Népszava, 1919. október (47. évfolyam, 190–216. sz.)

1919-10-10 / 198. szám

XVII. évfolyam, 198. szám Budapest, 1919 október 10. péntek. &emzM$»a 12 Nmíiu• AZ ELŐFIZETÉS ARA: ry érre 1 éne . . .... ISO kor. 8® kar. netrj«d érre...... ti tor. egy bóra . . .. . .. . 15 kor. EGYES SZÁM ARA 60 FILLÉR A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30)­­ KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) ® BMaä®P®sft®3« ®s környékén­­&60.000 mainkás, fistiviselS és kereskedelmi ifeg­ű alkalmazott van munka nSBSsül. Gyors segítségre van ssőkség, mert a SmegeBtnek a pénzük is borzalmas 8éS elé nézünk. Hst segítséget akarunk, akkor a munka­élkü­lieknek maguknak kell filemelni­k szavukat. Jelenjenek tehát meg tömegesen az ünnopen munkanélküli BsozzStarftozdivaEI ees^äalt ott legyen és | mm |{f$W@ és kenyeret! Szaksz@r^ezeti Takács. înştiinţare. Trupele de ocupatine romane, prin comsiliul amunal al capitalei rechiziţionat in mai-multe locuinte particulare apartimente pentru ofiteri. Comanduirea pieţei romane (Veras Palné­u. ) pe proprietarii sau chirasii camerilor, rechi­zitionate, inn decurs de 24 oare dupa aparitia acestei instiintare sa de urmatoarele date pe adresa. de mai sus: L Numele proprietarului sau chiriasului. 2. Adresa exacta a camerei. 8. Numele complect al ofiterului ce ocupa camera, gradite si reg. unde in prezenti sa afla ofiter el una de enbr. a* se va nota cu cu­vantul „gol". Cei ce vor neglija acest lucru se vor pedepsi conform prescriptiunilor ordonan­ei relativ la cartirerie. Comand. listei B. Fonta Colonel B. Ivan, Sef. Bir. Curt. Sit. Bizo Eugen. Az éhes város: Budapest. Az "éhezők városa ett a tejjel-mézzel folyó Kánaán fővárosa-361! Hivatalos beismerés szerint másfélszáz­ezer munkanélküli van Budapesten! A munkanélkülieknek a gyárakból, a mű­helyekből, a kereskedésekből, az irodákból való árasztása a „jogforrás"-tól megalakított kormány legelső napján kezdődött, és ebb­en az árasztásban nincs szünet: a munkanél­küliek tábora napról-napra növekszik. Nincs szén, nincs nyersanyag, az ántánt, amely egyedül segíthetne Magyarországon, tudni sem akar az országról, mindaddig, amíg itt bitorlók kormányoznak, amig itt a kormány­zásnak erőszak az alapja, akár tanácsköztár­sasági úgynevezett rendszerben, akár a ke­resztény szellem frázisaival És minden nap több munkahelyen á­ll meg a munka, minden nap itj meg új gyárak kapui záródnak be a munkátlanságnak kitett ezrek mögött. A kormány egyik keresztény újságja csü­törtöki számában megállapítja, hogy száz­ötvenezer munkanélküli van a fővárosban és megállapítja azt is, hogy a munkanélküli­ségnek nem a kormány, hanem a vállalatok az okai, amelyeknek most csak az a céljuk, hogy „kitaktikázzák az államtól a segítséget, az emberektől pedig a munk­abék­eszállítást". E szerint a lap szerint a kormány éber ügye-Hirdetmény. A román megszálló csapatok tisztjei, részére a fővárosi tanács több magánlakásban lakré­szeket foglalt le. A román térparancsnokaiéig (Veres Pálné­utca 1) fölhívja a foglalt lakások főbérlőit, hogy 24 órán belül jelentsék be a fenti edm­re egy negyedéves lapon a következőket: : 1. A bérlő neve. 2. A lakás pontos címa 3. A benne lakó tiszt teljes neve, rangja és ezrede, ahol jelenleg nincs tiszt, ezt a 3. tétel alatt „üres" szóval jelzik.­­ A mulasztók a lakásadásra vonatkozó ren­delet értelmében büntettetnek. Budapesti térparancsnok B. Ivan, ezredes. A beszállásolási­ hivatal főnöke Rizo Eugen hadnagy. Nemmel vizsgálja ezt a kérdést és talál majd módot­­ra, hogy­ a vállalatokat megregu­lázza. Mi lesz ez a mód? — nem tud­juk. Csak azt tudjuk, hogy az államnak a m­unkál­­ató­kon, a munkáltatóknak meg az államon való kereskedése nem orvosolja a munkanélkü­liek bajait. A százötven­ ezernyi munkanél­küli egyre harsányabban kiáltja a kormány­zók felét dolgozni akarunk, élni akarunk, nem akarunk éhen elpusztulni, nem tudjuk nézni lesoványodott asszonyaink és gyerme­keink kínjait, dolgozni akarunk, adjatok munkát! És vitatkozással, ankétezéssel, vizs­gálgatásokkal nem lehet húzni tovább a munkanélküliség kérdését. Most kell csele­kedni! Érezzük már a tél fagyos leheltetét, amelytől rettegnek azok is, akiknek jutott munka és jutott némi kereset. Mi lesz a munkanélküliekkel, mi lesz azokkal a tízez­rekkel, akik fillér nélkül, ruha nélkül, szén nélkül, fa nélkül, néznek neki a tél borzal­mainak ? A szakszervezetek­, amelyek a kapitalizmus és a kormány ostorcsapásai elől egyedül vé­dik a munkásokat, a szakszervezetek vették a kezükbe az agyonéhezésre és agyonfa­gyásra izált­ munkanélküliek dolgát. A Szak­szervezeti Tanácsban tömör­ült szervezetek pénteken délelőtt az Országház előtt levő té­ren nagygyűlést tartanak, amelyen maguk­kal az érdekelt, tömegekkel akarják megbe­szélni a munkanélküliség kérdését. A mun­kások ismét nem bízhatnak másban, csak a szakegyesületeikben. A gyárak urai és a kormány emberei vigyorgó ábrázattal néz­nek az éhezők tömegeire, az egyik az üres ke­zét mutatja, a másik a kezet, amely ostort mutogat. A pénteki népgyűlésen föl kell vo­nulnia valamennyi éhezőnek, a munkások­nak, akiknek a mai rend nem tud mun­kát adni, az asszonyoknak és a gyermekek­nek, akiknek, az eltartója maga is eltartásig, szorul. Budapest és környéke munkásságá­nak harsány hangon kell beszélnie: — Dolgozni akarunk, élni akarunk, nem akarunk éhen elpusztulni! Adjatok munkát, adjatok kenyeret! Ha nem tudtok adni, mert nem áll szóba veletek az ántánt, amelytől egyedül függ ennek a szerencsétlen ország­nak a léte és lakosainak megélhetése, pusz­tuljatok arról a helyről, amelyet bitoroltok és adjátok át a kormányzás gyeplőjét olya­noknak, akiknek kormányzói munkálkodása nem a tömegek agyonéheztetésében merül ki! Ennek a nagygyűlésnek fordulópontot kell jelentenie (az ország sorsában. Az egységesen, zárt sorokban, szocialista fegyelemmel föl­lépő munkás tömegeknek meg kell mutatniuk, hogy, a gyűlés nyugodt, fegyelmezett lefolyá­sát mindenáron biztosítani fogják és nem ülnek föl semmiféle provokációnak. Szociál­demokraták vagyunk, a demokratikus fejlő­dés útján akarunk haladni, a demokratikus fejlődés útján akarunk részt kérni az ország politikájából­­és szociáldemokrata fegyelmez z­len­séggel akarjuk megoldani és megoldatni a munkanélküliség keserves problémáját. A munkanélküliek azzal teszik eredményessé demonstrációjukat, harsánnyá munkát és kenyeret kérő hangjukat, ha ügyelnek arra, hogy semmiféle mesterkedés, semmiféle pro­vokáció ne zavarhassa az éhes város munka­nélküleinek megnyilatkozását. Ez a szociál­demokrata fegyelem és az a hatalom, amely,, immár két hónapja garantálja a fővárosban az abszolút rendet, biztosítéka annak, hogy a pénteki nagygyűlés, amely hangot ad a munkanélküliek elkeseredett tömege kíván­ságainak, a fegyelmezett és szervezett mun­kássághoz méltóan fog lefolyni. Munkanélküliek, legyetek ott mindan­-­­nyian! os a Bsodituraife­as

Next