi arca. Ki felejti el valaha a diadalszekereket, amint végigrobogtak az utcákon, ölükben a kato­nákkal és rivalgásuk, a hadonászó fegyveres karjuk köszönti az uj életet? A szabad gyü­lekezés mámorát éreztük-e úgy valaha, ahogy helyről-helyre megáll a nép, gyűlése­ket rögtönöz és forradalmi szomjúsággal követeli a gyújtó szabad szót, vezetőitől ! Hogy kondult a nagy harang ! Százezrek szivének ütemét ki tudta megérteni? Népuralom, ez az a jézusi csecsemő, amely a nagy vajúdásban megszületett Hogy le­romboltuk a gaz vágóhidat, ahonnan fiain­kat, testvérünket, apánkat becstelenül halni küldték, hogy redves - tetves lövészárok­odókból a dolgozni tudó munkást, tanítót, mérnököt kiszabadítják és a verőfénybe hazahozzuk, hogy agyonvágjuk a gonosz boszorkát és a háború lidérces kínjaitól meg­szabadítjuk a magyar népet, hogy tisztes­ség, tisztaság legyen ezentúl a magyar élet, a szegény nem lesz útszéli gaz, a renyhe gazdag soványodni fog helyettünk, a tör­vény a bűnöst bünteti, tehetség, tanultság mind a nép szolgálatában és a lelkek templo­mában csak egy evangélium orgonázik: a munka,... mind, mind ez a méltó ígéretes élet, a népuralom. A pesti nép forradalma ezért vetette el ma a kockát és a harsogó utcák az emberek örömét zengték: boldogok vagyunk, hogy a mai napot megértük. te Mámoros, feledhetetlen volt a csütörtöki nap. A magyar munkásság­­— mert a hősie­sen harcoló katonák szintén munkások történelmet csinált. A magyar forradalom egyetlen nap alatt győzött és a magyar pro­letárságnak minden időkben dicsősége lesz, hogy szervezettségével, öntudatos eljárásá­val pocsékká tette az ellenforradalom cini­kus erőszakát és ravaszkodását, hogy akara­tát rákénnyszek­ tette az uralkodó osztályra. Mert forradalom volt az, ami Budapesten lejátszódott, mert győzelmes forradalom volt az, amely most az új, demokratikus Ma­gyarország születését megünnepelheti. Még néhány nap előtt úgy látszott, mintha széttörhetetlenek lennének azok a bilincsek, amelyeket a magyar nép millióira raktak, úgy látszott, mintha mi maradnánk a világ legutolsó országa, amelyben remélni sem le­het azt, hogy a tízezerholdasok eme börtöné­ből kiszabadulunk. Még néhány nap előtt cinikus gőggel hir­dette a Wekerle és Tisza-társaság, hogy ren­det fog teremteni, hogy továbbra is porko­lábja marad a nagy magyar börtönnek. És ma az egyik már nem szólhat sem­mit, a má­sik pedig boldog. Hogy nem kérdezik­ meg a véleményét. Ne becsüljétek le az eredményeket. "Az, amit a magyar munkásság huszonnégy őra alatt megalkotott, többet jelent, mint a 48-as forradalom minden vívmánya. Akkor látszatreformokat adta­k, megtartot­ták a rendiség minden átkát. Ma, a Károlyi­kormánynak , kikényszerítésével, a Nemzeti Tanács teljes programjának elfogadtatásá­­val, ledőltek assok a sziklafalak, amelyek ujrját állták annak, hogy a magyar nép a saját sorsa fölött dönthessen, amelyet lehetetlenné te­tték, hogy ebben az országban a földbirtokosok, a nagybankárok és a nagyipari vállalatok tulajdonosainak akaratán kívül más erő is érvényesülhessen. Ne álltassuk magunkat! A szociáldemo­­­krata párt programjának végső követelései­ nem teljesültek. Az ország ipari fejlődése­ még nem áll olyan magas fokon, hogy ugrás­szerűen a szocialista világrend megvalósítók­­át kiküzdhettük volna. De minden nagy fegyvert megkaptunk arra, hogy végső cél­jaink felé utat vágjunk a magyar Bakony­ban, hogy a szolgabírák és csendőrök orszá­­gában az eddig megkötözött, némaságra kár­hoztatott munkások szava zengő, messzire hullámzó szózat lehessen. Mi a Nemzeti Tanács programja? A szer­vezett munkások ismerik és nagy, hatalmas gyűléseken hozzájárultak e programhoz. Azt jelenti a kitűzött követelések megvalósítása, hogy ezentúl szabad lesz a sajtó. Hogy meg­szűnik a cenzúra átkos működése, hogy tör­vényes biztosítékok állnak az írott szó vé­delmére. Az agitáció szabadsága, az egyesü­lési és gyülekezési jog biztosítása azt jelenti, hogy a rendőr és csendőr eltűnik a munká­sok gyűléseiről, hogy nem kell kikoldulni a gyűlések megtarthatásának lehetőségét, hogy, nem lehet megtiltani az egyesületek alakí­tását. A szociáldemokrata mozgalom eme meg­becsülhetetlen fegyvereihez társul szegődnek" az esküdtszéki bíráskodás visszaállítása, a­­ kivételes törvények megszüntetése, a radiká­lis földbirtokpolitika, amely a nin­csetleneket földihöz juttatja, olyan adópolitika, amely nem a közvetett adókkal dolgozik, nem a sze- - ,

Next