Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)

1919-04-16 / 91. szám

38© äpTiüs 16.­ProletárdfRtatixra a vf#élíen. Az Tíj rend zavartalanul és a lehefő legsi­: máhbían alakul M a vidéken. A parasztssegény­1 eég érzésben és munkában, teljeseit egy a vá­rosi mnnkássággal, A pratetáiuralomnak: a vi­déken -való berendezkedéséről következő -tnrfő­sttásaink számolnak bo: A salgótarjáni körzetben lévő községekben •a munkád- és paraszttanácsok mindenütt meg­alakullak, a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit _ mindenütt a legjobb ajkaTattal és eréllyel hajtják végre. A falusi parasztság és kisgazdáik is. egyetértően az ipari munkásság­gal, teljesen beleilleszkedtek az uj rendbe. A tavaszi munkálatok eléggé előrehaladtak és folyamatban vannak. — Lapnjtő, Karancsaíja, Karanosberény, Karaneskeszá, M.-Gerge és Littke községekben, amelyek a cseh front tő­szomszédságaiban itekszenek, teljeä» a rend és nyugalom. Salgótarjánban megalakult «I járási -tanács. A járási intéző bizottság tagjai tetteik: Malom­begyí Dezső elvtáns elnök, Vince Ferenc elv­társ jegyző, Hrasíkó Károly, Agócs István. Vere­bélyi látván, Cseh Dezső és Bnasdik Miklós elv­társak. Kisteren ye, Baglytoaalja, Czercd, Mcd­veshid esküt cs Pogony községek a miai napig delegáltjaikat nem jelentették be, az azonnali intézkedésre megkapták az utasétást Megiala­knlt a salgótarjáni forradalmi törvényszék is, ;amelyneik hivatalos helyisége a volt járásbtró-' sági épület. Beválasztattak elnöknek: Fajd Jó­zsef elvtárs, tagolml: Oezel János, Dancsák Já­nos, Orosz Pál, Monostori János, Lázár Endre és Párkány János elvtársak. Vádfeiztos: dr. Gábor Ferenc elvtárs. A mai napig sem panasz, sem vádemelés nem történt A rend és fegyelem teljes. Székesfehérvárról táviratozzék: Hétfőn ala­kult meg a szök-es fehérvári Munkás- ós Katona­tanács. Elnökké Horváth János elvtársat he­lyettesévé Steiner JákÓ elvtársat, jegyzővé Kö­rösi Aladár elvtársa' választották meg. A gaz­dasági ügyosztály élére direktórium került, melynek tagjai: Barabás György, Wagner Jó­zjsef és Steiner Jákó elvtársaik. A politáklai osz­tály vezetője Farkas Lajos elvtárs párttitkár, a közoktatásügyé Valinszky László elvtáTS, a katonai ügyoszt ályé Szabó Ernő elvtárs, az igazságügyé Katona Nándor elvtárs, a köz­igazgatási ügyosztályié Horváth János elvtárs. Csapról táviratozzák: Ungmegyénok az ellen­ség által meg nem szállott területén a ttanács­váMsztások a legnagyobb rendben folytaik le; a megye meg nem szállott tarüűeténdfe választói Bánó József tan ár-elvtársait küldték tó a köz­ponti tanácsba. Jászberényből jeteníík: A® omtófeoS tanfice­kortgresszusra a következőket választották meg: Vajkai Gábor. Bede Lásrfó, K. Szabó láváin, Nyitná Mihály, Benko Imre, Kálmán Imre földmunkásokat Pálffy János nyomdászt F. Bede László vasesztergályost és Gyetvay János újságíró elvtársakat. Szentesről táviratozzák: Az országos tanács tagjaivá Jócsák Kálmán, Vajda Imre ós Do­mokos Rókus elvtársakat választották meg. A vármegyei direktórium tagjai lettek: Jócsák Kálmán, Panyik Tóth Demeter és Kiss Ferenc elvtársak. A Forradalmi Korrotáni no- taries rendeletei. HísBértartosásoS elengedése. * A 1 Forradaíml Konnányaőtanáes HX. ««ima rendelete. A Tanácsköztársaság a hadviselteknek és az 'általuk eltartott hozzátartozóknak végleg el­engedi mindazokat a házbértartozásokat, ame­lyekkel a hadbavonulás ideje alatt hátralékban maradtak, még vedig tekintet nélkül arra, hogy a ház köztulajdonba, vétetett-e vagy sem. Minden egyéb házbérhátralók, amelyet a köztulajdonba vett házak lakói e rendelet élet­belépésóig ®iég ki nem fizettek, az államot il­leti. Ezeket H házbérhátralékokat épp ugy, mint a folyó házbéreket, a házi bizalmi férfiak sze­dik be. A testnevelés újjászervezése. A testnevelés újjászervezése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki, amelyben az eddigi országos testnevelési, ta­nács föloszlatását és ennek helyébe egy öttagú testnevelési direktórium fölállítását rendelte el. A testnevelési ügyek direktóriumának tagjaivá a munkaügyi és népjóléti népbiztos Bíró Dezső, Grün, hut Fülöp, Kis Sándor. Reiner Sándor és Király Albert elvtársakat nevezte ki. A testne­velés és az ezzel kapcsolatos embersportok cél­jait szolgáló minden intézmény mindennemű vagyonával. fölszerelésével, berendezésével együtt köztulajdonba megy át. IStt-p&Z&YA IJ"*** ""BF" 1 ""' 1 A Budapesti Tanács eftsií ülése. * * Syetevats iagu BnSésS WE3rtts&0©a választottak. - Kun Bite és fLandhr Jcnö sS-yfársaSs cíoíKSásHí a f&nácsok rendszeréi és ffiiadatairAl. Budapest tíz kerületének munkás- ég Ka­toniateaáosaiból megválasztott ötsraázfejgm központi Munkás- és Katonatanács kedden esto 6 órakor tartotta első ülését az Újváros­házán. Aivbsjn a tanácsteremben, ahol eddig a kapitalistnnralom képviselői, a virilisták, a kijárok és panamisták határoztak a főváron dolgozó népéről, annak megkérdezés© nélkül, eőt annak eltemére, most a dolgozó proleifcárok igazi képviselői ültek össze. A városháza do­hos tamáraterméhe üdítő friss levegő áradt, az elnyomó, kizsákmányoló éa henyélő bur­zsoák helyét a teremtő munka harcos em­berei foglalták él. A köziponti Munkás- és Katonatanács p. keddi alakuló ülésével a ta­nács-alkotmány alapján vette a kezébe az egész főváros dolgozó népe sorsának az inté­zését A központi tanács mindenekelőtt egy 80 tagú intéző bizottságot választott. Azután meghallgatta Kim Béla és Landler J«nő elv­társak előadásait a taxrác ST en dszer ró 1 és a tanácsok föladatairól. A Budapesti Tanács első, történeti jelentőségű ülését külön cikk­ben méltatjuk érdemben, itt a tanácskozásról szóló részletes tudósítást közöljük. Büchlcr József elvtárs a pSrttítkSWSg nevé­ben üdvözölte a Központi Munkástanács első ülését és indítványára Welte er elvtársat el­nökké választották meg. » Weltner elvtárs megnyitó beszédében a kö­vetkezőket mondta: Csak néhány szóval aka­rom önöket üdvözölni és kifejezésre juttatni azt, hogy most az ország legfontosabb testülete tartja meg első ülését Az önök példája lesz irányadó az egész országra nézve. Ahogyan önök tudják ezt a várost vezetni, amelyben a főváros az egiész ország kulturális élete köz­pontosul, önnek a példának a nyomán fognak indulni a vidéki városok. E felelősség tudata hassa át minden intézkedésüket, tanácskozásuk •minden tényében kifejezésre kell jutnia annak a gondolatnak, hogy nemcsak önmagunk fö­löíft, hanem az egész országmik határoznak. Eb­ben a szellemben még esryszer üdvözölve önö­ket tudatom, hogy a svédei Ifjnmnmkásszövet­sésr (Jngendverband) nevében Valerhi Marcu elvtárs akarja átadni üdvözletét. Neki adom át a swSt. Marcu Válerín elvtárs nwmet nyelven tolmá­csolta a zürichi nemzetközi ifjumumkás iroda üdvözletét s egyúttal azon svájci elvtársak üd­vözletét is, akik a HL kommunista Internacio­nálé alapján állanak Ismertette a nemzetközi ifjumunkás mozgalmlat s beseíédét a magyar Vörös Hadsereg és a nemzetközi világforrada­lom éltetésével fejezte be. -. Ezután a szavazatszedő bizottság tagjaivá megválasztották Dinnyés Lászlót Singer Nán­dort, Feraiezy Gyulát Nagy Bélát és Gyürery Rudolfot majd fölfüggesztették az ülést öt percre s ezialtett megejtették a szavazást Weltner elvtárs azután fölolvassa a német fnakoió levelét, amelyben tiltakoznak a nemze­tiségi elvnek a választásoknál történt súlyos megsértése ellen s követelik, hogy necsak né­met elvtáralk valasztasaaraafc a katona- ós mun­kástanácsba, hanem más nemzetiségűek" is. Meg­jegyzi, hogy a választásokon most már változ­tatni nem lehet s ha talán nem lett is minden érdek kellő módon figyelembe véve, bizonyos, hogy a választás kifejezésre juttatta a munká> sok jöagry többségének akaratát Átadja a szót Kun Béla elvtársnak, aki a kövefkezőkeí mondoMa: T. Elvtársak! Amikor Budapest munkásosz­tályának most megválasztott 8» kiküldötte át­veszi ennek a proletárvárosnak igazgatósát fölszólalásomban én Weltner elvtárs szavaihoz kapcsolódom, aki arról b-3»zélt hogy milyen érdekek érvényesülhetnek itt ós milyenek nem. (Halljuk! Halljuk!) Én, elvtársak, nem isme­rek a mi sorainkban kétféle érdieket. (Igaz! Ugy van!) Itt csak egyféle érdek van: a prole­tariátus osztályérdeke. (Igaz! Ugy van! Éljen­zés Jfí taps!) Ennek az osztályórdeknek kell érvényesülnie tűzön, vizen és minden poklokon kei'esztül. Akkor elvtársaim, amikor a proleta­riátus a maga akaratót nyilvánítja, tévedhet. A proletariátus tévedett -már nem egyszer. Té­vedett; akkor, amikor lecsúszott az osztályharc talajáról, itt ebben az országban vagy egy má­sik országban, de egészen holtbizonyos, hogy a proletariátus mégis tűzön, vizen és minden poklokon keresztül meg fogja találni a helyes utat, (Éljenzés.) Ha azok kerülnek előtérbe, akik nem képviselik a proletariátus érdekeit, egészen bizonyos, hogy le fognak törni. És amikor a proletariátus osztályérdekeiről szólok, fölteszem még azt a kérdést is: vájjon elértük-e eddigelé mindazt, amit a proletariá­tus osztályérdeke megkövetelt? (Fölkiáltások: Nem!) A 'felelet, elvtársaim, az, hogy nem. Az osztályharc nem szűnt ós nem szűnhetett még meg. Az osztályharc nem szünhetík mWg mindaddig, aaaíg oszíái­lyctk vannak. A proletariátus diktatúrába egy átmenett állapot A mai napon átveszi a« uralkodó osz­tállyá szerveződött budapesti proletariátus a hatalmat az egésa főváros területére, de ez nem jelenti az osztályok megszűnését. Hang­súlyozom, hogy a burzsoázia még ét él mint osztály, ós ha mi nem is azt akarjuk, hogy a burzsoáziát egyénenként irtsuk ki, ha mi neniis azt akarjuk, hogy egyénenként álljunk boseut a bnrzsoáosztályon, de kétségtelen, hogy a bwrzsoáoszfály létét minden erővel meg kell semmisítenünk. Minthogy a burzsoázia él, aafc tartom, helyte­len volna rtt most a Budapesti Munkástanács színe előtt bármiféle kibékülés! jelenetet is rendezni. Mt elvtársaim, nem békülünk ki mindaddig, a proletariátus nem békülhet ki mindaddig, amíg egyáltalában léteznek osztá­lyok, amig meg nem szűntek örökre m osz­tálykülönbségek. (Ugy van! Ügy van!) T. Elvtársak! Én nem látok rémeket, én nem his wem, hogy a magyarországi burzsoázia má­ról holnapra itt olyan szervesettel rendelkez­hetnék, amely ellenforradalom szempontjából veszélyes lehetne ránk nézve. Ez azonban nem jelenti azt hogy mi engednénk a szentimenta­bsmusnak és a legelső dolgunk az volna, hogy azzal törődjünk, vájjon mi lesz a szegény bur­zsoáziával Nem, én ismétlem, nem a burzsoázia szempontjából látom veszélyesnek ezt a sajná­latot hanem a proletariátus osztálytudata szempontjából. Minden ellágyulás, minden szenti mentalitás veszedelme az osztálytudat­nak, alkalmas arra hogy elhomályosítsa az osztálytudatot ós gyöngítse a proletariátus osz­tályarci készségét, amelyre ma inkább szükség van, mint valaha. T. Elvtársak! A munkástanács a proletari­ätas első Igazi o«zíályképvi«eTcte. Nehogy azt higyje valaki, hogy én a nranßas­pártoknak, vagy a szakszervezeteknek szerepét akarnám lekicsinyelni. Semmi sem áll távolabb tőlem ennél. A munkáspártok és a szakszerve­zetek történelmi jelentőségét lekicsinyelni osto­baság volna nemcsak a múltra, de a jövendőre vonatkozólag is. A szakszervezeteknek és a munkáspártoknak óriási jelentősége lesz ezen­túl is. De mégis, az első: a. proletariátns teljes egiészét magában foglaló osztálykép viselőt, a munkások és földmiveeszegények kiküldötted­nek tanácsa (Ugy vem! Ugy van!) . Ennek a tanláesnak hármas a föHadata, Agg jelenti, hogy megszüntetjük vele a Inrrnsoá­államrendszernek megfelelő hármas fnnkcki­kör megoszlását, megszriintétjük vele azt, hogy külön hozzák a törvényt, küLön hajtják azt végre és külön bíráskodnak a törvények meg­szegői fölött. A munkástanácsok szerepe nemcsak ez a hár­mas funkciókor, ennek a hármas föladatnak a végrehajtása, de egyúttal a munkásság osztáiyharcánnJt továbbfwervenftse lepszélesebb keretekben. Ebben segítőtársa a rárt- és a szakszervezet De mind a két föl­adatnak, a politikai ós gazdasági föladatnak a megoldását a maga vállaira vette a proletariá­tus teljes egészének össaképviselete: a Mun­kástanács. Az osztályharc nem lehet mellékes föladat ebben az alkotó és romboló munkában, amely reánk vár a munkás banácsodí .keretei­ben. A Munkástanács mindemkor kifejezője kell, hogy legyen és én azt hiszem, lesz is a pro­letariátus hangnlatának, a proletariátus aka­ratának, a proletariátus vágyainak, a prole­tar'i&tns teremtő erejének. Ez a forradalmi teremtő erő azonban nem­csak bennünk működik, nemcsak azokban, akik a proletariátus kiküldöttei vagyunk, hanem elsősorban magukban a tömegekben. És én nem győzöm soha eléggé hangsúlyozni «et, hogy a tömegektől való minden eltávolodás, a tömegekkel való minden érintkezés hiánya nam teszi ugyan tönkre a tanácsrendszert de kép­telenné teszi föladatainaik a végrehajtására. (Ugy van!) A munkástanácsok rendszerének az az értelme, elvtársaim, hogy a burzsoá állani bürokráciáját megszüntetjük ós helyébe egy a népesség egészétől nem külön­vált hanem a népesség egészével, tehát a dol­gozók, a proletariátus egeszével teljes mérték­ben szorosan összefüggő főhatalmat államha­talmat létesítünk. Ez a szoros összefüggés azon­ban az első föltétele annak, hogy ne alakuljon ki egy uj bürokrácia. A proletärforradalmak kritizálják; örmtegrt­kat — mondja Marx — és senki ne vegye rossz néven senkitől, ha saját forradalmunkat kriti­záljuk és kritizáljuk már azt a működést, ame­lyet a budapesti kerületi munkás- és katona­tanácsok már eddig is kifejtettek. Eb­ből > a működésből, elvtársaim, már is megállapítom azt hogy bizonyos mértékű bü­rokratizálódás látszik ebben a működésben. Bizonyos mértékben egyesek eltávolodnak a

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék