Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-10 / 292. szám

1918 ifecamber IQ. HEPSXAVA Északmagyarország katonai kiürítése. * * A kormány csak ideiglenesnek tekinti a kiürítést. — A megsz­illö pal®«? elhelyezkedése. — A románok nem szállták meg Aradot. Mossiflipyk a­­ssh­ is'owák kistársaság h­atiraSzél. Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a magyar csapatoknak a felvidéki területről való visszavonása szombat éjszaka megkez­dődött. Mint a félhivatalos .»Pol. Hír." közli: J Északmagyarország katonai kiürítését a Kormány természetesen csak ideiglenesnek tekinti és igy az esti pán a csehek ellen kikül­dött karhatalmi osztagok visszavonására vo­natkozik. A katonai hatóságok, póttestek, in­tézetek, stb. tehát továbbra is a helyükön maradnak és működésüket a kiadott rendele­tek értelmében továbbra is folytatni tartoz­nak. Ennek megfelelő utasítást kaptak az összes érdekelt parancsnokságok is." A kiürítés egyelőre csak az ideiglenesen megállapított demarkációs vonalnak megfe­lelően történik, mert a versaillesi főparancs­nokság még nem válaszolt Vyx alezredes táviratára, amelyben a végleges demarká­ciós vonal megállapítását kérte. A táviratra néhány napon belül várják a választ, addig is folytatják azonban a kiürítést, amely a hí­rek szerint teljes zsmniben megy végbe. Az ideiglenes vonalat Bartha­el ezre­des és Hodzsa Milán budapesti követ szombaton ál­lapította meg. A létrejött egyezség Pozsony­tól egyáltalában nem intézkedik, mert ott a helyi parancsnokok már megállapították az ideiglenes demarkációs vonalat, amely a vá­rostól északra Bazinon keresztül húzódik. A végleges demarkációs vonalról Hodzsa Milán követ a következő nyilatkozatot tette: — A demarkációs vonalat az antant főpa­rancsnoka táviratban fogja közölni velünk és mihelyt ez megtörténik, a cseh-szlovák csapatok fölmondják az ideiglenesen megál-lapított vonalat s a magyar csapatok vissza­vonulnak a végleges vonal mögé. Hogy ez milyen lesz, azt most még nem tudhatjuk, világos azonban, hogy a tót-magyar nyelv­határ mentén fog húzódni, de — miután fegyverszüneti megállapodásról van szó — tekintettel lesz a nyelvhatár mentén lévő stratégiai pontokra, amelyeket éppen a fegyverszünet érdekében a magyar csapatok­nak ki kell üríteniök. Ez azonban csak stra­tégiai technikai intézkedés lesz, nem vág ebbe a végleges területi rendezésnek, ami a békekonferencián történik meg. De éppen azért, mert a fontos stratégiai pontoknak a demarkációs vonalon belül kell jutni, bizo­nyosnak tartom, hogy a demarkációs vonal­ban benne lesz Pozsony és Kassa is, mint fon­tos stratégiai és vasúti csomópont Ugyanígy benne lesz Komárom is. A vonal alighanem Ungvárnál fog végződni. A kormány egyébként arra törekszik, hogy a vasúti közlekedés a megszállás tar­tam­a alatt is zavartalanul föntarta­ssék. A cseh-szlovákok előreláthatóan nem fognak ef­ele akadályt gördíteni. A tárgyalások már folyamatban vannak és minden valószínűség szerint mind a két felet kielégítő megegye­zéssel fognak végződni. * * Hivatalos Jelentés az idegen csapatokról. A hadügyminisztérium sajtóosztálya ut­ján hétfőn reggel a következő jelentést adta ki a Magyarországon levő idegen csapatok­ról: Csehek: Dévénytó és Szered között egy ideig­lenes demarkacionál*s vonalban állapodtunk meg a csehekkel A Ny­ira irányában elő­nyomuló cseh csapatok Isécsény és Elecske vo­nalában állanak. Románok: A román csapatok Mezőbántól északra is átlépték a demarkációs vonalat és éleikkel elérték Mezőmadaraat Beszterce­naszódot is megszállották. Horvátok, szlovének: A Badkersbergon át előrenyomulóban jelentett osztag viszavonult a délszláv határ mögé. Az osztrák határon semmi újság. Szerbek: A csapatok helyzete nem változott. Prágai jelentés • Tótföld kiürítés­éről. A prágai Jiarodny Listy*4 jelenti: A ma­gyar hadügyminisztériumnak a francia pa-­ rancsnoksággal és a cseh-szlovák hadsereg képviselőivel történt megállapodása alapján a magyarok megkezdték a Tótföldön levő csapa­taik visszavonásai. A tót köztársaság Kormánya Kassán akar elhelyezkedni Megírtuk, hogy az északmagyarországi tót nép a cseh-szlovák beolvasztó törekvésekkel szemben külön állam alakítására irányuló moz­galmat indított. A felvidéki tótok több népgyű­lésen már ki is mondották az önálló tót nép­köztársaság megalakítását. A „Pol. Hir." most azt jelenti, hogy a­ tót népköztársaság követet küldött a magyar népkormányhoz, amelytől azt kéri, hogy a tót népköztársaság kormányának engedje meg a Kassán való elhelyezkedést. A tót köztársaság követe ez ügyben a következőp nyilatkozott. — A­ felvidék tótsága óriási lelkesedéssel fo­gadja az önálló köztársaság gondolatát. Napok alatt milliókra menő csatlakozással fogjuk do­kumentálni a ppp ebbeli akaratát. A csehek megszállása a tót népkormány működését ugyan megnehezíti,­ ezért kérünk a korm­­ánytól Kanín vendégjogot, de a­ tót nép hatalmasan r­egk­yilvánuló tömörülését az eszme körül megállítani nem fogja. A különböző gócponto­kon megindult­ szervezkedési munka minden­felől óriási eredményt jelent. A tót nép tuda­tában van annak, hogy szociális, kulturális te­hőren­g­azdasági érvényesülését csak az önálló állam­i nyelveskedés útján érheti el. Bizonyos be­na, hogy a jövő formációidban, népek szövetségében egyy­­lven önálló állami beren­dezkedéssel szolgálhatja nemcsak a saját, a környező államok kappcsolatos érdekeit is. Bi­zonyos benne, hogy -17 önálló állami alaknt és-1­07 való milliókra menő csatlakozások megött az­ánkint nem fog» elzárkózni a népszabadság elől. Ennek tudatában van a cseh propaganda is, amely kényszerrel é­s erőszakkal igyekszik a banízulatot a cseh bekebelezés felé fordítani. A tót nép nem ül föl a csehek félrevezető esz­közeinek és napok alatt nyilvánvaló lesz, hogy az ifj.7 tót nemzeti érvényesülés ügyének egyetlen fizetett árai­' :n­em akadt. * A cs«h--szociále»,o­,S©vetetósei.­ (Prága, december 9.) A cseh szocialista párt vasárnap pártgyűl­ést tartott. A gyűlésen há­rom határozati javaslatot fogadtak el. Az egyik követeli a községi és járási képviseletek fel­oszt­ás­át és közigazgatási bizottságokkal való helyettesítését. A második határozati javaslat gazdasági és szociálpolitikai természetű, töb­bek között a nagybirtokok, a vasutak, a bányák és gyógyforrások nemzetivé tételét, továbbá Csehország kőszénterületének lefoglalását és az alkalmazottaknak a nyereségből való része­sítését követeli A harmadik határozati javas­lat az egyháznak az iskolától való elválasztá­sát és a nők politikai és szociális egyenjogúsí­tását követeli. Ma­isaryk a cseh-szlovák állam határairól. (Genf, december 8. — „Az Est") Ma­ssaryk Párisba érkezett. Minden lap vezércikket ir róla és nagy tisztelettel fogadja. A cseh köztár­saság elnöke nyilatkozott a hírlapíróknak és a többi között ezeket mondta: : , Azért jöttem Parisba, hogy a francia kor­mánynak fölvilágosítást adjak eszméimről és oroszországi szereplésemről, amelyet félre­magyaráztak. Különösen félreértették a bolse­vikiekhez való vonatkozásaimat. — Ami a cseh-szlovák államot illeti, legköze­lebb már megnyitom az országgyűlést Prágá­ban és ezen a gyűlésen ismertetni fogom az ország belső te külső politikáját Köztársasá­got akarunk, még a legjobb monarchia sem kell nekünk. Szólani fogok a németekhez, magya­rokhoz és olaszokhoz való viszonyunkról. A délszlávokkal és a románokkal a lehető leg­jobb viszonyban élünk és nagyon hamar meg­értjük egymást a lengyelekkel is. Rendezett Oroszországot kívánunk, hogy meg­legyen az egyensúly Németországgal szemben. A cseh ál­lam a népek szövetségének tagja akar lenni és a népek szövetségét a békekonferencián támo­gatni fogja. Ugyanott kívánja szabályozni a régi monarchia államadósságának kérdését is. A régi cseh programnak kell győzelmet arat­nia, amely azt tűzte ki mag­a elé hogy Cseh­ország, Morvaország és Szilézia ezy állam le­gyen. Szlovákország határait északi és észak­nnyugati irányiban a legtüzetesebbeit, meg kell ákark­tani, míg délfelé az etnográfiai helyzet­n­ek kell eldöntenie a határt. Hogy átalakíítások lesznek Csehországban, (Bécs, december 9.) Tasar bécsi cseh-s­zlovák követ kijelentette, hogy Bauer államtitkárnak azt a javaslatát, amely a határkérdés ideigle­nes eldöntését döntőbíróságra kívánja bízni, fölterjesztette a prágai kormánynak. Tasar reméli, hogy szociális téren legközelebb nagy átalakulások történnek, melyek a nemzeti vil­longásokat el fogják némítani A morvaországi tótok külön megyét alakítanak. (Prága, december­­) A «Narodni Listy»-nek jelentik Ungarisch-Hradisehból. A kerületi fő­nöknél megjelent vasárnap délelőtt a morva­országi tót vidék katonáinak küldöttsége és me­morandumot adott át a cseh-szlovák köztársa­ság kormánya részére. A memorandum ezt mondja a többi között: Mint a cseh nép hűsé­ges fiai és a cseh-szlovák köztársaság hívei, kö­veteljük, hogy a volt Morvaország tót népétől lakott területet tót megyévé alakítsák át, amelynek Gaja legyen a székvárosa, annak je­léül, hogy azt a régi magyar és német igazság­talanságot, amelyet ezer évvel ezelőtt követtek el a tót népen, véglegesen jóváteszik. Ennek a megyének Velehrade megye legyen a neve, első szolgabirájául pedig Vprka Joza festőt nevez­ték ki. Valótlan hír MacHensen seregéről. Prágából jelentik „Az Est"-nek: A cseh­szláv sajtóiroda közli: A román nemzeti tanács értesítést kapott, hogy Nagyváradon Macken­­sen hadseregének egy része belépett a magyar hadseregbe és a magyar csapatokat szervezi és fölfegyverezi. Ez a szervezet a románok ellen irányul. Nyilvánvaló, hogy ennek a közleménynek az alapja teljesen valótlan, a beállítása pedig tendenciózus. Mackensen seregének egyetlen katonája sem lépett be a magyar hadseregbe s a magyar csapatokat sem szervezik német ka­­tonák. Prágában tudhatnák, hogy nincsen olyan magyar katona, aki eltűrné, hogy néme­tek szervezzék. A csehek nem szállnak meg bajor területet. (München, december 9.) A „Korrespondenz Hoffmann" jelenti hivatalosan. Arról a híresz­telésről, amely megállapításunk szerint fő­képen klerikális ügynökök útján terjedt el, hogy a cseh köztársaság bajor területek­­neti vagy állandó m­egszállására kis­o­vábbá a cseh csapatoknak Nemescsehország­ban állítólag elkövetett kihágásairól a követ­,­kező hiteles értesülést közölhetjük: A cseh kormány nem szándékozik bajor, területet elfoglalni és ezzel a nemzetiségi bajo­kat még inkább szaporítani. Átmeneti meg­szállás tervével sem foglalkozik. Ha agyen kósza cseh osztagok átlépnének a határon, nyomban visszahívnák őket. A csehektől meg­szállott csehországi német területeken is, mint megállapítottuk, rend tem» A csehek és a németek rendes csereforgalmat tartanak fönn élelmiszerekkel és egyéb szükségleti cik­kekkel. A román sereg nem szállja meg Arad vármegyét. Aradról írják, hogy a város közigazgatási bizottságának ülésén napirend előtt Varjassy kormánybiztos a következő kijelentést tette: — Itt van módomban először közölni Arad város és Arad vármegye közönségével azt a nagyfontosságú tényt, hogy a román komitétel garanciákat nyertem arra vonatkozóan, hogy Arad városát és Arad megyét nem fogja meg­szállni a román hadsereg. A népkormánytól nyert megbízatásom alapján tárgyalásokat­folytattam ugyanis a román komitéval s e tár­gyalások eredménye a megszállás mellőzése. Ez az örvendetes tény azonban föltételekhez van kötve Amennyiben a város és a megye közönsége nyugalommal és türelemmel szem­lélve az eseményeket, a nem magyar ajkú pol­gársággal való egyetértéssel biztosítja a ren­det­te nyugalmat és elnyomja mindenütt az anarchiát, a román megszálló csapatok el fog­ják kerülni Arad vármegyét és Arad várost. A tárgyalások, különösen gazdasági vonatko­zásokban, még folyamatban vannak. A román komité tagjai azonban Nagyszebenbe utaztak s ezért, a tárgyalások folytatására Nagysze­benbe fogom küldeni megbízottamat. A nagyváradi munkásság gyűlése. Nagyváradról jelentik, hogy a nagyváradi­munkások és katonák a színházban és a vá­rosházán egyidőben népgyűléseket tartottak,­ amelyeken kemény szavakkal bélyegezték meg­ a­­román annexiós törekvéseket. A polgári la­pok közlik a gyűlések határozati javaslatát is. Bevárják a Nagyváradról érkező hiteles tudó­ k

Next