Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-24 / 304. szám

1918 december 24. NÉPSZAVA 9 jó közigazgatás szükségességét, mert ez " az alapja a demokráciának, továbbá a mezőgaz­dát ág és a kereskedelem támogatásának szük­séges voltát és megígérte, hogy uj vasúti és 'Jcözlckedésl politikát fon teremteni. Az Egye­sült Államok kormánya pénzügyi támogatást Ígért. (Viharos taps) és Wilson elnök meg­ígérte, hogy élelmiszerrel is támogat bennün­ket az átmeneti időszakban. (Wilsont viharo­san éljenzik.) A nemzeti hadsereg biztosi tani fogja határainkat ós a közrendek Az elnök tá­mogatást kér e törekve-eihez és beszédének végén boldog és vidám ünnepeket kiván hall­gatóságának. —ri—r m mii - in« ~ 11« 1—1111 •«• 11 A svájci pártgyülés. * Demokratikus »agy enOsxakos helyzet. (Bem, december 21. — Svájci Távirati Iroda.) Szombaton nvitották meg a szocia­lista pártkongresszust, Tekintettel a küszö­bön álló munkáskongresszusra, törölték a táro^vsorozatból ama tárgyakat, amelyek a mai nemzetközi helyzetből a svájci munkás­ság szempontjából előállanák, nevezotesen a propagandát hadi és katonai ügyekben. A zárszámadásokat é- az évi jelentést vita nél­kül elfogadták. A szövetségi hadiadó uj javaslatáról Mül­ler Gusztáv (Bern) referál. A vezetőség a rendes pártkongresszusnak ajánlja, hogy küldjön ki egy bizottságot, az alapelvek ki­dolgozására. A vezetőség taktikai és politi­kai okokból elutasítja egy közyeten tartós szövetségi adónak régi alakban való kikény­szerítését. A hdHiadót. legalább tizenhat évig meg kell újítani. A tartós közvetlen szövet­ségi adó gondolata akkor annyira átment a, nép érzületébe, hogy 15 év múlva az adó min­den további nélkül érvényben marad, bár esetleg enyhített formában. A részletes tár­gyalás során gondoskodni kell arról, ho"v a mesőgauzdaságot, amely a háború alatt mil­lió! millióra halmozott, ne kíméljék ex ne ré­szesítsék előnybe». A vezetőség indítványát ezután Müller Gusztáv módosításával vita nélkül elfogadták. A pártgyülés elhatározza, hogy lényegében ragaszkodik követeléseihez és elhatározta, hogy visszautasít, minden kísérletet, amely arra irányul, hogy a mozgósítási költségek­nek a rendi tanács által elhatározott, teljes törlesztése csak részleges fedezéssel helyei terítessék. A pártnak a holnapi munkäskougresszutson való állásfogalisáról Noske (Zürich) referál. Fontos akcd ókban elvileg a párt gyümölcsöző együttműködése mellett foglal állást. A mun­káskongreeszus van hivatva dönteni afelett, vaj ion az akcióbizottság helyesen járt-e el ezzel a. jelszóval: „átalános sztrájk" és hogy helyes volt-e a sztrájkot félbeszakítani, to­vábbá, hogy a munkáskongresszus jelenlegi formáját fenu kell-e tartani. Platten ezekéi mondja: Ellenfeleinknek iga­zuk van, ha ezt mondják: «lapjában véve ti erőszakot követtek el a munkások egy részé­vel szemben, mert sohasem kérdeztétek meg őket a felől, hogy el akarnak-e térni eddigi taktikájuktól és tömegakciók alkalmazására akarnak-e áttérni. E tömegakció csaknem egy éjjel szakadt reánk. Elfogadom a forra­dalmi. programot, Hogy a munkásság ezzel egyetért-e, arról magának kell döntenie. iSzóló beszéde további során védelmébe veszi a bolsevizmust. Reinhard (Bern) és Greulich (Zürich) az előző szónok ellen foglalnak állást. Lang (Zürich) világosságot követel a te­kintetben, hogy a régi szociáldemokrata párt. minő állást foglal el a. munkáskongresszus uj alakulatával szemben. Greulich élesen jellemzi azt a zavart, amely az uj munkáskongresszus fogalmazásából származhatik és, ezt mondja: az a veszély fe­nyeget bennünket, hogy e percben uem tud­juk, mit kell tennünk. Az idők irányzatai ez­időszerint a munkában való uralomőrt küz­denek. Az egyik irányzat a munkásmozgal­m<tf, demokratikus alapon akarja előre vinni, a másik uj rendszert keres, hogy erőszakos akciót teremtsen. Döntenünk kell afelől, hogy melyik taktikát alkalmazzuk a jövőben. Szólló nyomatékosan fölhívja a figyelmet, hogy ne járjanak el megfontolás uólkül és ezt hangoztatja: Még ha. meg is buktatjuk az uralkodó pártokat, részünkre nagy nehézsé­gek fognak tornyosulni. A termelési szabo­tázshoz jutunk el. Ez pedig valamennyiünk pusztulását jelentené. Térjünk vissza ismét a demokratikus talajra. Végül a következő ha­tározati javaslatot terjeszti elő: A svájci szociáldemokrata pártgyülés kijelenti,' hogy a jelenlegi helyzet rendkí­vüli nehézségére való tekintettel szükséges, hogy az általános akciókat a szakszerveze­tekben közösen készítsék elő és hajtsák végre, ragaszkodik azonban ahhoz a parla­mentáris taktikához, amely nem zárja ki az általános sztrájk akcióját. Schneider (Basel) kijelenti, hogy a poli­tikai túlsúly elérésére a tömegsztrájk, mint. eszköz nem nélkülözhető. Nagy munkástöme­gek nem tudták, hogy miért kellett általános .sztrájkot rendezni. Eunek folytán a jövőben az összes rendelkezésre álló eszközöket eset­ről-esetre kívánjuk alkalmazni. A tárgyalást ezután félbeszakították. Sza­vazás utján a legközelebbi gyűlés helyéül Bernt állapították: meg 105 szavazattal. Ba­selre 78 szavazat esett. Másfél órai izgatott vita után, amely Grimm ée Müller Gusztáv jelölése fölött folyt, Müllert száz szavazattal pártelnökké válasz­tották. A vezetőség többi tagjai: Bernath, Schürch, II g, Voller mann asszony, Vogel, Beinbaus, Grimm és Marbach. * A munkáskongretszuK utolsó napján az ak­cióbizottság következő indítványát fogadták el "262 szavazattal 68 ellenében. Az általános svájci munkáskongresszus elismeri, hogy az egész munkásosztály együttes küzdelmére szükség van életérdekeik megvédése céljából és különö­sen a gazdasági és szociális követelések meg­valósítására, valamint a szocialista végcél el­érésére. Ennek a küzdelemnek eszközei a bér­munkásosztály szocialista szervezete és a szak­szervezeti és politikai hatalomnak tervszerű és céltudatos végrehajtása, amelynek kapcsán ki lehet használni mindazokat a polgári demo­krácia utján nyújtott leír tőségeket, amelyek a tömegakciókat nem akadályozzák meg. Ezekre szükség vau, mert sem a párt, sons a szakszer­vezetek nem képesek tisztán saiát erejükre utálva a munkásosztály létérdekeit, egyedül megoltalmazni. A töinogakció legnagj obb erő­kifejtése az ál'alános fegyelmezett, cs jól meg­szervezett sztrájkba.!' áll. A tömegsztrájk a to­mgakeióuak nélkülözhetetlen fegyvere és fölté­telezi a végrehajtására szükséges szervek főn­állását. Ezek az általános svájci munkáskon­gresszus, a központi akcióbizottság és a kibőví­tett akcióbizottság. A konferencia a szélsőséges bolsevista áramlatokat általában elutasította. LEGÚJABB * * * Januárban leszneK a választásod. A „Politikai Hiradó" jelenti: A kormány a liótfőn éjjel tartott minisztertanácson el­határozta a választások kiírását, amelyeket január második felében fognak megtartani. A választás nagy kerületekben — amelyekre az ország területét fölosztják — fognak le­folyni, Ugy hogy egyszerre több jelöltre fog­nak szavazni, a kisebbségek képviseletének elve alapján. A választók névjegyzékét nem készítik el. hanem a választás a 20.000 lakoson fölüli városokban a hatóság által kiadott válasz­tási igazolványok alapján fogják a szava­zási jogot gyakorolni, a kisebb községekben pedig a szavazás alkalmával fogják egvide­jüleg a. választók névjegyzékét megállapí­tani. A választás lajstromosan történik, a ki­sebbségek képviseletével. fc * # Wilson ellenzi a béKeKonferencia elhúzását. (Berlin, december 23.) A „Times" párisi leve­lezője jelenti: Sürgős megkeresés ment az á.n­tánt-kormányokhoz, hogy a szövetségesek kö­zötti előzetes békekonferenciát ne húzzák el, mert Wilson ebbe áliaha egyezik bele. A leve­lező figyelmezteti az ántánt-kormányokat a pá­risi hangulatra és lap jel öntéseket közöl, ame­lyek a franciáik türelmetlenségét jellemzik. * * * Németország nem Kapja vissza gyarmatait. (London, december 23.) Lloyd George Bris­tolban tartott beszédében még a következő­ket mondta: Nem képzelhető el, hogy Anglia arra gon­dolna, hogy a hadviselő államok művük be­fejezésére való jogukat föladják. Megállapí­tott tény, hogy Németország nem kaphatja vissza gyarmatait, még akkor sem, ha a bé­kedelegátusok más nézeten volnának. A KIADÓHIVATAL ÉS A KÖNYVKERES­KEDÉS mindkét ünnepnapon zárva lesz. A NÉPSZAVA KARÁCSONY ELSŐ NAP­JÁN, szerdán megjelenik. A második ün­nepnapon nincsen lap, az ünnep után, pén­teken ismét a rendes időben .ieleoik meg a Népszava. HIUEK * * * „Ildomos" szocializmus. * Öles, lila plakátokon hívta össze hétfő dél­utánra a Vigadóba Hadik Karolina a „szocia­listákat, rokkantakat, szerencsétleneket, ós kétségbeesetteket", hogy megvigasztalja őket saját kíilön szocializmusával, amely „megtisz­tult elavult teóriáktól és helytálló ói-vekkel" dolgozik. Meg kell adni: hallatlanul bátor asszony őméltósága. És most már elhiszem, hogy Bécsben (ezt az előadásán hallottam) vad eszméiért a vörös grófnőnek nevezik. Grófnő­nek — ahogy mi a grófnőket ilyen messziről elképzeljük — valóban eléggé szocialista Ha­dik Karolina. Talán néhány szocialista, müvet is elolvasott cs ezek alapján „fölépítette egész rendszerét", egyelőre persze csak vázlatosan, ahogy zsenik és grófnők szokták; ha elfogad­juk tervezel szakértőkkel fogja kidolgoz­tatni, tehát ne félj, Magyarország. A grófnő azt kívánja, hogy megrázkódtatások nélkül" csináljunk kommunizmust, szép, ildomos mó­don, ugy hogy a vagyonori>któl nc vegyünk el semmit, inkább „emeljük föl", juttassuk va­gyonhoz a szegényeket, is. Valami -szociális biztosító bank" utján akar minden bu.il meg­gyógyítani. Hozzájárul ahhoz, hogy az öt­millión fölüli, vagyonnal rendelkező emberek­től vegyenek el mindent — de (ne tessék meg­ijedni!) gyerekeik 24 éves korukban megint kapjanak vissza fejenként szerény öt-ötmil­liócskát kezdetnek a papájuk vagyonából. (Hány milliójuk lehet a grófnő ismerőseiknek! Gyanakszom, hogy neki magának nincs ötnél több — ezért huz a szegényekhez...) A mun­kások, béresek haszonrészesedésük százalékait — 50 éves koruktól kezdve kapják meg a fönt­nevezett banktól, hogy addig kedvvel, szíveseit dolgozzanak. Stb., stb. — jó olvasmányok fő­úri földolgozásban. Meglehet, grófnőtől ez na­gyon sok kommunizmus, meglehet, hogy saját körébon nagyon vad szocialistának mondják a grófnőt, aki nyilván épp oly fessen és bátran bánik a lovaglóostorral és kutyakorbáccsal, mint amilyen tagadhatatlanul szellemesen éti kedélyesen intézi el a szocializmust. Miért hivta össze a grófnő a. rokkantakat és szeren­csétleneket? Azoknak nem adott „vigasztalást", higyje cl, az ő, talán jóindulatú, naiv terve­zete ... Ego. — Testvérek gyilkos harca. Öt, testvér gyűlöl­ködésének eeeíf. hétfőn kettőjük áldozatul. Az öt Filák testvér közül István, János ós György halálosan gyűlölték Józsefet ós Ferencet. Álli­tólag egy asszony miatt folyt közöttük az el­lenségeskedés. Vasárnap délután József és Ferenc a József-utcai Kovács-féle vendéglő­ben boroztak. Az alkoholtilalom ellenére a vendéglős hat liter bort adott a két embernek, akik ieitták magukat ós réezegen elmentek a másik három testvér Dandár-utcai lakásába. Itt, garázdálkodtak, mire kidobták őket. Hét­főn délután Filák István, aki rendőr, testvéré­vel, Györggyel — aki hentes — elmentek Fi­lák József házmester Egyetem-utca 5. szám ti lakására, ahol ez Ferenc nevű fivérével együtt lakott, Filák József ágyban feküdt éppen, amikor az ellenséges testvérek beléptek hozzá Filák István elővette szolgálati revolverét ém kétszer rálőtt az ágyban fekvő Józsefre, György pedig egy henteskéssel nekirontott Ferencnek és több szúrást ejtett rajta, azután elmenekültek. A házbeliek vérrel borítva ta­lálták mind a kettőt- Filák József a kórházban meghalt, Ferenc még él, de haldoklik. A gyil­kos testvérek csto jelentkeztek a rendőrségen, ahol Keresztesi rendőrtunácsos hallgatta' ki őket. Láthatóan ők is részegek voltak s szidták megölt fivéreiket A fegyverek, amelyekkel • gyilkosságot elkövették, náluk voltak és azo­kat átszolgáltatták. Egyelőre még nem hall­gatták ki őket. — A Népszava vezéreikké eapcraiito ujeh od. A m*sj*r­országi csperantlaták egyesülete a Nópnava miaa .pl „WM­t»n elvei" clmil vezércikkét lefordították csperwaí» nyelvre és elküldöttük a bvújci csperanto-cgyeslilotlwei azzal, liogy továbbítsák az antant államok osperantifÄ« egyesületeihez. IHHB

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék