Népszava, 1919. január (47. évfolyam, 1–27. sz.)

1919-01-12 / 11. szám

1919 január 1L NÉPSZAVA 9 — Szervezkednek a „nagyságok" is... Nem tudom, kedves Népszava, tudja-e, hogy a párttitkárság új szabadszervezetről vehet tu­domást. Szervezkedtek ugyanis a »nagyságuk" is, a háziasszonyok. Kellett nekik, hogy ők is megvédhessék a maguk érdekeit a szociáldemo­krata háztartási munkásnők — az ő cselédeik — szakszervezete és annak kívánságaival szem­ben. Csütörtökön volt a napja, amikor a régi képviselőházban megtanulhatta minden úrinő, hogy csak a Tűzhely védi meg őt — a cselédkér­dés szempontjából — mert az áll csak az osz­tálybéke és nem az osztályharc alapján, a „drága" munkásbiztosítás helyett olcsó or­vosi ellátást biztosít és a túl hosszú pihenők he­lyett — a jó erkölcsökre vigyáz... Azután ke­servese­n panaszkodtak a hölgyek az ő kétségbe­ejtő helyzetükről, mely bizonyára sokkal szo­morúbb a gyerekéről, anyjáról gondoskodó ,­nagyfizetésű", de ő náluk (milyen ellenmon­dás!) „kitűnő ellátásban részesülő cseléd" hely­zeténél... A „bizalommal" is sok baj van. (Hogyne. Ismerek hölgyeket, akik gyereküket rögtön rábízzák a „cselédre", — de a spájzikul­tásot tíz év múlva sem.) No azután Horváth Ka­ti­ca elvtársnőnk bátran és erélyesen magya­rázta meg a hölgyeknek, hogy a szervezett mun­kás, becsületes, szaktudással bíró, öntudatos em­bert, jelent és hogy a társadalom bűne, ha­ eddig nem fejlődhetett ilyen emberré a­, eddig pofonokkal nevelt és családtag­nak minősített háztartási vomikásnő. A höl­gyek meglepetten hallgatták elvtársnőnk szavait,­­ a szocialista gondolkozás be­csületes józansága megkapta a jóhiszeműe­ket és most már hiába lármáztak a Tűzhely fölvonultatott, tapszít, ellentmondásra dirigált szelíd leánykái: az alázatos, tisztességtudó, jó cselédek... Persze, azért megalakult az erre a célra egy táborba tömörült háziasszonyok sza­badt­zervezete — az osztálybéke alapján. (Alá­írás.) - Ankk­ielte n­áziszarkák. A vaskereskelők körében az a hír terjedt el, hogy az üllői­ út 37. szám alatt levő Hein­rich A. és Kín vas nagykereskedő cég ellen nagyszabású ordingitá­ri eljárás folyik. A cégnek kellemetlen volt a szóbeszéd, mert a cég főnöke, az Ármegállapító Bizottság elnöke, Heinrich végre a főkapitányságon megtette a feljelentést ismeretlen rágalmazók ellen. A nyomozás azt a meglepő fölfedezést eredményezte, hogy a cég alkalma­zottai rendszeresen lopják az áralyt és ezt az árut maximális áron fölü­l adják el. A cégnek eddig megállapí­tott kára 200.000 korona. A detektívek hamarosan fülönfog­ták a tolvajokat is Heskó Géza, Barta Ágoston és Stefa­nek Buba kereskedősegédek. Német István és Geiringer­­Tózsef szolga személyében. Hoskó Henrik üzletvezető pe­dig százalékos részesedést kapott a bűnszövetkezettől. A rendőrség valamennyit letartóztatta. — A lakásínség enyhítése. A tanács a X. ke­rületi Balkán- és Bihar-utcák sarkán ideigle­nes családi szükségszállók építésére 900 négy­szögöl telket engedett át az államnak 60 évi ingyenes használatra. Ugyanilyen feltételek mellett a Pongrác-úti állami kislakásos telep kibővítése céljaira is 1200 négyszögölnyi telket engedett át a főváros. — Rendetlenség a városligeti Artézi-kut kö­rül. A városligeti Artézi-kuthoz járó gyomor­betegek arról panaszkodtak szerkesztőségünk­ben, hogy az utóbbi időben lehetetlenné akar­ják tenni a kut vizének használatát, mert olyan időben nyitják, amikor az emberek még nem mehetnek oda — a hajnali órákban — és amikor odaérnek — 8 óra körül — már zárva találják. Intézkedni kellene, hogy az odajáró betegek legalább reggel 9 óráig használhassák a vizet . — Az oroszországi és szibériai hadifoglyok hozzátartozói­nak egyesülete a hó 13-án, hétfőn délután 5 órakor a Tudományegyetem­­régi Műegyetemi Gólyavárában (V. Múzeum­ körút )—81 közgyűlést tart, melyen eddigi műkö­déséről beszámol és amelyre az oroszországi és szibériai hadifoglyok hozzátartozóit meghívja. — A Hadviselt Középiskola­ Diákok Szövet­sége fölhívja úgy a fővárosi, mint a vidéki hadviselt középiskolai tanulókat, hogy a ja­nuár 12-én délelőtt órakor tartandó köz­gyűlésen (a József- és Német-utca sarkán levő polgári iskolában) jelenjenek meg. A közgyű­lésen a félbeszakított tanulmányok befejezésé­nek módjáról lesz szó. Singer Bélát jogerősen elítélték. Singerr Béla hivatal­nok a múlt évben 314.009 koronát sikkasztott az Agrár­ Banktól és az egész össz­eget elkártyázta a Lipótvárosi Társaskörben. A Kúria most emelte jogerőre az ítéletet, amely 4 évi fegyházzal sújtja a bűnös fiatalembert.­­ A villamosok reggel későbben indulnak. A Budapesti Egyesített Városi Vasutak igaz­gatósága közzéteszi, hogy a szénmizériákra való tekintettel a Városi Vasút, a régi Közúti Vasút, a Földalatti, a Szentlőrinci és a Bar­vasutak holnap, azaz 12-én reggeltől fogva, egy órával későbben indulnak el a végállomásról.­­­ Ki tud róla. Kecskeméty Ferenc tizedes (SS. honvéd­tábori ágyasezred, tábori posta: S85), október 28-án irt u­tolj­ára. Aki tud róla, értesítse özv. Kecskeméty Sámuelnét. Makó, Attila­ utca 11. — Szarka Imre szakasz­vezető, aki orosz fogságban ofluszkiban vált. 1918 január havában adott utoljára életjelt magáról. Aki tud róla, értesítse Szarka Imrénét. (Rozsnyó, Felsőtemető­ utca. ) A spanyol betegség. A tiszti főorvos je­lentése szerint pénteken a fővárosban 36 spa­nyol megbetegedést jelentettek be. Négy halál­eset volt. A jelenlegi kórházi beteglétszám 674. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE * * * Bankjegyek felülbélyegzése. rA" magyar délvidékről az a hír érkezik, hogy a szerb megszálló katonaság parancs­noksága elrendelte a korona-bankjegyek felülbélyegzését. E célból január 20-ig az összes bankjegyeket fölülbélyegzés céljából be kel szolgáltatni. A bankjegyek fölülbélyegzésének terve már jóformán minden országban fölmerült, amelyek a monarchia­­szétbomlásával újon­nan keletkezett. Ezek az országok továbbra is a régi közös jegybank által forgalomba hozott bankjegyeket használja csere- és fizetőeszközöl. Ilyenformán akarják az új kormányok megtudni, hogy a közös bank­jegyekből mennyi van forgalomba az ő im­periumuk területén; a fölülbélyegzéssel m­eg­a­karják gátolni, hogy a közös forgalmi bankjegyekből újabb mennyiségű jusson be az ő területükre. Úgy látszik, a jugoszláv állam szánta rá elsőnek magát a terv meg­valósítására. Mit jelent a bankjegyek fölülbélyegzése és annak a kimondása, hogy ezentúl csak a fö­lülbélyegzett bankjegyek szolgálhatnak tör­vényes fizetőeszközül? Nyilvánvalóan azt, hogy az illető állam a maga részéről kiválik az eddigi valuta­közösségből. Azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Bank le nem bélyegzett bankjegyei, amennyiben a határon át valamely áru vagy adósság fizetése fejében a jugoszláv terü­letre jutnak, ott mint idegen valuta szere­pelnek, törvényes fizetőeszközül nem szol­gálnak, árfolyamuk van, amely a fizetési mérleg alakulása szerint épp úgy ingadozik, mint a francia, angol vagy bármely más külföldi valuta. Hogy a rajzuk és szövegük azonos, ez mit sem változtat a különálláson. Mit jelent ez a monarchia többi államára nézve? Itt két eset lehetséges. A többi állam arra az álláspontra helyezkedhet, hogy a föl­ül­bélyegzett koronabankjegyeket többé a maga részéről sem tekinti törvényes fize­tési eszköznek; ebben az esetben itt éppen oly ingadozó árfolyama lesz a fölülbélyeg­zett bankjegyeknek, mint a jugoszláv ál­lamban a fölül nem bélyegzettnek. Vagy pe­dig tovább is törvényes fizetőeszköznek te­kintik a fölülbélyegzett bankjegyeket a többi állam területén, amely esetben ezek ott to­vább is állandóan legalább névértéken ke­ringenének. Ez a megoldás azonban káros volna a monarchia többi államára és előnyös Jugoszláviára. Ha ugyanis a fizetési mérleg kedvezően alakulna utóbbira nézve, vagyis magyarországi polgároknak több fize­tést kellene Jugoszláviában eszközölni, mint megfordítva, a fölülbélyegzett koronabank-, jegyeknek ázsiója volna Magyarországon, a névértéknél több le nem bélyegzett bank­jegyet kellene érte­ adni. Ha ellenben a fize­tési mérleg kedvezőtlenül alakulna Jugo­szláviára nézve, ennek fölülbélyegzett bank­jegyei a monarchia többi részében sohasem sülyedhetnének névértékük alá, mert hiszen továbbra is törvényes fizetési eszközül szol­gálnának, mindenki köteles volna névérté­ken elfogadni. Ebből az következik, hogy amennyiben Jugoszlávia vagy bármely más új ország a területén levő bankjegyek felül­bélyegzésével kiválik a valutaközösségből, Magyarországnak a maga részéről­ ki kell mondania, hogy a fölülbélyegzett bank­jegyeket többé senki sem köteles névértéken elfogadni Ebben már voltaképpen benne van a felelet arra is, váljon Magyarország vagy bármely más új ország számára előnyösebb-e a bank­jegyek lebélyegzésével — vagy ami ezzel tel­jesen egyértelmű — a közös forgalmú bank­jegyeknek új bankjegyekkel való kicserélé­sével — kivárni a c®ereeB®k5*kö®5sségbfíl vagy megtartani a közös pénzt. Ezt csak hozzávetőlegesen, kombinációval lehet el­dönteni. Ha azt hisszük, hogy Magyarország fizetési mérlege a többi állammal szemben aktív lesz, előnyösebb a közösségből kilépni. Ha azt hisszük, hogy az ország fizetési mér­lege passzív lesz, előnyösebb megtartani, amíg a többi állam is föntartja a pénzközös­séget. Eldönteni ezt a kérdést előre nem le­het, különösen ma JVJUT. MAROD ez nagy­mértékben attól is függ, mekkora lesz a bé­kekötés után Magyarország területe; hogy osztoznak az államok a háborús adósságo­kon; milyen sem az árszínvonal alakulása nálunk is a többi új országban. Politikai és gazdasági okok mégis amelett szólnak, hogy tartsuk meg, amíg lehet, a valutaközösséget, mert ez megkönnyíti a gazdasági együtt­működést, a forgalom lebonyolítását és ne spekuláljunk arra, hogy a valuta szétbontá­sával esetleg lossónyereségre tehetünk szert. Ebből látható az is, hogy a valamely ak­tuálisan meglé­vő bankjegymennyiség arány­lag kisebb vagy nagyobb névértéke közvet­lenül nem jelenti azt, hogy az illető ország a valutaelkülöntéssel rosszul jár. Ez kizá­rólag a fizetési mérleg későbbi alakulásától függ. Valószínű­, h­ogy ahol aránytalanul sok bankjegy van fölhalmozva, ott meglesz a hajlam sok külföldi és így a monarchia el­szakadt részeiből származó árut is bevásá­rolni, amely esetben valószínű, hogy kedve­zőtlenül fog alakulni a fizetési mérlege és különválás esetén bankjegyeinek diszázsiója lesz. De ennek nem okvetlen kell így lenni. Ez részben attól is függ, miért halmozódott föl olyan sok papírpénz a monarchia illető országrészében. Ha azért halmozódott föl, mert az illető ország a háború folyamán valóságos javainak aránytalanul nagy ré­szét bocsátotta áruba, amelynek fiktív ellen­értéke gyanánt halmozódott föl a sok bank­jegy, valószínű, hogy az elkülönítés után diszázsió fog föllépni az intenzív vásárlási kedv folytán; ha ellenben az illető ország­ban a bankjegyfölhalmozás a háborús kon­junktúra következménye, tehá­t nem a való­ságos vagyon fölemésztése, hanem a hábo­rús rendkívüli jövedelmek megtakarítása folytán jött létre, vagyis az ország gazdag­ságának a jele, különválás nyomán nem kell okvetlen diszázsióba jutnia azokkal az államokkal szemben, amelyek a monarchiá­ból keletkeztek és kizárólag kevés bankje­gyet halmoztak föl. Mindez megvilágosítja a mai bankjegy­megoszlás és a­­fölállítandó jegybankok bol­dogulásának problémáját is. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy maga az a tény, vajjon az újonnan fölállítandó jegybanknak több vagy kevesebb eddigi bankjegyet kell saját bank­jegyeivel kicserélni, közvetlenül a jegybank­boldogulására és az új valuta árfolyamala­kulására semmi befolyással sincs. Mivel az újonnan alakuló jegybankok egyike sem lesz készfizető, vagyis nem lesz köteles bank­jegyeiért aranyat adni, egyedül a fizetési mérleg alakulása fog a­­jövőben az ország valutájának árfolyamáról dönteni, az or­szágban meglévő s kicserélésre kerülő bank­jegyek összes névértéke pedig a fizetési mérlegre közvetlenül befolyással nem bír. Akik olyan rettegéssel számítgatják, hogy vajjon a kvótaaránynál, illetve a megszakí­tott területaránynál több vagy kevesebb bankjegyet kell-e majd az új jegybanknak beváltani, még egészen a régi aranyfedezet,is bankjegy szemüvegén át nézik a dolgot. Varga Jenő. * * * A világ m­ai, a győztes ántant megbízottai itt jártak Budapesten. Nem mulatni jöttek. Nem­ nézték meg a látványosságokat. Dol­goztak reggeltől éjfélig. Pedig már jól föl­készülve jöttek ide. Bárki érintkezett velük.

Next