Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-12 / 61. szám

a várost. Hogy a kiéheztetés, teljesebb legyen, Radovanovics szerb parancsnok rendeletet adott­­, amely a következőképen hangzik: A maximális árakat annak idején megál­lapítottam, hogy a munkásokat és a szegé­nyebbeket megvédjem. A tizen­kétnapos sztrájk megmutatta­ nekem, hogy a munkás­ság és azok a szegények, akiken én segíteni akartam, nagyon sok megélhetési eszközzel rendelkeznek, amikor meg tudnak tizenkét napig élni és semmit sem dolgozni és nem keresni. Eszerint a maximális árakat, mint a munkásság védelmét, fölöslegesnek tartom és ezért, a mai naptól kezdve a kereskedelem telje­sen szabad azzal, h­ogy mégis föntartom ma­gamnak jófent, hogy az árdrágítást és áru­fölhalmozást meggátoljam. Az úti árak nem lehetnek magasabbak a vételár 25 százaléká­nál és ebbe beleszámítva az összes költsége­ket is. Minden kereskedőnek meg kell, hogy legyen a vételi számla, (faktúra), amellyel ki tudja mutatni a vételi árat, amelynek alap­ján megállapította az eladá­si­ árat. A ke­nyérre és lisztre tovább is fen maradnak a maximális árak. Pécs, 1919 március 7-én. — Radovanovics Sztevo ezredes, parancsnok. Ilyen körülmények között érthető, hogy a város teljesen kihalt és minden élet megszűnt benne­. Ungváron a csehek agyonütöttek egy magyar újságírót. Ungvárról jelentik a Népszavának: Ungvárt eddig tűrhetően viselkedtek a csehek. A szo­ciáldemokrata­ pártszervezet és a Munkástanács erélyes magatartása folytán minden nagyobb garázdálkodástól tartózkodtak. Massaryk szü­letésnapja alkalmából cseh díszszázad és ka­tonai zenekar vonult ki a Széchenyi-térre. Ami­kor a cseh himnuszt kezdték játszani, az egybe­gyűlt tömeg mozogni kezdett­ és egy beteg­nyomorék ember hangosan azt a megjegyzést tette, hogy ő maga kiverne hatvan ilyen cse­het. Történetesen mellette állott Pós Alajos hírlapíró, aki e kijelentésen elmosolyodott. A cseh katonák a hangos megjegyzésre odarohan­tak és abban a hitben, hogy a mosolygó Pós Alajos volt, a gúnyolódó, megragadták, vagy ötvenen rárohantak, ütni, tépni, szúrni kezd­ték. Hiába ismételte németül, hogy ártatlan, a csehek tovább szurkálták és magukkal vonszol­ták a kaszárnyába. Az egyik fülét letépték, tizenöt szúrást ejtettek rajta, amelyek közül az egyik halálos volt, a szerencsétlen ember már kilehelte lelkét, a hős katonák tovább vonszol­ták és hurcolták a holttestét. Az eset óriási izgalmat keltett a városban, a munkásság elég­tételt kért Siaffi ezredestől és Moys zsupántól. Mind a ketten a legszigorúbb vizsgálatot ígér­ték meg. A temetéstől annyira féltek, hogy először nem akarták a halottat kiadni. Később a Munkástanács garanciájára kiadták, de egy­úttal megtiltották, hogy a temetés napján a cseh katonák elhagyják a kaszárnyát. Pós Ala­jos elvtársunk volt s a szociáldemokrata párt­szervezet saját halottjaként temette el. A teme­tés napján a munkásság félnapos általános sztrájkot rendezett, minden üzlet és hivatal zárva volt. A temetésen az egész város részt vett. A temetőben fölzendült a Marseillaise és a forradalmi hangok üzenetet vittek a vitéz cseheknek... ' I­­ Semleges zóna. Dauphonse francia alezredes Kolozsvárott hosszas tárgyalást folytatott Neeulee,­ tábor­nokkal az ideiglenes határok megállapítása miatt.­ A francia főparancsnokságnak ugyanis az az intenciója, hogy semleges zónát húzzon a hadviselő felek közé. Ezt a fölfogást Neculcea tábornok kényszeredetten bár, de elfogadta. Neculcea ki sem térhetett a zóna fölállítása elől, mert a franciák befejezett tények elé állí­tották őt és követeléseiket, ultimátumként kö­zölték vele. Neculcea azonban így is csak igényfönntartással ment bele a kérdés elvi megoldásába. A román sajtóban a franciák közbelépésének már visszhangja is volt, a „Dacia" például azt írja, hogy a románok fel­tétlenül reflektálnak Nagyváradra és Aradra, m­eg is fogják szállni e városokat, abba azon­ban belemennek, hogy e városokon túl a Tiszáig francia csapatok szállják meg a fonto­sabb városokat. IJ I l—l • . joswmwa ( FŐVÁROSI OLVASÓINKHOZI FISIkértsik előfizetőinket, hogy a lapkézbesítésre vonatkozó esetleges panaszai­kat mindenkor elsőfsorban a kiadóhivatallal kiszüljék (Telefon: József 3—31 és József 3-32, hajnal! '13 órától csak József 3—31 hívható), mert a migaitt leadott pana­szok csak elkésve, esetleg egyáltalában nem jutnak hozzánk. Címváltozás esetén kérjük mindig a régi lak­címet megadni, A kiadóhivatal. ÁTÉ PSSÁVÚ & * Su­rg&s és fos&vszö foéhét a németekbel* (Páris március 11.) A „Newyork Sun"-nak jelentik Párisból. Ma egy nagyállású politikus kijelentette, hogy ha rövidesen nem kötik meg a békét, könnyen meglehet, hogy nem találnak ném­et kormányt, amelyet az aláírásra meg­hívhatnak. A német kormány napról-napra gyöngül és a további halogatás­­ a kormány összeomlásával járhat. Nyilvánvaló, hogy ha szigorúbb békefeltételeket kényszerítenek a németekre, az a német kor­m­ánynak azonnali bukását idézi elő, a­kár minő gazdasági támo­gatásban részesítenék is a szövetségeik a né­meteket. A békeértekezlet most az előtt a di­lemma előtt áll, hogy a németekre kedvező bé­két­ köt, vagy egyáltalán nem tud­ békét kötni. A népszövetség tervezetét esetleg a békeszer­ződésbe fölveszik, vagy pedig a békeszerződés egyik rendelkezése kötelezni fort.ja az aláírt nemzeteket, hogy a­ később létesítendő népszö­vetségbe belépjenek. a cserick panasza­­Magyarország ellen. (Páris, március 11.) A szövetségesek legfőbb haditanácsa te­gn­api ülésén mé­r a következő­ket határozta el: Németország fölényes katonai helyzetét megszünteti. Németországnak­ tilos hadi­flottát tartani és mindössze 15.000 tenge­részkaton­át tarthat fegyverben. A hadianya­g­okna­k és a lőszernek a megengedett mértéket túlhaladó készleteit meg kell semmisíteni. A haditanács ma a cseh-szlovákoknak a ma­gyarok bolsevistabarát (?) üzelmei miatt be­nyújtott tiltakozó jegyzékével foglalkozik és véglegesen rendezi a schleschli kérdést. Szer­dán és csütörtökön Németország keleti és nyu­gati határairól tárgya­l a tanács. Remélik, hogy a tanács szombaton megkezdheti a kártérítés kérdésének tárgyalását. Brüsszelben szerdán kezdik meg­­a­ tárgyalá­sokat a német kereskedelmi flotta átadásáról. Március 7Q-ifiára Versaillesba Hívetik a németeket. (Newyork, március 11.) A „Newyork Times"­na­k azt jelentik Párisból, hogy a tízes bizot­ság hétfői ülésén örökre szárnyát szegték Né­metország katonai világuralmi terveinek. Az emlékezetes ülésen Clémenceau elnökölt. Lloyd George is "jelen volt. Lansing, valamint House képviselte az Egyesült Államokat. A német csá­szár nagy hadseregéből csekély kis rendészeti haderő lett és a németek katonai ellenőrzését még szigorúbban állapították meg, mint ami­lyennek eleinte indítványozták. A tegnapi ha­tározattal kapcsolatban megegyeztek a szövet­ségesek abban, hogy a­ német meghatalmazotta­kat lehetőleg már március 20-ra meghívják Versaillesba, hogy az előzetes békeszerződést, amely a katonai rendelkezéseket is magában foglalja, átvegyék. A német megbízottak az­után visszatérnek majd Weimarba és a béke­szerződést a nemzetgyűlés elé terjesztik, amelynek véleménye lesz mértékadó arra nézve, hogy a német megbízottak a formális békekongresszuson minő magatartást fognak tanúsítani. „Beteljesedett a soroz­ai rendszer, végzete." (Newyork, március 10.) A „Newyork Tribu­ne"-nak jelentik Párisból: Egész Európában beteljesedett a sorozási rendszer végzete, ami­dőn a legfőbb haditanács ma délután elhatá­rozta, hogy Németország haderejét IOO­ OM ön­kéntesre korlátozza, 12 évi maximális szolgá­lati idővel. House, Clémenceau, Lloyd George és Sonnino a népszövetség tervezete mellett ezt tartják a legfontosabb határozatnak, amelyet eddig Parisban hoztak. Ez a döntés egyúttal a­ népszövetség eszméjét itt jelentékenyen köze­lebb hozz­a m­eg Víti'vs'ulássaihoz, mert­ legfonto­sabb föltételét, a lefegyverzést állapítja­ meg. 1919 március 12. A POLITIKA HÍREI. # * # A nagyváradi iskolaszék az iskolai vi­lás­oktatás ellen. Kedden délelőtt tartott ülésén a nagyváradi iskolaszék elhatározta, hogy a nép­tanács útján a következő javaslatot terjeszti a kormány elé: 1. A lelkiismereti szabadság tökéletesen sza­badelvű értelmezése szerint azok a gyermekek, akiket a szülei a vallástanra taníttatni nem hajlandók, a vallástan és a vallási gyakorla­tok alól azonnal fölmentendők. 2. A vallástan-­ ból való vizsgálat és osztályozás haladéktala­nul szüntettessék meg. 3. A legszigorúbban ti­ltass­ék meg, hogy a tantestület tagjai vagy a hitoktatók a vallástanulás kérdésében a gyer­meket bármily módon befolyásolják. Végül azt kéri a fe­lirat, hogy a népkormány addig is, amíg ez ügyben néptörvény nem in­tézkedik, rendelettel tegye meg a szükséges intézkedéseket.­­ • „Bűn volna a főtivárhajóharc fegyveréhez nem nyúlna" Ezt gróf Andrássy Gyula mon­dotta a képviselőház 1917 február 26-iki ülé­sén; az az Andrássy, aki legutóbb — a táma­dásban és védekezésben egyaránt perfid — nyilt levelében azt meri hazudni, hogy a tenger­alatti háborút sohasem helyeselte. — Anglia Lloyd George vezetése óta gyár­várossá változott, amely gyilkos, pusztító fegy­vereket készít — mondta akkor a gróf. — Így készülnek most a nyugaton egy óriási, nagy, fölszerelt, óriási technikai eszközökkel bíró támadásra. Ezzel a nagy veszéllyel szemben szükséges volt a tengeralattjáró harc, hogy le-­ hetőleg aláássuk ezt a szervezést, hogy lehető­leg akadályozzuk szabad mozgásában a tenge­ren és ezzel derék katonáink, hősi hadseregünk helyzetét minden harctéren megkönnyítsük. * * Mjafoft &9!?3atönycsar»<ato&at rendeltek Berlinbe» (Berlin, március 11.) A „Parlamentarischen Nachrichtenének jelentük illetékes helyről. A spartacusok zendülése déli és délkeleti irány­ban ter­jed. Alig lehet remélni, hogy az elkese­redett harcok egyhamar el­lanyhuljanak. Neu­köllnben is ro­sszabbodik a helyzet. A kormány csapatai teljes é­v­­vel fogtak hozzá Neukölln me­gtiszttításához. A spartacusok megszállták Lichtenberg pályaudvarát és a síneket mind fölszakí­tottáik. Noha­­a kormány csapatai a város belső részében leverték a zöldülést és megakadályozzák újból való fellobbanását, a keleti és délkeleti városszéleken dúló harcok hevessége mégis azt bizonyít­ja, ho­­y a legkö­zelebbi napokban nem várható a lázadás vég­leges lever­éke. A kormány erre való tekintettel újabb csapatokat rendelt Berlinbe Karmattycsaipsítok veitá& Ritviil TAcfaterkS a&get. (Berlin, március 11.) A keleti városrészben és Lichtenbergben tovább folyik a harc a fel­kelőkkel. A kormány csapatai előrenyomultak és vasgyűrűvel vették körül Lichtenberget. Weissensee és Tireptow kerületeket is meg­szállták kisebb csapatok, ugy h­ogy a sp­artacu-­­­sok útját lassanként elzárják. A Lichtenberg!»« vivő utakon mindenütt elkeseredett harcok voltak­­a spartacusokkal. A kormány csapatai tegnap­ megszállták Lichtenberg egyes részeit. A halottak száma óráról-órára növekszik és a Lichtenbergben történt véres eseményeik foly­tán még megközelítően sem lehet megállapí­tani. Sok ember esett áldozatul a­ statárium ki­hirdetésének és a néptengerészek haditörvény­szék elé állításának is. A Frankfurter Alléé­ban tegnap egy akna­vetőlövedék célt tévesztett és egy csoport kíváncsi emberre­ esett, plusz­huszonöt ember megsebesült. Tegnap előállítot­tak a rendőrfőnökségen kétszáz orosz embert, aki nem tudta magát igazolni. Nagy részüket letartóztatták. Hátrálnak a sgamafaciesok. (Berlin, március 11.) Délben megállapítható, hogy a spartacusok Lichtenbergben és Neu­köllnben lépésről-lépésre hátraszorulnak. Eddig 130 gépfegyvert és 40.009 puskát vettek el tő­lük. A lichtenbergi Spartacus-csapatok a kor­mánynak tudomására adták, hogy hajlandók a kapitulációról tárgyalni. A kormány feltét­len megadást és valamenyi fegyver kiszolgál­tatását követeli, amit a spartacusok vissza­uta­sítottak. Berlin város területén is háttérbe szo­rulnak a spartacusok. A Frankfurter-Allééban és a Möllendorfstrassen levő főállásaikat ki­ürítették. Másrészt fölbukkantak Char­otten­burgban, amelyet az eddigi lázadások eddig megkíméltek. Kétezer halott ... (Berlin, március 11.) A berlini polgári választ­mány megállapítása szerint, tegnap 182, tegnap­előtt pedig 210 halott áldozata volt a spartac­us­zavargásoknak, csak a polgári lakosság köré­ben. Több mint 340 házat­­az ágyuharc súlyosan megrongált, 18-at teljesen elpusztított. A kár legalább 60 millió márkára becsülhető. A ber­lini utcai harcoknak eddig kétezer halálos ál­dozatuk, van. A tetemnézőben kétszáz ismeret­len­ ember holtteste fekszik. Száz kivégzés. (Berlin, március 11.) A berlini mentőállomá­sokra tegnap 56 súlyosan sebesült férfit, 11 nőt és 1 gyermeket, továbbá 10 halottat szállítot­tak be. A friedrichshaini­­kórházba ötvennél több súlyosan sebesültet vittek be. Két másik kórházba 38 halott és száznál több súlyos sebe­sült került. Sok áldozatot követelt az ostrom­állapot is. A statáriális kivégzések száma körül­belül száz. A spartacusok Lichtenbergben röp­cédulákat osztogatnak, amelyek gyilkolásra és fosztogatásra szólítanak föl.

Next