Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)

1919-04-02 / 78. szám

1919 április 2. NÉPSZAVA élsimesési Népbiztossdg engedélyi a BeHSgyi Mé|»teist©ssög Skát náptsis&os&nate aSásp^sáva? ©W&fcoil fölirataslewanása §sá?« hol házkutatást tart, as eBGenfosva'eSaimi stuasiaié® és a KermstnyzAtanftcs rassdsSetei é?f@l* swéban forracSalmi törvényszék elé kerü­l és ha 8SS!bllisS@tés?a ttélfcaftff. leghelyesebb irányban halad. Az a rendelet, amelyik az aranytárgyak, az ékszerek és a drágak­övek lefoglalásáról intézkedik, messze kiható gazdasági jelentőséggel bír az építő munka sikere szempontjából. A nagy és szük­séges szocialista célok megvalósítása során süket fülekkel kell elhaladni ama fájdalmas fölszisszenés mellett, ami ezt a rendeletet az érdekeltek tömegeiben nyomon követte. A kapitalista társadalom erkölcsi elaljasodá­sának ezeket, a ragyogó jeleit is oda kell állí­tani a célok megvalósításának szolgálatába, ha az erkölcsi dekadencia produktumait az erkölcsi fölemelkedés eszközeivé lehet avatni. Azok az asszonyok, akiknek életcélja volt az arany, a brilliáns, az ékszer, a „smuk", amiért házasságtöréseken át, kézről­kézre járva ezerszer eladták magukat, fo­lyathatják a könnyeiket és beleléphetnek a testükbe, az építést mégis folytatni kell. Ami régen bűn volt, hiú lelkek ostobasága és hi­valkodása, el kell venni, ha az új, a nagy és nemes épület alapjaiba téglákat lehet belő­lük faragni. * * Megnyílta­* az üzletek, * Hogyan lehet vásárolni? A Szociális Termelés Népbiztossága kedden a következő rendeletet adta ki: „ Azok az üzletek, amelyek csak közvetle­nül fogyasztók részére (kicsinyben) árusítanak, ha teljes leltárukat a szociális termelés nép­biztosának IV. számú rendelete szerint be­nyújtották, Budapesten 1519. évi április elsején, vidéken pedig a teljes leltár benyújtását kö­vető napon újra megnyitandó. További intézkedésigl zárva maradnak azok az üzletek, amelyek a kicsinyben való árusítás mellett nagyban is vagy csak nagyban (tovább eladók részére) árusítanak. Zárva tartandók továbbá azok is az üzletek is, amelyek kizá­rólag szeszes italok árusításával vagy kimé­résével foglalkoznak. 2. A leltárak benyújtására kivételes mél­tánylást érdemlő esetben az Országos Köz­ponti Statisztikai Hivatal rövid halasztást ad­hat. Azokban az üzletekben, amelyek teljes lel­tárukat be nem nyújtották, Budapesten a szo­ciális termelés népbiztosának, vid­éken a helyi direktóriumnak külön engedélye nélkül árusí­tani nem szabad. 3. Üzletet átruházni és új üzletet nyitni csak a szociális termelés népbiztosának enge­délyével szabad. 4. Az eddig jegyre árusított cikkeket to­vábbra is jegy ellenében szabad eladni. Ér­vényben maradnak a kereskedelmi forgalom­ban eddig­ elrendelt zárlatok és korlátozások.­­ Zár alá vétetnek és további intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek (ezek­ről a hadügyi népbiztos fog rendelkezni), per­zsa-, szmirnaszőnyegek, valódi gobelinek, szőr­meáruk, amelyek darabonkénti értéke 1000 ko­ronát meghalad. luxusbútorok és műbútorok, ha a teljes hálóberendezés ára 0000 koronát, az ebédlő vagy uriszoba berendezés ára 10.000 ko­ronát, vagy egyes bútordarabok ára 3000 ko­ronát meghalad, mű­- és régiségárgyak, bélyeg-és egyéb fi­­üjte­m­­ények. 5. Ruházati cikkek­et, továbbá bútort, edényt és evőeszközöket csak a vevő lakóházának bi­zalmi egyénei által kiállított vásárlási engedély ellenében szabad ízrusítani. A bizalmi egyének vásárlási engedélyt csak annak a proletárnak adhatnak, akinek a vásárolt cikkre feltétlenül szüksége van és e körülményről személyesen meggyőződtek. Ruházati cikkek alatt értendők: csecsemőkelengye, férfi-, női- és gyermek- alsó-és felsőruházat, ezek előállítására alkalmas gyapjú, pamut, len, kender, vigogne, selyem és műselyem és ezek keverékéből készült szö­vet, kötött és kötszövött áru, ezen nyersanya­gokból való fonalak és cérnák, ágyneműek, (matrac, szalmazsák, lepedő, dunyha, takaró, paplan, stb.), asztalneműek (asztalterítők, asz­talkendők), törülközők, fürdőkabátok, kész vagy készítendő cipő vagy csizma. 6. A vevő a kereskedőnek átadott vásár­lási engedélyen az áru átvételét és vételárát aláírásával igazolni tartozik. A kereskedő a vásárlási engedélyeket megőrizni és azokkal a kiadandó utasítás meg­int elszámolni köteles. 7. Az eddig megállapított legmagasabb és tájékoztató­ árak egyelőre érvényben marad­nak. Azokat a cikkeket­, amelyek legmagasabb vagy tájékozódó ára még­ megállapítva, nincs, olyan áron kell árusítani, amely a beszerzési áron fölül csak az üzemköltséget (rt­gie) fog­lalja magában, beleértve a kereskedő létfön­tartási költségét, ezen fölül haszon fölszámí­tása tilos. 8. Az üzleti bevételekről, és kiadásokról és az áru raktárról könyvet kell vezetni; további intézkedésig bél­egamentek, körevek is hasz­nálhatók. 9. v. Minden üzlet legföljebb 2000 korona ál­landó pénztárkészletet tarthat. Az ezen ötsere­get meghaladó pénztárkészletet, amennyiben az 10.000 koroná­t elér, az üzletzárlatot követő napon, egyébként­ pedig legalább hetenként egyszer valamely szocializált bankba valt a postatakarékpénztárba a kereskedő saját folyó­számlájára kell befizetni. Minden kereskedő csak egy banknál vagy a postatakarékpénztár­nál tarthat folyószámlát. Akinek folyószám­lája nincs, A legközelebbi szocializált banknál vagy a postatakarékpénztárnál folyószámlát mu­tatni köteles. Egyelőre 500 koronát meghaladó számlafize­tést a kereskedő átutalás útján köteles eszkö­zölni. 10. Ezen rendelet határozmányai al­ól kivé­teleket rendkívü­li esetekben csakis a Szociális Termelés Népbiztossága engedélyezhet. 11. *§•. ,Aki ezen rendeletet megszegi, forra­do­lmi törvényszék elé kerül 12. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. A Szociális Termelés Népbiztossága. * A házbizottságok tagjainak kötelessége arra ügyelni, hogy vásárlási engedélyt csak annak adjanak, akiknek a venni kívánt cikkekre fel­tétlen szükségük van. Nem szükséges vásárlási engedély papír- és félpapírszövetek és ezekből készült ruházati cikkek, továbbá kalap és sapka, keztyű, gallér, kézelő, nyakkendő, harisnya- és nadrágtartó, csipke, szalag és fátyol vásárlására, valamint a rendeletben föl nem sorolt egyéb cikkek vásár­lására sem. Több árucikkre vásárlási engedély ugyan egy űrlapon csak akkor állítható ki, ha valamennyi cikk ugyanannál a kereskedőnél kapható. A házbizottságok nyilvántartást kötelesek vezetni arról, hogy kinek milyen árura mikor adtak vásárlási engedélyt. Minden háztartás részére külön vásárlási törzslapot kell kiráktni, és erre kell rávezetni a családfő és családtagok és al­kalmazottak részére adott vásárlási engedélye­ket. A törzslapokat a házbizottság megőrizni tartozik. Az engedély csak arra ad jogot, hogy ha va­lamely kereskedőnél az illető cikk kapható, azt megvásárolhassa. A Szociális Termelés Népbiztossága figyel­mezteti a vásárolni szándékozókat, hogy egy­előre csak a legszükségesebb és nélkülözhetet­len cikkek vásárlására szorítkozzanak. A leg­közelebbi napokban az árak újból meg fognak állapíttatni; számos cikknél az eddiginél is alacsonyabbak lesznek az árak. A Cukorrépatermelés. A földmivelésügyi népbiztosság az­­1919. évi cukorrépatermelésről a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. Mindenki, akinél cukorrépamagkészlet van, köteles ezt a készletet az 1919. évi április 1. nap­ján volt állapot szerint a készlet tárolási he­lyének pontos megjelölése mellett legkésőbb 1919 április 4-ig a Cukorközpontnál (Budapest, Mérleg­ utca 9) bej­lenteni. A szállítás alatt lévő mennyiségeket az átvevő az átvétel alkal­mával haladéktalanul bejelenteni köteles. 2. Aki a jelen rendelet életbelépése előtt már cukorrépamagot elvetett, köteles ezt a körül­ményt a bevetett terület és az ezen célra föl­használt magmennyiség pontos megjelölése mellett az L szakaszban foglalt rendelkezések szerint bejelenteni. 3. A cukorrépakészletek fölött a földmivelés­ügyi népbiztosság rendelkezik. 4. Az a termelő, aki már cukorrépamagot kapott, köteles azt, késedelem nélkül elvetni. Ezeken a termelőkön kívül 1919-ben az köteles cukorrépát termelni, aki a 3. szakasz alapján cukorrépamagban részesült. A cukorrépáért fizetendő árat és az egyéb cukortermelési fel­tételeket a földmivelésügyi népbiztos a pénz­ügyi népbiztossal és a szocializálási népbiztos­sal egyetértően kiadandó külön­ rendeletben állapítja meg. 5. A jelen rendelet rendelkezéseinek meg­szegői fölött a forradalmi törvényszék ítélkezik. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 31-én. Földmivelésügy­i né­vb­iztosság: dr. Hamburger Jenőt, népbiztos. Lefoglaljáa a katonaruhákat és filszereléseket. A magyar hadügyi népbiztossásr a követ­kező rendeleteket adta ki: 1. A Vörös Hadseregnek a szíjsürgősebben szüksége van minden használható katonai ru­házatra és fölszerelésre. Ennek a szükségletnek a födözésére a had­ügyi népbiztosság korlátlan számban igénybe veszi az országban található alább fölsorolt cikkeket: a) katonai sapkák; b) katonai zubbo­nyok; c) katonai nadrágok; d) katonai köpe­nyek; e) katonai célokra készített lábbeliek (bakancsok és katonai csizmák); f) katonai cé­lokra kékült fehér nemű cikkek, amelyeknek ilye­n­ jellege az illető cikkeken alkalmazott lebélyegzésből tűnik ki és végül g) mindazok a felszerelési cikkek, amelyeket hadfelszerelési célokra készítettek (derékszíjak, fegyverszijak, hátizsákok, stb.). II. .1. igénybevétel alól mentesek. A tényle­ges katonai szolgálatot teljesítő egyének, a vörös karhatalmak, a munkásg­árdák tagjai­nak saját ruházatukra és fölszerelésükre szol­gáló cikkek. Hasonlóképen magántulajdonban maradhatnak a leszerelt katonák birtokában lévő ily katonai cikkek, ha az illetőknek ezen­kívül csak egy civilruhájuk van. . III. Ipari és földmunkások, alkalmazottak és köztisztviselők a beszolgáltatott, teljesen hasz­nálható ruhacikkekért kártérítést kapnak. A katonai fokáért 10 korona, a zubbonyért i­s nadrágért 50 korona, köpenyért 90 korona, ba­kancsért 50 korona, csizmáért 30 korona, ingért 12 korona, lábravalóért 10 korona kártérítést. Viselt ruházatért és fölszerelési cikkekért a megfelelő részértéket utalják ki. Minden más, nem említett foglalkozású egyéntől gyűjtött ruházati és fölszerelési cik­kekért kártérítést egyelőre nem fizetnek, ha­nem ezek csak átvételi elismervényt kapnak, amelyek a mennyisg és minőség, valamint a fentiek szerint számított­ értéket nyugtázzák. Az it ismerv­ények szerint kijáró kártérítés ki­fizetését később szabályozzák. IV. Ruházati és felszerelési cikkek gyű­jtését Budapesten a kerületi elöljáróságok vég-dk a katonai városparancsnoksá-' -gal egyetértően, a szabómunkások szakszervezete szakértő köze­geinek bevonásával. Vidéken a direktóriumok alakítsanak sürgő­sen a katonatanács, a katonai hatóságok és a szabószervezet helyi csoportjának megbízottai­ból a katonai ruhákat átvevő bizottságokat. A vidéki gyűjtők eredményéről a legközelebb fekvő ezredparancsnokság haladéktalanul ér­tesítendő. A fővárosban gyűjtött, ruha beszállításáról a katonai városparancsnokság, vidéken pedig a­ legközelebb fekvő katonai csapattestparancs­nokság tartozik gondoskodni. A vidéki ezred­­parancsnokságok a gyűjtött készleteket az elöl­járó kerületi parancsnokságok színhelyére szál­lítják. A kerületi parancsnokságok pedig halla­­déktalanul rendelték el a­­megfelelő tárolási, osztályozást és a szükséges javítási munkála­tokat. Jelen rendelet megszegése, a ruha- és anyag­készletek eltitkolása, be nem szolgáltatása vagy kiadatások meggátlása forradalmi törvény­szék ítélete alá kerül Budapest, 1919 március 3. Pogány József s. k., hadügyi népbiztos. Szántó Béla s. k. és Szamuelly Tibor s. k. A mezőgazdasági akatálsa friztosítása. A folyamatban lévő tavaszi szántás, vetés és egyéb mezőgazdasági munkálatok előmozdí­tása érdekében a következőket, rendelem: " A gyárakban és műhelyekben javítás alatt álló gazdasági gépek és eszközök ü­zem­kép-Q"-' tételéhez, valamint a gazdaságokban lévő gépek üzemfolytonosságához szü­kséges mindennemű géprészeket, alkatrészeket és anyagokat a gyárak és kereskedők a folya­matban levő leltározási idő alatt is az alábbiak értelmében kiszolgáltatni kötelesek. 2. A szükségletet a gyárakban és műhe­lyekben javítás alatt álló gépek és eszközök tekintetében az illetékes gyár vagy műhely ter­melési biztosa, illetve bizalmi testülete, a gaz­daságokban lévő gépek tekintetében pedig az illetékes helyi tanács, illetve annak megbí­zottja igazolja. 3. Az anyagokat vagy alkatrészeket a gyár vagy raktár csakis termelési biztosának, illetve bizalmi testületének igazolása mellett szolgál­tathatja ki. 4. A meglévő készlet kímélése céljából pót­alkatrészek és anyagok csakis a tényleges szükségletnek megfelelő mérvben igényelhetők, ezért a szükség­letek igazolói felelősek. 5. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, a forradalmi törvényszék által büntetendő. Budapest, 1919 március 30. Böhm Vilmos a k, a szociális termelés népbiztosa.

Next