Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)
1919-04-02 / 78. szám
1919 április 2. NÉPSZAVA élsimesési Népbiztossdg engedélyi a BeHSgyi Mé|»teist©ssög Skát náptsis&os&nate aSásp^sáva? ©W&fcoil fölirataslewanása §sá?« hol házkutatást tart, as eBGenfosva'eSaimi stuasiaié® és a KermstnyzAtanftcs rassdsSetei é?f@l* swéban forracSalmi törvényszék elé kerül és ha 8SS!bllisS@tés?a ttélfcaftff. leghelyesebb irányban halad. Az a rendelet, amelyik az aranytárgyak, az ékszerek és a drágakövek lefoglalásáról intézkedik, messze kiható gazdasági jelentőséggel bír az építő munka sikere szempontjából. A nagy és szükséges szocialista célok megvalósítása során süket fülekkel kell elhaladni ama fájdalmas fölszisszenés mellett, ami ezt a rendeletet az érdekeltek tömegeiben nyomon követte. A kapitalista társadalom erkölcsi elaljasodásának ezeket, a ragyogó jeleit is oda kell állítani a célok megvalósításának szolgálatába, ha az erkölcsi dekadencia produktumait az erkölcsi fölemelkedés eszközeivé lehet avatni. Azok az asszonyok, akiknek életcélja volt az arany, a brilliáns, az ékszer, a „smuk", amiért házasságtöréseken át, kézrőlkézre járva ezerszer eladták magukat, folyathatják a könnyeiket és beleléphetnek a testükbe, az építést mégis folytatni kell. Ami régen bűn volt, hiú lelkek ostobasága és hivalkodása, el kell venni, ha az új, a nagy és nemes épület alapjaiba téglákat lehet belőlük faragni. * * Megnyílta* az üzletek, * Hogyan lehet vásárolni? A Szociális Termelés Népbiztossága kedden a következő rendeletet adta ki: „ Azok az üzletek, amelyek csak közvetlenül fogyasztók részére (kicsinyben) árusítanak, ha teljes leltárukat a szociális termelés népbiztosának IV. számú rendelete szerint benyújtották, Budapesten 1519. évi április elsején, vidéken pedig a teljes leltár benyújtását követő napon újra megnyitandó. További intézkedésigl zárva maradnak azok az üzletek, amelyek a kicsinyben való árusítás mellett nagyban is vagy csak nagyban (tovább eladók részére) árusítanak. Zárva tartandók továbbá azok is az üzletek is, amelyek kizárólag szeszes italok árusításával vagy kimérésével foglalkoznak. 2. A leltárak benyújtására kivételes méltánylást érdemlő esetben az Országos Központi Statisztikai Hivatal rövid halasztást adhat. Azokban az üzletekben, amelyek teljes leltárukat be nem nyújtották, Budapesten a szociális termelés népbiztosának, vidéken a helyi direktóriumnak külön engedélye nélkül árusítani nem szabad. 3. Üzletet átruházni és új üzletet nyitni csak a szociális termelés népbiztosának engedélyével szabad. 4. Az eddig jegyre árusított cikkeket továbbra is jegy ellenében szabad eladni. Érvényben maradnak a kereskedelmi forgalomban eddig elrendelt zárlatok és korlátozások. Zár alá vétetnek és további intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek (ezekről a hadügyi népbiztos fog rendelkezni), perzsa-, szmirnaszőnyegek, valódi gobelinek, szőrmeáruk, amelyek darabonkénti értéke 1000 koronát meghalad. luxusbútorok és műbútorok, ha a teljes hálóberendezés ára 0000 koronát, az ebédlő vagy uriszoba berendezés ára 10.000 koronát, vagy egyes bútordarabok ára 3000 koronát meghalad, mű- és régiségárgyak, bélyeg-és egyéb fiüjtemények. 5. Ruházati cikkeket, továbbá bútort, edényt és evőeszközöket csak a vevő lakóházának bizalmi egyénei által kiállított vásárlási engedély ellenében szabad ízrusítani. A bizalmi egyének vásárlási engedélyt csak annak a proletárnak adhatnak, akinek a vásárolt cikkre feltétlenül szüksége van és e körülményről személyesen meggyőződtek. Ruházati cikkek alatt értendők: csecsemőkelengye, férfi-, női- és gyermek- alsó-és felsőruházat, ezek előállítására alkalmas gyapjú, pamut, len, kender, vigogne, selyem és műselyem és ezek keverékéből készült szövet, kötött és kötszövött áru, ezen nyersanyagokból való fonalak és cérnák, ágyneműek, (matrac, szalmazsák, lepedő, dunyha, takaró, paplan, stb.), asztalneműek (asztalterítők, asztalkendők), törülközők, fürdőkabátok, kész vagy készítendő cipő vagy csizma. 6. A vevő a kereskedőnek átadott vásárlási engedélyen az áru átvételét és vételárát aláírásával igazolni tartozik. A kereskedő a vásárlási engedélyeket megőrizni és azokkal a kiadandó utasítás megint elszámolni köteles. 7. Az eddig megállapított legmagasabb és tájékoztató árak egyelőre érvényben maradnak. Azokat a cikkeket, amelyek legmagasabb vagy tájékozódó ára még megállapítva, nincs, olyan áron kell árusítani, amely a beszerzési áron fölül csak az üzemköltséget (rtgie) foglalja magában, beleértve a kereskedő létföntartási költségét, ezen fölül haszon fölszámítása tilos. 8. Az üzleti bevételekről, és kiadásokról és az áru raktárról könyvet kell vezetni; további intézkedésig bélegamentek, körevek is használhatók. 9. v. Minden üzlet legföljebb 2000 korona állandó pénztárkészletet tarthat. Az ezen ötsereget meghaladó pénztárkészletet, amennyiben az 10.000 koronát elér, az üzletzárlatot követő napon, egyébként pedig legalább hetenként egyszer valamely szocializált bankba valt a postatakarékpénztárba a kereskedő saját folyószámlájára kell befizetni. Minden kereskedő csak egy banknál vagy a postatakarékpénztárnál tarthat folyószámlát. Akinek folyószámlája nincs, A legközelebbi szocializált banknál vagy a postatakarékpénztárnál folyószámlát mutatni köteles. Egyelőre 500 koronát meghaladó számlafizetést a kereskedő átutalás útján köteles eszközölni. 10. Ezen rendelet határozmányai alól kivételeket rendkívüli esetekben csakis a Szociális Termelés Népbiztossága engedélyezhet. 11. *§•. ,Aki ezen rendeletet megszegi, forradolmi törvényszék elé kerül 12. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. A Szociális Termelés Népbiztossága. * A házbizottságok tagjainak kötelessége arra ügyelni, hogy vásárlási engedélyt csak annak adjanak, akiknek a venni kívánt cikkekre feltétlen szükségük van. Nem szükséges vásárlási engedély papír- és félpapírszövetek és ezekből készült ruházati cikkek, továbbá kalap és sapka, keztyű, gallér, kézelő, nyakkendő, harisnya- és nadrágtartó, csipke, szalag és fátyol vásárlására, valamint a rendeletben föl nem sorolt egyéb cikkek vásárlására sem. Több árucikkre vásárlási engedély ugyan egy űrlapon csak akkor állítható ki, ha valamennyi cikk ugyanannál a kereskedőnél kapható. A házbizottságok nyilvántartást kötelesek vezetni arról, hogy kinek milyen árura mikor adtak vásárlási engedélyt. Minden háztartás részére külön vásárlási törzslapot kell kiráktni, és erre kell rávezetni a családfő és családtagok és alkalmazottak részére adott vásárlási engedélyeket. A törzslapokat a házbizottság megőrizni tartozik. Az engedély csak arra ad jogot, hogy ha valamely kereskedőnél az illető cikk kapható, azt megvásárolhassa. A Szociális Termelés Népbiztossága figyelmezteti a vásárolni szándékozókat, hogy egyelőre csak a legszükségesebb és nélkülözhetetlen cikkek vásárlására szorítkozzanak. A legközelebbi napokban az árak újból meg fognak állapíttatni; számos cikknél az eddiginél is alacsonyabbak lesznek az árak. A Cukorrépatermelés. A földmivelésügyi népbiztosság az1919. évi cukorrépatermelésről a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. Mindenki, akinél cukorrépamagkészlet van, köteles ezt a készletet az 1919. évi április 1. napján volt állapot szerint a készlet tárolási helyének pontos megjelölése mellett legkésőbb 1919 április 4-ig a Cukorközpontnál (Budapest, Mérleg utca 9) bejlenteni. A szállítás alatt lévő mennyiségeket az átvevő az átvétel alkalmával haladéktalanul bejelenteni köteles. 2. Aki a jelen rendelet életbelépése előtt már cukorrépamagot elvetett, köteles ezt a körülményt a bevetett terület és az ezen célra fölhasznált magmennyiség pontos megjelölése mellett az L szakaszban foglalt rendelkezések szerint bejelenteni. 3. A cukorrépakészletek fölött a földmivelésügyi népbiztosság rendelkezik. 4. Az a termelő, aki már cukorrépamagot kapott, köteles azt, késedelem nélkül elvetni. Ezeken a termelőkön kívül 1919-ben az köteles cukorrépát termelni, aki a 3. szakasz alapján cukorrépamagban részesült. A cukorrépáért fizetendő árat és az egyéb cukortermelési feltételeket a földmivelésügyi népbiztos a pénzügyi népbiztossal és a szocializálási népbiztossal egyetértően kiadandó külön rendeletben állapítja meg. 5. A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegői fölött a forradalmi törvényszék ítélkezik. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 31-én. Földmivelésügyi névbiztosság: dr. Hamburger Jenőt, népbiztos. Lefoglaljáa a katonaruhákat és filszereléseket. A magyar hadügyi népbiztossásr a következő rendeleteket adta ki: 1. A Vörös Hadseregnek a szíjsürgősebben szüksége van minden használható katonai ruházatra és fölszerelésre. Ennek a szükségletnek a födözésére a hadügyi népbiztosság korlátlan számban igénybe veszi az országban található alább fölsorolt cikkeket: a) katonai sapkák; b) katonai zubbonyok; c) katonai nadrágok; d) katonai köpenyek; e) katonai célokra készített lábbeliek (bakancsok és katonai csizmák); f) katonai célokra kékült fehér nemű cikkek, amelyeknek ilyen jellege az illető cikkeken alkalmazott lebélyegzésből tűnik ki és végül g) mindazok a felszerelési cikkek, amelyeket hadfelszerelési célokra készítettek (derékszíjak, fegyverszijak, hátizsákok, stb.). II. .1. igénybevétel alól mentesek. A tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének, a vörös karhatalmak, a munkásgárdák tagjainak saját ruházatukra és fölszerelésükre szolgáló cikkek. Hasonlóképen magántulajdonban maradhatnak a leszerelt katonák birtokában lévő ily katonai cikkek, ha az illetőknek ezenkívül csak egy civilruhájuk van. . III. Ipari és földmunkások, alkalmazottak és köztisztviselők a beszolgáltatott, teljesen használható ruhacikkekért kártérítést kapnak. A katonai fokáért 10 korona, a zubbonyért is nadrágért 50 korona, köpenyért 90 korona, bakancsért 50 korona, csizmáért 30 korona, ingért 12 korona, lábravalóért 10 korona kártérítést. Viselt ruházatért és fölszerelési cikkekért a megfelelő részértéket utalják ki. Minden más, nem említett foglalkozású egyéntől gyűjtött ruházati és fölszerelési cikkekért kártérítést egyelőre nem fizetnek, hanem ezek csak átvételi elismervényt kapnak, amelyek a mennyisg és minőség, valamint a fentiek szerint számított értéket nyugtázzák. Az it ismervények szerint kijáró kártérítés kifizetését később szabályozzák. IV. Ruházati és felszerelési cikkek gyűjtését Budapesten a kerületi elöljáróságok vég-dk a katonai városparancsnoksá-' -gal egyetértően, a szabómunkások szakszervezete szakértő közegeinek bevonásával. Vidéken a direktóriumok alakítsanak sürgősen a katonatanács, a katonai hatóságok és a szabószervezet helyi csoportjának megbízottaiból a katonai ruhákat átvevő bizottságokat. A vidéki gyűjtők eredményéről a legközelebb fekvő ezredparancsnokság haladéktalanul értesítendő. A fővárosban gyűjtött, ruha beszállításáról a katonai városparancsnokság, vidéken pedig a legközelebb fekvő katonai csapattestparancsnokság tartozik gondoskodni. A vidéki ezredparancsnokságok a gyűjtött készleteket az elöljáró kerületi parancsnokságok színhelyére szállítják. A kerületi parancsnokságok pedig halladéktalanul rendelték el amegfelelő tárolási, osztályozást és a szükséges javítási munkálatokat. Jelen rendelet megszegése, a ruha- és anyagkészletek eltitkolása, be nem szolgáltatása vagy kiadatások meggátlása forradalmi törvényszék ítélete alá kerül Budapest, 1919 március 3. Pogány József s. k., hadügyi népbiztos. Szántó Béla s. k. és Szamuelly Tibor s. k. A mezőgazdasági akatálsa friztosítása. A folyamatban lévő tavaszi szántás, vetés és egyéb mezőgazdasági munkálatok előmozdítása érdekében a következőket, rendelem: " A gyárakban és műhelyekben javítás alatt álló gazdasági gépek és eszközök üzemkép-Q"-' tételéhez, valamint a gazdaságokban lévő gépek üzemfolytonosságához szükséges mindennemű géprészeket, alkatrészeket és anyagokat a gyárak és kereskedők a folyamatban levő leltározási idő alatt is az alábbiak értelmében kiszolgáltatni kötelesek. 2. A szükségletet a gyárakban és műhelyekben javítás alatt álló gépek és eszközök tekintetében az illetékes gyár vagy műhely termelési biztosa, illetve bizalmi testülete, a gazdaságokban lévő gépek tekintetében pedig az illetékes helyi tanács, illetve annak megbízottja igazolja. 3. Az anyagokat vagy alkatrészeket a gyár vagy raktár csakis termelési biztosának, illetve bizalmi testületének igazolása mellett szolgáltathatja ki. 4. A meglévő készlet kímélése céljából pótalkatrészek és anyagok csakis a tényleges szükségletnek megfelelő mérvben igényelhetők, ezért a szükségletek igazolói felelősek. 5. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, a forradalmi törvényszék által büntetendő. Budapest, 1919 március 30. Böhm Vilmos a k, a szociális termelés népbiztosa.