Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-25 / 71. szám

mäftAfi % : amp Iße-oda. ^ámafeban Trait, a nytf "" a történelmi »ewwBetoweeft sytrJést. — A Fmradalmi Kormányzó anáes — úgy­mond — ü>Ivözkíét honom önöknek elvtársak a baa & pillar,at'oaai, amikor ennek as x: fc a hatalmát a prolfitsríatoE? nweeten aww­Ez a Xormeányrótratálca nem volt aa ural­kc-dó osztályokból, nem a kirffiyoVboL hanem as etryitésm« lépett és egys^esen kitedő Piwe­:.-. P kaka* I je-'.t •ben aa egéss ©r»»á«t»aa a pro^fefewoB a mai napon átvette a kormiayaS batatawt éa aa .jí &zoa an. al».Txm blatoeíttaató, ha a protMof­: y fff,n it>i*tb<m, egységben és cgyeég** Mkete­(L i ű törekszik Mapr&rorezAíOTL a -proletárálla­mot mes?üeir«m.tcff»i. Ebben a szent «eységben hívíák fiä benoebe­ket arra, hogy MxxrtásmL áldozatkészséggel tá­mogassátok a Forradalmi KormányséUmó­c -k, í'Molj .rak nerrében teraételten «wivélyesen i •. f-öllé!- becmerijefcet A tömeg WScee éJjeiraéB­fíwradta a Kocrmáriy^ótanáos ehiokének íwivöaletót Nagy lelkesedés feladta Kan I3Sa elrbSr&at, aid. hatalmas beraóddeí fordult a levetfckalappal álló tömegh-ex. Elvtársak—mondotta —, a mai rí 1 poca szent egységgé forrott össze Magyaror­preíetarkifusa. A világ protatarii&tasáflmk mArt nr. «gyefeáÉt folyó romzetköri harcában ai k. a magyar proletariátus, a világforrada­lom előcsapafa vagyunk. Büszkeséggel és uj­jongó boMojcreás^al vívtak ki ezt a legszentebb sf:er«ret, mely az orceo forradalmi proletariá­tus nyomán meg ío-vja valóéi tani a világ pro­Lt"ráuak -m örök és megdönthetetlen ural­mát. Az egységes magyar prototárságnak ezen a mai ünnepén érkezett meg hozzánk a Mosa­í - : rui most ülésező nyolcadik orosz kommu­r/tia. ko:>grv.ssz-r.s üdvözlete. Az otosi testvérek forró üdvözlőiét küldi nektek elvtársak abban a racat harcban, melyet a proletárállam meg­valósításáért meginditottunk. Nehéz lesz ez a hare, elv-társak, küzdelem kezdetén vagyunk h azok, akik a hatalmi átvették, a diktatúra r " -Á'Torvhb rendr&abálpcival fogják a prole­tariátus fi'fyéfc előbbre vinni. örök dicsősége a magyar proletariátusnak, hogy a döntő pillanatban egységes táborba f rrott Emme, öreaeforrott a kot proletár pórt ' nú a*ár öaesp kell forrnia a -váróénak, a f üvbI ím törhcbtftívn testvéri ssSiveteéggé! 'Or'.ásí harcok, aehéz küzdelmek lesznek m/«g aa ijííTwríallsBÖnss rablók ellen. De a proletár­•ííkteinra nem eldorádó. Nem Ígértük, hogy -«nytKot a&Htk; ö® Ígértük, megteremtjük a « rendet, omeZg&en ae egyék kenyeret, cfö Aaíff&sdk. í*3gy-két ua» alatt nem lehet aatmegte­lemteni, de a Magyar Tanácsköztársaság ne­vöben Isréi-JSk, hegy est a rendet megteremt­if'íig Is tudni focrjnfe, hogy ha ékezünk, M szalud d* bvldog jövmkért éhesünk. Éljen a Jük. Add Agyar Ste»vjet­fcS«fAnM ág! ßlj^n a nemzet­köKi proletárdíktatinra! A percekig tartó zngó éljen»'« ntán, mäkö»ben 300 zenaaz liácz Laci vezetéeével cJjAtsKo-ttet a Marseäöelset, a követ­kenő atomok, IfokAnyí Be/zső elvtárs a tönv"» kő ó menve, az elvtársak vállán hiatal­mse bc-«® /'-:ldel Ismertette a proletárság föl­L Diadalra intett a proietárság! A munkások* katonáfe éa parasztok tanácsát a-arjuk mieigvalóflitani, a vörös hadsereget és ir gépttenl, a kiílső imperialista, és a belső elleriforríldaJinl ellenséggel harcolva, a mi :<• ••>lctáráűlanwmkat. L^rfontosabb és hxüasz­t nem tflrő kätetessog^ak a vörös hadsereg m>ervcz;-<te. Elvtársak! Ez a ti hadserege­tek lesss, ra a ű igazotokért, a ti álmaitolrért ' f ... -.-••;ni, ennek esak ti lehettek a katonái. — Azok leszünk! Betépünk! — Éljen a vörös hadsereg! 3?' a ti parancsotokra tettük, amit tettünk. Mösl a megiefremtődődött szent proletáregyBég mr.n'en erejére, lelkesedésére, önfeláldozására van zmücség, hogy a Duna és Tisza mentén taegteremts^k a kommunista államot Geak e r évet adjatok fe akkor megláláátok, mit ad n.-íktfek a proletáráliam. Simkó József elvtárs szólalt föl iné« erratán. Lelkes pár Klóval a r-.agy l ötekeséereJtre hívta föl aas elvtársak "Tf elmét. A?, óriási embertenger kösse i>én, ahová már aeea hallatszott el a lépcsőzeten beszélők kaagfe Böhm Vilmos elvtárs, a szo^alizálási ügyek népbiztosa mondott gy rsiaomobil tetejéről beszédet. — A magyar proletíirforrad«ilomnak — mon­(1 fa — még nagyofcb jelentősége van, mint ro--..- sk. mert ez a mi forradalmunk kap­p..-'. bele Fiurópn testébe ellenállhatatlanul a ve! : \rforradaimat. És hol lesz az janperiatíz­:••c.tik az a serege, amely megszállhatna majd linden orezágot ahoi prolotárforradalom lesz, lert kell neki lennd. Mi Oroszországgal már rgy teet ó egy lélek vagyunk ás egyek leszünk neinso' íra az egész világ proletárságárval. De re jir»m lesz könnyű addig. Mindönkinek . se 3 fogni és kötelességét teljesíteni. Aki *-• t'ilja negr helyét a műhelyekben, a gyá­rakban, a földeken, sir. az Mpjon fee a tStSb hadseregbe és védehaesEB meg a magyar proletáruralmat Agitáljon, figyeljem és eltenőrizzen mindenki, passzív nézője nem lehet senki ennek a karé­nak. Ha egy «karat egy erő, egy test leesünk, világ jöhet eílonthík. elvtárs után Avraniescn elvtárs * ro&sán elvtársak nevében jelentette ki, hegy a román proletérrság is egy szív, egy lélek, egy test a magyar proletárságga! és hamar eljön az idő, talán már esak órák kérdése, amikor Romániában is a proletárok uralma kerül a bojárok gonosz és gaz hatalma helyére. A földmtrelésügyi palota harmadik emeleti erkélyéről Hamburger Jenő elvtárs jelentette ki, hogy ez a palota, ahonnan évszázadokon át e földmivesproletárokat hajtották rabszolga­munkára, ezentúl en is a nép palotája lesz. Ha a régi világ uraitól el akarjuk venni a hatal­mat. a földet kell elvenni tőle. Vincze Sándor elvtáis ugyancsak aa erkély­ről mondott hosszabb beszédet a magyar pro­letárság világtörténelmi jelentőségű döntő lé­péséről. Beszeltek még kivüle Czikora elvtárs, Grünbergrrné és Csorba Mária elvtársnő, majd Nyisztor Györgj/ elvtárs mondott lelkes beszé­det a magyar proietárság világtörténelmi föl­adatáról Az igazisásügyi palota ogyik első emeleti ab­lakából Vágó Béla. elvtárs mondott hatalmas beszédet a myty pillanat jelentőségéről, ami­kor a magyar proletárság megteremti a maga uralmát romba dönti itt a régi világot, fölépiti az ujat és tettével óriási rést üt az egész Európa kapitalista világán. Az óriási tömeg 5 óra felé kezdett szétosz­lani, miközben a szervezett zenészek több mint 60 tagn csoportja húzta a szocialista forradalmi indulót és a tömeg vele énekelte. <A ICommunlsta-párít szombati gyűlése. A Kommunisták Magyarországi Pártja szombaton délben az uj Városháza közgyűlési termében nagygyűlést tartott, amelyen Kun Béla elvtárs tomboló lelkesedés közben, a föl­zúgó tapsvihartól újra meg újra félbeszakítva, bejelentette a szociáldemokrata párttal való resülést ég a proletárdiktatúra megvalósitá­Be kellett látni — mondotta —•, hogy a szocialista ideált nem lehet alkudozásokkal meg-valósitani és igy a ket párt egyesült a kö­vetkező megegyezés alapján: „Minden hata­lom a nroletárság kezében legyen. A proietár­ság fölfegyverzése ós a polgárság lefegyver­zése. A munkáshadsereg megszervezése. A ha­talmat a munkás-, katona- és földmives-sze­génység tanácsai gyakorolják. A föld közva­gyon, ne földosztás legyen, de a f&klmivws­szegényel: tanácsai és esetleg át men etil og szö­vetkezetekben való termelés. A gyárak, bá­nyák, bankok, vasutak, közlekedési eszkőzök szocializálása. Az egyház és állam azonnali szétválasztása." Eszel Magyarország a máso­dik szovjet-köztársaság lett és szövetséget kö­tött az orosz szovjet-köztársasággal, amelynek proletárhadserege már a Kárpátok alján áll. Sok szenvedés áll még előttünk, de most már magunkért szenvedünk. Nagy munka vár iánk, amelyben minden munkásnak hősies le­mondással, szenvedések árán is részt kell ven­nie\ Kun Béla beszéde után Hevesi Gyula <' v 4S rs besaólt az üzemek szocializálásáról és a Kor­mányzótanács működésének szigora ellenőrzé­séről, majd Vágó Béla elvtárs záróbeszéde után a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. Teljes összeomlás előtt a szerb imperializmus. M !SKnfeQ«te£g8>ai taesaíérS szerb katonák nain sicarnak visszamenni a megszűGio2t Se/iüEeícSíre. — a szerte pr«*Setársá»g az imperSniizmus eüSew. — ft ttéteraxági cseh Sí?«sasrawcsw*»fís«*íj elremdefts a határ el­zárását. — KM a megiszáliott tee-iíSe­tekrü!. A megszállott Délvidék proletársága hét­főn nagyjelentőségű gyűlést tartott, amelyen képviselve voltak az egész Bácska, Bánát és Baranyamegye szocialista pártszervezetei. Az idők jele, hogy » szerb parancsnokság meg sem kísérelte a gyűlés megakadályozá­sát és a küldöttek szabadon megjelenhettek a szabadkai városiháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig megtelt a résztvevőkkel. Meghívták a gyűlésre a szerbiai szocialistá­kat is, akiknek képviseletében Lapcsevics és KoíJanin Nedelko elvtársak jelentek meg. A fölszólalások után a gyűlés határozati javas­latot fogadott el, amelyben a. proletár dikta­túra elvi alapjára helyezkedve, kimondották a kommunista akció szükségességét. Kimon­dották, hogy a proietárság uralmát kívánják az egész vöágom és icra politikai határokat. Hogy Szerbia proletársága is ráébredi már a bnrzsoáállam elpusztításának és a proletár­íxrajora megteremtésének sa'üksógrsiascisére, ext egyre több jel tanmsitja Egy eivtárowiJt « napókban Belgrádban járt, ahoous* térve, a következő figyelemreméltó kai számol be tapasztalatairól: A szerb szocialista párt a elvi alapján ATI. Az imntfr híttw heöíerm, amelyet a ssserb proletariátus viselni kmytal«n volt teljesen megérlelte benn* axt a tnJwtot, hogy a polgári társadalom megérett a p».«Jsfco­lásra. A párt vezntő tagjai elragadtsdAssal em­lékeztek meg az orosz proletariátus íorradabstó harcairól és Oroszorsaáget tekintik kö*«tenáő példának. Szerbia ma tökéletesen a francia és imperializmus igája alatt él. Belgrádban * igazgatás ántánt ©llenőrrés alatt áü, » küasbis­tonsági szolgálat teljesen frand."-anapoi ben van, Szerbiával szemben az áafctet tette a bizalmát. Két cenzúra ül a szerb zur a fölött amely minden külföldi hirt nem az ántánt hírcsatornáján át jött, töröli A dunai hajózást amelyet eddig a Doaaffőjdífláé­zási társaság és szerb haj ós váll ai atok bowytrfi­tottak le, ma kizáróan a „Commandement do la Navigation de Danube** franeda paraneMrak­1 ság látja el. A hajók francia sászilók alatt íér­ják be az Aidunát. Belgrádot a starb Hfaitsr­landdal vasút nem köti össze, mert mind« van még ma is, mint ahogy október róféa a német és osztrák haderők Szerbiát elhagyták, A szabadságról hazatérő szerb katonák leg­nagyobb része nem vonul be többé idegen er« szágban állomásozó csapattestéhez, hanem «tó­hon marad, az ország belsejében eíbujd®eík; egy része bandákba verődik és az idegen patok trénoszlopainak fosztogatásából éL Mags az ország o fölbomlás tüneteit 9í*eÜ A győztes" állam győzeteti m&msfrW1 polgárait hiába keressük Belgrad wteáSa, a nyomor, fra Ínség és a dacos elszántság képé­ve' haladó embereket látunk. Itten valami ténni fog! A sfcupsttna a régi Kornak szaggatott épületében ülésezik ém tosabb dolga az ezer sebből vérző mentjének, mint a felirati vita! Essneí toxinS" kocott Ixat nap előtt A szocialisták xaár wrw* előtte letették mandátumaikat, mesrt MMtti hogy Szerbiában az álparhunemtarlMBasI sokára úgyis a proletariátus fogja fölváltani. A szocialista pártnak föüajánlott navspióiétt miniszteri tárcát a párt nem fogadta «i, a szerb imperializmus embereivél semmifél« kö­zös munkára nem kapható és kérlelhefci3«rt következetességgel halad a saját utján, a győ­zelem felé Még a magyar proletárdlktatam kihirdetése előtt, egy-két hónapban suabíJfe meg belgrádi elvtársaink a szerb polgári ái­lam fönnállását ós a budapesti eseméartHi bizonyára meg fogják rövidíteni ezt a nowsgswa­bott időpontot. A szerb proletariátus, ranely minden hóditás ellen tiltakozik, önmagán éraí legjobban a hódítók barbarizmusát és ép<p mos­tan játszódik le az olasz iroporializmas hóditó őrjöngése, amikor a dalmát partake« lakó szláv tömegeket az olasz impérium alá akarja kényszeritená. Kppen ugy, mint ahogy sa oiass erőszak a szlávság fölött, a szláv erőszak a délvidék magyar és német t rrme»sl fClSít kí csak az imperializmus teljes letörésével és megsemmisítésével taposható el. Ez be fog következni, sokkal han»aréfci>, mtfll ahogy a gonosz és rövidlátó ántánt-impertaa». mns hiszi. A szerb proietárság a végső barer* készülődik az elnyomók ellen és csak r&vid idő kérdése, hogy ez a harc, amelynek kimenetele immár kétségtelen, teljes «rßvwl megSmáttijaa. FJzártéK a tét határt. Bécsi távirat közlése szerint a cseH-fffl!ovSE sajtóiroda jelenti, hogy a tótországi esek-ssd«­vák csapatok főparancsnokának utasítására a tót határt e hó, 22-én esto 8 órától kwsdve a legszigorúbban elzárták. Sriníogy eiyjkrtÄk valamennyi dunai hidat is. KÖVABOSI OLVASÖINIÍHOZ! PWkírlOk okMnetMotet. liocy a l.ipkézbeslt&irt vonatkozó «cteile^n« pvsnazol- knt mlnriinWor elsAsorbaa n kiadúhlTntaila! kSsSIJék (Telefon: Jfi-.-sef S-3J éa J«mt í—3t. bejnnti M3 M«1 i-sak József 3-51 hlvh-iíó), mert a n iautí leadsit i«,^. «»ok c«ak clkísre, opetle; ecySltalfibrj iten íatmOi Imnink, flImíltorJi fxitfti Wrfflt mlixür • rimi lak» címet megadni. A k)iMtnM

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék