Népszava, 1919. október (47. évfolyam, 190–216. sz.)

1919-10-18 / 205. szám

1919 október 18. NÉPSZAVA •'Sar's Ausztria államformája, itt Eladják a műtárgyakat. — A köztársaság vé­delme. — „Minden állami hatalom a népből ered." — A kormányválság. ' Bécsből jelentik a „M. T. I.K-nak". A nemzet­gyűlés második és harmadik olvasásban­ elfo­gadta azt a javaslatot, amely meghatalmazza a kormányt bizonyos történelmi, művészi és kulturális értékű tárgyak eladásával vagy el­zálogosításával a békeszerződésben megenge­dett korlátok között. A műtárgyakért kapott vételárak vagy kölcsönösszegek élelmiszerek vásárlására fordítandók. A nagynémet szóno­kok ellenezték a javaslatot, mert a műtárgyak eladását veszedelmesnek tartják Bécs kultu­rális jelentőségére nézve. A keresztény-szociá­lis és a szociáldemokrata szónokok elleniben rá­mutattak Bécs rettentően ínséges helyzetére, amely szükségessé teszi a műtárgyak eladását, mert az éhező népnek minden áron meg kell szerezni a szükséges élelmiszereket. A kormány javaslatot terjesztett be a köz­társaság védelméről. Ez a javaslat egyúttal megszünteti a hazaárulásról és hasonló bűn­cselekményekről szóló büntető rendelkezéseket és újabb rendelkezéseket állapít meg az alkot­mány védelmére. A hazaárulás bűntette he­lyett a nép elárulásának bűntettét iktatják tör­vénybe. Külön sz­akasz rendelkezik a nép aka­rata­ ellen elkövetett büntetendő cselekmények­ről és a törvényhozó testületek határozatainak védelméről, valamint a törvényhozó testületek tagjai ellen elkövetett erőszakosság és fenye­getés ellen. A kormány továbbá az államformáról szóló törvényjavaslatot terjesztette be, amely a köz­társasá­g nevét „Ausztriá"-na­k állapítja meg.­­Az osztrák köztársaság minden állami hatalma a népből ered és a nép állítja föl. Az állam nyelve a német, anélkül azonban, hogy ez a nyelvi kisebbségeknek törvényesen biztosított jogokat csorbítaná. E törvény hatályballé­ptével egyidejűen hatályát veszti az 1919 március 12-iki államformáról szóló törvény és az 1918.­­évi november 12-i­ állam- és kormá­nyformákról szóló törvény, amelyek értelmében Német­h Ausztria a német birodalom alkotórésze. A keresztény-sszociálisok léte szociáldemokra­ták koalíciója minden várakozás ellenére nem jött véglegesen létre. A tárgyi nehézségekhez, különösem a pénzügyminiszter személyének kérdésében személyi nehézségek is járultak.­­Arról van szó, hogy Zerdák (keresztény-szo­ciális) közmunkaügyi államtitkár személyi okokból kiválik a kabinetből. Véleményeltéré­sek támadtak a keresztény-szociálisok radiká­lis «»árny«, és Fink alkancellár között is, aki a keresztény-szociáli­z­árt egyik vezető tagja. Erneik következ­tében Fink a keresztény-szo­ciális klubban kijelentette, hogy nem biztos, várjon részt vesz-e az új kabinetben. A ke­­resztény-szociálisok és a szociáldemokraták csütörtökön is folytatták a koalíciós tárgya­lásokat ,de végleges eredményre nm jutottak. A franciaországi választások. A „Vossische­­Zeitungt* jelenti VersaillesbőL. A választások sorrendjének megállapításáról szóló törvény­javaslat megbeszéléseinél a kormány fölvetette a bizalmi kérdést azzal a kívánságával, hogy a kamarai választások történjenek meg előbb. Hosszabb fejtegetések után a kamara végül 324 szótöbbséggel 132 ellenében elfogadta a tör­vényjavaslatot, úgy hogy minden más válasz­tást megelőzően a kamarai választások fognak megtörténni. Az elfogadott indítvány szerint a kamarai választások november 16-án és 30-án lesznek. Az új kamara december 8-án ül össze. A választási kampány befejezése a köztársa­ság elnökének megválasztása lesz, amelyet 1920 január 17-e és február 3-a között intéznek el.­­ Újabb olasz javaslat a fiumei kérdés megol­dására. A Reuter-ügynökségnek jelentik Ró­mából: Tittoni újabb javaslatot terjesztett a békekonferencia elé. Azt indítványozza, hogy Fiuméból, Idriával és Adelsberggel alakítsa­nak független államot a­ népszövetség oltalma alatt A fiumei nemzeti tanács állítólag hozzá­járul ehhez a tervhez. Az új bolgár kormány­ Párisból jelentik: A bolgár békedelegáció két jegyzéket terjesztett a legfőbb tanács elé. Az egyikben közli, hogy Sztambulinszky vezetésével új kormány ala­kult. Egyben tájékoztatással szolgál az új kor­mány külpolitikájáról. A második jegyzékben közli, hogy Todorov, aki továbbra is Bulgária delegátusa maradt visszatér Pak­sba. A Sztambulin­szky-kormány folytatni kívánja az előző kormány politiká­ját Magyarov, az új külügyminiszter, aki ré­gebben Bulgária oroszországi és angliai kö­vete volt, híve az antantnak A belpolitikában az új kormány a szociáldemokratákat kivéve, azokra a pártokra támaszkodik, amelyek az előző kormányt támogatták. Zítik'Vsz'ik a foglyokat, — Elkség­ítem pusztulnak el ,ax ártatlansai elfogotta&t es­zm-ssomi éswtagyafevfíij*3 b&i't&miifitiert. A dunántuli szörnyű terrornak lángjai —• igy hiszik — lelohadtak már vagy csak a zsarátnoka ég immár a pusztító tűznek. Nem, még nincsen vége a vadállati gyűlöletnek, az embertelen embervadászat folyik még és ha elhalkul az egyik részen, fölordít a két­ségbeesés szivettépő kiáltása a másik részen. Egy pozsonyi úrinő, aki közvetlenül látta a mosoni és magyaróvári börtönöket, mondja el a következőket: A mosoni és a magyaróvári börtönök zsú­folva vannak úgynevezett kommunistákkal, akiket minden előzetes vizsgálat nélkül szed­tek össze és dobtak börtönbe. A börtönökben a legborzalmasabb állapotok uralkodnak. Piszok és szenny borít mindent. Dögleletes a levegő. A foglyok hozzátartozói csak akkor juthatnak látogatási engedélyhez, hát a fo­goly nem zsidó. Egészen kis helyiségben, amelyekben 4—5 embernél többnek alig van hely, 30—40 foglyot zsúfolnak össze. A fog­lyok tápláléka ehetetlen moslék. És nem tel­lik el nap, hogy a foglyokat össze ne vernék a börtönpribékek. A borzalmas viszonyok következtében a foglyok közül egyre-másra pusztulnak el az emberek és a halottakat —­ anélkül, hogy­­ családjaikat értesítenék —­ koporsó nélkül, s temetés nélkül, egyszerűen elföldelik. A­­ hozzátartozóik már csak akkor értesülnek a­­ halálesetről, amikor a halott már néhány napja a föld alatt van. A börtönökben ural­kodó állapotok nemcsak a munkásság , ha­nem a polgárság körében is a legnagyobb fölháborodást váltották ki, de — úgy lát­szik — a törvényt kezelő uraknak nemcsak az eszük ment el, hanem a szívükben sincs az emberi érzésnek nyoma sem és semmit sem tesznek abban az irányban, hogy ezek az állapotok csak egy kicsit is javuljanak. Azt kell kérdeznünk az igazsá­gügyminisz­tertől, hogy tud-e ezekről az állapotokról és amennyiben tud, ezeket az állapotokat tartja-e a jogrend visszaállításának"? Nem-e szégyenkezik Európa előtt, hogy a­ XX. szá­zadban középkorba illő eszközökkel bánnak nem is közönséges bűnösökkel, hanem leg­nagyobbrészt ártatlanul börtönbe vetett fog­lyokkal, legrosszabb esetben politikai vétke­sekkel. i»i'lin«»<«iiwii i «Bggi&SBgmaaSS I # * # * , —­ Mi az igazság? A hét elején bejárta a sajtót az a félhivatalos híradás, hogy a Fried­rich-kormány tárgyalásokat folytat Bécsben abban az irányban, hogy százezer magyar munkást az elpusztított francia területek új­jáépítésére ki­vigyenek. A Népszava kellő ér­tékére szállította le ezt a potemkán­ reklámot, mert a valóság az, hogy egyetlen magyar munkás se mehet még Franciaországba. Nem azért, mintha Friedrichék nem szeretnék kí­vül látná a szervezett ipari munkásságot, ha­nem azért­, mert a békekötéstől még messzi vagyunk. Nagymányok, Komló és Környe­bányafalvakból eddig mintegy öt-hatszáz munkáscsalád vándorolt ki Németországba, ahol napi 15—25 koronával többet keresnek, mint idehaza. Friedrichék munkásbarátsága következtében most mind a­­három községből tömegesen kértek útlevelet, hogy a kiivándo­rol­takhoz hasonló kedvező körülmények közé juthassanak. Ámde mi történt"? A magyar kormány inkább éh­halálra ítél sok száz mun­káscsaládot, semhogy útlevelet adjon nekik. Már most kérdjük: mikor mondott igazat Friedrich híradása: akkor, amikor megíratta, hogy százezer munkanélkülit szeretne az or­szághatáron kívül látni, avagy most, amikor­­ számos akadályt gördít az elé, hogy számos bányászcsalád Németországban kedvező kö­rülmények között letelepedhessen"? — Egy épitész levele. Minden sorában meg­ható és elszomorító levelet kaptánk. Egy épi­tész mondja el abban, hogy négy évi harctéri szolgálat betegén állástalan és most ruhátlanul kell szembenéznie a közeledő tél kegyetlen borzalmaival Sorait egy rend ruháért való es­dekléssel fejezi be. Ide jutottunk tehát A nyo­mornak milyen kétségbeejtő perspektívája, hogy már az építészek között is akadnak olya­nok, akik munkaalkalom híján embertársaik szánalmáért könyörögnek. Magyarország sor­sának irányítói pedig továbbra is ridegszívűen űzik Pató Pál úrék frivol politikáját, szembe­helyezkednek az antant akaratával, politikai üldözésekben tobzódnak, ahelyett hogy mun­kát adnának a nyomorba taszítottak százezrei­nek és eltakarodásukkal lehetővé tennék a kül­földdel való érintkezés fölvételét . Haase állapota. Berlinből jelentik: Haase képviselő állapota állandóan aggasztó. Az or­vosok azonban remélik, hogy a beteg erős szer­vezete legyűri a válságot . Tudnivalók ú­j villamosvezetékek berende­zésénél. A nagy számban jelentkező új áram­fogyasztóknak vezetékek berendezéseit nagy­részt szakértelem nélkül készítik, mert a be­rendezéseket többnyire tudatlan kontárok ké­szítik. A közönség vezetékek elhelyezésére vo­natkozó megrendeléseknél követelte a vállal­kozóktól a hatósági­ engedély bemutatását, mert áramvezetékekeket, amelyeket hatósági engedéllyel nem bíró egyének készítettek, az Elektromos Művek nem kapcsolnak be. Itt írjuk meg, hogy elektromos fütókályháik be­vezetéséhez a főkapitányság és a szénbizottság engedélye szükséges. — Hangverseny a Zeneakadémián. Az „Odeon" hang­versenyigazgatóság vasárnap este 11 órakor a Zene­akadémián hangversenyt rendez, am­elynek keretében föl­lépnek: Kü­ry Klára, Száyer Ilonka, Kormos Ilonka, Bajda Juci, Medveczky Bella, Lukács Pál, Dán Norbert,, Demény Artúr és Torday Ottó. .Tegyek 3, 4, 0, 8, 10, 12, 15 koronás árban kaphatók : a Zeneakadémiában (Liszt Ferenc­ tér), Bárdnál (Kossuth Lajos­ utca 4, Andrássy­ út 1), „A Nap"-nál (Teréz-kömt 5) és a Rákóczi-ut 51. szám alatt levő papirüzletben. — Tüzifahordásra munkásokat keresnek. A főváros tanácsa fölhívja a munkanélkülieket hogy tüzelőanyagok föl- és lerakási munkáira a városház gondnokánál jelentkezzenek (IV. Központi Városháza, földszint 9). — Munka közben, Balog Ferenc 27 éves szerelő a Sósfürdőben dolgozott és mun­kája közben leesett a létráról. Jobb lábát el­törte. A mentők a Rókus-kórházba szállí­tották. — Az „Egyenlőség" címü zsidófelek eseti lap kiadója — hivatkozva „A nagyzsidók.. .** stb. cimü pénteki cikkünkre — annak a közlésére kért föl bennünket, hogy az „Egyenlőség"-et nem a nagyzsidók, hanem az előfizetők pénzén tartják fönn

Next