Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)
1918-12-05 / 288. szám
1978 december 5. NÉPSZAVA A kormány kiáltványa a népMi, * * KerillBOfc az 8«sxends$xé$l és vérsniSst. A kormány a következő proklamációt bocsátotta ki* Magyarok! Vi* alezredes a keleti szövetséges hadseregek nevében december 3-án azt követeli, hogy a magyar csapatok az egész tót vidékről a fegyverszünet értelmében haladéktalanul elvonjuk, mert a cseh hadsereg beavatkozására a cseh-szlovák állam föl van jogosítva Ugyanekkor román csapatok szállják meg Erdélyt és sok helyütt átveszik a közigazgatást, amely pedig a fegyverszünet értelmében mindenütt a magyar kormánynak lett föntartva. A magyar népköztársaság kormánya és minden egyes polgára tudja, hogy a fegyverszüneti szerződés szelleme egészen mást követel. De a kormánynak nincs hatalmában követeléseket és tényeket megváltoztatni. Amikor azonban a kormány ezen követeléseket teljesíteni és e tényeket tűrni kénytelen, egyidejűen a magyar népköztársaság nevében ünnepélyese® kijelenti, hogy e kényszerűséggel szemben az ország semmiféle jogáról le nem mond és az ország sorsának döntő birájául az erőhatalommal szemben csak a jogot és igazságot ismeri el. Magyarok! A népköztársaság kormánya arra kér benneteket, hajoljatok meg a kényszerűség előtt, ne nyújtsatok sem alkalmat, sem ürügyet arra, hogy összeütközésre, vagy éppen vérontásra kerüljön a sor. Ne feledjétek, hogy minden ilyféle eset rontaná helyzetünket a nemsokára összeülő nemzetközi, békekonferencián. Mert mi még mindig reméljük, hogy az ámtánt, ha jól megismeri ügyünk igazságát, érvényesíteni fogja nálunk is a népjogoknak azokat a magasztos elveit, amelyeket az egész háború alatt hirdetett s nem fogja engedni, hogy Magyarország jogosulatlan hódító törekvések áldozatává essék. Magyarország területi egységét sokszor fenyegette veszedelem. A török időkben másfél századnál tovább volt az ország több részre darabolva. Mégis újból eggyé lett. Mert ez az 8 A magyar kormány válasza: * Tiltakozik a fegyverszünet félremagyarázása ellen. A kormány Vix alezredes átiratára a következőképen válaszolt: Magyar népköztársaság. Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság miniszterelnöke Vix alezredeshez, a szövetséges katonai küldöttség főnökéhez. Al ezredes Úr! Válaszolva az 1918. évi december 3-án kelt jegyzékére, van szerencsém a magyar népköztársaság kormányának nevében a következőket tudomására hozni. A magyar népköztársaság kormánya abban a súlyos kényszerítő helyzetben lévén, hogy eleget kell tennie a fönt említett jegyzékben foglalt rendelkezéseknek, kiadta a szükséges rendeleteket abból a célból, hogy azokat — amennyiben lehetséges — késedelem nélkül végrehajtsa. A magyar kormány ezeknek a rendelkezéseknek teljességükben történt végrehajtását a legrövidebb idő alatt közölni fogja. A magyar népköztársaság kormánya kész és mindig is kész lesz arra, hogy mindent megtegyen azoknak a kötelezettségeknek teljesítésére, amelyek az 1918. évi november 13-án kelt katonai fegyverszüneti megállapodásból folynak, de tudatában annak a retteneteit erkölcsi és politikai felelősségnek, amelyet magára vesz azáltal, hogy föltétlenül foganatosítja a szövetséges hadseregek parancsnoksága által kiadott rendelkezéseket, amelyek az annyira sújtott Magyarországra vonatkoznak, mégis az a fájdalmas kötelessége van, hogy tiltakozzék olyan megállapítások ellen, amelyek téves információkon alapulnak, továbbá hogy tiltakozzék a fegyverszüneti megállapodásnak olyan értelmezése ellen, amely vélemény© szerint nincs teljes összhangban e megállapod?!!, kifejezett rendelkezéseivel és amely, véleménye szerint, ellenkezik magának a fegyverszünetnek gondolatává. A magyar hatóságok általánosságban egyáltalában nem hagyták el helyüket a forradalom következtében, de igenis azért, mert cseh irreguláris csapatok őket onnan elűzték. Ezek a csapatok a magyar területnek szlovák többség által lakott népessége között számos helységben fosztogattak és arra kényszerítették a magyar kormányt hogy olyan rendszabályokat alkalmazzon, amelyek a november 13-án kelt katonai megállapodásnak megfelelően a rend fentartásét, és a vasutak biztonságát megóvni vannak hivatva. A magyar csapatok nem fosztogatták a szlovák népességet és sohasem mentek túl annak a feladatnak határán, hogy véget vessenek a közelgő anarchia veszélyeiek, amely anarchia éppen abból a tényből állhatott volna elő, hogy az irreguláris cseh csapatok a vasúti közlekedés elé akadályokat állítva, a gineket fölszedve, a telefonhuzalokat elvágva, arra törekedtek, hogy a szénszállítást és az élelmezést lehetetlenné tegyék. A fegyverszüneti megállapodás 17. szakaszának az a célja, hogy a magyar kormány részére a belső igazgatási hatalomnak teljességét az egész magyar államban biztosítsa. Ámde az első szakasz szerint kiürítendő sávon túl eső területnek cseh csapatok által foganatosított elfoglalása, amely különbözik attól a megszállástól, amelyről a megállapodás harmadik szakaszában van szó, teljesen illuzóriussá teszi, hogy a magyar kormány az országban a rendet azokkal a közigazgatási hatóságokkal tartsa fönn, amelyek tőle függnek. A cseh-szlovák államnak a szövetségesek és a magyar állama által történt elismerése nem ad jogot annak feltételezésére, hogy a, a Magyarországé név alatt ismert ezer éves államnak semmikép nem kétséges határai mitegy automatikus módon máris megváltoztak és ezáltal megelőzése jött létre ama békekonferencia határozatának, amely egyedül lesz illetékes a határkérdésnek végleges megoldására, amit a cseh-szlovák köztársaság miniszterelnöke 1918 november 14-én kelt és a magyar népköztársaság miniszterelnökéhez intézett sürgönyében is kifejezetten elismert. A magyar népköztársaság kormánya ily körülmények között azt a megokolt kérelmet terjeszti elő, hogy a fegyverszüneti megállapodás pontos végrehajtása végett: 1. megfelelő rendszabályok tétessenek abból a célból, hogy a cseh reguláris vagy irreguláris csapatok tartózkodjanak a magyar állam bármely területrészének kizárólagos elfoglalásától; 2. ismertessék el kifejezetten, hogy a fegyverszüneti megállapodás második szakasza értelmében és annak korlátai között a magyar népköztársaság kormánya a belső rend biztoítása céljából jogosítva van gyalogsági vagy lovassági csapatokat küldeni a magyar állam területének minden részébe, kivéve természetesen a fegyverszüneti megállapodás első szakasza szerint kiürített vidékeket. 3. vegyes bizottság által foganatosítandó vizsgálat rendeltessék el haladéktalanul abból a célból, hogy megállapítsa a fegyverszünetnek különböző módon történt megsértését, amely a magyar állam északnyugati részein cseh csapatok vagy más cseh egyének részéről következett be, továbbá, hogy tisztázza azit, hogy ennek a jegyzéknek negyedik bekezdésében foglalt tényállítások a valóságnak megfelelnek. Fogadja Alezrades Ur megkülönböztetett tiszteletem kifejezését Károlyi, egység nem emberi mesterkedés eredménye, hanem a természet műve, amely ellen tartósan semmiféle erő nem érvényesülhet. A megszálló román hadsereg összes szuronyai és ágyúi sem akadályozhatják meg a Marost és a Szamost abban, hogy ne a Tisza felé siessenek és a világ összes árkászai és műszaki csapatai sem hordhatják el az erdélyi havasokat, amelyek elválasztják Magyarországot Romániától. A Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly, az összes utak és vasutak hozzánk fűzik a szlovák testvéreinket és a magyar népköztársaság kormánya mindent meg akar tenni, hogy a jövőben ne csak az élettelen természet, hanem a testvéri szeretet is kapcsolja hozzánk összes nem magyar polgártársainkat. Ma is, mint már kormányra lépésünk első pillanatában, készek vagyunk teljes közigazgatási és kulturális autonómiát adni a velünk élő összes nemzeteknek. Szabad, demokratikus keleti Svájcot akarunk csinálni a régi Magyarországból. A határainkon kívül lakó szomszédnépekkel is a barátságot és békés megegyezést keressük és reméljük, hogy meg fogjuk találni. A kormány előtt most az a feladat áll, hogy az ország boldogulását azokkal az eszközökke és azokon a tereken mozdítsa elő, amelyek rendelkezésére állanak. Ez pedig a gazdasági életnek és a közrendnek föntartásán kívül csak egy lehet: az ország demokráciájának kiépítése és erősítése. A választójog, a földkérdés, az adó- és iskolaügy demokratikus és legsürgősebb megoldását, a szabadságjogok biztosítását és a népjóléti intézmények megalkotását semmiféle külső hatalom nem akadályozza. Ezeknek rendezésén a kormány , változatlan erővel, dolgozik tovább. Ezek a demokratikus intézmények lesznek Magyarország erősségei nemcsak a küszöbön álló béketárgyalásokon, de az eljövendő késő évszázadokon is. Rövid epizód legyen a régi kormányok bűne, e világháború s a nyomában járó zűrzavar. Térjünk vissza régi, szabadságért buzgó, a népjogokért küzdő politikánk hagyományaihoz, amelyek hazánkat egykor a külföld előtt nemcsak hatalmassá, de ami minden hatalomnál többet ér, kedveltté tették. Magyarok! Támogassátok a kormányt céljában, hogy e komor időkben az élelmiszer- és szénszükséglet lehető ellátásával mindnyájatok létét biztosítsa, hogy legalább a béketárgyalásokig méltányos megegyezést teremtsen a velünk élő nemzetekkel, hogy szomszédaink, sőt ellenségeink rokonszenvét és becsülését a magyar nemzet számára megszerezze. Mert a nemzetek szívbeli kibékülésének ideje is el fog következni. Álljunk úgy a világ előtt, mint akik ennek az időnek elkövetkeztére tőlünk telhetőleg mindenben előmozdítottuk. A magyar népköztársaság kormánya nevében Károlyi Mihály, miniszterelnök. Magyarország területe és az idegen csapatok. * A Mackensen-sereg lefegyverzet*. — A csehek és a románok további előnyomulása. A székelyek saját kormányzatot követelnek. A Mackensen - sereg lefegyverzésére irányuló tárgyalások szerdára befejeződtek. Mackensen tábornagy, mint legutóbbi számunkban megírtuk, elutazott a főparancsnokság székhelyéről, mint utólag kiderült, Nagyváradra ment és ezalatt a magyar hadügyminisztérium kiküldött bizottsága, amelyet Jankovich Arisztid vezérkari ezred«s vezetett és amelyhez csatlakozott a franca» parancsnokság részéről Ameille francia vezérkari kapitány, megállapodott a Mackensen-hadsereg főparancsnokságával a fegyverletételben. A Nagyszeben környékén levő német csapatok Berthelot, francia tábornok előtt tették le a fegyvert, az Erdély különböző városaiban és Nagyváradon, Szolnokon, Kisújszálláson és Abonyban időző, hazafelé tartó német csapatok a magyar katonai bizottságok előtt tették le a fegyvert. a fegyverletétel