Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-01 / 285. szám

4" éreznek arra, hogy a rendet föntartsák. A len­gyel parancsnok azt is kijelentette, hogy a lé­gionisták semmiféle tárgyalásba nem bocsát­koznak a cseh-szlovák­ radával és egyáltalán nem­ hajlandók a gorál községekben eltűrni a cseh-szlovák propagandát, sőt a csehek ellen ezeket a községeket utolsó csöpp vérükkel is megvédelmezik. Brassómegye magyarjai tiltakoznak az elszakítás eile®. " Brassóm­egye magyar lakossága a brassói Magyar Nemzeti Tanáccsal együ­tt határozati javaslatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy arra való tekintettel, hogy a román komi­tó ki­áltványában is Magyarországnak mindazon ré­szeit, ahol románok laknak — tehát az erdélyi részeken kívül a Tisza-Maros szögét, és­­a Tisza­ túlpartjának nagy részét is — önálló ro­mán állammá kívánja tenni, szükségesnek tartja, hogy ennek a területnek egész állami­ lakossága foglaljon, állást a román imperialisz­tikus törekvésekkel szemben. A javaslat kifejti, hogy e­­csaknem 7­­millió lakosságú területen az alig 3 milliót­­ kitevő román kisebbség akarja uralma alá hajtani a csaknem vele egyenlő számú magyarságot, ruténeket, és tótokat. Ezzel az imperialismi­kus törekvéssel szemben — mondja a javaslat — mi e területek ős­lakói, akiknek egy része — a székelyek — még a hunok idejében teleped­tek l­e itt,­a többi része pedig a népvándorlások ideje óta, tehát több mint ezer éve él ezen a földön. Európa nyugati népei é® a világ előtt tiltakozunk az ellen, hogy egy kisebbség impe­rialisztikus törekvései érvényesüljenek és az­ ő kívánságukra elszakíttassunk az ezeréves ma­gyar állam most már demokratikussá vált és az összes nemzeteknek, tehát a románoknak is önrendelkező jogot biztosító magyar köztár­saság egységes, állami kötelékéből. Mi az­ em­beriesség, a szociáldemokrata gondolat, a tel­jes egyenjogúság, a békés megértés és zavar­talan egyetértés elvei alapján akarunk a de­mokratikus magyar népköztársasági állam, kereteiben, ezeréves határai között eggyütt élni a román nemzettel és bízva bízunk abban, hogy ez az igazságos óhajunk teljesülésre fog ta­lálni a békekongresszuson is. Ebben bízva, kérjük a magyar népköztársaság kormányát, juttassa ezt a néphatározatunkat a világ köz­véleménye és az annak­­ nevében tanácskozó békekonferencia elé. A román imperialisztikus törekvésekkel elszakíttatni célzott vármest­ék, városok és járások népét, azok Nép- és Nem­zeti Tanácsait pedig kérjük, hogy hasonló egységes állásfoglalással juttassák kfejezésre 11 terület lakosságának igazi akaratát. A baranyai megszállás. A Baranya, vármegyét megszálló szerb­­ csa­patok pontosan a demarkácionális vonalon he­lyezkedtek el, amely Baja—Báttaszéknél ki­indulva Köves — Püspökszentlászló—Mecsek­jánosi—Kishertelend—Rakócán keresztül húzó­dik. A szerb baranyai megszálló csapat parancs­nokának, Krosic, ezredesnek, Dárda a székhelye. Az ezredes fontosabb kérdésekben egyenesen Belgrádból, illetőleg a francia megszálló csapa­toknak Budapesten való elhelyezkedése után Budapestről kapja az utasításokat. Kerese György, a főispáni teendők ellátásával megbí­zott baranyamegyei kormánybiztos a szerb ez­redessel a legközelebbi napokban végig fogja járni azokat a baranyamegyei községeket, ame­lyeket ideiglenesen szerb csapatok szálltak meg, hogy meggyőzdést szerezzen, megfelelők-e azok elhelyezése és milyen a viszony a szerb katonák és a községi lakosság között. Egybe­hangzó jelentések szerint a katonák és a köz­ségi lakosság között sehol nem volt súrlódás. A szerb katonák saját kijelentésük szerint nem gondolnak Baranyának állandó megszállására. A szerbek nem engedik meg a legfiatalabb öt korosztály bevonulását. Mohácsról jelentik, hogy az ottani szerb pa­rancsnokság megtiltotta a legfiatalabb öt kor­osztály bevonulását és kijelentette, hogy ha valaki bevonul, a visszamaradt családtagokon­vesz magának elégtételt. Mohács elöljárósága ez ügyben a következő hirdetményt bocsá­totta ki: " Közhírré teszi az elöljáróság, hogy a fölszólí­tott öt évfolyamben­ (1900., 1899., 1898., 1897., 1896. évi születésű) katonaköteleseknek bevonulni nem szabad. A helybeli megszálló szerb csa­pat parancsnoksága kijelentette, hogy ha ezek ellenére mégis valaki bevonulna,­­ugy­as Mi­jána maradt családtagokon vesz magának elég­tételt 32 engedetlenség­ért. Mohács, 1918 novem­ber 31-én. Községi elöljáróság. NÉPSZAVA ­ Az újvidéki sz­rb gyűlés kimondotta a Szerbiához való csatlakozását. Szabadkáról jelentik, hogy Újvidéken ju­goszláv nemzetgyűlés volt, amelyen a Bánát, Bácska és Baranya kiküldöttei kimondották, hogy Szerbiához fognak csatlakozni. Egy má­sik határozat kimondotta, hogy a Magyar­országból Jugoszláviához csatolandó részeken élő nem szláv nyelvű polgároknak teljes poli­tikai, nyelvi, faji és vallási szabadságot ad­nak, de" csak kölcsönösség alapján a" nem csa­tolt részekben élő szláv népekkel való bánás­, nődért. Kimondották, hogy ötventagú nem­zeti tanácsot alakítanak, amely a végrehajtó hatalmat gyakorolja. A tanácsnak tíz osztálya lesz, még­pedig politikai, kereskedelmi, szo­ciális, népjóléti, közlekedésügyi, földmivelés­ü­gyi, igazság-, pénz- és kultúrü­gyi osztálya, amelyeknek élén miniszteri hatáskörrel egy­egy főnök fog állani. A nemzeti tanács­ Újvi­déken­­ fog székelni. Az antanttal közölni fog­ják, hogy ezt a helyzetet, illetve megállapo­dást véglegesnek tartják. Hír szerint Baics Balázs szegedrókusi plébánost a délszláv vaj­daság belgrádi delegátusává, Manojlovics Já­nos volt magyar országgyűlési képviselőt pe­dig zágrábi delegátussá foarják rövidesen ki­nevezni. A gyűlésen a bácskai bunyevácok nem vettek részt.A Lajtaújlaluban lezsíroztattak egy osztrák nacionalista aistáteyt. Bécsből jelentik a ,,Mag"-nak . Leherner Gusztáv ismert osztrák nacionalista politikust Mattersdorf községben tartott beszéde miatt, amelyet a nyugat-magyarországi vármegyék­nek Német-Ausztriához leendő csatlakozása érdekében mondott, a ma­­yarok Listaújfalu­nál egy vasúti kocsiban letartóztatták és Sop­ronba szállították. Ennek megtorlásául a wienerneustadti polgárőrség e­gg ott átutazó magyar határrendőrségi kapitányt és egy ma­gyar honvéd főtisztet tartóztatott le. A megszállott területeit alkalmazottainak fizetése. A pénzütrvmíniszter, ren­dfV­M. adott ki, ak­i'PV szerint azokon a terüiteken, ahol az adóhivatalok nem működhetnek, fölhatalmazza a pénzüligaz'rató a "rókát', horv a bái,boi,T"'n jelentkező néTi"ngrül alkalmazottak, nyugdíja­sok és hearydita'ók vagy azok meghatalmazot­tai rA azAT~­ pendéke« illetnségüiket, vagy annak megfelelő előleget fizessék ki A pénim­ervmminisz­ter rendeletéhez hasonló intézkedés törtéik a legrkö­sőbbi napokban a többi minisztérium részéről is. * & ' Német*Ausztria. * A német-cseh viszály. (Bécs, november 30.) A lapok a brüxi esemé­nyekről szóló cikkeikben azt a kérdést vetik föl, mire vezet ez a politika, amely a jog he­lyett a meztelen­­erőszakra támaszkodik és a nemzeti viszonyokra való tekintet nélkül, egy­oldalúan akarja megoldani Csehország függő kérdéseit. Bármilyen sajnálatosak a mindkét részen elesett áldozatok, a leghallatlanabb részlete ennek az esetnek Herold dr. polgár­mesternek letartóztatása és a csehek aligha tudják majd ezt az erőszakosságot, amely a jogról való fogalmakat megcsúfolja, igazolni és azt a benyomást, amelyet a szabadságnak ilyen módon való magyarázása tett, elsimí­tani. MN­ iswmr ! Most jelent meg! Szocialista­­ Agitációs Iratok 21. száma! A győzelmes magyar forradalom (Az októberi forradalom előzményei). — A­ magyar munkásság küzdelmei a háború előtt I és a háború alatt. — Miért kellett kitörnie a­­ forradalomnak? -- Hogy tört ki és hogyan­­ folyt le a forradalom? — Irta Révész Mihály . Ara 30­­liter.- kaphatóa T»épsssnvn­k'iagyfcereskr,(Ifiében Budapest VK­, Erzsébet-Körút 35. sz., valamint, az Qnares szervezeti könyváru­sitóknál ! 1918 "decembe­r . Az európai forrongás. A német gyorsSSs» (Berlin, november 30.) A népbiztosok tanácsa elfogadta az alkotmányozó német nemzetgyű­lésre kiírandó választásokról szóló rendeletet. A birodalmat a háború előtti területi állapot szerint 38 aránylagos választókerületre oszt­ják be, anélkül, hogy ezzel eléje vágnának a béketárgyalások döntésének. Ezekben a kerü­letekben a lakosok száma szerint 6—16 képvise­lőt fognak választani. A választásokat Német­ország munkás- és katonatanácsai december 16-án összeülő birodalmi gyűlési jóváhagyásá­nak fentartásával 1919 február 16-án tartják meg. A birodalmi választójogi törvényt és a hozzátartozó rendeletet holnap teszik közzé a hivatalos lapban. A fees-Paä ístMukás«?»?Rács Illése* (Berlin, november 30.) A nagyberlini mun­kás­tanács­­ tegnap folytatta tanácskozását az üzemi kérdésekről. Bart jelentést­­tett a vállal­kozókkal folytatott tárgyalásokról és közölte, hogy behatóan tárgyaltak arról, miként lehet a berlini üzelmeket­­ átalakítani. A nyersanya­gok beszerzése igen nehéz. A munkások ne te­gyenek túlzó követeléseket, amelyeknek a szo­cializmushoz semmi közük. A szocializmus szo­lidaritással egyenlő,­ nem pedig túlzott egoiz­mussal. A szocializálást tervszerűen és szerve­sen kell végrehajtani. Végleges megegyezés még nem jöhetett létre, mert a vállalkozóknak először a maguk részéről kell határozatra jutni. A munkaidő nem fog nyolc vagy hat, hanem legföljebb négy óráig tartani. A vita folyamán Neumann, az első szónok, az izgatások ellen fordult, amelyeket a katona­tanácsokból folytatnak a végrehajtó bizottság elleni Határozati javaslatot nyújtott be, hogy a végrehajtó bizottságnak bizalmat szavazza­nak. A munkástanács ezt, elfogadták Kaliski rámutatott a gazdasági nehézségekre és kijelentette, hogy Németország már az ál­talános összeomlás­ közepén Ml. Cohen kijelentette, hogy a munkások követ­kező követeléseit tartja végrehajthatóknak. A munkakimutatások arányosítása, a munkabér és munkaidő szabályozása. A vita bezárására benyújtott indítványt elfogadták. A Sy­artacus-csoport megszáll­t­ta az összes szik­rát a­vit­ókat. (Berlin, november 30.) A „Berliner Tage­blatt" jelentése szerint a Spartacus-csoport hívei megszállották az összes szikratávíró­állomásokat és onnan híreket terjesztenek, amelyekkel saját céljaikat szolgálják. Fegyverkezzenek fel a proletárok, (Bécs, november 30.) Berlinből táviratoznak. A „Deutsches Vollksblatt" szerint a Spartacus­csoport a berlini gyárakban óriás mennyiségű röpcédulát osztat szét, amelyekben a proleta­riátust általános fölfegyverkezésre szólítják föl. •A német flotta átadása. (Berlin, november 30.) A Wolff-ügynökség il­letékes helyről a következőkről értesül: A Kö­nig csatahajó, Dresden könnyű cirkáló és egy torpedón kívül az összes csatahajókat átadták az­­angoloknak. A nevezett hajókat december elején viszik Angliába. A Keleti-tengeren a kiürítési munkálatok folyamatban vannak. A Keleti-tenger fölszabadult az aknazár alól és a fegyverszüneti szerződés ebbeli feltételei tel­jesültek. A Sebastopolba horgonyzó orosz és német hadihajókat átadták a szövetségeseknek. (Kiel, november 30.) Az angol,hajóraj tegnap reggel 6­­ órakor hagyta el Skagent és délután Kopenhágába várják. Úgy hírlik, hogy a raj szombaton délelőtt Kiel­be érkezik. Az ántánt nem tárgyal a­ katona­tanáccsal. (Kiel, november 30.) Noske kormányzó­ egy gyűlésen közölte, hogy a bejelentett ántánt­bizottság vezetője, Browning angol­ tengernagy kijelentette, hogy a kieli munkás- és­­katonáés tanáccsal nem­ tárgyal. Németországnak fizetnie feleli. (London, november 29.) Lloyd George ma délután Newcastleban tartott beszédében azt mondotta, hogy a békének, amelyet a békekon­­­ferencia létrehoz, hajthatatlan igazságos béké­nek kell lennie. Elv az, hogy annak, aki veszít, fizetnie kell és Németországnak a bábom költ­­­ségeit teljesítőképessége határáig éezetnie kell. Nem akarom, a bosszú politikáját folytatni, de úgy kell eljárnunk, hogy azok, akik a jövőben kedvet éreznének ahhoz, hogy kövessék azok­nak a példáját, akik a világot ebbe, a háborúba belekergetté­­, tudják­, hogy mi vár rájuk. A háborúért senkit sem teszünk felelőssé, úgy minden amit­ mondhatok,,ceak annyi, hogy ' a királyokkal és császárokkal szemben 'más az­ igazság, mint szegény, szerehestalon bűnösökkel szemben.

Next