Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-02 / 257. szám

W^i 1819 november 2, királyság védelméről szóló torvény volt. Es a törvény megtiltotta me« a köztársasági eszme propagálását is. A köztársasági gon­dolat szabadsága föltámadt, Á Nemzeti Ta­náé«? határozata után, amely kimondotta, hogv az állam formája fölött Magyarország népe fog dönteni, mi megindítjuk a legerő­teljesebb agit-ációnkat demokratikus párt­programunknak a szabad népállam, a köz­társaság megvalósításának érdekében. És mi ennek az agitációnak a sikere felől nem vagyunk kétségben. Mi kizártnak tart­juk, hogy a nagykora magyar népet rabság­ban tarthassa az az eszme, amellyel csak kis­korú népeket lehet vezetni. Mert nagykorú emberek maguk döntenek afölött, hogy kire bízzák sorsuk intézését. Ha ügyvédet fogad­nak, ha orvoshoz mennek, ha iparossal csinál­tatnak valamit, akkor vizsgálják, hogy becsü­letes ember-e és tehetséges ember-e as, akire a maguk ügyes-bajos dolgát rábízzák. De akkor, amikor az ország sorsát, az egész népesség érdekét érintő súlyos kérdésekről van szó, akkor az apró dolgokban is megköve­telt becsületesség, tehetség, érdem nem szá­mit? Tehetségről, érdemről nem lehet szó akkor, amikor valamilyen hivatal viselőjét nem a szabad választás, hanem a születés véletlene jelöli ki. És nem fölháboritó eszte­lenségre, hogy akkor, amikor az érdem kér­dése dönt a falusi kisbíró kijelölésénél.- akkor á születés véletlene határozza meg az ország legelső vezetőjének személyét'? áz a nép, amelyik átment a forradalmon, kinőtt a gyermekcipőből. A népet, amelyik még gyermek volt a háború előtt, néhány év alatt megöregitette a háború. Belátta, hogy irtózatos szenvedések, milliók halála, nyomo­rékká válása, vagyoni javak óriási pusztu­lása következett be azért, mert királyok és oligarchák parancsszavára ment öldökölni a bábomba ahelyett, hogy maga vette volna a kezébe sorsának intézését. Ezzel szemben roeszhfeemü okoskodás lenne az amerikai Egyesült Államokra való hivatkozás. Amerika igaz, hogy önként ment a háborúba. De Amerika háborúja fölszaba­dító háború, a népek szabadságáért folyó küzdelem, a német militarizmus megsemmi­sítéséért folyó harc volt A német milita­rizmus, amelyik a Hohenzollernek ural­mán nyugodott, egy gőgös katona! kaszt alá akarta hajtani a világ népeit. Aki nem akarta az egész világ szolgaságát, annak küzdenie kellett a Hobenzollernek uralma ellen. A Hobenzollernek ás csatlósaik, a Habsburgok, dobták Európa szemébe a keztyüt. Uralmuk napjai meg vannak szám­lálva. A háború előidézőit tönkreteszi a háború. A háború kábultságukból a szenvedés korbácsaival fölkeltette a népeket. S a föl­keltett nép nem tűr dinasztiákat. A cárizmus, összeomlott. Bulgária köztársaság. A Hoben­zollernek és Habsburgok sem lesznek sokáig császárok és királyok. A magyar forradalom el&ő lépése a nép­kormány volt. Második lépése a nép önren­delkező jogának és a békének proklamálása. [Biztosak vagyunk benne, hogy a harmadik lépése u köztársaság" lesz. Az a forradalom, amelyik meghozta a népnek a békét, rövide­sen meg feg ja hozni a w.abadsttgot, a köztár­saságot is. fi M k<mmúnp tagjai a Nemzeti Tanács kezébe letették az, esküt« Kun fi eívtá beszéde* A „Politikai Híradó" jelenti: A Xemzeü Tanács intéző bizottsága este fél 8 órakor gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt tanács­kozást tartott a Városházán, amelyen gróf Károlyi. Mihály miniszterelnök bejelentette, hogy a Jdrály a kormányt esküje alól fölmentette és a kormány programjába felvette az áliam­femffi kérdését* aaí, vájjon köztársaság ?agy királyság legyen-e a jövőben. A' Nemzeti Tanács intéző bizottsága egy­hangúlag fogadta el Kunfi Zsigmond indít­ványát, amelyet azután az egész Nemzeti Tanács gyűlése elé terjesztettek, mint a kor­mány és as intéző bizottság javaslatát. '!>érí alpolgármester tanácskozó termét szo­rongásig megtöltötte a közönség, amely viha­ros lelkesedéssel üdvösölte a kormány és az intéző bizottság bevonulását. MecR János áhítatos csendben mondotta el rövid megnyitó beszédét ée mutatott rá arra a felelősségre, amelynek tudatában kel! a sorsdöntő órában határozni A nép által ideemelt kormány —• mondotta — a képviselőházban nem tud -nyilat­kozatot tenni, de önök és a Nemzeti Tanács, amely honstituáit szerve a népakaratnak, ké­peik azt a nyilvánosságot, amelynek kettős pillérén épült föl as uj rendszer. Kérem hall­gasaák meg a hadügyminiszter urat., aki szólni kíván. Linier Béla hadügyminiszter mélyen meghatva mosdotta a következőket: A. legnagyobb meglndalással szólok önökhöz. A magyar kormány teljes felelősségének tu­datában e nehf-z viszonyok között elhatározta, hogy 5: i ,-> frontokon a katonák mindenütt azonnal tegyék le a fegyvert. Szomorúin, megtört szívvel jelentem ezt, mert négy esztendő keserves küzdelme a magyar TíWizctnek párathwa vitézséggel ég önfeláldo­zással vivott harca után kellett megtenni ezt a lépést. De megtettük azzal az erős akarattal, hogy ilyen háborút pedig többé nem viselünk cs a felelősséget ilyen háborúkért nem is vállaljuk. Polgárok, katonák ós munkások! Fölolvasom azt a proklamációt. amelyet mint hadügyminisz­ter a katonákhoz intézek, amelyben a kormány lépését velük tudatom. Az összes bontokon utasítást kaptak a hadseregparancsnokságok, beleértve az Armee-Oberkommandot, hogy -va­lamennyi magyar csapat tegye le a fegyvert, rögtön kezdjék meg a tárgyalást az ellenséggel és amennyiben az ellenségvek Magyarországot meg kell szállnia, azt is követeljék a tárgyalá­son, hogy ide angol vagy francia megszálló csapatokat küldjenek. M pvokíamdció a következőkép hangzik: — Katonák! Több mint négy évi dicsősé­ges küzdelem után Magyarország válságos helyzete és m uj világnézet, amely meg­dönti az erőszak uralmát és a népek békés" szövetségét akarja, a felelős magyar kor­mányt arra az elhatározásra késztette, hogy a további harcot valamennyi harcté­ren beszüntesse. A magyar kormány elha­tározásából a rendelkezéseket erre egyide­jűen megtettem. Nein vagytok legyőzöttek! Emelt fővel, férfias öntudattal kövessétek a parancsot. Nehéz küzdelmetek nem volt haszontalan, mert meghozta az emberiség legszebb dia­dalát. Véretekkel és kitartásotokkal váltot­tátok meg Magyarországot, fiaitokat és unokáitokat égj' jövő háború véres bor zal maitól. Meghoztátok az áhítozó emberiség leg­szebb álmát, » világbékét. A jelen és jövő Nemzedék bálája lesz kiérdemelt jutal­matok. A magyar kormány tudja kötelességét és , gondoskodni fog, hogy benneteket mun­kával, élelemmel és ruhával várjon, hogy visszatérés után ki-JH folytathassa becsüle­tes, békés munkás életét és hogy elfeled­tesse veletek hosszú szenvedésteket, Hogy ez az átmenet a mai viszonyokból a nyugodt békés életre biztosítva legyen, katonatanácsokat és nemzetőrséget szervezünk, amely őrködni fog a belrend fölött hogy végre átvehesse mindnyájunk fölött kiengesztelő uralmát az örök béke. Miután & hadügyminiszter a proklamációt fölolvasta, grőf Károlyi MiMly állott, föl szólásra. — Alig 24 órája vagyunk kormányon — mon­dotta, — és már is súlyos helyzetben vagyunk, amelyben a kormány szükségét látta annak, hogy programját azonnal kibövitse. Érezve azt, hogy a közhangulat ereje szerint a nép nemcsak afölött akar most már dönteni, hogy a demokrácia és a függetlenség kivívható le­gyen.. hanem a közhangulatnak szinte elemen­táris ereje követeli, hogy az államformára nézve is döntés történjék, mégpedig az egész nép döntése. Nem akartuk, hogy az eskü, amelyet a király­nak letettünk, bennünket szabad elhatározá­sunkban ós cselekvésünkben korlátozzon, mert a királyságra történt eskü kötötte kezünket. Belátva a közóhajt, meg kellertt kérnünk a ki­rályt- hogy mentsen föl bennünket a neki tett eskü alól. Indokoltuk ezt azzal, hogy az egész magyar kormány ugy látja, hogy az ország lé­tére, a nép megnyugvására nézve rendkívül fontos az, hogy a, kormány programjába föl­vegyük az államformának kérdését. A választ megkaptuk: a király fölmentette a magyar kormányt esküje alól. (Zajos? fölkiáltások: Él­jen a magyar kormány.) Mi tudatában vagyunk annak, hogy bármily formák közt. foglalta el helyét n komÁH*''* 1?-* hatalmát a néptől kapta, helyét a nép akara­tából foglalta el, tehát csak a nép akaratából és akaratával ma­radhat itt. (Éljenzés.) Kunfi Zsigmondot kérem föl, olvassa föl a kormánynak és a Nemzeti Tanács intéző bizottságának egyhangúlag elfo­gadott javallatát ebben a kérdésben. Kuníí Zsigmond: — A javaslat, amelyhez a kormány és a Nem­zeti Tanács intéző bizottsága egyhangúlag hoz­zájárult és amelynek elfogadását önöktől is kérjük, a következő: A nép legszélesebb tömegeiben megnyil­vánult köztársasági hangulat álapján a kor­mány elhatározta annak a kérdésnek a kor­mány programjába való fölvételét, milyen legyen Magyarország államformája: mon­archia vagy köztársaság. E kérdés eldönté­sét a kormány arra az alkotmányozó gyű­lésre bizza, amely az általános, egyenlő, titkos, a nőkre is kiterjedő választójog alapján a legrövidebb idő alatt legfeljebb hat héten belül össze fog ülnL Ennek a vá­lasztójognak életbeléptetését a kormány, ha lehetséges, a törvényes formák betartdsá val, ha ellenben ez akadályokba ütköznék, más alkalmas eszközökkel fogja biztosí­tani. (Zajos helyeslés.) A kormány ©1 van határozva, hogy olyan utón, amelyet az adott viszonyokhoz képest cél­szerűnek tart intézkedni, hogy az a választó­jog, amelynek alapján összeül az alkotmányozó gyűlés, néhány napon belül, akár a képviselő­házban váló szavazás, akár oktroj utján a nép akaratából törvénnyé emelkedjen. Nézetmak szerint csak azt az álláspon­tot lőhetett elfogadni, hogy arról a sors döntő kérdésről, köztársaság vagy mon archia legyen-e Magyarország, nincs jogosítva dönteni más, mint az egész magyar nép és nem­zet. (Taps.) Ebben az igazán történelmi pilla natbau megmondjuk önöknek azt, hogy az a föladat, amely az Önök akaratából, a nép aka­ratából, a polgároknak ós katonáknak akaratá­ból rúnk bízatott, minden emberi erőt és kép­zeletet fölülmúló munka és ezt, a munkát más-

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék