Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-21 / 275. szám

« »AGYARORSZAfi! SZOCIÁLDEMOKRATA PÄRT KÖZPONT! KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével mt%de& nap. Város és falu. A városok az egész forradalmi mozgalom nagy központjai A revolnció a városokból indult ki és a városokban diadalmaskodott eddig a legteljesebben. De a város csak egy része az országnak és a forradalom győzelme esak akkor maradhat véglege®, ha teljes győ­zelemre jnt a falvakban is. Mindenütt a város az ipari- és & szellemi élet középpontja A kapitalizmus mindenütt a városokban gyűjtötte föl a gazdasági és kulturális élet nagy ós egyre fokozódó erőit. A kapitalizmus egyre növekvő függésbe ke­rítette a falut a várostól és legtöbbször alig tett egyebeit, rsak kiszívta a falu életerejét a város banktőkéje és földesúri fényűzése javára. De ugyanekkor a kapitalizmus a vá­rosokba, az ipartelepekre tömöritette a pro­letárságot, a városokban halmozta, föl azokat, a forradalmi erőket, amelyek megkezdik osztályállam épületének lerombolását. A for­radalmak történeimé azt bizony it ja, h'xiy mindig a város volt as erjesztő, mindig a vá­rosból indultak el a lázongás eszméi és apos­tolai. De a forradalmak története épp ily meg­győző erővel bizonyítja azt is, hogy taxik azok a forradalmak tudtak hosszú időre dki­dalr,iaskodni. tudtak nagy és döntő eredmé­nyeket elérni, amelyek a váróéból kijutottak a falvakba is,, viszont sekélyes maradt és öl­bukott minden olyan forradalom, amely né­hány elszigetelt város müve volt csupán. 1789 nagy francia forradalma azért válhatott olyan' csodálatos példaaáásává az egész .vi­lágnak, mert vezető osztályai a városból ke­rültek ki, de szívvel-lélekkel csatlakozott hozzá a francia parasztság nagy tömege is. A 48-as magyar forradalom mért tarthatta magát oly hosszú időig túlerővel szemben, mert Kossuth a revolneióhoz tudta láncolni a jobbágyfelszabadítás révén a parasztságot. Az 1917-es orosz forradalom győzelmének egyik nagy titka, hogy a proletárság a maga szellemi vezetése alá tudta vonná a falvak és a kaszárnyák paraszttömegeit. Viszont 1905-ben azért bukott el az első oross forra­dalom, mert a proletárság elszigetelten ma­radt és a parasztság jórészt közömbösen ál­lott. A parasztság közömbösségén buktak el a lengyel forradalmak és bukott el 48-ban a német forradalom. Magyarországon, ahol a népesség nagy­része még mindig a földmüvelés körébe tar­tozik, a forradalom sorsa végső soron azon dől eJ, hogy hová áll és hogyan helyezkedik el a falu, a parasztság. A föld munkásai kettő között választhatnak: vagy a régi var­megyéhez, az alispánok és főszolgabirák me­gyéjéhez, a jegyzők önkényuralmához, a föl­desúri kastélyok Magyarországához csatla­koznak, vagy pedig a város szellemi vezetése alá kerülnek és a városok, az ipari centru­mok valóban forradalmi elemeihez, a prole­társághoz állanak. '• > A magyar forradalom sorsa és célé az ipari proletárság sorsa, végső soron tehát a szociális köztársaság sorsa azon fordul meg, vájjon sikerül-e az ország többségét alkotó földmunkásságot, parasztságot a városi pro­letárság szellemi körébe bevonni, más szóval, sikerül-e a föld népét szocialistává tenni. Ugyanaz ma a helyzet Magyarországon a magyar ipari proletáreág, a földniunkásság és az egész fórra dalom viszonyára, amit En­gels 1870 táján irt Németország társadalmi állapotairól: KA földmivelő 'proletárság, a mezei napszámos&ág az az osztály, amelyből a • fejedelmek hadseregüket nágyobbrés&t újoncozzák. Ez az az osztály, amely móst az általános szavazati jognál fogva a hűbér­urak és a junkerek nagy tömegét a parla­mentbe küldi; do ez az az osztály -is, mely a városok ipari, munkásságához. . legközelebb áll, vele ugyanazon óletföltételék között él, sőt a nyoaáoruságiíak még annál is mélyebb fokárá Rüiyedt.' Ezt az osztályt, amely/'aaét­szóródottsága folytán 'tehetetlen és amelynek rejtett hatalmát a konaány - és- a. nemesek igen : jól ismerje, .szándékosan. Ijfígyják , is­kola nélkül, csakhogy tudatlanságban ma­radjon, es osztály foléXessiése és bevonása a mozgalomba, a,-német münkásmozgcdo/ii leg­első, legsürgősebb föladata. Aii-öl a naptól fogva, amelyen, a földművelő 'napszámosok iütn>egei saját érdeküket, foüs-therik. a naptól késdvé Sémetarxségbaih bármely, reakciós, feudális, bürokrata vagy polgári Jiw'-míny lehetetlenné válik." • ' A városok és ipari centrumok munkássá­gának most lankadatlan agiíációba kell kez­denie. Könyvek, röpiratok'és röplapok ezrei­vel és százezreivel kell elárasztania a körü­lötte lévS községeket és falviakat: Mindert szociáldemokratának, aki érzi. magában az apostoli' erőt, ki kell mennie agitátorként a földművesek ..községeibe, falvaiba, és tanyáiba. Mindén ipari centrumnak és -városnak meg k'ett 'szerveznie, szociáldemokratává kell ten­nie .az egész környékét. Ez ma döntő fontos­ságú föladat és e föladat jó vagy rossz elvég­zésén múlik a forradalom és a szooialismüs sorsa Magyarországon. Ettől függ, hogy az az általános választójog, amelyet megalko­tunk, a junkereket vagy pedig a proletárokat küldi-e be a jövendő parlamentbe. Ettől az agitáeiótól függ, vájjon föl fogják-e ismerni a föld munkásai a maguk proletárérdekeit. Ettől függ, vájjon mi lesz Magyarország sorsa: visszatérhet-e lassankint a régi rend vagy pedig valóban szocialistává lesz-e a földmunkás és valóbem lehetetlenné válik Magyarországon is — Engels szavaival — bármiféle reakciós, feudális, bürokratikus vagy polgári kormány. lofár Nagyrománia. Az aradi román nemzeti tanács a világ népéhez intézett kiáltványban, miután súlyos szemrehányásokkal illeti a magyar uralkodó osztályt a románokkal szemben tanúsított politikája miatt, bejelenti, hogy Erdély és Magyarország román népe Romániához fog csatlakozni. Nem tagadjuk, nincs semmi okunk tagadni, hogy a románok vádjaiban sok az igazság. A régi rezsim sok btint követett el a romá­nok ellen. Valóban oktalan módon beletelé­pitett a román vidékekbe magyar telepes falvakat. Valóban kiszolgáltatta a román pa­rasztokat a magyar földesuraknak, a ma­gyar szolgabiróknak és az azoknak szolgála­tában álló csendőröknek. Valóban elhanya­golta a romárt nép kultúráját, erőszakos xaagyarósitási kísérleteivel nagyra növelte az analfabéták számát. 'Mindezt elismerjük: de mindebből semmikóp sem. következik, hogy a románok helyes utón járnak, ha most el akarnak szakadni. Magyarországtól és Romániához akarnak csatíakozpl. Nem járnak helyes uton, mert az ö jogos sérelmeik nem a. magyar népet terhelik., ka­néin egyedül ós kizárólag a régi rezsimét. Ugyanez a rezsim • -ugyarMyen gas módon bánit a magyar dolgozó néppel is. A magyar nép kulturális haladását is megakadályozta, a magyar népet is kiszolgáltatta a latifun­diumok urainak, a szolgabírónak, a csend­őrnek. Nem «. románt üldözték a románban, hanem a 'szegény'embert. MindéB' móíit megszűnt. Megdőlt , a király­ság: szabad, népköztársaságban élünk. Meg­szűnt a z osztályparlaroent: általános, egytelö, titkos választójog alapján fog aa/wj alkotmáaiyíffió grilles összegyűjti;. nii^tle«. felnőtt romáiijiak, férfiúnak, nőnék szávazafö joga iessjy Megszűnt; i az osErtálykoiioány: •ra­dikális, áseeiáMstá • minisztérium, kbriná­nyoKza az országot. Nagyarányú foldre­iorm 'késüül, amely földhöz fogja juttatni áz eddig földnélküli románokat is. Nincs elfo­gulatlan román ember, aki'tagadhatná, hogy Magyarország az utolsó hónapban óriásit haladt ebben az irányban, hogy hazája te­hessen az itt : lakó román óknak. Másfelől nézzenek csak jól körül a román nép vezetői, a radikálisok, a jóhiszeműek és főleg a magyarországi román szociáldemo­kraták. Nézzek • még, hová akarnak csatla­kozni. Komániához, amelynek élén most ie egy Hohenzollern áll! Romániához^ amely­nek militarizmusü még teljes épségben áll fönn! Romániához, amely fölött a römán nagybirtokosok, a hírhedt bojárok még min­dig korlátlanul uralkodnak! Kérdezzük a . haladó szellemű románokat és főleg román szocialista elvtársainkat: tehet-e, szabad-e szocialistáknak azt az álláspontot elfoglalni, hogy itthagyjuk a demokratikus magyar, népköztársaságot és csatlakosunk a Hoheti­sollern-uralom alatt álló bojár Romániához, pusztán azért, mert régebben, amikor még Magyarországon is a földesurak uralkodtak, auiyos sérelmeket szenvedtek? Csak fölvetjük a kérdést, de távol áll tő­lünk minden presszió gondolata. Mi elismer­jük a Magyarországon élő román nép teljes önrendelkező jogát; ha tetszik neki, csatla­kozzék a bojár Romániához. De mégis köte­lességünk figyelmeztetni őket, főleg elvtár­sainkat arra, hogy bizony rossz cserét oá­nálnak, ha a szabad Magyarországból * bojár Romániához pártolnak át Német­ausztriai elvtársaink, akik hasonló probléma előtt állottak, hallani sem akartak a Német­országhoz való csatlakozásról mindaddigj AZ ELŐFIZETÉS ARA: #sry év*» 48.— (tor. I aery od é»re Sre*. í«l évi® „. „. S|._ kor. I egy Mrs *.— kor. agy hétre 1 koroiM. EOm SZÁK ÁRA t» FJUiS. SZERKESZTŐSÉG: VHÍ.. ©OHTX-BTCA 4, (Telefon: József 8-29 és József 3-39.) KI Ali ÓH XVATAX.: Vm., OOSTX-ETCA 4. SZ. (Telefon: József 8-31 és József 3-32.) XLVt évfWy»®. SmátopiMtt 1918 »Wftmber 31, etfltSHQk. XtSgmiik «s*J wsiiMA 1© ol&sl.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék