Népszava, 1919. október (47. évfolyam, 190–216. sz.)

1919-10-01 / 190. szám

s gyesz vagy vatíj isi A fiállamaiügyész nyilatkozatáról. Dr. Váry Albert főállamügyész „Az Est"-ben hosszasabban nyilatkozik a kommunisták ellen megindult büntető eljárásról, amelyet a budapesti ügyészségnél ő irányít. Beismeri, hogy körülbelül 1500-an vannak letartóztatva, de voltaiényeven is fogva (csupán csak a budapesti ügyészségnél, mert a pestvidékinél körülbelül ugyanennyi, a vidéken, legalább másik 1O.OOO ember senyved.) „A tömegesen letartóztatottek további letartóztatásának kérdésében a döntés bizony hetekig eltart" — veti oda !könnyeden a főügyész úr, akol egyébként is nagyon röviden szeretné elintézni ennek a minden eddigit fölülmúló tömegsanyai®atáanak jogi indokolását. „A kivételes rendelet pontosan előírja, hogy minden egyén, akit bolsevista bűncselekménnyel gyanússíten lehet, letartóztatandó. A törvegletartóztatások tehát törvényes rendelkezésen alapulnak". • A főállamügyész úr eszerint szerényen elbu-ílik a „kivételes rendelet" spanyolfala mögé, amely alatt velki képen a Friedrich-féle gyorssított eljárást érti. Ezzel a szörnyszülött rendelkezéssel külön, kell foglalkozni. Most csakannyit emelünk, hogy Friedrich úrék a nemzetnek semmiféle képviseletétől sem kérnek megbízást arra, hogy tömegeket fosszanak meg a bírói védelem és elbírálás intézményesgaranciáitól. Más, mint a saját, bosszútól és pártérdektől elvakított önkényük nem hatalmazta föl őket arra, hogy politikai ellenfeleiket külön kiszemelt egyénekből végérvényes ítélkezésre összeválogatott vészbíróságok elé utalják. A fehér diktatúrának ezt a jogtiprálsát Váry főügyész úr törvényes, rendelkezéssé lépteti elő, bár a törvényességhez éppen annyi, sőt kevesebb köze van, mint a tanácsrendszer tüntető rendeleteinek. De a tanácskormány őszintén bevallotta, hogy a régi jogrend helyébe új jogrendet kíván építeni. Friedrichék jezsuitái a jogrend önkényes rombolása közben a jogrend védelmezőinek szerepében tetszelegnek maguknak, törvényszékről, ügyészekről beszélnek, fölött voltaképen ellenforradalmi bíróság és ellenforradalmi vádbiztos név illethetné meg őket Még a Friedrich-féle sorsziftot is túllicitáljaazonban a túlbuzgó főállamügyész iő, amikor kifejti a budapesti ügyészség jogi álláspontját Eszerint „mindenki ellen megindítandó az eljárás, aki a bolseviki uralom alatt magasabbb állást vagy tisztséget viselt, vagy magatartásaiból következtetve, azonosította magát a bolsevista rémuralommal. Ezek persze a „törvényes rendelkezés" szerint letartóztatandók és ezeknek szabadlábrahelyezésük tárgyában a „döntés bizony heteket vesz igénybe". A csevegés közben a főügyész úr elfelejtett niyil átkozni a vizsgálati foglyok törvényellenes sanyargatásairól, a házbizalmarc, vörös katonák és más nem éppen magas állást viselők fogvatartásáról. Mindezt magától értetődőnektalálja főállamügyész úr! Ellenben kijellemti,hogy „a bűnvádi eljárás nem politikai cselekményért folyik". Itt megszűnik minden jogi vitának a lehetősége. A főügyész úr a korlátlan üldözés elméletét publikálta. A „magasabb állás" vagy „magatartás" nem precíz jogi fogalmak, hanem az oleány tipikus ürügyei, melynek — ndndöviki gyanús, aki él. Ezen az alapon letartózatható volna mindem miniszteri tisztviselő, sőt maga a főügyész úr is összes kartársaival, mert a diktatúra alatt magasabb állást viselt lemondását elmulasztó, fizetést fölvevői magkatartásából következtetni lehet hogy magát a diktatúrával azonosította. Akkor talán az ellenforradalom vádbiztosi teendőire vállalkozott ügyész urak is belátnák ,azt amit ma már rajtuk kívül mindenki tud és hangoztat: hogy itt nem büntető igazságszolgáltatásról, hanem politikai érdektől sutjalt ZSitrnos hajszáról van szó és hogy a törvényesség átlátszó álarcának felöltése senkit sem meratesin el a tömegkinzásban való személyesjogi felelősségtől. NÉPSZAVA 1919 okoier 1- * * SapsmS Ems elvtárs a polgári pirtek ssavetségass-Sii» — Pasf^E^ádl Sacobo István Friedrichfir@l és FMHcheh eSloa. — & I2^©p5S23 fcJoK giic^aisi- Essslása. — assSSfe János hfsiiMe n M&0R sra. Immár nemcsak a belátás, hanem a tények kérlelhetetlen kényszere juttatja arra a meggyőződésre az ország minden józanul gondolkozó emberét hogy a kormányhatalomnak mihamarább ki kell kerülnie azok kezéből, akik azt most szurpálják. Az ország gazdasági és politikai helyzete olyan válságos, hogy a mostani bonyodalomból való kibontakozás semmi továbbihalasztást nem tűr. Az ország minden dolgozó rétege szabadulni akar attól a súlyos kolonctól, amely Friedrichékkel szakadt rá és fölismeri annak sürgős szükségességét, hogy az ország sorsának intézését ezeknek a dolgozó néprétegeknek képviselői vegyék a kezükbe. Ezt a célt szolgálja a liberális bboik és annak — értesülésünk szerint — célját kívánja szolgálni Csaik János kísérlete, amellyel kibontakozást keres a mostani helyzetből. Hadik több politikussal lépett érintkezésbe, hogy ennek a kibontakozásnak az útját megtalálja. Ez a tevékenysége ezekben az óráikban még a kezdet stádiumában van, de az irány, amerre elindult, remélni engedi, hogy fáradozása nem lesz eredménytelen. Azoknak a pártoknak az állásfoglalása, amelyekre a liberális blokban szerep vár, mindinkább kifejezésre jut. Az egyik budapesti lap keddi száma mint befejezett dolgot azt írja, hogy a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Országos Kisgazda- és Földmivespárt nem lép be a liberális blokkba, mert meg akarja őrizni minden irányban függetlenségét Ez a hír azonban legalább is korai, mert a kisgazdák körében nagyon is megvan a hajlandóság, hogy a reakciós kormánnyyal szemben a többi haladópárttal egyetemben egy nagysúlyú, egységes táborban tömörüljenek. A Népszavaza munkatársa kedden fölkereste a párt elnökét. Nagyatádi Szabó István nyilatkozata, amelyet munkatársunk előtt tett egy szólt: — Az a közlés, hogy kívül maradunk a blokon, idő előtti, a liberális blokban résztvenni szándékozó pártokkal tárgyalást folytatok, szerdán el is megyek a közös értekezletre. Hogy benne leszünk-e az alakulásban, az attól függ, háramlik-e előny az országra a blokk működéséből vagy sem. A kisgazdapárt hatalmas tömessket jelent s csak azért, hogy politikusok a tömegek segélyével mandátumhoz jussanak, nem léphetek be az alakuló táborba. A bloknak fő célja az lenne, hogy teljesen más irányba terelje a kormányzat mostani kárhozatos irányát és megváltoztassa a kormány szerencsétlen összetételét. Még ha a liberális blok ki is tudna eszközölni bizonyos személyi változásokat a kormányban, ez nekünk nem elég. Például nem, elég, hogy Friedrich, lemond a miniszterelnökségről, de mint miniszter mégis megmarad. Ilyen alakulásban semmi szín alatt nem vennék részt. Nyilatkozott meg Szabó István arról a s semérmetlen és soha nem tapasztalt terrorról, amelyet a kormány fejt a párt vidéki agitációjának elfojtására. — Megbízottaink — panaszolta —, akiket a vidékra küldtünk szét még mindig le vannak tartóztatva. A mi pártunk tagjainak a vidéki hatóságaik sehol sem adnak engedélyt gyűlések tartására, ugyanakkor, amikor a felsőbb parancsra összetákolt másik „kisgazdapárt" emberei állami autókon száguldoznak a falvaikba. Tápiószelén letartózatott kiküldötteink már több mint két hete fogságban sínylődnek. Pedig: még beszélni ide bírtak a gyűlésen, egyedüli bűnük, hogy a mi pártunk megbízásából akartak agitálni. Balassagyarmaton kiküldött párthívünket a sokorépátkai Szabó egyenes parancsára tartóztatták le, csak azért mert nem is gyűlésen, csak magánkérben magyarássul merészelte a mi, programunkat Se szeri, se száma azoknak a híreknek, amelyek arról szólnak, hogy a Friedrich-kormány utasítására a legféktelenebb hatalmi eszközökkel dolgozniuk ellenünk. A liberális polgári pártok Moksa nagy alakuló ülése szerdán délután 5 órakor lesz a Lovászy-féle függetlenségi és 48-as pártkör helyiségében. Az alakulásban résztvevő pártok a követtkezők: Az országos függetlenségi és 48-as párt a nemzetti szabadelvű párt az országos kisgazda- és földmíves párt a Heinrich-féle polgári párt a demokrata párt és a köztársasági párt Hogy a Simontsits Elemér vezetése alatt tömörült volt munkapárti elemek végótvesznek-e az alakulásban, az még kétes, de nem is fontos. Az egyes pártok a megalakulás után is megtartják külön párt jellegüket. A blok megalakulásáról és jövő feladatairól Lovassy Márton, az alakulás vezére, a következőket mondotta: — Ha a blok létrejő, éz egyes pártok közös végrehajtó bizottságot küldenek ki és közös akcióprogramot dolgoznak ki. Fő célunk lesz az összes nemzeti erők tömörítése és a társadalmi béke létrehozása. Evégből érintkezésbe lépünk minden számottevő faktorral, a kormánnyal és a keresztény pártok blokjával is. Magától értetődik, hogy a fenti célokhoz vezető úton sor kerül a szociáldemokratákkal való együttműködésre is. A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a fejleményekkel szarabon vallott állásfoglalását fejezi ki Garami elvtárs nyilatkozata, amelyet „Az Újság" munkatársa előtt tett és amelyben a következőket jelenti ki: — A munkásság álláspontja változatlanul ma is az, ami volt a bolsevizmus összeomlása után. Hajlandók vagyunk együttműködni az ország többi dolgozó rétegeivel ,és velük együtt dolgozni azon, hogy rend teremtessék az országban és hogy végre meginduljon a gazdasági élet vérkeringése és lehetővé váljon a termelő munka. Készek vagyunk minden csak ezzel támogatni olyan politikát amely mindezt lehetővé teszi és hajlandók vagyunk vállvetve dolgozni az ország mindazon pártjaival és rétegeivel, amelyek azt tartják, hogy az országnak most két dologra van szüksége: rendre és makára. Természetes, hogy a Friedrich, kormánnyal egy lépést sem mehetünk együtt, mert és a.a kormány nem képviseli sem a gazdag közönséget sem a polgárságot mert ez a kormány nem a rendet és békét képviseli, banera, a felekezeti gyűlölködést; mert ez a kormány nem jelent lojális politikát, a győztes ántánt fűré, mert hissen a Habsburg királyság vtassállitársára törekezüik és mert ennélfogva útjában áll annak is, hogy meginduljona munka az országban. A szociáldemokrata párt a legnagiobb rokonszenvvel kiséri a polgárság egyesítésére irányuló törekvéseket, mert azok sikerétől várja annak az egységes kisgazda, polgári mnkásszövetségnek a létrejöttét amely az országot rá tudja vezetni a rend és a munka útjára. A cseh-szlovák állata és Német-Ausztria pénzügyi bajai. A „Neue Freie Presse"-nek táviratozzák Prágából. Klasin dr. beszédet mondott vasárnap Pilsenben a nemzeti demokrata, szakszervezetek kongresszusán és a legélesebb hangon bírálta a mostani koalíciós kormányt A volt kormány, mondta, négy milliárdos deficittel fejezte be a működését Az új kormány sét hónapi hivataloskodása óta hat milliárdra emelkedett a deficit, ami azt jelenti, hogy havonként egy milliárd korona deficitje van. — Bécsből jelentüs, hogy a kormánytanács elhatározta, hogy az állami alkalmazottaknak szorult helyzetükre való tekintettel az év három utolsó hónapjára megfelelő pótlékot ad fizelésükhöz. Schumpeter államtitkár jelentést tett a kormánytanácsnak a pénzügyi helyzetről. Egyúttal beterjesztette az állatm pénzügyeinek rendezéséről bészített tervét A terv három-négy évre felel, amely idői ''"belül egyrészt az adórendszer reformjával másrészt pedig az állami kiadások csökkentésével akarja az állami háztartás egyensúlyát helyreállítani. Az államtitkár kifejtette, hogyan kell leküzdeni a legközelebb, időben az átmeneti pénzügyi zavarokat, hogyan lehet külföldi fizetőeszközöket szerezn nyersanyagok és élelmiszerek megszerzéséra, részletesen fejtegette továbbá az állam belföldi és külföldi hitelének kérdését, a jegybank ügyét és a vagyondézsma kérdését Tittoni lemond? Luganoból táviratozzák: 18 „Popolo d'Italia" értesülése szerint Tittoni erősen elhatározta, hogy lemond, mert közte és Nitti miniszterelnek között áthidalhatatlat ellenfél vall.