Népszava, 1919. augusztus (47. évfolyam, 182–187. sz.)
1919-08-01 / 182. szám
Budapest, 1919 auguszttsa, péntek. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre til évre . . ... . 33*— kor. 45— Scor. negyed évre .... 22-50 kor. egy hóra ...... 759 kor. EGYES SZÁMÁRA 30 FILLÉR A SZBCIftUBTA-KGiMISTfttMKASDK MâSfftRORSZÁGI PÁRTJÁ&lfiK REGGELI HiyftTAtOS LftPJA Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIU, CONTI-UTCA 4 SZ. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIU, CONTI-UTCA 1. SZ. (Telefon: József 3-31, József 3-32 és József 56-74.); mj. w Világ profesárjai egyesüljetek! 182. és SLOT. évnyam . Parancs. Mimíanok ;a vörös katonák, akik a harcteret igazólatlanul elhagyták, faare térrel való titcáinktóíáil£ végett tartoznak 24 -érén; bilkipóttestülípél jelentkezni. Mindazokkal szemben, akik e parancsnak nem tesznek eleget, statáriális eszköze,l£ fognak alkalmaztatni. 1918 július 31. , Hadsereg főparancsnokság. . Az 596-as budapesti központi forradalmi Munkás- és Katonatanács e hé 1-én, pénteken délután 3 órakor az Újvárosháza nagytermében ülést tart, amelyre meghívatnak a szakszervezetek és pártszervezetek vezetőségei is egy-egy taggal. Napirend: A katonai és a politikai helyzet. «•in.in Uniturn Timm»« w ' ii —ti» teskójög aaimmszatzzBnm 'mi nt magyar grófok annyira meg vannak ijedve, annyira el vannak keseredve, hogy ebben a kétségbeesett hangulatban, még a "közönséges polgári haladókkal is szóbaállnak. Ennek a körülménynek köszönheti a bécsi burzsoásajtó, hogy minden nap egyegy magyar mágnásnylatkozat kerül terítékre. A vadászati idény beköszöntésekor nem keltenek föltűnést ezek az üres puffogtatások, sőt a grófi ieditások, sajtókiroccanások csak javítják a szomszéddal való külpolitikai viszonyainkat, mert igazán hálásak lehetünk az osztrákoknak, ha lehetségessé teszik, a magyar munokásságnak, hogy a magyar grófi körvadászatról ilyen kis ésnagy vadak szaladjanak ki a zárt mágnásérteleim vadászterületéről. Viszont mi semmutatja jobban az osztrák burzsoázia ijedtségét és az osztrák munkásmozgalom forrongó energiáit, mint az a körülmény, hogy a kedélyes bécsiekét már a magyar grófok nyilatkozatai is megnyugtatják. A mult héten a román gróf, tegnap az aszpikgróf nyilatkozott. A plurális» -«aapostola .Volt kegyes egy beleia újságírónak; véleményét elmondani a ma-Miről beszélt volna másról a fekete gróf, mint a Tanácsköztársaságról. Természetesen egy szóval sem dicsérte. Pedig mégsem lehet olyan kis dolog az a Tanácsköztársaság, mert ez elérte, amit egy újságíró sem tudott elérni, azmikor a nemes gróf olyan sokfezér és nagyon savanyu areikai jött ki a forszirozltt királyi audienciákról — miniszterelnöki megbízás és nyilatkozat nélkül. Súlyos honfiúi gondokkal terheltem vonult vissza ... olyankor a gyöngegerincü gróf és mélyen sajnálta azokat az eltámarkodott, konnyilmű Mjelpt igeket, amelyeket a bársonysok kedvéért , te£t a .haladás, a népjogok kiterjesésének, ai demokráciánál; javára. A.' „bolsevizanus" hatására azonban hajlandóvolt nógatás nélkül nyilatkozni. , 'Ugy látszik azonban,, hogy "Ábrahám Dezsővel szemben is rezidkivül rosszak az ayzpikgrófnak esélyei" a minszterelnöki székre, mert rendkívül sötét véleményt kockáztatott még a munkásmozgalomról és a demokráciáról. Miután semmiféle kilátásai nincsenek, teljesen a szive szerint beszélhetett és politikai bölcsességét vágyai vezérelhették. . Andrássy Gyula szerint ugyanis Magyarországon egy tiszta szocialista kormánynak nincs létjogosultsága. És észp a/nag^Káhgy kijelentést ]^)pen akkor teszi a • gróf úr, amikor Magyarország mk éppen tiszta szocialista kormánya van, amely a mjagyar proletárállam ügyeit a munkásság Háza,Imából intézi. Ki meri tehát azt letagadni, hogy ennek a kormánynak joga is van az ország ügyeit intézni és irányítani? A munkásság akarata az a jogforrás, amelynek alapján a kormány működését folytatja és nem lehet olyan elfogult ember a vizigon, aki ezt a bázist legalább olyana a lapnak, mint a magyar grófi alkotmányt, eb nem fogadná. A nemes gróf a jogialap alatt azonban nema munkásg,ág hatalmát, jelentőségét, gondolja, hanem a magyar, hűbéri alkotmányos jogot, amely valóban kizárja, hogy más mint gróf és lakáj legyen ebben az országban. A gróf úr nem is sokáig tud szerepelni, s mint a „jog" nemzgje, mint az igazság bajnoka, hanem elárulja, hogyan értelmezi ő a jogok keletkezését és a szegedi kormány „létjogosultságát".. Andrássy úr határozottan kijelenti, „plurális", melléktekintetek nélkül, hogy a bolseviki uralomnak csak az erőszak vethet véget. Csak az erőszak — amint a gróf úr szemforgató ravaszsággal hozzáteszi —, bármennyire fájlalom is ezt. Andrássy ,ezzel nyíltan beismeri, hogy a magyar uri jogok alapja csak az erőszak hatalma lehet.. A demokrácia — amelyet szintén utál a nemes gróf-" már csak vak "eszköze a hatalom gyakorlásának. A magyar imaffiotmány pedig, amely apolitikai hatnom szervezete, teszi lehetővé, hogy a tőkés termelésnek szabad prédája legyem a magyar ipari és mezőgazdasági proletárság. Két alkotmány áll egymással szemben: a proletároké és az úli kizsákmányolóké."A letört magyar urak minden ,eszközzel serülnek visszaszerezni a politikai hatalmat, mert ez a miunikásság szabadi kizsákmányolását lehetségessé teszi. Erről azonban mélységesen hallgatnak a grófok, de a munkásságnak • meg kell érteni, tisztán kell látni, hogy grofok és jbrisoaks alkotmánya, politikai hatalma, minden tarka-barka demokratikus, frázis hálare...mögött. is,_a. tőkés kizsákmányolást, jarmw&ár raegrablását?jelenti:. •-· ›.•.. Lapunk mai száma 8 oldalt m a . -j JSXii --ti'- i' ,.J 'jtffijy* A pénz csak utalna a meglevő készletekre. 03 kapitalizmus ,valósággal babonás tisztelettel övezte a pénzt, külön fikciókat kapcsolt hozzá, de lényegében a pénz nem egyéb, mint utalvány, amellyel élelmiszert, iparcikket lehet vásárolni, házibért lehet fizetni, könyvet, színházjegyet lehet szerezni. A kapitalista rendbenpénzhez kétféle módon lehetett hozzájutni. A tőkés kizsákmányolással, a munkás nehéz, verejtékes munkával jutott hozzá. A szocialista termelési rendben, ha kiépül teljesen, csak munkáért lehet pénzhez jutni, vagyis a pénz átalakul munkajeggyé, amely a társadalmi termelés minden eredményéből részt biztosít a dolgozónak. Mi a pénz dolgában is átmeneti időtölünk. A háború alatt az eU-alkodó osztályok gáz és büdös adópolitikája, atőkések, hadseregszátírtők, lánckereskedők mérhetetlen profitszomya folytán az államnak óriási kiadásai voltak, de a tőkesztályok nem, engedjék meg, hogy adóban ennek megfelelő bevételekről gondoskodjék, dolgozott tehát a bankóprés és míg a készletek egyre fogytak, a pénz egyre szaporodott. Egyre kevesebb ára volt az országban és egyre több pénz. A pénz vásárlóképessége folytonosan csökkent A pénz elértéktelenedésre és eyre nagyobb arányokat öltött. A pénz elértéktelenedésének, a bankjegyinfuíciónak terhét is elsősorban a munkásosztály viselte, amelynél a bérek emelkedése nem volt arányban az árak emelkedésével. A monarchia kapitalizmusa aránylag fejletlen volt s igy nehezen birta a háború teherpróbáját. Sok merokdót, nyersanyagot, szenet kellett beszerezni kül-földről és ennek folytán a pénzünk értéke ijesztő arányokban romlott le a többi kapiitalista államok pénzével szemben is. Ezt a rettenetes valutáris örökséget vette át a pios letárdiktatixra a kapitalista Magyarországból. Hogy ezen a bajon sem lehetett azonnal segíteni, az természetes. Látjuk, Német-Ausz.triában ,ist folyton szaporodik a kibocsátott; •bankjegyek mennyisége és a német-osztrák pénz külföldi viszonylatban egyre romlik.A német-osztrák koronáért Svájcban ma már csak tizenkét emtimest adnak, meg hát Bécsben nincs proletárdiktatúra. A mi pénzügyi és valutáris gondjainkat szaporítja még az a körülmény is, hogy a forradalom folytán önálló pénzügyi gazdálkodásra tértünk át- "A monarchia fölbomlott! Az Osztrák-Magyar Bank elveszíttette poli,tikai és gazdasági létjogosultságát. Magyar-ország Tanácsköztársaság lett. A körülöttünk lévő államok egyelőre kapitalista berendezkedésnek. A független Magyarország nem élhet jegybank-közösségben, idegen államok-kal és a szocialista Magyarország nem élttel jegybank-közösségben kapitalista államokékal de ettől eltekintve is, a békeszerződés likvidálja az Osztrák-Magyar Bank'is, amely a német-osztrá béke aláírása után ' tizenkét hátlappal megszűnik ' létezni, de bankjegyeit már két hónappal a békeszerző-dés után le kell bélyegezni és is kell cserélni.