Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)
1919-04-01 / 77. szám
tot éa felperrel, erőszakkal is szembefordulni titokkal, akik ötödik éve a tőkések nagyobb profitjáért a halál árkaiba kergetik őket. Nem imperialista háború, hanem osztályharc, nem osrtály együttműködés a burzsoázia nagyobb profitjáért hanem világforradalom. — ez az egyetlen kivezető út abból a rettentő, véres, füstölgő káoszból, amelybe a nemzetközi kapitalizmus négy éves rablóhadjárata döntötte a válásrot As Troczán magyar Tanácshatalom minden erejével támogatja ezt a harcot. Nem a területi Integritás a jelszó, ez a gyűlöletes, reakciós frázis. A Vörös Hadsereg, amelynek másolt.f alá ezrével sereglenek a proletárok, a Tanácshatalmat védi és a proletárdiktatúra kemény ökla akar lenni kifelé és befelé. Azért boreai, hogy a bánya, a gyár, a ház, forgalmi esskö®, agrg kereskedelem, nagyüzem köztulajdon legyem mindenfitt és szerte a világon m''«süőnjét az osztályelnyofltás, kizsákmányolás, a proletariátus önrendelkező jogának letiprása, a nagybirtokosok, bankárok, iparbárók, spekulánsok naorája. És ebben a harcban is lövetö észessink !«« s. világ mindé» országárraeli proletariátusa. Páris csak tonácskozzék tovább. Oak törjék a fejüket a fehér ellenforradalom vezérei, hogy Európa és a világ térképét milyen színűre fessék. Egyre menydörgőbb erővel harsog feléjük a kiáltás a vörös Kelet, a vajúdó Közép-Európa, de a tulajdon országuk proletártömegei felől is, hogy hiábavaló az ő tanácskozásuk, liohamosan, roppant erővel bontakozik ki a szocialista forradalom Nyugaton is. Már épülnek szervei, a vörös láng már belekapott a legfejlettebb kapitalizmusok rogyadozó épületeibe és nincs messze az idő, amikor zengve, zugva kiáltja Páris felé a proletárhatalom, horry egéns Európa, az egész világ vörös lesz. Minden más színt letörlünk a térképről. A kapitalizmus meg tudta csinálni a háborút, de a békét csak ígérni tudta. A világforradalom meghozza, a világbékét A párisi Ssélettaferabia. * AertfinS nem fog beavstSsosml BVagyai» Rjiyeft»®. — A borafi hongjressssMS erJ&eEeti, — i.en^eE-‚ «fcrscs&g n®sn U&p német t&rQletetcet. A s ántánt országaiból érkező táviratok raimoyobban megerősítik azt a föltevést, hogy a s ántánt nem fog beavatkozni Magyarország ügyeibe. Mint a „Corriere della Sem" párisi tudósítója jelenti, a békekongresszes Magyarországgal szemben egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik és addig nem nyúl katonai rendszabályokhoz, amíg magyar csapatok át nem lépik a demarkációs vonalat. Ezért lemondtak arról a tervről is, hogy az egyesült cseh-szlovák, lengyel, román és szerb csapatok fölé egy francia főparancsnokot rendeljenek ki, noha erre az állásra Mangin tábornokot állítólag már ki is szemelték. Clémencean, ez a minden idők legnagyobb háború« ««silója, tehát most is kudarcot vallott Az első kadiarc akkor érte, amikor azt követelte a békekonferenciától, hogy a sántáni lépjen föl fegyveresen a moszkvai szovjet kormány ellen. Lloyd George és Wilson azonban határozottan kikelt a terv ellen és ugyanez történt most is, amidőn Clémenceau sürgette aszövetségeseket, hogy avatkozzanak be Magyarország ügyeibe. A békekonferencia bizottságai a beérkezett jelentések szerint szorgalmasan dolgoznak. A víziutak bizottsága elfogadta Belgiumnak a Rajna—Scheldet-csatornára vonatkozó követelését A felelősség kérdésének megállapítására kiküldött bizottság befejezte működését Az amerikaiak azt remélik, hogy május elsejére a német megbízottak Versaillesben átvehetik a békeszerződést és mindé® erejükkel azon vannak, hogy reményük valóra váljék. A berni bizoideál is Párisba érkezett. Branting ésLaysmans már Párisban vannak. Hendert és Ramsay Macdonaldot keddre várják. Cachinnel, Longuet-vel és Renaudellel együtt az úgynevezett felügyeleti bizottságot fogják alkotni Ami a danalgis kérdést illeti, a „Newyork Herald" párisi jelentése szerint nagyon kétséges, vájjon a nagyhatalmak megtartják-e ígéretüket és Danzigot Lengyelországnak adják-e. Lloyd George és még több békemegbízott attól fél, hogy német irredentát teremtenek meg eszet Danzigtól keletre. Az amerikai megbízottak támogatják Lloyd George, álláspontját és azt mondják, hogy Lengyelország mindent megkaphat, német területek kivételével. A végső megoldás valószínűen kompromisszum lesz a két ellentétes álláspont között, amely szerint Danzigot a lengyelek kapják, illetőleg Danzig szabad kikötő lesz, a népszövetség ellenőrzése alatt. Érdekes az angol sajtó megnyilatkozása a békekonferencia munkájával szemben. A „Manchester Guardian" szerint a főveszedelem nem az, hogy a jó béke soká készül el, hanem az, hogy rossz békét akarnak kierőszakolni. A „Westminster Gazette" párisi jelentést közöl, amely szerinte a béke nagyon szigorú lesz, azonban a szövetségesek mindent megtesznek, hogy Németország ne kerüljön abba a helyzetbe, mint Magyarország. A római „Epoca", amely pedig Orlandóhoz közel áll, nagyon erős kritikával illeti a párisi békekonferenciát. „A párisi békeértekeslet — írja a lap — eddig csak azt érte el, hogy Olaszország nem tud a nyugtalanságoktól és gondoktól megszabadodni. Nem tudni, hogy most mi történik Párisban a zárt ajtók mögött. A népek ugyan még türelemmel várnak, türelmük azonban néhány nap alatt elfogy. A bécsi magyar minkások araletárdiktaturként. A bécsi magyar munkásokat a legteljesebb mértékben áthatja a proletárs testvéri együttérzés a magyarországi proletariátus hősi küzdelme iránt. Fölfogják a legutóbbi napok jelentőségét és ezért nem elégednek meg a szemléléssel, hanem fokozott eréllyel indítottak mozgalmat azért hogy az osztrák munkásság csatlakozzék a Magyar Tanácsköztársasághoz. Mint Bécsből jelentik, az ottani magyar munkások vasárnap délelőtt a Dreher-termekben gyűlést tartottak, amelynek napirendje a proletárdiktatúra, ismertetése és az ehhez való csatlakozás kimondása volt." A gyűlés elnökéül Gosztonyi Mária elvtársnőt kiáltották ki. Benedikt elvtárs (Budapest) német nyelven ,részletes jelentést tett, amelyben kifejtette, hogy Oroszország mellett eddig Magyarország az egyetlen állam, amely el van határozva arra, hogy szembeszáll az ántánt kapitalista imperializmusával. — Nem félünk az ántánttal való háborútól — mondotta. — Mi Magyarországon folytonosan azt hallottuk, hogy rá vagyunk unva az éntárt szén- és nyersanyagszállításaira és hallgattuk ezt addig, amíg egy szép napon azt mondották, hogy most mér elég! Nálatok, osztrák-német elvtársak, ugyanez a helyzet Német-Ausztria még nincs egészen a sántánt zsebében, de napról-napra jobbam hatalmába kerül Ami kenyeret mántánt nektek ésállit azt a magyar proletariátus is megadhatja nektek. Mi, a forradalmi internacionálé tagjai, különben, inkább éhesünk, semmint megengedjük, hogy a nemzetközi imperializmus, ha csak hónapokra is, győzzön. (Hoeb- és éljenkléltások.) Pór Ernő elvtárs a szociáldemokrata és a kommunista párt összeolvadását fejtegette. Győztünk és most minden hatalmunk megvan a proletariátus uralmának fölépítésére. Fölszólítjuk a világ proletariátusát, támogasson minket harcunkban. Reméli, hogy elsősorban Német-Ausztria proletariátusa csatlakozik a magyar elvtársakhoz. Elvtársak, akik itt Bécsben vagytok, akik éheztek, akik munkanélküliek vagytok, lépjetek be a magyar Vörös Hadsereg soraiba, mutassátok meg ezzel, hogy igazi szocialisták vagytok. Barabás (Budapest), Deutsch (Budapest) elvtársak és több mási szónok magyar és német nyelven propagálták ezután a Vörös Hadseregbe való belépést, mire Benedikt elvtárs a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A gyűlés szívből fakadó lelkesedéssel veszi tudomásul, hogy a magyarországi öntudatos proletariátus hatalma tudatára ébredt és proklamálta a tanácsdiktatúrát. Mint magyarok és mint proletárok minden tekintetben csatlakozunk a Magyar Tanácsköztársaság követeléseihez. Úgy látjuk, hogy a szavak ideje elmúlt és a tettek kora következett el. Ezért követeljük a német-ausztriai szervezett proletariátus azonnali fegyveres hatalmát, a tanácsdiktatúra azonnali kikiáltását, azonnali csatlakozását a Magyar Tanácsköztársasághoz. Kijelentjük, hogy méltó tagjai akarunk lenni a harmadik forradalmi Internacionálénak és inkább meghalunk, semmint hogy további habozással árulói legyünk a kommunista internacionális proletariátus ügyének." A határozati javaslatot viharos éljen- és hadi kiáltások közben egyhangúan elfogadták. Ezután választások útján kiegészítették a bécsi magyar munkástanácsot. A Tanácskormány és a Külföldi értéig» papirtulajdonosfiM ftis majdenjoga. Bécsből jelentik. A Morgen cínű lap egyik szerkesztője beszélgetett Fenyő Andorral, a Magyar Tanácsköztársaság bécsi gazdasági képviselőjével. A beszélgetés abból indult ki, hogy a követet figyelmeztették azokra az eltérő magyarázatokra, amelyekre a Bécsbe érkezett budapesti jelentés alkalmat ad. Az újlapí rónak arra a kérdésére, hogy a rendeletben használt „felfüggesztés" kifejezésből lehet-e a magyar kormánynak csupán ideiglenes tetés fedésért ezt felelte a követ: — A Tanácsköztársaság kikiáltásával megszűnt Magyarországon a kapitalista gazdasági rendszer és a magyar kézben levő magán tulajdon megszüntetése természetesen az értékpapírokra is kiterjed, de csak a magyar tulajdonosok értékpapirosaira. A magyar tulajdonos nem rendelkezhetik szabadon értékpapirosaival. Minden egyéb magyarázat csupán találgatás. Egyelőre csak a magyar tulajdonosok rendelkező jogát helyeztük ellenőrzés alá. Minthogy azonban a pénzügyi népbiztost teljesen elfoglalja az egész pénzgazdaság újjászervezése, csakis általános határozatokat lehet hozni és csak később kerülhet sor olyan intézkedésekre, amelyek más, sokoldalú érdekekkel is számolnak. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Tanácsköztársaság az orosz szovjet kormánnyal ellentétben másképen szándékozik-e eljárni a belföldi, mint a külföldi értékpapírtulajdonosokkal szemben, ezt felelte a követ: — A magyar értékpapirosok külföldi tulajdonosainak és külföldi tulajdonosoknak Magyarországon deponált külföldi papirosainak dolgában meg kell várni a kormány intézkedését; erre nézve, ajga képzelem, a Tanácsköztársaság érintkezésbe fog lépni az idegen államokkal. Az orosz szovjet kormány eljárását, amely hadiállapotban volt eta ántanttal, lehet egészen alkalmazni a magyar vizzonyzolera. Véleményem szerint a külföldre szóló szelvénykiűzetések kérdésében csak a kormánynak az illetékes tényezőkkel folytatott tárgyalása után lehet dönteni. Pestmegye direktóriumának beregválasztása Hétfőn délelőtt Pest megye közgyülési termében gyűlt össze Peetpille«ckkok»a vármegye fööldmives-szegénysége, hogy megválassza a megyei direktóriumot A gyűlésen tizenhét járás és kilencven község százhatvankilenc küldöttet és hét város tíz küldöttet bízott meg képviseletével. Földes István pestmegyei politikai megbízott nyitotta meg a gyűlést Ezután Nyisztor György földmivelésügyi népbiztos szólalt föl. László András javaslatára ezután Földes politikai megbízott mellé a direktórium tagjaivá Urbán Pált (Cesdéd), Tószegi Mihályt (Abony) G. Szabó Jánost (Vecsés) és Pattermann Dezsőt (Monor), a direktórium jegyzőjévé pedig Feleki Andort és Békefi Sándort választották meg. A gráci elvtársai üdvözlete. A gráci kommunisták vasárnap délelőtt az Iparcsarnokban nagygyűlést tartottak, amelyen a szónokok, Maresch és Thoman a február 22-iki gráci eseményekről és a proletárdiktatúráról beszéltek. A szociáldemokrata szakszervezetek fölhívására a párt tagjai nagy szánkmal jelentek meg. Thosnan azt fejtegette, hogy a proletárdiktatúra az egyetlen mód a kizsákmányolt osztály fölszabadítására. Indítványozta, hogy Német-Ausztria minden községe üdvözölje a budapesti Tanácskormányt és üdvözlő táviratban adjon annak a reményének kifejezést, hogy a magyar proletárság meg fogja dönteni a nemzetközi kapitalizmust és a proletáruralmat segíti diadalra. Túlnyomó többséggel úgy határoztak, hogy elküldik az üdvözletet Budapestre. A svájci szocialisták üdvözletet Bécsből jelentik. A svájci szocialista párt elnöksége néhány nap előtt Kun Béla külügyi népbiztoshoz üdvözlő táviratot intézett, amely azonban nem jutott el rendeltetési helyére. A svájci elvársak erre megkérték Schmitt Henry svájci állampolgárt, hogy a svájci pártnak ezt az üdvözlő táviratát személyesen vigye el, amit Schmitt még e hét folyamán meg fog tenni. Ezidő szerint Schmitt átutazóban Bécsben van és a táviratot átadta nekünk, hogy közöljük a nyilvánossággal. Szövege a következő: Kun Béla külügyi népbiztosnak Budapest. A svájci szociáldemokrata pártnak Bernben a népházban 1919 március 24-én összegyűlt elnöksége üdvözli Magyarország népének Tanácskormányát és proletariátusát és rokonszenvének és legbensőbb szerencsekívánatainak kifejezését küldi most neki. Reinhardt pártelnök, Frehndrich párttitkár. * * 1919 április 3. ICEP .