Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)
1918-12-20 / 301. szám
1918 december 20. NÉPSZAVA vei sem, nem akarjuk az ő jogaikat korlátozni. De viszont nem szabad áttörni a tulajdon elvét és hangoztatni kell, hogy rendet akarunk az országban. Ezután még Friedrich István hadügyi államtitkár és mások beszéltek. A fegyverszüneti bizottság nem mond le. A fegyverszüneti bizottság a „Politikai Híradó" útján a következő helyreigazítást közli: „Az Esf-nek 1918 december 20-iki számában közölt és a fegyverszüneti bizottságra vonatkozó cikke nem felel meg a valóságnak. A fegyverszüneti bizottság tagjai azt is megállapítani kívánják, hogy közülök senki sem adott információt az illető lap munkatársának. Az üggyel első cikkünk is foglalkozik. „Az Újság" már megint sunyi, már megint bizonyságot tesz arról, hogy félrefordított fejjel rohan el az események, kormány- és miniszteri ténykedések előtt, hogy csak azt írhassa, ami a bonyodalmaknak és ellenforradalmi törekvéseknek lehet a tápláléka. Csütörtöki számának politikai referádájában a következőket írja: • • A kormány nagy gondjai közé tartozik a hadsereg kérdése. A szociáldemokrácia nagy agitációval azon van, hogy minél nagyobb befolyása legyen a hadseregre és ezt a törekvését bizonyos mértékig nem akadályozták a kormány többi tagjai sem. Legújabban az történt, hogy Böhm Vilmos hadügyi államtitkár száznyolcvan bizalmi férfit kiküldött a vidéki laktanyákba, hogy előadást tartsanak a szocializmusról és újra szervezzék a hadsereget, megalkotva a katonatanácsokat és a bizalmiférfi testületeket. Ez az új rend a katonatisztek hatáskörét a laktanyákban úgyszólván megszünteti. Hogy Böhm államtitkárnak ez az intézkedése az egész kormány tudtával történt-e, az nem bizonyos. „Az Újság" tehát zagyvaságokkal okoskodik és úgy tesz, mintha nem tudná hogy a katonatanácsok és a bizalmi férfiszervek megalakításáról szóló rendeletet Bartha hadügyminiszter adta ki. Ismertette ezt annakidején „Az Újság" is, de annyira lenézi olvasói memóriáját, hogy most bátran föltálal nekik olyasmit, mintha ezeknek a szerveknek a megalkotása Böhm államtitkár erőszakoskodása volna. Ami a „bizalmi térünk" kiküldését illeti, hát itt a dolog úgy áll, hogy a vidéki garnizonokból kérdések és utasításkérések jöttek Bartha rendeletének végrehajtására nézve. Erre küldte le a hadügyminisztérium — Károlyi hadügyminiszterrel teljes egyetértésben —képviselőit a vidéki helyőrségekbe, hogy a Bartha-féle rendelet végrehajtásában közreműködjenek, illetve e kérdésben fölvilágosításokat adjanak. Bármennyire fáj is ez „Az Ujság"-nak, az új rendszer a katonák teljes polgári szabadságát biztosította és így a katonák ahhoz a politikai párthoz csatlakoznak, amelyikhez a meggyőződésük vonzza őket. Csatlakoznak tehát a szociáldemokrata párthoz is. Bármennyire nem tetszik is ..Az Újság"-nak, a katonák tömegével válnak szocialistákká, maga a szociáldemokrata párt pedig mindent el fog követni, hogy a katonák szocialistákká legyenek. val kiegészítik a sajtótörvényt. A sajtó szabadságáról szóló 1918: II. néptörvény fölhatalmazta a népkormányit arra, hogy a törvény rendelkezéseit kiegészítse. A rendelet, alapelveinek megvitatása céljából az igazságügyminiszter december huszonharmadikára értekezletet hívott össze. Az értekezleten, amelyre a szakkörök már meghívást kaptak, az igazságügyminiszter fog elnökölni. Az amnesztiarendelet vitája. A "Politikai Híradó" jelenti. A Nemzeti Tanács jogügyi szaktanácsa csütörtökön délután 5 órakor dr. Szindite Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen az amnesztiarendelet tervezetét tárgyalták le. A tervezetet Székely Aladár előadó ismertette. Javasolta, hogy magyar népköztársasági kegyelmi tanácsot állítsanak föl és hogy a kegyelmet bűncselekmények súlyosabb kategóriáira is terjesszék ki, de föltételesen. Vita után a szaktanács kimondotta, hogy az amnesztiarendelet kibocsátását időszerűnek tartja és hogy az összes politikai természetű bűncselekmények tekintetében a caesarát október 31-ről november 16-ra kívánja áttétetni. Az Országos Propaganda Bizottság munkája. * Bádig JOOO községben tartottak népgyűlést és hat millió röpiratot szórtak szét a falvakban és vámosokban* A forradalom utáni napokban néhány embernek az a gondolata támadt, hogy a nagy átalakulásról az egész ország népességének minden rétegét föl kellene világosítani, megmagyarázni a forradalom jelentőségét és mindenkit meggyőzni arról, hogy az felső népkormányt támogatni kell a magyar népköztársaság megalapozásának és kiépítésének nagy munkájában. Alapja ennek a propagálásnak a Nemzeti Tanács programja lenne. Így született meg a Propaganda Bizottság terve, amelynek a fölvilágosító munkán kívül az is a feladata lett volna, hogy az ország 12.000 községében szétküldve agitátorokat, győzzenek meg mindenkit arról, hogy az ország újraépítésének nagy munkájához elsősorban nyugalomra, rendre, azután mindenki munkájára szükség van. Mindenkinek a helyén kell maradni és dolgozni, kötelességét még lelkiismeretesebben teljesíteni — a saját érdekében is — mint eddig. Ezt a nagy munkát maga a népkormány ezer és ezer súlyos feladata mellett nem végezhette. De nem is végezhette volna. Mindenkitől független szervre volt egyelőre szükség. Így állt össze néhány lelkes ember és önkéntes munkaerőkkel megalakítottak egy ideiglenes szervezetet, amely működését azonnal megkezdte. Egy hétre rá, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy milyen rendkívül fontos munkát végez ez a szerv és mikor már a propaganda üzembe jött, három előfeltétel biztosítása volt sürgősen szükséges. És pedig: az iroda megszervezése állandó hivatalnokokkal, választmány megalakítása a szervezet iránt érdeklődő, közbecsülésben álló emberekből, valamint az ellenőrző szerv létesítése, végül a pénzügyi bizottság megalakítása és az ezzel kapcsolatos ellenőrző és a nyomdai számlákat revideáló bizottság megszervezése. Mindez meg itt alakult még november 10-én. Azóta az egész nagy szervezet, az Országos Propaganda Bizottság a legnagyobb erővel és eredménnyel folytatja a működését. A működés a következőkből áll: A bizottság szervezett egy tekintélyes agitátori gárdát a Károlyi-párt, a Radikális-párt és a szociáldemokrata párt által ajánlott egyénekből. Az agitátorok száma eddig több mint 290, akik az egész országban előre meghatározott területeken csoportonként megjelennek, lehetőség szerint a megszállott területeken is és mindenütt népgyűléseket tartanak a Nemzeti Tanács programja mellett, megmagyarázzák a forradalmi átalakulást, a népköztársaság szükségességét és fölhívnak mindenkit a rend biztosítására, valamint arra, hogy mindenki dolggozzék, mindenki teljesítse a maga kötelességét. Ez a propagáló munka négy hét alatt a legszebb eredményeket mutathatja föl. Eddig több mint 1000 községben és városban tartottak népgyüléseket és közel tíz millió röpiratot szórtak szét, amerre mentek. A röpiratok ugyancsak a nasty átalakulást és mindenki kötelességét hirdetik a népköztársaság iránt és az ország összes nemzetiségi nyelvén megjelennek sok-sok százezer példányban. • A legutóbbi héten azt a fontos reformot valósította meg a szervezet, hogy miután nagyjában már egyszer végigjáratta az embereit az egész ország területén és tájékozódást szerzett, a minél hatásosabb további agitáció céljából a szervezetet decentralizálta olyképen, hogy külön központokat alakított az ország különféle fontos pontjain. Így a Dunántúloi, az Alföldön, Erdélyben és a Felvidéken egy-egy központot, amelyek állandó összeköttetésben vannak a budapesti főszervvel, innen kapják az utasításokat és röpiratokat, azonban magát az agitációt a saját hatáskörükben, a maguk embereivel végzik a nagy körzetben, amely hozzájuk tartozik. Úgy a budapesti föszterv, mint a vidéki központok, de a kiküldött agitátorok is állandó érintkezésben vannak a helyi szociáldemokrata, Károlyi- és Radikális-pártok titkárságaival, állandóan informálódva és informálva, az agitáció menetéről és a kiküldöttek működéséről. Az irányítást, ahová bárki fordulhat felvilágosításért vagy utasításért, a bizottság elnöksége végzi, amelynek élén Bokányi Dezső elvtárs áll, ügyvezető alelnök Varjas Sándor elvtárs és a technikai igazgató Gáspár Géza. Az adminisztráció költségeit, amelyek természetesen igen nagy összegeket vesznek igénybe, erkölcsi testületek és független intézmények önkéntes adományaiból fedezik. Éppen a nagyfontosságú munkára való tekintettel, amelyet az Országos Propaganda Bizottság a népköztársaság érdekében végez, kívánatos, hogy mindenki támogassa és munkáját elősegítse. * , A „Magyarország" csütörtöki számában támadást intézett az Országos Propaganda Bizottság ellen, amiért szerinte a kiküldött agitátorok bolseviki propagandát csinálnak. A Propaganda Bizottság annak a kijelentésére kért föl bennünket, hogy a támadásnak semmi komoly alapja nincs, egyszerűen téves információn alapszik. A kiküldöttek, miközben nagy és közérdekű munkát csinálnak, szigorúan tartják magukat a kapott utasításokhoz és ezekben az utasításokban távolról sincs szó a bolsevizmusról. Rendet, fegyelmet teremtenek, a népköztársaság megszilárdításán dolgoznak és ennek érdekében mindenkit munkára hívnak föl. Bizonyára összetévesztik a Propaganda embereit más felelőtlen agitátorokkal. A sztrájkoló színházi zenészek fölvonulása, a z az igazgató urak sztrájkkörökkel akarnak operálni. A sztrájkoló színházi zenészek csütörtökön délben két hatalmas vörös lobogóval az élén az Andrássy-úton át a Szakszervezeti Tanács titkársága elé vonultak. A üzenet élén a színházi zenészek zenekara haladt és a nemzetközi munkásindulót játszotta. Egy hat tagból álló küldöttség fölment a titkárság helyiségébe és a Színházi Zenészek Országos Egyesülete csatlakozását jelentette be a Szakszervezeti Tanácshoz és a szociáldemokrata párthoz. A menet innen zeneszóval vonult végig a Teréz-körúton, majd a Podmaniczky-utca, Váci-körút és Károly-körúton át a Gerlóczyutcába mentek a Nemzedi Zeiedébe, ahol Pásztor Gyula jelentést tett a küldöttség fogadásáról. Utána dr. Haraszti Etal a Nemzeti Zenede nevében üdvözölte az öntudatra ébredt zenészeket. A Szakszervezeti Tanács nevében Király Albert elvtárs üdvözölte a zenészgyűlést és kitartásra buzdítottaőket. A menethez útközben felelőtlen elemek csatlakoztak, akik inzultáltak a járókelőket. A fölvonuló zenészek ezzel semmi közösséget nem vállalnak. Fölvonulásuknak egyedüli célja az volt, hogy egységüket dokumentálják és; a szervezett munkásokhoz való csatlakozásuknak ünnepélyig keretet adjanak. „ A fölvonuló zenészekhez csatlakozó tömeg egy része, miután a zenészek a Nemzeti Zenedébe mentek, külön menetté alakulva a „Vörös Újság" Visegrádi utca 15. szám alatt lévő szerkesztősége elé vonult, éltetve és követelve a proletárdiktatúrát. A „Vörös Újság" szerkesztőségi ablakából Kun Béla intézett beszédet a tömeghez. Követeli, hogy minden hatalmat a munkások, katonák és földmves-szegények tanácsainak kell átadni. Követeli a proletárdiktatúrát és fegyverkezésre szólít föl mindenkit, aki a burzsoák rabszolgaigájában robotolt, míg maga nyomorult volt. Kun utáh Pór Ernő beszélt, ugyancsak fegyverkezésre szólítva föl a munkásokat. Ezután a tömeg eloszlott. Incidens sehol sem történt. Itt írjuk meg és hívjuk föl arra a fgyelmet, hogy a Király Színház hirdetések útján sztrájktörőket keret. Szeretnék letörni a bátor és öntudatos zenészek kenyérharcát, hogy őket is kisemmiznék, de azokat is éhbérekért dolgoztassák tovább, akiket sikerül testvérárulásra és a sztrájktörés aljas szerepére beugrasztaniuk. Címváltozás esetén arra kérjük be olvasóinkat, hogy az új címmel egyidejűleg azt a legutóbbi címet is közöljék velünk, amelyre a címváltozásig a lapot kapták. Akik a srentről érkeznek vissza, volt katonai elmüket közöljék, ha pedig a lap küldése katonai intézkedés miatt szünetelt, tudassák velünk a beszüntetés időpontját.