Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-19 / 273. szám

J18 november 19. NÉPSZAVA 11 M cipészmunkdsok fcözgpülése* * Bmszdtmotó üt tssxtentlO wnmthéfárröt. A Magyarországi Cipész- és Csizmádiainun.­kások ós Munkásnők Szakegyesülete vasárnap íartotta 10. évi rendes küldött-közgyűlésé' Akó 8rdősor 32. számú helyiségében. Az egybegyűlt küldötteket Farkas István üdvözölte a központi vezetőség nevében és a tanácskozást megnyi­totta. Bejelentette, hogy a közgyűlésen 75 kül­dött jelent meg; az első számú csoport 38, a ci­pőfelsőrészkészitők 14, 6 vidéki város 23 küldöt­tel képviseli magát a közgyűlésen. Miután az elnök megállapította, hogy a köz­gyűlés határozatképes. Jászai Samu elvtárs, a Szakszervezeti Tanács nevében üdvözöli,' a közgyűlést. Azután megválasztották a jelöki­ós a szavazatszedő bizottságokat. A szervezet ötesztendei munkájáról, íevé­kenységéről Hubay János számolt be.'Utalt a nyomtatásban megjelent jelentésre. Bejelenti, hogy a eipőfelsőreszkészitők ebben az esztendő­ben teljesen beleolvadtak a cipészmunkások szervezetébe. Kifejti, hogy az elmúlt öt esz­tendő rendkívül súlyos volt ugy a munkás­ságra. mint a szerveseire nézve. A háború előtt gazdasági válság volt, amely megakadályozta, hogy a taglétszámunkat megtarthassuk. Az­után kitört a háború, ez arra kellett, volna, hogy késztesse a munkásokat, hogy meg jobban tömörüljenek, de ez, sajnos, nem történt meg; csak a háború utolsóelőtti esztendejében, a dia­dalmas orosz forradalom után kezdtek a mun­kások öntudatra ' ébredni. A jelentésből Vesz­aziik a következő adatoka.': 1913. óv végén a szervezetnek 55 csoportja volt, ezeknek a száma 1917 véaén 18-ra csök­kent. A taglétszám 1913 végén 2707 volt. amely a háború alatt állandóan csökkent. 1918. évben a taglétszámcsökkenés azonban véget ért ós 1917-ben a taglétszám növekedni kezdett, usy hogy 1917 végén ílül-ro emelkedett. Az egyesü­let a háború tartama alatt nagy anyagi zava­rokkal küzdött. Esztendőkön át deficitje volt az egyesületnek. 1913-ban a bevétel 45.000 korona volt, a kiadás pedig több mint 50.000 korona. 1911-ben a bevétel 38.000 korona volt, a kiadás '37.000 korona. 1915-ben a bevétel 20.000 korona volt. a kiadás 19.000 korona. 1916-ban a bevétel 21.000 korona volt, a kiadás ugyanannyi. 1917-bem a bevétel 72.000 korona, a. kiadás 52.000 korona. Amint a jelentésből látható, a szerve­zet 1917-ben jelentékenyen megerősödött és a tagok számára jelentékeny eredményeket ví­vott ki. A szervezet számos helyen szerződése­ket kötött, amelyek a munkásoknak tűrhető életszinvonalat biztosítanak. A fővárosban és számos vidéki városban sikerült a munkaidőt is megrövidíteni. Günther Péter u szervezet pénztári jelentését, Horváth Pál a fölügyelő bizottság jelentését terjesztette elő. A jelentések megtétele után megkezdődött a vita. amelyben részt vettek: Dombauer (Újpest), Citrom Béla, Hadas Sán­dor, Török József és Balogh Mihály. Hubay zárszava után a jelentést egyhangúan tudomá­sul vették, a fölmentvényt megadták. Következett a napirendnek a tagjárulékeme­lés, a segélyezés és ügyviteli szabályzat kérdé­sének a rendezése. Hubay János előadó kifejtette, hogv a mai járulék mellett nem lehet a segélykérdést ren­dezni, ezért szükségessé vált a járulék föleme­lése. A vezetőség a következő járulékemelést tervezte: Az I osztályban 50, a másodikban és harmadikban 40. a negyedikben 10 fillérrel emeljék a járulékot, A fölemelt járulékból az I.. Ll. és III. osztályban 20 fillér esnék az egye­sületi pénztár javára, a IV-ben 10 fillér, a többi pedig az ellentállási pénztár javára. Az emelés következtében a járulékok a következőképen alakulnak: Az első osztályban 168 íiljér, a má­sodikban 148, a harmadikban 138, a negyedik­ben 98 fillér. A beiratási dijat.a vezetőség 70 fillérről 2 koronára akarja fölemelni. A tagsági könyv árát 30 fillérről 1 koronára. Változik ü százalékarány is, amelynek alapján a csopot­tok a központtal eddig elszámoltak. Amié ed­dig a csoportok bevételük 60 százalékát küld­ték a központnak, ezután a központi vezetőség javaslata szerint 75 százalékot kell beküldeni. A járulékemeléssel egyidejűen a központi ve­zetőség ujabb és magasabb segélyeket szándé­kozik bevezetni. A segélyek a következők: mun­kanélküli segély, amelyet a tag 7 héten át vehet igénybe, a 7 hét között 8 heti vá­rakozási idő van. A segély összege 7 és 18 ko­rona között váltakozik, tagsági évek és osztá­lyok szerint. Az évi segély összegét a központi vezetőség tagsági évek s osztályok szerint 48— 126 koronábaü állapította meg. Ennek az öS£­szegnek 50%-át költözködési segély cimén lehet fölvenni. Azoknak a tagoknak számára, akik semmilyen segélyt nem vettek igénybe, temet­kezési í>egélyt állapítottak meg. Eszerint halál esetén a tag hozzátartozóinak 6 évi tagság után 1 évi segélyt utalnak kL Günther Péter az ügyviteli szabályzat kérdé­sében kifejtette, hogy uj ügyviteli szabályza­tot csak a jövő vezetőség készíthet a legköze­lebbi közgyűlésre. Most csak ideiglenesen kell rendezni a legsürgősebb dolgokat, A segélyekre vonatkozóan közli, hogy a munkanélküli se­gélyt a munkanélküliség második hetében kez­dik kiutalni, A heti segélyt hat napra osztják el. Az utassegélyt napi 2 koronában kívánja megállapítani. A segélyek között uj segély a tartózkodási segély, amely napi 2 korona volna és egyszerre három napra eső segély ve­hető föl. éppen ugy, mint, az utassegélynél. Azt ajánlja, hosy az eddigi hadisegélyalapot az ed­digi egyesületi alaphoz csatolják. Uj segély a temetkezési segély. Ez a járulék szerint esedé­kes évi seaélv kétszeres összege. Déli 12 órakor a tanácskozást fölfüggesztet­ték és délután 2 óra után újból megnyitották. Az elnök bejelenti, hogy a tenies -ári és a vác' küldöttek megérkeztek. Ezután áttértek a küldöttek ellát tnányd'iak a meg állapítására. A vidéki küldöttek részére 40 korona ellátmányt és 20 korona munkabér­megtéritést állapítottak meg. A környékbeliek­nek 20 korona, a "idékieknek 15 korona eDál­mán vi költsége. íl.után folytatják a segély­kérdés tárgyalást, A vitában p következők vettek részt: Kálmán (Ulkest), Kovács (Sze­ged), Tumbásí (Bn-Iapest), Rubin ("Nagyvárad), Szabink (Kmosvár), Németh (Győr), Balogh (Bndanest). GlattV'r (Ncgwárad). Brami$f°'n, Lembert, ßzopusek, Metelka (Temesvár), Far­kas István és Günther Péter, Hubay zárszava után a közfviilés a vezetőség javaslatait vál­tozatlanul elfogadta. Változás csupán a temet­kezési segély-terv»*«* naenvedett. Itt a köz­gyűlés ugy határozod, hogv temetkezési se­gélyre joguk van ama frfO 1 , hozzátartozóinak is, akik egyéb segélyt is igy vbe vettek. A te­metkezési segély öt évi taev ágnál kezdődik «is osztályok szeri-it. 40 és 120 korona feJfeöH vál­tozik, amely összegek a további öt esztendő mul­tán megkétszereződnek. Elhatérozta a közgyű­lés még, hogy az ui segély és az uj járulék 1919. január l-°vel lén életbe. Ezután megválasztottál' a közporíi vrzetü­séael, amelynek ta°-iai lettek: Farkas Tstván. .Tpkab Ferenc. EHőg Imre. Marosán S^Mor, Tilös István. Brandstein Illés. Bodor -Tánoe, Citrom Béla, Hnbav János. Tnmbász Simon. •"Masz l:*nos ; r föl fi •»•»-el i\ p- •"• ' ~!ni : Bubin Adolf (Nasrv i rárad). Tannics Henrik (Temesvár), Dombaner József (Ujoest), Hor­váth Pá) Balázsi Mihály (Budaoest). Bocfor Jrnos indítványára a köz*rviilés 5 rx'itta fro' ip választott a vezetőségbe. Ezek a következők: Hegedűs- Hona. ö rán<r Lukács, Bayer Györgv. R'nbó Ferenc (••> Hayner Mor- ton. A közgyűlést este 6 óra után Farkas Tst­ván bu7 r,: +ó szavai rekesztették be. PARTÜGYEK * * * Agitációs alapra befolyt összegek: Rév«»i Avarnerai ékszerészek, Vagi István gyűjtése 150.—, Népszava technikai személyzete 132.—, Delej László 20.—, Szeni-edi József 10.—, Szőke József 10.—, 'Neményi Béla 1000.—, Gk-ziconyi Mária 50.—. Ttaffa; József. Bpest 10.—, Varga Jenő 200.—. Bálint Izidor 20,—, Dénes Pál gyűj­tése 2p.000.-~, , Máriabesnyői tart. tiszti iskola segédszemélyzete 36.—, Bre^-tovszky Ede 20.—, Festőmunkások közDonti szervező bizottsága 1000.—, Kefekötők szakosztálya 300.— Fehér Gynla 10.—, Bujtor György 50.—, Kenyeres Jó­zsef 2000.—, Kenyeres Testvérek cég alkalma­zottai 204.30 korona. Mai gyüitésüük 29.353.S0 korona. Legutóbbi számunkban kimutatott gyűjtés összege 41.088.20 korona. összesen 70.441.50 korona. Az erwébetfalval Munkásotthonban (Posta- és Izabella, utca sarok) e hó 31 én, CMitfirt5k este pont 7 urakor párt­és sajtóbizalmi-üléd Iost. Pontos megjelenést kér s végre­hajtő blzottsétt. A kispesti gyárak Mxaltnltérfial es a nem kispest.! grá­rakban doltnizé, de Kis reten lakó.toisalmltf rflak e hó 2fl-án, szerdán délután 5 órakor e.<ryatte* órtckezletet tartanai, a vasmunkások otthonában (Tisza Kálmán- és Véc«ey-ntca sarok). Az erasébetfalTai pártszervezet blzalmüérflai, ar. összes szakmai é* szafcadszeirezetck bizalmiférfla! o fcó 19-éu. kedd esta 7 órakor a Munkásotthonban eirynttes iüésí tartanak. rJBS! * * * j ßuiäape-t. A biztosítási tisztviselők bérmozgalma. A biztosító intézetek . tisztviselőinek nevében á Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetsége november hó 9-é.n memorandumot adott a tár­sasagok igazgatóságához, amelyben a követelé­sek teljesítésének határidejét november 18-ában szabta meg. A társaságok igazgatóságai a ha­táridőnek november 30-ig való meghosszabbí­tását kérték. Ezzel a. kérelemmel a tisztviselők összbizaImitestülete november 15-én tartott ülé­sén foglalkozott. A végletekig elkeseredett tiszt­viselők hosszas tárgyalás után, izgalmas vita közepett ugy határoztak, hogy követeléseik tel­jesítésére kiszabott határidőt november 25-lg meghosszabbítják, azonban a legnagyobb nyo­matékkal figyelmeztetik az igazgatóságokat azokra a suíyo« következményekre, amelyek­kel az igazgatóságok céltalan taktikázása jár­hat A tisztviselők ragaszkodnak valóban mini­mális követeléseik föltétlen teljesítéséhez és bár keresik a békéi» megegyezést, fölkészültek arra a harcra 5s, amelyet egyes társaságok oktalan rövidlátással fölidézni igyekeznek. * * * Vidék. A me«jeiizéfl vasasok bérmozgalma. A me­oenzófi kapakovácsok beadvánnyal fordultak a gyárosokhoz, amelyben bérük megjavítását kö­vetelték. Az egyezkedő tárgyalások eredménye értelmében a kapakovácsok juliusig vissza­menőleg százötven százalékos bérjavitást kap­nak. A gyárimunk;'*sok, a balta- és csákány­kovácsok és a segítők huszonöt százalékos bér­emelésben részesülnek. A tárgyaláson a vasa­sok szervezetét Ivaneczky elvtárs képviselte. Vasmunkások sztrájkja. Gróf Károlyi Inure érdi birtokán e hó 16-án tizenegy vas és fém­munkás lépett bérharcba, mivel a békeidőből megállapított bérekből, illetve konvencióból megélni és ruházkodni lehetetlenség. Vasasok nem vállaljak munkát az érdi bir­tokon. ' * * * SzaKszervezeteK figyelmébe! A pártszervezetek sürgős kiépítése érdekében a szociáldemokrata párt november 20-ig pártszervezet! agitációs hetet rendez. A szakszervezetek hívják össze ebben az ügy­ben az üzemek munkásait értekezletre. Az ér­tekezletek icíejét ós helyét jelentsék be a párt­ütkársághosí. Az értekezletekre a központ, küld előadókat. A párttitkárság. * * * Gépkocsivezetők és szerelők .szervezkedése. Vasárnap délután az Épitőmunkás-Otthon ta­nácskozó termét zsúfolásig megtöltötték a szer­vezkedni akaró gépkocsivezetők és szerelők. Az volt a céh hogy megalakítsák a Gépkocsi­vezetők é" Szerelők Országos Szövetségét A szervezkedő gyűlésen azonban sok gópkocsi­Ve-ető ós szerelő elvtárs jelent meg, akik már a Vas- és Fémmunkások Országos Szöveteégé­nek a tagjai. Ezeknek w volt, a fölfogásuk, boj naí Koosrvezetők Hl IBMÍ fok Orsrágos Szövetségébe. A szervezkedő gyű­lést Zachár Árpád elvtárs nyitotta meg ós is­mertette a gvülés oélját. A szociáldemokrata oárt kép-H"»letében Szakasits Árpád, elvtárs Í elent meg a szervezkedő gyűlésen, aki az elő­éizitő bizottság fölkérósóre a napirend elő­adója is volt. Nagyhatású beszédében mutatott rá a izervozkedóe szükségességére és arra, hogy mennyire káros, ha testvérharcokban morzsolódik föl az az erő, amely a közös érde­kek me^vódelmezósére szükséges. Rámutatott a gépkocsivezetők, a szerelőit munkájának mind nagyobbá váló jelentőségére, végűi javasolta, hogy a gépkoesivezetők és szerelők ne alakít­sanak külön szövetséget, hanem alakítsák meg a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége kebelében szakosztályukat. A batalmag szövet­ség szárnyai alatt inkább találják meg érde­keik védelmét, mint egy gyönge csoportosulás­ban. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Lukács elvtárs a közlekedési munkások szövet­sége nevében szólalt föl és fölszólalásában azt igyekezett kimutatni, hogy a gépkocsivezetők­nek és szerelőknek az az érdeke, hogy a közle­kedési munkások szövetségéhez tartozzanak és foglalkozásuknál fogva oda, is tartoznak. A szervezkedő gyűlés a fölszólálássa.l szemben heves tiltakozását fejezte ki ós Szakasits <Iv­tájs ujabb fölszólalás« ntán. amelyben ama véleményének adott kifejezést, hogy a gépkocsi­vezetők ás szerelők teljes szabadsággal hatá­rozhatnak hovátartozandóságuk fölött, a szer­vezkedő gyűlés egyhangú lelkesedéssel ki­mondta, hogy megalakítja a gépkocsivezetők és szerelők szakosztályát a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége kebelében. Az arany-, ezüstműves, órás, vésnök és rokon­szakmákhoz tartozó rokkantak haladéktalannl jelentkezzenek e hó 19-óu este 6 órakor VIT, J£l«4zál-tér 15 szám alátt, a szakegyletben. A Magyar Csendőrlegénység Országos Egye­sülete vasárnap tartotta alakuló közgyűlését, amelyen az ország minden részéből voltak kép­viselve. A küldöttek igen éles, indokolt pana­szokat hangoztattak, különösen a bánásmód ellen. Éppen ezért nem is tettek eleget a tisx­tek meghívásának, bogy ködösen szervezkedje­nek. Egyhangúlag kimondták, hogy testületi­leg belépnek a Közalkalmazottak Szövetségébe. Indítványozták, hogy a szervezet minden tagja köteles legyen a Névszarára előfizetni. A köz­gyűlés táviratban üdvözölte a szociáldemokrata párto' Vasutasok csatlakozása. A piskii .•Ulomás­f öl vigyáz -)k és irodakezelők csatlakozták a Magyar Vasutas-hoz és beléptek a ««or ál­demokrata pártba. műi afll

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék