Népszava, 1919. február (47. évfolyam, 28–51. sz.)

1919-02-01 / 28. szám

1919 februar L NÉPSZAVA kiből, Hátszegről, Örkényaljáról és más he­lyekről összeszedték a románokat és rászaba­dították őket a Zsil völgyében a magyarokra. Rettenetes, hogy milyen vérfürdőt rendeztek a magyarok között, akik védekezni sem tudtak ellenük, mert hiszen teljesen fegyvertelenek. Amikor a magyar bányászok a vérfürdő elől a tárnákba menekültek, a­­románok Vissel árasztották el a bányákat és kiöntötték a bá­nyászokat, mint az ürgét A bányászok 14 bi­zalmi forfát és 180 bányászt hurcoltak el, nem is tudják hová. Kétszász bányászcsalád siratja m­ost az apát, a férjet, akiről nem tudni, mi történt vele. Két hete folyik ez már szakadat­lanul így a szép Zsil völgyében, amely a ma­gyarok siralomvölgye lett! Megemlítjük itt, hogy a magyar államvas­­utak igazgatósága az alkalmazottain esett sé­relmek orvoslására vizsgálatot indított, hogy elégtételt szerezzen a magyar vasutasságnak. A Máv­ igazgatósága jóhiszeműen bízván a fegyverszüneti szerződés feltételeiben, a meg­szállás előtt fölhívta a vasutasokat, hogy min­denki maradjon a helyén, teljesítse kötelessé­­gét és őrizze meg a közvagyont. A fegyver­szüneti szerződés csupán ellenőrzést biztosított a megszálló csapatoknak, amelyek azonban ehelyett nyomban birtokukba vették a vasuta­kat, különösen a cseh-szlovákok és a románok­. Sehonnan nem érkezett olyan kegyetlenkedé­sekről hír, mint a románok, részéről megszál­lott vonalakról. A Máv­ igazgatósága gyűjti a szemészetén esett barbárságról szóló adatokat és a kormány útján elégtételt kér az emberte­len kegyetlenkedésekért. A magyar vasutasszövetség tiltakozása a román kegyelenkedések ellen. A magyar vasutasszövetség a berni nemzet­közi szocialista kongresszus magyar küldöttei­nek a következő táviratot küldte: Erdélyben a románok vasutasokkal és bá­nyászokkal, köztisztviselőkkel és munkások­kal szemben hallatlan atrocitásokat követ­nek el. "Botoznak, megcsonkítják és besza-zják elvtársainkat és a legválogatottabb bar­bár eszközöket alkalmazzák. A gyülekezési és egyesülési szabadságot nem respektálják, sőt elnyomására statáriális eszközöket foga­natosítanak. A Vasutasok Országos Szövet­­sége nevében fölhívunk benneteket, hogy az Internacionálé tanácskozásán a féfterélyesély­ben tiltakozzatok és követeljétek az atrocitá­sok azonnali megszüntetését. A vasutasssöveteési nevében a Landler. A megszabott omágrésscek helyzetével hosszasan foglalkozott a csütörtöki minisztertanács, amelyen megvitatták a romá­nok részéről megszállt területek eseményeit is. A minisztertanács elhatározta, hogy közvetle­nül informálja a francia bizottságot a magyar népkormány kívánságai felől és megbí­óta Be­rinkey miniszterelnököt, Szende Pál és Búza Barna minisztert, hogy keressék föl a bizott­ság vezetőjét és különösen a román megszál­lással kapcsolatos ügyekben tárgyaljanak vele. A miniszterek hosszabb ideig tárgyaltak is franciákkal a román atrocitások és Apárthy István szabadonbocsátása ügyében. A csehek kivonuulnak Komáromból, Komáromból jelentik. A csehek ugy látnsdik előkészületeket tesznek arra, hogy Kontárom­ból kivonuljanak. Erre enged következtetni az, hogy a raktárakat sorjában kiürítik és el­szállítják. Rengeteg mennyiségű lisztet, cukrot, zsírt, szalonnát fegyvereket­, katonai felszere­lési tárgyakat és katonai ágyneműt szállíta­nak el. Még a lőszergyár gépeit is szétszedték és elszállították. A cseh tisztek elhagyták szál­lásaikat aíz egyes családoknál. A csehek Eperjesen tárt karokra találtak a híres sárosi dzsentrik részéről, akik eddig hangos honhata­ffúak vol­tak, de most inkább a cseh imperializmus nyújtotta előnyöket használják ki a maguk sámára. A csehek Eperjesen letartóztatnak minden köztisztviselőt és tanárt, aki nem haj­landó letenni a hűségesküt. Eddig ötvennél több a letartóztatottak száma. Az iskolákat bezárták és hír szerint addig nem is nyitják meg, amíg tót tanerőkről nem gondoskodnak. Parancs a román tüzelés beszüntetésére. Mint Nagyváradról jelentik, a nagyváradi állomás-parancsnokság csütörtökön este a kö­vetkező hivatalos jelentést adta fel: A budapesti francia bizottság közlése szerint Pathé francia tő homok január 28. délfől kezdve román részen Csucsa környékén a lövöldözést beszüntette. Román részen tegnap délután és az ési folyamán a parancsot m­á­r nem hajtották végre, mert a délután és az éjjel mindkét ré­szen kisebb előcsatá­rozások voltak. Amennyi­ben a románok nem lépeetik föl támadóan, a tü­zelést mi is beszüntetjük. A magyar csapatokat parancsban értesítet­ték, hogy a fegyverszüneti bizottság a romá­noknak betiltotta a tüzelést. A román kormányzótanács és az erdélyi iskoláfé. Mint Nagyszebenből id­ezítek­, a román kor­mányzótanács rendeletet intézett az egyházi hetiWVot-V­., am­elyben utasítja őket, hogy is­kolai ügyekben szakitoknak meg minden vonat­kw"'*' n. mat­yar népkom­ánnyal és fordulja­nak a m­ai­rszeben­i román kormányzótanács vallás- és közoktatásügyi osztályához Az erdélyi sztrájk megszűntéről nagyváradi jelentés még a következőket közli: A kolozsvári Munkástanács a sztrájkol­ók kí­vánságait a Kolorenért időző Patkó francia tábornok, továbbá .Orbán tábornok, a VI. ro­mán hadosztályú Brancsnolja elő terjesztette, akik kétséggel beliígértése, hogy a kívánal­makat minden pontban teljesítik, kivéve azt, amit ezilű szerint katonai szempontból nem elégíthetnek ki. A Munkástanács erre úgy dön­tött, hogy proklamálja a sorrást­ befejezését. A munkásokat röpcédulákon hívták föl a munka fölvételéig. A hivatalban levő sárosi dzsentri-családok tagjainak hajaszála sem görbült, mert ezek hódolattal fogadták a bevonuló cseheket és nyomban letették a hűségesküt. a béke ügye. * * A »«mselkail­zecialista kongresszus. Bern, január 30. (A Népszava kiküldött tudósítójának táv­irata.) A dán és angol küldöttek Bernbe érkeztek. A svájci szakszervezeti tanács a svájci párt állásfoglalására való tekintet nélkül okvetet­lenül részt vesz a nemzetközi munkás- és szo­cialista flingtesmisa*. Hét szakszervezeti köz­pont megbízottja fölofflóntotta Oudegeest elv­társat Amsterdamban, hogy utazzék azonnal Bernire és február 3-tért? készits© elő a nemzet­közi szakszervezeti Umgressmel, mert az Oudegeest javaslata szer­int február végén vagy március elején Amsterdamban tartandó kongresszust későinek tartja. A mai előértekezleten Branting elnök beje­lentette, hogy megérkeztek a norvég, a dán és az angol küldöttek. Holnapra, újabb angol és francia küldötteket várnak. A franciák ma még Parisban tárgyalnak a belgákkal és az­ amerikaiakkal, Haysmans javaslatot terjesz­tett elő, amely szerint a munkásvéd törvényhozáás nemzetközi békefeltétel legyen a leedsi és berni h­atározatok alapján. A vitában magyar rész­ről részt vettek Jászai és Buckinger elvtársak. Elhatározták, hogy egy szerkesztőbizottság írt­ választanak egy olyan új javaslatnak a sür­gős kidolgozására, amely a leedsl­e­berni ha­tározatoknál messzebb megy. Az értekezlet ez­után megbeszélte a hétfőn meg­kezdődő kon­gresszusnak a technikai vessetfaét, * Nentevüttek k c*erni kongrenjEttben. (Berlin, janu­ár 31.) A Vorwärts értesülése szerint több orosz szoci­áldemokrata, mense­vült párt tagjai, Németországon át útban van Svájcba, hogy résztvegyen a berni nemzetközi szocialista konferenciáin. Oroszországból való­sággal el kellett ezökniük, mert útlevelet nem kaptak. ellentétek a* istánt*or­ít­fftk köz8ti (Newyork, január 30.) Az „United Press" pá­risi tudósítója jelenti: A szerbek és az olaszok elkeseredetten hadakoznak az adriai kikötők hovatartozása ügyében. A montenegróiak he­vesen tiltakoznak az ellen, hogy akaratuk elle­nére Jugoszláviába kebelezzük be őket. A cse­hek és lengyelek hadban állanak Szilézia miatt. Magyarország és Románia éles ellentétbe ke­rült az erdélyi kérdés miatt. Németország és Lengyelország mobilizált egymás ellen. A bol­sevikiek harcban állanak Oroszország többi részével, úgy Kína, mint Japán igényt tart Kiaucsaura, az ausztráliai aspirációk pedig el­lentétben vannak az ázsiai népek óhajaival a Csendes-óceáni szigetek ügyében. Ezalatt pedig a titkos szerződések még jobban komplikálták a béke ügyét. Ilyen komplikáció támadt Anglia és Hedzsasz között, noha Anglia kész Damasz­kuszt Hedzsasznak átengedni. Egy másik ellen­tét, Anglia és Japán között keletkezett a Csen­des-óceán északi részén fekvő szigetek dolgá­ban, amelyeket Japán követel. A legkomolyabb ellentét azonban Franciaország, Anglia és Olaszország között az Adria keleti partvidéké­nek odaítélése dolgában támadt, amely kérdés a legnagyobb mértékben érde­kli a jugoszlávo­kat. Olaszország ezenkívül Afrikában is enged­ményeket k­íván, hogy ezzel ellensúlyozza An­gliának és Portugáliának ottani befolyású­. A népek ligája felé minden irányban hideg szelek fújnak. Feje fölött új nemzetek harci bárdokkal h­adakoznak. A lábrakapott harcias hangulat ellenére sem szabad azonban túlzott pesszimizmussal tekinteni az ügyeket. A gyarmatok kérdése* (Páris, január 31.) Hivatalosan jelentik: Wil­son, valamint Franciaország, Amerika, An­glia és Olaszország miniszterei és külügym­­i­iztezterei és Japánország képviselői csütörtö­kön két ülést tartottak. Az ülésen folytatták a Csendes-óceáni és afrikai német gyarmatokról megkezdett eszmecserét. Az angol birtokok képviselőinek­, továbbá Simon francia gyar­m­atügyi miniszternek és Raggi Salvagónak a jelenlétében ideiglenes külön egyezményt kö­töttek a német gyarmatokon és ázsiai Török­ország megszállt területén bevezetendő köz­igazgatás dolgában. A délutáni ülésen Huy­­mans, Vandervelde, Van den Heuve és Ort belga delegátusok is jelen voltak. Az utóbbi Belgiumnak Kongóra vonatkozó álláspontját fejtette ki. Elhatározták, hogy megkérik a szö­vetséges és a társult hatalmak katona-képvise­lőit, valamint a­­legfőbb haditanácsot törjes te­szenek be­jelentést az ottomán birodalom meg­szállott területén a rend helyreállítására éstk­s égős hadierők megfelelő elosztásáról. A leg­­közelebbi ülés pénteken délután lesz. (Nemyork, január 30.) Az az ideiglenes fés ki­elégítő határozat, amelyre az öt nagyhatalom a német, gyarmatok és a török területek sors­zi tekintetében jutott, Lloyd George közvetítő indítványának eredménye. Lloyd George meg­találta azt a formulát, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a nemzetek, amelyek a német gyarmatokat vagy a török területeket meg­­szállják, e területek teljes urai legyenek anél­kül, hogy azokat annektálnék. Mérsékelt as plass IngMHialtotih fg£nyelt­ (Bécs, janu­ár 31.) Hágából­ táviratozták. Most már bizonyos, hogy Olaszország kudarcot vallott Fiuméra és a dalmát partokra irányuló igényeivel. Amerikai lapok szerint Amerika fs Anglia befolyása fog rü esedelm­eskedni. House ezredes, amerikai megbízott. Smuts tábornok, angol megbízott és Lloyd George újabbak hosszsasan tanácskoztak Wilsonnal a konferen­cia elé kerülő legfontosabb kérdésekről. A hi­vatalos amerikai sajtószolgálat newyorki je­lentése szerint amerikai vezető körök ragasz­kodnak ahhoz a kívánságukhoz, hogy a Né­metország és Ausztria, valamint Magyaror­szág ellen elrendelt tengeri blokádot meg kell szüntetni vagy legalább is enyhíteni. Wilson «ntad kikStCket akar. (Bécs, január 31.) Genfből táviratozzák a „N. Fr. Presse"-nek. Megerősítik azt a hírt, hogy Wilson Fiumét, Konstantinápolyt és Dan­sigot az antant határozatával szabad kikötőkké akarja nyilvázt­ttatni. Hivatalos­ jelentő még nem érkezett az elölje ebbeli szándékáról, úgy látszik, Wilson azzal akarja megnyerni Olasz­országot a Fiuméról való lemondásnak, hogy Mi­ pótlást ígér neki a kisázsiai török birtokok felosztásánál. Megerősítik azt a hírt is, hogy Anglia szerződést kötött Spanyolországgal, amelynek értelmében az angolok kiürítik Gib­raltárt és azt spanyol csapatok fogják meg­szállani. A tengeri erődről való lemondás fe­jében Angl­ia megkapná az átellenes tenger­parton levő Ceuta kikötőt. London, Páris és Madrid között tárgyalások folyta­k a végből is, hogy Spanyolország mondjon le marokkói bir­tokáról. A dunai kenffftreeftel. (Páris, január 31.) Az „Associated Press", amely hivatalos és komoly forrás, határozot­tan megerősíti azt, hogy Franciaország most egy dunai konföderáció megalakulását rend­szeresen pártolni kezdi. A dunai konföderáció magában fogja foglalni valamennyi, a Dana mellett fekvő államot, Magyarországot, Német-Ausztriát és Bulgáriát is. Ez az álláspont a franc­ia külügyminisztérium szakértőinek a né­met birodalmi kormány terveiről leadott Irak véleményén alapszik. A külügyi hiva­tal expo­zéja nagy vonásokban a következő: JL Belpol. 8

Next