Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-27 / 306. szám

1918 december 27. NÉPSZAVA 7 Hifi i iiiiiiin—i)«ii ni"iii'mii i 'iTMr"iTiiatfi«iiiiiianiii li) "ri A felső magyarországi szociáldemokraták üzen­ek a cseh szociáldemokratákhoz. * * Nagyszontág területe Ga xx Idegen csapatok. — Kilenc várost szállnak meg a románok. — A románokat francia csapatok fogják fölváltani. — Kivételes ostromállapot a megszállt területen. A felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet, amely hosszú idő óta nemzeti­ségi különbség nélkül küzd a felvidéki prole­tariátus érdekeiért, december 25-én Kassán rendkívüli pártgyűlést tartott, amelyen fog­lalkozott azzal a helyzettel, amely a cseh­szlo­vák állam Felsőmagyarországot megszálló akciója folytán támadt. A gyűlés a követ­kező határozatot hozta: JL A rendkívüli pártgyűlés felkéri a cseh­szlovák szociáldemokrata pártot, hogy a cseh­szlovák állam kormányánál hasson oda, hogy a megszállást ne irreguláris rablócsap­atokkal hajtsák végre, mert ezzel Felsőmagyarország szegény népét éhínségnek és anarchiának tennék ki. 2. A rendkívüli pártgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállott terüle­teken az egyesülési, gyülekezési, továbbá a sajtósza­badságot teljes mértékben biztosítsák. Mivel Felsőmagyarország pr­ol­etár­ságának tekin­télyes része magyar anyanyelvű, szükséges­nek tartjuk az internacionális munkásság érdekében, hogy e­zeknek osztálytudatom szer­vezését továbbra is a cseh és szlovák elvtár­sakkal paritásosan működő magyar anya­nyelvű szociáldemokrata párt a maga bevált szerveivel végezze. 3. Felsőmagy­arország közjogi hovatartozan­dóságának végleges rendezéséig ragaszkodik a rendkívüli pártgyűlés ahhoz, hogy a felső­magyarországi szociáld­emokrata párt köte­lékében levő párt- és szakszervezetek a mun­kásérdekek hathatós védelme szempontjából továbbra is a budapesti országos központok­hoz tartozzanak, mert csak így lehet a mun­kásmozgalom eredményességét és csorbítat­lan folytonosságát technikailag biztosí­tani.­­ A békés megegyezés érdekében kívánja a rendkívüli kerületi pártgyűlés, hogy az ideiglenes állapot tartama alatt­­a a megszál­lott területeken, ahol a nép nagy tömegei szakmailag is szervezett szociáldemokrata munkások, s közigazgatás vezető funkcioná­riusai a szociáldemokrata párt tagjaiból ke­rüljenek ki­­. A rendkívül pártgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy Felőmagyarország hovatarto­zandósága felől népszavazás döntsön, mert emberi méltóságunk megcsúfolását látnánk abban, ha sorasunk fölött mások határozata rendelkezhetnék; nem akarjuk, hogy egy második elszászi kérdéssel bontsák meg a proletármilliók testvéri együttérzését Elvárjuk, hogy­­cseh-szlovák testvérpár­tüak e tisztább és magasabb emberi és prole­tárérdeket saját kormányánál minden ereje latbavetésével és az osztályharc eszközeinek céltudatos és rendszeres alkalmazásával ke­resztülvisz. Amennyiben ezt nem tehetné és ol­t célzó törekvéseit saját kormányának im­perializm­usa erőszakkal elnyomná, úgy hala­déktalanul ahhoz a jogforráshoz fogunk for­dulni, amellyel a jogtalan és proletárellenes töre­kvéseket hathatósan ellensúlyozhatjuk és ez a jogforrás a világ összes, elsősorban pe­dig az antant hatalmas proletariátusának he­lyes jogérzése és nemzeti gyűlölködéstől men­tes világfölfogása, amely le fogja törni a mi­litarizmus után a népeket elválasztó sovi­nizmust is. Fölkérjük cseh-szlová­c testvérpártjainkat, hogy ma ünnepélyes deklarációnkra ponton­ként­ és mielőbb határozott választ juttassa­nak hozzánk" A deklarációt, amelyet Banekovics György elnök, Surányi L­ajos titkár és Flamm Jenő jegyző írtak alá, elvtársaink már elküldöt­ték Prágába. * * Délszláv csapatok a Muraközben. A hadügyminisztérium szerdán, december 25-én a következő jelentést adta ki: A délszláv csapatok a fegyverszüneti egyez­mény megsértésével a Muraközbe bevonultak. A románok Kolozsvárt megszállották. A többi határvidékről nincs újság. A hadügyminisztérium december 26-iki je­lentése így szól: A Muraközbe benyomult délszláv csapatok a fegyverszüneti egyezmény újabb megsértése­•*•! megszállták a Mura északi partján fekvő Alsólendvát. A Muraközbe megerősítések ér­keztek számukra. Egyébként a helyzet változatlan. A­­Politikai Híradó" jelenti. A szerbek csür­törtök reggel félszázvad lovassággal és félszáz­­ad gyalogsággal Varasdról bevonultak Csák­tornyára. A csapatok megszállták a várost és átvették a pályaudvar parancsnokságát. A közigazgatást magyar kézben hagyták. Érde­kes, hogy a Zágrábban megjelenő „Novodny" december 10-iki számában még horvát önkén­teseket toborzott a Muraközt felszabadító szo­kolista légió számára A szerbek tehát meg­előzték a horvátokat. Masaryk a tát vármegyékben, Prágából jelentik, hogy Masaryk elnök nagy kísérettel a magyarországi tót vármegyék községeinek meglátogatására készül. Kilenc magyar várost szállhatnak meg a románok. Vyx alezredes a francia hadseregparancs­nokság nevében átiratot intézett a Magyar Fegyverszüneti Bizottsághoz, amelyben Ber­thelot tábornok fölhatalmazásából közli, hogy a román főparancsnokságot fölhatal­mazták a demarkációs vonal átlépésre. Az átirat, kifejezetten hangsúlyozza, hogy az ab­ban megjelölt helyek megszállása csupán ideiglenes és a megszállás addig tart, amíg a románokat francia csapatok váltják, föl. A franciák átirata szerint a román csa­patoknak jogukban van a következő városo­kat ideiglenesen megszállni: Kolozsvár, Dés, Szatmár, Nagyvárad, Nagybánya, Máriaradna, Arad, Margita és Máramarossziget. A „Politikai Híradó" értesülése szerint a kormánynak ebben a kérdésben az az állás­pontja, hogy mivel a románok csak ideigle­nesen és a francia csapatok helyett szállják meg ezeket a városokat, minden tekintetben kötelesek betartani a belgrádi fegyverszüneti szerződés feltételeit. A közigazgatásnak te­hát a magyar hatóságok kezében kell ma­radnia és a rend fen tartásáról is a magyar hatóságok gondoskodnak. A Kolozsvárt meg­szálló román csapatok parancsnokának in­tézkedései beleütköznek a fegyverszüneti szerződésbe és a kormány reméli, hogy más városokban ez nem fog megtörténni. A megszállott Kolozsvár. Kolozsvárról jelentik: Neculcea tábornok hirdetményeken tette közhírré, hogy „a román királyi hadsereg csapatai az állami rend, az élet- és vagyonbiztonság helyreállítása­ végett az antant-hatalmak rendeletéből megszállot­ták Kolozsvár városát és a mai naptól kezdve a megszállott területen a kivételes ostromálla­potot elrendeli". Az összes állami, közigazga­tási, községi és egyéb hivatalok működésüket az eddigi törvények és szabályok szerint meg­lévő közegeikkel fogják folytatni. A hirdet­mény szól a fegyvertilalomról, nyilvános gyű­lések, csoportosulások eltiltásáról; este 20­12-től napkeltéig nem szabad az utcán mutatkozni, a színházak és mulatóhelyek folytathatják elő­adásaikat, de az előadások tárgyának nem szabad a megszálló csapatok vagy a meg­szálló állam ellen lázító hatást gyakorolni. A megszállott területekről Budapest irányában csak a katonai hatóság részéről kiállított en­gedély alapján lehet utazni. A román katonai hatóság minden sajtóköz­leményt, bel- és külföldi levelezést, valamint telefonbeszélgetést cenzúráz, a nyomdák sem­minemű nyomtatványt ki nem adhatnak a ro­mány katonai hatóság cenzúrahivatalának en­gedelme nélkül. A megszálló parancsnokság — mondja a rendelet — dologtalan embereket nem tűr, igyekezzék tehát mindenki sürgősen tisztességes foglalkozásra és keresetre szert tenni a e végből forduljon a városi munkaköz­vetítő hivatalhoz, mert a járőrök összefogdos­sák a munkátlanokat, kényszermunkára al­kalmazzák, esetleg elszállítják. Mindazok, akiknek nem állandó tartózkodási helyük Ko­lozsvár, kötelesek három napon belül rendes tartózkodási helyükre utazni. Kivételes ostromállapot Nagyszebenben is. Kolozsvárról jelentik, hogy Mosk­ai tábor­nok vezérkarával szerdán bevonult Nagy­szebenbe. Nagy ünnepséggel fogadták a romá­nok a bevonuló tábornokot. Csütörtökön egy ro­mán ezred és néhány ü­ted vonult be a vá­rosba. Közzétették Neculcea tábornok hirdet­ményét, amely szerint a románok a megszál­lott területeken a kivételes ostromállapotot elrendelik. A brassói sajtócenzúra­ Brassóból jelentik: A román parancsn­okság Brassóban megtiltotta a bécsi és budapesti po­litikai lapok árusítását. A lapok brassói fő­elárusítójával közölték, hoggy ezután a Brassóba érkező magyar és német politikai lapokat kö­teles haladéktalanul beszolgáltatni. Brassó új­ságolvasó közönsége tehát addig, amíg a román parancsnokság a tilalmat föl nem oldja, nélkü­lözni lesz kénytelen a fővárosi, bécsi és német­országi politikai lapokat. A tilalom értelmében a szépirodalmi lapok közül is csak azok hozha­tók forgalomba, amelyek politikai vonatkozást egyáltalában nem tartalmaznak. Küszöbön Nagyvárad megszállása, Nagyváradról jelentik. Az itteni román nemzeti tanács biztosra veszi, hogy néhány na­pon belül a román csapatok meg fogják szállni Nagyváradot is. Ez okból a nagyváradi román nemzeti tanács bizottságot küld ki, amely a magyar hatóságok vezetőivel meg fog álla­podni a fogadtatás részletei felől. Igen való­színű, hogy a románok átveszik a postát, táv­irdát és fölállítják a cenzúráit. Ellenőrizhe­tetlen híradás szerint a posta átvételére már történt lépés, amennyiben a nagyszebeni ro­mán kormány fölhívta a nagyváradi postaigaz­g­atót, hoggy küldjön megbízottat Nagyszebenbe, akivel az átvétel részleteit megbeszéljék Mivel azonban a postafőigazgatónak a magyar kor­mánytól még nincs ilyen irányú fölhatalma­zása előbb kérdést intéz a kormányhoz a teendők iránt. Mert leszállították a bányászok munka­bérét. A „Pol. Hi­." jelenti: Marosújvárott ösz­szetű­zésre került a sor a megszálló román katonák és az ottani bányamunkások kö­zött. A bányamunkások föllázadtak, mert a román katonai parancsnok a napidíjukat négy koronára szállította le. A bányászok a reguláris román csapatokat körülzárták, mire a román katonák egy része kereket oldott. Az erdélyi románok bukaresti tárgyalásai. A nagyszebeni „Dacia" távirati ügynöksége jelenti­ Bukarestből. Az erdélyi román delegá­ció befejezte a román kormánnyal folytatott tárgyalásait A delegáció különvonattal el­indult Bukarestből. Az erdélyi delegáció tár­­gyalásokat folytatott a román Nemzeti Bank igazgatóságával is és igyekeztek pénzügyi megállapodásokat létesíteni. A tárgyalások a román pénzügyminiszter résztvétele mellett folytak le. A románok a szerb erőszak ellen, Nagyszebenből jelentik, hogy az erdélyi ro­mán kormányzótanács a szerb kormánynál tiltakozott a bánáti románokkal szemben ta­núsított ellenséges indulatú eljárás ellen. A bánáti szerb katonai hatóságok ugyanis szá­mos román embert internáltak Szerbiába. A legszebb és legértékesebb, de legolcsóbb útért ajándék a könyv Szervezett munkás könyvszükségletét a Nép-­­szava - könyvkereskedésben (Budapest, VIII kerület Erzsébet-körút 35. szám) szerzi kell

Next