Népszava, 1919. május (47. évfolyam, 104–129. sz.)

1919-05-25 / 124. szám

ISZ9 m­éfim 25. NÉPSZAVA s Nagy Béla indítv­ányozza, hogy a Szírizrány gondoskodjék arról, hogy a fővárosnak ellátá­sát élelmiszerekkel a főváros önmaga intézze el. Az országos szerv kötelessége legyen­­ az élelem fölhajtása, a főváros pedig ossza szét. Az indítványt kiadják Biermaimn Istvánnak, hogy az intéző bizottság elé terjessze. Bernhard István korlátozni szeretné hogy burzsoák a vidéken élelmiszereket vásárol­hassanak. Csorba Mária kifejti, hogy a közönség félre­érti azt a rendeletet, amely szerint a kalauzok nem válthatnak 25 koronásokat vés­z 200 koroná­sokat, hanem legföljebb csak 10 koro­nást. A rendelet természetesen az aprópénz­forgalmat akarja biztosítani, de a közönség félreérti és ez fokozza a „fehérhajta pénz" iránt érzett bizalmatlanságot. Kiss Nándor: A Kormányzótanács elmélet­ben elismeri annak igazságát és nem győzi eléggé hangoztatni, hogy csak akkor lehet a proletariátus ü­gyét hathatósan szolgálni, ha minden hatalom a munkástanács kezében van. Valóságban azonban a Kormányzótanács kezé­ben tartja a hatalmat és a munkástanácsok működését egymásnak ellentmondó rendeletek­kel megakasztják. Minden munkástanácsnak kötelesége a legmesszebbmenőbben dolgozni, a Kormányzótanácsot a legjobb tudása és tehet­sége szerint támogatni, azonban a munkásí­tani,és feladata ma abban merül ki, hogy vi­selje a felelő­sséget mtmibájérre, amit nem tudott melrcsinálni. Walter Ferenc bejelenti, hogy több vörös ka­tonnr.. panaszkodott nála, hogy a Vörös örök brutálisan bánnak a sorban álló hozzátarto­zóikkal. Kéri a Vörös Örök meg­felelő irányú kioktatását. Azt is helyteleníti, hogy a Vörös Örök a vörös katonákat nem engedik be az üz­letekbe soronkívül, ellenben vörös őrtársu­kat igen. Tasoly elvtárs elismeri, hogy a Vörös őrség egyes tagjai visszaéléseket követtek el,, nem áll azonban az, mintha a Vörös Őrsé­g nem lenne kioktatva. A visszaélést megbüntetik. Az eg­yes eseteket föl kell jelenteni. ?ICTC*1 Gyula népbitos a kisipar szocializá­ló «•• i kérdésében nyújt fívlvileuroaitást. A kis­ipar PwerAlkálừ egyáltalán nincs tervbe véve. A Taaiánkormány csak az anomáliák megszüntetése végett avatkozott bele a kisipar ügyeibe, nehogy a Müiaszti műhelyek a bur­ás pá­cmzt nyokottk dolgozva, a proletárérdekeket káropilnák. 11 és­vil­risz után. Horti Emil megállapítja, hogy a rémhírter­jesztés nem közvetlenül a burzsoáziától ered. Az első forradalom után kispolgári és szi­to­krata elemek keveredtek a munkásság közé. Sokan ezek közül ma tanácsintézményekben ül­nek és főképen tőlük származnak ilyen rém­hírek. Kertész­ Manó fölszólalása után Dalambos Zoltán a fet in­dítványozz.­.. hogy a most megjelent, az élelmiszerek osztályozásá­ról szóló rendelet ne léptettessék életbe: új tervezetet dolgozzanak ki, amely biztosítj­a az egyes proletárosztályoslröm belül az igazságos élelmiszeres osz­tást. .Törzásik Elek kérte hogy történj­ék gondosko­dás arról, hogy a katonák ffitedhessenek ÓS hogy teappa.'Jftal legyenek ellátva. Fölhoz­a,­­ hogy a fehérhasu pénzzel m­eg nem engedhet'") vás.!j,t -'szr.elt és a Voros Őrseg ezt fifztíi fü­dtbi eléír'..­.. Fór Ernő szerint, az" Iparosmuszkásnak való­ban több húsra és lisztre van szü­ks­ége, mint a szellemi munkásnak, de arról kell gondos­kodni, hogy a gyermekek egyformán ehesse­nek, mert burzsoá gyermekekből nagyon jó proletárfölfogású ember lel­het. Berger Jakab után Hettfeld Mihály helyte­leníti a legújabb élelmezési jegy rendeletet. Ágoston Péter elnök közli, hogy a Kormány­zótanács tagjai minden szerdán beszámolnak az elvtársaknak a külpolitikai helyzetről és a­­ Kormányzótanács a lapok útján is megadja a­­ szükséges tájékozást. A proletárdiktatúra szel­lemének megfelelően a Kormányzótanács és minden egyes népbiztos teljesen nyíltan számol be mindenben a helyzetről. A külföldiekkel folyó tárgyalásokról elterjedt híreszteléseknek nincsen semmi alapjuk. Barna Jenő után Biermann István megjegyzi, hogy az élelmi­szerjegyekről megjelent rendelet a közélelme­zési népbiztosság rendelete. Ő a maga rész­éről ellenezte a kérdéses rendeletnek a kiadását. A lakásügyek teljesen ki vannak véve a fővá­ros hatásköréből. A Vörös Őrség ügyében is minden panasz dolgában idegen szervvel kell tárgyalni. Az elnökség tehát nem hibás. Ágoston Péter elnök végül kifejezte azt a reményét, hogy úgy a népbiztos elvtársak, mint a Központi Munkás- és Katonatanács tagjai ezentúl az üléseken teljes számban fog­nak megjelenni. Hiszen a Népszava és a Vö­rös Újság révén mindig tudhatják, hogy mi­kor van ülés. Ha a tagok teljes számban lesz­nek jelen, nagyobb súlya lesz minden egyes fölzólalásnak. Az ülés 9 órakor éri­éget. LEGÚJABB * * * Pénzügyi tárgyalásaink az osztrák kormánnyal. (Bécs, május 24.) Hétfőn a bankegyesület újabb ülést tart, amelyen azokat a javas­latokat tárgyalják, amelyeket a pénzügyi államtitkár terjeszt elő a Magyar Tanács­köztársasággal kötendő egyezményekre vo­natkozólag. Általában az a vélemény pénz­ügyi körökben, hogy a Magyar Kormányzó­tanács javaslataihoz nem lehet hozzájárulni, főként azokhoz a messzemenő kompenzációs követelésekhez nem, amelyeket a Magy­ar Kormányzótanács támaszt a német-osztrák kormánynak Budapesten levő depóira nézve. A német-osztrák békeszerződés tartalma. (Lyon, május 24.) A Német-Ausztria Eínára készített békeszerződésről a következő részletek váltak ismertekké: Terjedelme alig valamivel kisebb, mint a német békeszerződésé, bevezetése pedig úgyszólván egészen azonos. A népszövet­ség és a nemzetközi munkásjog szintén részei a szerződésnek. Német-Ausztria jövendőbeli hadserege két hadosztálynyi továbbszolgáló önkéntes csapatokból, 25.000-nél kevesebb em­berből fog állani. Flottával a szó szoros értel­mében (practice) Német-Ausztria nem fog rendelkezni. A német szerződésben foglalt jóvátételi határ­ozmán­yok alapjukban véve a német-osztrák viszonyokra is alkalmazást talál­nak. Az a tarthatatlan helyzet azonban, amely ebből az adósságtengerből Német-Ausztriára hárul, az antant szakértőit még foglalkoztatja. Azt remélik, hogy ezt a problémát, keddig meg fogják oldani. Mindazok az osztrák kereske­delmi gőzösök, amelyeket az Egyesült Á Államok a háború folyamán lefoglaltak, a az Egresf­lt- Allamok birtokában maradnak. A német­osztrák békedelegációnak egy heti időt adnak a békeszerződés elfogadására vastó elvetésre. Ti'os p­r­életaiszett $záU*téli zaklatása. 3t VBf&s öt*s&fj cnszsS&os főpar­ancsnok A mai napon a Vörös őrség országos fő­parancsnoksága a következő közérdekű rende­letet bocsátotta ki: Sajnálattal kellett tapasz­talnom, hogy a budapesti és kelenföldi pálya­udvarokon Vidékről érkező közönség által a fővárosba h­zot élelmiszerek elkobzása kö­rül az ellenőrző közegek kíméletlen, sokszor josttalan eljárást tanúsítanak, úgy hogy a fő­város élelmezése az állandó zaklatások miatt a legkomolyabban veszélyeztetve van. A közélelmezési népbiztosság — a belügyi népbiztoss­ággal egyetértésig — a mai napon a pályaudvarokra kirendelt közegeit a legszigo­ru­bban utasította, hogy az élelmiszert szám­tó közönség zaklatásától tartózkodjanak és az élelmiszereket csak abban az esetben kobozzák el, ha a szállított mennyiség akkora, hogy egyes családok szükségletét szemmel láthatólag meghaladja és félremagyarázhatatlanul áru­halmozás vagy üzérkedés céljait akarják szol­gálni, de még ez esetben is az élelmiszer maxi­mális árát térítsék meg. Általánosságban 25 kilogramig élelmiszer, két litert meg nem haladó mennyiségű tej senkitől el nem kobozható. Ha például valaki 10 kg. lisztet, 50 darab tojást, 5 kg. füstölthúst és egy szárnyast hoz, amely áruknak összsúlya 25 kg., vagy 1—2 kg.-mal több, elkobzásnak nincsen helye. Ha például valaki két liternél több tejet hoz, de nagyobbszámú családja van és ezt igazolni tudja, családtagonként félliter tej meghagyandó. Kisebb mennyiség, pé­lául egy félliter tej, 1—2 kilogrammal a 25 kilo­gramot meghaladó áru el nem kobozható. Utasítom a Vörös őrség összes parancsnok­ságait és az alájuk beosztott őrszemélyzetet, hogy a közélelmezési népbiztosság közegeit a kibocsátott utasítás értelmében teljes oda­adással támogassák és az elkobzásoknál a leg­nagyobb körültekintéssel és belátással járjanak el. Minden hatalmi túlkapást, ok nélküli zakla­tást a legszigorúbb megtorlásban részesítek. Ezen rendeletem kézhezvéte­le után az őr­személyzet előtt haladéktalanul kihirdetendő. Most jelent meg a NAPOLEON. Dráma három fölvonásban. Irta POGÁNY JÓZSEF. Ára 9 korona. Kapható a Magyarországi Szocialista Párt könyvkiadó­hivatalában: Budapest, VIII, Szentkirály I­n­tea 30, a Nép­szava-könyvkereskedésben: VII, Erzsébet­ körút 40, a Vörös Ifjság könyvkereskedésében: VIII. József körút­l és az összes árusítóknál. * * Most jelent meg­­ A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletei. I. füzet: 1919 március 21 — április 9. Ára 4 korona II. füzet: 1919 április 10 — április 30. Ára 4 korona Szerkeszti PONGRÁCZ JENŐ. Kapható a Magyarországi Szocialista Párt könyvkiadó­hivatalában: Budapest, VIII, Szentkirályi-utca 30, a Nép­szava-könyvkereskedésben: VII, Erzsébet-körút 40, a Vörös Újság könyvkereskedésében: VIII, Józsel-körút 5 és az összes ámsl­óknál. ti HÍREK. * * Dal. Mi voltam ént Az élet vándor, koldus rabja. Vad lázadó, ki kenyerét Keserves könnyek közt harapta. Ám szivem élt, — reményben sirt, indult Ha megtépázta is az átkos múlt... Nem sirok a kimúlt világon! Csak siratom megsiratom Más keblén hervadt virágom. Mi vagyok ént A gyilkos múltnak árnyékroncsa. De lelkem ég s a szikráit Vetem a körbeült múltra, romra... Vagy ugy éljek, mint éltem egykoron; Életunottan, igás rab so ront... Nem!/ Inkább vesszek, — ha ugy válna! Nincs megállás, nincs visszaút; Csak harc van életre-halálra!­­ Mi leszek ént ! Ujember, pezsdülő ujólet­ ! Nem meggyötört, bus proletár, — • A testem, lelkem újjáéled. Nem ül majd könny, verejték arcomon, Nem kisér gond árnya lépten-nyomon; Uj, szép idő derűjét látom... Enyém lesz az egész világ, Megálmodott álomvilágom! Bodrogi Zsigmond. * * *­ ­*­* A túszokat szabadon bocsát­ják. A ma­gyarországi Tanácsköztársaság diadalmas el­lenállást­ fejt ki támadóival szemben. A be­özönlő hordák áradata megtört a Vörös Hadsereg proletártömegeinek ércfalán. A Tanácsköztársaság túszokat a közvetlen ve­szély pillanatában vett. Ennél a lépésénél nem vezette a bosszúállás gondolata. Mi­után a Tanácsköztársaságot jelenleg közvet­len veszély nem fenyegeti, a Forradalmi Kormányzótanács elrendelte az összes túszok­­szabadonbocsátását. — Nyílt levelezőlapon írtunk a táborban levők részére. A lapot­ már május 13-án a közönség tudomására hozták, hogy a táborban levő katonák részére írásbeli közlemé­nyekre rendszerint csak nyílt levelezőlapokat kell hasz­nálni és levelet csak akkor lehet küldeni, ha ez valamely melléklet beküldésére is szolgál. Ebben az esetben is csak nyitott borítékban küldhető 100 gramnál nem súlyo­sabb levél. Újból figyelmeztetjük a közönséget a fenti szabályok pontos betartására, mert­­ek figyelmen kívü­l hagyása a postai kezelést rendkívül megnehezíti és a levelek továbbításában lényeges késedelmet okoz ­­ lletve a pályaudvarokon szolgálatot teljesítő vörös őrökkel távbeszélő útján közlendő azzal, hogy a legközelebbi vonatérkezéseknél már ezen rendeletem szellemében járjanak el Az egyes parancsnokoknak szigorú köteles­ségévé teszem, hogy a pályaudvarra kirendelt közegeiket időközönként ellenőrizzék. Budapest, 1919 május 24-én. Vajda s. k. országos főparancsnok.

Next