Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-20 / 301. szám

1918 december 20. NÉPSZAVA 7 HÍREK. * * * — Mert ez a fő? Ugyan akad-e okos emberek között csak egy is, aki ráérő idejében csak egy kicsit is sajnálná annak a katonai szellemnek az összeomlását, amely az osztrák-magyar haderő fölött uralkodott a híres, régi copffal, a pléhgalléroséssel és azzal a híres katonai zsenialitással, ami a tollas kalapu tábornokokra rámondotta ezt a szintén régi igazságot: — Ezek az u urak is csak olyan csatát tudnak megnyerni, amit más készakarva elveszít. Bajosan akad ilyen jámbor férfiú, hacsak maguk az osztrák generális urak pihenésre kényszerült táborában nem akad. Ezek az urak még sajnálkozhatnak azon, hogy letűnt a napjuk, hogy nincs a kezeügyükben egy nagy hadsereg, amelyet megint meg tudnának veretni, szét tudnának zülleszteni és nem kezdődnek a kedvükért új világháborúk, amikben újra kezdhetnék a régi mesterségüket: az emberanyag és a muníciópusztítást. Mert ehhez kitűnően értettek. Az az iskola, aminek emlőjét szívták, aminek a keblén megpotrohosodtak, egyébre sem tanította őket. Ha Valaki rájuk bízott volna egy ütközetet, aminek a győzelmes befejezéséhez nem hiányzott volna egyéb, mint egy óra, ezzel a megbízatással: — Generális urak, az ütközet sorsa már eldőlt, szíveskedjenek egy óra alatt győzelmesen befejezni — hát mérget lehetett volna rá venni, hogy a generális urak rövid félóra alatt ugy elvesztették volna az egészet, hogy magának a hadak istenének a legzseniálisabb hadvezére sem tudta volna visszanyerni hónapok alatt. Hogy ezeknak a mi híres generálisainknak a tollas csákója alatt milyen szellemmel átitatott agyvelő szókelt, arról köteteket lehetne írni. Most csak egy apró, de jellemző példát mutassunk be, amit az Arbeiter-Zeitungban a levitézlett generális urak szelleméről mond el egy tiszt, akit az 1915. év tavaszán Budapestre vezényeltek. 1 . Március volt. „A legkomiszabb helyzet állott elő. Az oroszok hadereje a Kárpátokban állott. Az egész ország reszketett a sorsáért és az öszszeomlás nagyon közel volt. A mi generálisainknak kellett volna csinálni valami nagyot, merészet, zseniálisat, ami bizonyította volna, hogy a mi vörös stráfos Napóleonjaink is tudnak valamicskét. Azt beszéli a tiszt, hogy éppen abban az időben köröztek egy nyomtatott katonai parancsot, amiben a szorongatott ország fővárosának katonai parancsnoka, a városparancsnok úr olyan legényt keres, aki — aki kiveri az oroszokat a Kárpátokból? Dehogy is! Mi köze volt a városparancsnok úrnak az oroszokhoz és általában a háborúhoz? Ő olyan legényt keresett, aki magyarul és németül beszél, ezenkívül fölszolgálni is tud, nehogy valami ügyetlen szervirozással megrontsa a városparancsnok úr étvágyát. De még más föltételt is szabott a történelmi időkben szerkesztett katonai parancs: azt, hogy az illető ételhordó vagy hogy is hívják, az ilyen fontos katonai szolgálatra hivatott egyént, a bajuszát is leborotváltassa a városparancsnok úr kedvéért. — Ilyen emberek kezdték a háborút és ilyenek akarták megnyerni! — sóhajtozik a tiszt. Bizony ilyenek. Igazán nem csoda, hogy olyan alposan elvesztették, hogy már alaposabban nem is lehetett volna. Amikor az orosz hadsereg bennünket akart fölfalni, akkor a városparancsnok úr a saját háztartása számára borotvált bajuszú fölszolgálót keresett. Egyéb keresnivalót már nem tudott találni. Neki így is jó volt: fő az ügyes szervirozás és a borotvált bajusz. Ki volt ez a zseniális hadvezér? Ez a katonai lángelme, akinek adósak maradtunk a szobrával? Ki törődik vele. Csak azt tudjuk, hogy egyforma nagyság volt ez, ha még annyi lett volna is belőlük. — Mesedélután Nagy karácsonyi gyermekdélután lesz a hó 29-én, vasárnap délután 13 órakor a Vigadóban. A gazdag műsor keretében Oszkár bácsi, a gyermekvilág közkedvelt mesemondója, karácsonyi meséket mond. Lesz több szórakoztató jelenet. Több zenés és táncos telepet. — A fölmentett hadkötelesek bevonulása A hadügyminisztérium az 1896—1900. évben született hadkötelesek fölmentését december 31-ével megszünteti, bevonulniuk azonban egyelőre nem kell. Mivel a hadügyminiszter méltányolni kívánja a gazdasági és családi érdekeket, meg fogja engedni, hogy az érdekelt 1896—1900. évbeli, ezidő szerint szolgáló hadkötelesek szabadságoltatásukat kérhessék, föltéve, hogy erre törvényes rendelkezések szerint jogcímük van. A szabadságoltatási kérelmet a póttestnél kell előterjeszteni, amely az illetékes község elöljáróságának és hadisegélyvéleményező bizottságának javaslata alapján a hadügyminisztériumhoz küld fölterjesztést. Szabadságolásra csak az tarthat igényt, aki szolgálatra visszamaradt vagy a szolgálatból eltávozott ugyan, de újból bevonult. Az országos postásszervezet, mint a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének tagja, nyomatékosan figyelmezteti az öszszes postaigazgatóságok, számvevőségek, műszaki felügyelőségek és posta-, távírda-, távbeszélő hivatalok egész személyzetét, hogy csakis az országos postásszervezet által kibocsátott fölhívások, szervezkedési utasítások, körlevelek, stb. hitelesek és csakis ezeknek tegyenek eleget. Minden egyéb alakulatok fölhívásai, különösen a számvevőségekhez és a nem kinevezett postásokhoz intézett köriratok, idegen célok elérésére és magánüzleti érdekek kielégítésére szolgáló és egységbontó, fegyelemsértő, az egész postásság érdekeit veszélyeztető kalandorpolitikát űző egyéni vállalkozá sok termékei, melyeket a postásság saját érdekében fölháborodva utasítson vissza. . . A Habsburg-család hadisegélyt kapott. A múlt kornak bűneiből ismét egy kis mutató. Amíg a hadbavonult munkások és hivatalnokok családjai a szó szoros értelmében koplaltak és nyomorogtak és a kormányoknak nem volt pénzük, hogy a koldusalamizsnát fölemeljék, legzalább annyira, amennyit más országokban adnak, a Habsburg-család sok millió vagyonnal biró tagjainak családja, sőt az ország egyik leggazdagabb emberének, Frigyes főhercegnek családja is — amely csak nem szorult rá semmiféle hadisegélyre — nagy összegeket kaptak és ezeket igénybe is vették. A bécsi hadügyi hivatal a következőket teszi közzé: Az uralkodóház női tagjai férjük bevonulása ideje alatt havonkint a hadiveszélyt és negyedévenkint a lakbérsegélyt fölvették. A tisztek feleségeinek illetményeire vonatkozó előírásoknak megfelelően a következő összegeket fizették ki nekik: Zita főhercegnőnek 15.505.56, Auguszta főhercegnőnek, József főherceg feleségének 73943. Izabella főhercegnőnek, Frigyes főherceg feleségének 30.837, Blanka főhercegnőnek, Lipót Salvator főherceg feleségének 37.340, Mária Krisztina főhercegnőnek, Péter Ferdinánd főherceg nejének 12.692, Mária Anna főhercegnőnek, Emil pármai herceg feleségének 17.030,12 koronát. (Ez utóbbi 1918. évre fölvette a hat gyermeke után járó segélyt is.) Az uralkodóház férfitagjainak fizetései és harctéri illetményei ezekben az összegekben nem foglaltatnak benn. — A népfölkelő és tartalékos altisztek gyűlése. A leszerelt népfölkelő és tartalékos altisztek szabadszervezete csütörtökön délelőtt a Múzeum-kertben nagygyűlést tartott, amelyen jelenlegi nehéz helyzetüket beszélték meg. A közelgő ünnepekre való tekintettel elhatározták, hottv anyagi helyzetüknek azonnali megjavítását és azonnali segélyt kérnek a kormánytól. A gyűlésről száztagú monstre küldöttség ment Károlyi Mihály miniszterelnök és hadügyminiszterhez. A miniszterelnök kijelentette, hogy rövidesen gondoskodni fog a sorsukról. Mayer úr agitál. (Levél.) A kápolnai választókerületben 48-as programmal lett képviselő Mayer János. Ez az ember úgy tétt képviselő, hogy elődje, Károlyi Mihály lemondott. Erről a Mayer úrról keveset olvastunk az újságokban a háború alatt. Most pedig utazik," faluzik, szónokol, terjeszti az ő eszméit és a legtörősebben agitál a szocializmus ellen. Ölelkezik a csuhásokkal, akik most az ur igéi helyett szintén Műyer úr igéit terjesztik. Nem tudom mi érdeke van Mayer úrnak, talán ismét képviselő akar lenni. Majd gondoskodunk róla, hogy nem lesz. Bár nagyon hűséges követői vannak és segédkeznek a környékbeli egymások is, talán nekik is érdekük Mayer úr előhaladása. Azt nem értem, hogy egy olyan nagy politikus, mint Mayer úr, aki pöffeszkedve veri a mellét, hogy csak az ő szavai boldogítanak, miért, fél a szocialista agitátoroktól! Miért nem mer velük szembeszállni? Küzdöttünk már eleget, véreztünk már sokat, amig a kapitalisták a bűnünkön szerezték millióikat. Csak terjessze Mayer úr tovább is a kappitalista eszméket. Majd lesz gondunk, hogy véget érjen a földi menyország . A felső építőipar iskolát végzett műszaki alkalmazottak és az iskola növendékei december 19-én, csütörtökön este 7 órakor a régi műegyetem szólvavárnak nevezett termében érdekeik védelmezése érdekében gyűlést tartottak, amelyre meghívták a szociáldemokrata pártot is. Az óriási terem zsúfolásig megtelt hallgatóságrcal. Elnökké Fényes Zoltánt választották. A párt képviseletében dr. Kalmár Simon elvtárs szólalt föl, amit egyhangú nagy lelkesedéssel fogadtak. A gyűlés határozati javaslatot mondott el, amelynek fő követelése, hogy tisztázzák az ipariskolátok és mérnökök viszonyát. — Földosztás Erzsébetfalván. (Levél.) Az erzsébetfalvai lakosok földnélküli népe különös módon jutott valódi jó termőföldhöz, még pedig kilónként 72 fillérjével osztották a városházán, ahol igen jó tapadó agyagot mértek krumpli helyett, ami beleragadt a zsákba. Ha így megszáradhatna, még fejszével sem lehetne szétverni. Nem tudnák valami ipari célra fölhasználni az agyagot vagy például megmintázhatnák belőle a régi rendszer hatalmas szobrát. Miért cipeltetik szegény proletáralgonyokkalt Németh Gyula, Erzsébetfalva, Honvéd utca 15. — Elrekvirálták öt kaszinó helyiségeit. A Lakáshivatal a legnagyobb erővel és a legmesszebbmenő radikalizmussal iparkodik enyhíteni a fojtogató lakásínséget. Fölkutat és igénybe vesz minden helyiséget, amely üres, lakatlan, aránytalanul nagy a bentlakók számához viszonyítva vagy amelyet jelenleg sokkal jelentéktelenebb célt szolgálnak, mint aminő nagyjelentőségű a lakásínségnek mindenáron és minden lehető eszközzel való enyhítése. Nem téveszti azonban szem elől a Lakáshivatal a múzeumokat, mint kulturszükségleteket és mindenmuzeális érték megóvását fontosnak tartja. A közszükségletek kielégítésére azonban elengedhetetlennek mutatkozott a kaszinók helyiségeinek lefoglalása, miután ezek igazán csak néhány ember passziós szórakozásának kicsinyes céljait szolgálták. Erre legjellemzőbb például az, hogy a Hungária Unió Kaszinó tágas és fényes helyiségeiben, a milliomosok traccshelyén mindössze 10 ember volt együtt. Most lefoglalták ezt és ezenkívül még négy kaszinót: a Nemzeti-, az Országos, a Lipótvárosi Kaszáikat és a VII. kerületi Erzsébetvárosi Polgári Kör helyiségeit. A rekvirálás alkalmával kitűnt, hogy közérdekű irodahelyiségek és egyetemi hallgatók elhelyezésének céljaira egészen megfelelőek lesznek ezek a helyiségek. — Kéményseprőmesterek közgyűlése. A kéményseprőmesterek országos egyesülete december 19-ére rendkívüli közgyűlésre hívta egybe az ország kéményseprőmestereit. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya a községesítés elleni tiltakozás kierőszakolása lett volna. Éppen ezért a közgyűlésen a kismesterek csak néhányan vettek részt, de annál többen voltak ott a nagymesterek és azok között is a legtöbb a szakmát nem tanult reáljogtulajdonos. A kegyülésen azonban a nagymesterekre nézve mégis balul ütöt ki, mert sokam különösen a vidéki kismesterek a fölszólalások során a községesítés mellett foglaltak állást, mire a nagymesterek jónak látták hamar berekeszteni a gyűlést és elhatározták maguk között, hogy küldöttséget menesztenek Károlyi Mihályhoz, meggyőzni őt a községesítés hátrányairól. Ezek a hátrányok természetesen csak a nagyjövedelmű nagymestereket érintenék. Közgyűlés után a vidéki kismesterek képviselői fölkeresték Berlász Jenő miniszteri biztos elvtársat és bejelentették neki, hogy ők hívei a községesítésnek. Arra kérték a miniszteri biztost, járna közben érdekükben a kereskedelmi miniszternél, hogy a miniszter a községesítésig való átmeneti időre is sürgősen javítson a vidéki kismesterek helyzetén is. — Mozognak a papszamarak. (Levél.) Kadabinyán keresztény-szociálisokat küldözget a szuhogyi plébánosi szociáldemokrata vezetők nyakára, hogy ők, mint a klerikalizmus szekértolói tagjai maradhassanak a szociáldemokrata pártnak. Tudtukra adtuk, hogy ez nem mehat: aki nem szociáldemokrata, aki ellensége a haladásnak, annak pusztulnia kell a mi pártunkból, mert mi nem kavargatjuk nekik a sült gesztenyét. A szuhogyi pap nagy buzgalmában 2—3 példány „Igaz Szó"-t is küldözget, 'i hj-h kunkra. Mit akar vele? Lelket halászni? Berente Balázs. — Hordják el a fölhalmozódott szemetet! Kaptuk a következő levelet: Olvaseva a spanyol járvány elleni védőintézkedésekkel kapcsolatban a napilapokban a járványbizottsági üléseit és a lefolytatott vitákat, minden értelmesebb ember gondolkodóba kell, hogy essen, vájjon az állandó ankétezésben megnyilvánuló hatósági nagyképűsködésen hevessen-e vagy boszszankodjon. A járványbizottság egyetemi tanárok véleményére kíváncsi, a járvánnyal nem egészen indokolható korlátozó intézkedéseken tanácskozik ahelyett, hogy a laikus publikum azon természetes kívánságát venné legelsősorban figyelembe, hogy a szemételhordásra kellene több gondot fordítani és ne engedjék meg, hogy sok-sok kapualjban hónapok óta fölhalmozott több métermázsa szemét élkordatlanul heverjen, mert köztudomás szerint a szemétdombok a kórokozó bacillusok melegágyai. Amíg ezen bacillustanyák el nem tűnnek, az ankétezések meddők maradnak. Ha ellenben az ilyen lehetetlen visszásságok megszüntettetnek és Budapest tisztasági viszonyai javulnak, úgy hitem szerint minden ilyen irányú ankétezés fölöslegessé válik és a spanyol járvány, ha nem is szűnik meg mindjárt egészen, de legalább annak vészedéine a minimumra fog leszállni. Külön föl kell hívni a figyelmet a vásárcsarnokok körül, így például a Rákóczi-téri csarnok előtt egész hegymagasságra fölhalmozott szeméttelepre, amelyet már hetek óta nem hordtak el onnan. (Aláírások.) — A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége pénzügyi számvevőségi szakosztálya e hónap 22-én, délután 2 órakor a Múzeum körút 6- -8. szám alatt levő Trefort-teremben (Gólyavár) tagértekezletet tart, amelyre az összes kartársakat meghívja. Kívánatos volna, hogy vidéki kartársak is képviseltessék magukat. — Árverés a postán. A m. posta és táviraigazgatóság 1918. évi december hó 20-án, pént' - n a pos**üzemnél fölmerült bűnügyben a törvényszék által a kincstárnak odaítélt s a magyar posta tulajdonát képező mintegy 30.000 — 35.000 korona értékű ékszert és ruhaneműt nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőknek készpénzfizets mellett eladat. A karácsonyi ajándéknak alkalmas tárgyak árverezése a föntebb jelzett napon-délelőtt 9 órakor VIII. 01-fői-nt 16/b. szám alatt a volt 84 számú postahivatal helyiségében történik, ahol a részolni szándékoozók jelentkezhetnek. A magyar posta- és távirdaigazgatság.